Esztergom és Vidéke, 2003

2003-07-31 / 30. szám

2003. augusztus 14. Esztergom és Vidéke 5 VÁROSKAPUN TÚL... Testvérlapunkban olvastuk: CIGÁNYOK MÁRPEDIG NINCSENEK! Román lapvélemény a Budapesten zajlott regionális roma konferenciáról Hatalmas hibaként értékelte a Bursa (Tőzsde) című román gazdasági napilap július 4-ei kommentárjában Adrián Nastase román miniszterelnök részvételét a budapesti regionális roma konferencián. A cigányok álproblémáját a „nagyok Európája" találta ki „a kicsik Európája" számára - szögezte le a román kormánypárthoz közel álló gazdasági napilap. A Bursa szerint ilyen magas rangú román kormányzati személyiség jelenléte „a teljesen tét nélküli budapesti konferencián" annak elismerésével volt egyenlő, mintha Romániában létezne ilyen probléma. A lap kommentárja leszögezte, hogy a cigány szó egyszerűen csak egy olyan jelző, amellyel azokat az embereket és állampolgárokat illetik, akik nem számítják magukat, vagy őket nem számítják mások a többséghez tartozóknak. Egyes értelmiségiek terjesztették el azt a nézetet, hogy a cigányprobléma egy elnyomásnak kitett etnikai kisebbség problémája lenne. Annak bizonyítására pedig, hogy a cigányok etnikai kisebbséget alkotnak, kitaláltak egy olyan mesterséges nyelvet, amelyet kiötlőin kívül senki nem ismer- hangsúlyozta a lap. A kommentár érvként említette, hogy a román törvények szerint a nemzetiséghez való tartozást az egyén maga dönti el, bárki nyugodtan mondhatja magát „akár kínainak is, s akkor több lesz majd a romániai kínaiak száma". Ugyanez történik a magyarok, a bulgárok, az olaszok vagy a cigányok eseteben. Ugyanakkor nagyon kevesen voltak, akik vállalták, hogy ehhez a pszeudo-etnikumhoz tartoznak - folytatta a kommentár. A Bursa szerint Magyarországhoz, Lengyelországhoz vagy Franciaországhoz hasonlóan Romániában is léteznek olyan emberek, akik önként vállalt, vagy különböző okok miatt rákényszerült magatartásuk miatt a társadalom perifériájára kerülnek. Ezek közül kiválasztani egy réteget, mesterségesen cigánynak nevezni tagjait, csak azoknak az érdekeit szolgálja, akik Európa politikájában szeretnék feltámasztani a faji mítoszt. A cigányprobléma nem csak a valósággal áll szemben, hanem azoknak az érdekeivel is, akik valójában szeretnének segíteni a társadalom peremére szorultaknak - hangsúlyozta a lap, amely szerint a román társadalom mindig is megoldást ajánlott ezekre a problémákra. Lehet, hogy a megoldási javaslatok nem voltak mindig megfelelőek, de a társadalmi integráció alapját Romániában mindig is a türelem, a másság elfogadása adta - fogalmazott a kommentár. A lap arra emlékeztette Adrián Nastase kormányfőt, hogy éppen külügyminiszter volt, amikor „Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország ismét kitalálta Közép-Európa politikai fogalmát. Romániának akkor nem jutott hely abban a klubban, ahová nem csak földrajzi helyzete, hanem történelme és politikája miatt is joga lett volna belépni. Ennek ellenére Románia nem volt része a civilizált Európa egyik térségének. Majd másfél évtizeddel később viszont, amikor a cigányok problémájáról van szó, már mi is ide tartozunk ". (Szatmári Friss Újság, július 5.) Egy ifjú kertvárosi barlangász sikere az aggteleki kartsz-rendszerhez tartozó Vass Imre nevét viselő barlangban ért élményeimet dolgoztam fel. Vass Imre mérnökről pedig annyit kell tudni, hogy 1790-ben született Rozsnyón. Az aggteleki Baradla-barlangban 1826 és 1829 között - addig ismeretlen - több mint 15 km hosszú járatokat fedezett fel és részletes térképet készített róluk. Ezért nevezték el ezt róla. A barlangban idén áprilisban jártam, ennek a friss élménynek írásba-foglalásával pályáztam. Azért választottam a Vass Imre-barlangot, mert megkapott ennek színvilága, a különleges alakú cseppkőoszlopok, a szalma cseppkövek, a cseppkőréteg. Legnevezetesebb képződménye a Narancszuhatag. -A díjakról valamit... ? - A nyertesek díja könyvjutalom volt, ezen kívül írásuk megjelenik a társkiíró folyóiratokban, illetve nemrég a pályázathoz csatlakozó Turista Magazinban. - Gratulálunk, sok sikert és élményt kívánunk! Nagy Tibor A Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE), a Földgömb és a Mount Everest című magazinok közösen az év elején cikkíró pályázatot hirdettek meg 12-18 éves diákok részére barlangász, hegymászás és természetjárás témakörökben. (A pályázati felhívás az EVID 2003. 2. számában is megjelent.) Az értékelés megtörtént, és Lieber Tamás, a BEBTE elnöke a következőkről tájékoztatott: az ország különböző részéből 23 dolgozat érkezett, sőt határainkon túlról, Erdélyből is. Örömmel értesültem, hogy Kertvárosban, a Hőtáv utcában lakó Tóth Zsuzsanna a barlangjárás kategóriában második helyezett lett. E nagyszerű elismerést követően kerestem fel Zsuzsannát egy rövid beszélgetésre, s kértem mutatkozzon be olvasóinknak. - A Dobó gimnázium 9. osztályát most fejeztem be. Két éve kezdtem barlangokba járni. Édesanyámtól hallottam, hogy Közép-Európa legszebb argonit-gipsz barlangja a Nagy-Strázsa-hegy gyomrában rejtőzik. Ez felkeltette érdeklődésemet, kíváncsiságomat. Ezért aztán felkerestem az egyesületet, ahol nagy szeretettel fogadtak, s mint a BEBTE tagja járom a barlangokat, közben egy alapfokú barlangjáró tanfolyam elvégzése készülők. - Mi volt pályázati írásod témája? - Egyéni élményeket feldolgozó munkát vártak a kiírók. Én az Aggteleki Nemzeti Park területén, Juliális a kórházban (D) Július 17-én vidám mulatságot rendeztek az ápolók és a betegek közreműködésével a Kolos Kórház pszichiátriai osztályának kertjében, a Babits-villa felé néző dombos, erdős területen: virslit sütöttek hagymával, ápolók és betegek közösen, ezzel is mintegy demonstrálva, hogy a pszichiátriai beteg is teljes jogú tagja lehet a társadalomnak. Miközben az ápolók a virslit kínálgatták, kezdetét vette a tánc. A betegek választották ki, hogy milyen zenére kívánnak táncolni. Az alkalmi táncverseny zsűrije egy ápolóból, és a meghívott vendégekből tevődött össze. A győztes párok jelképes, de számukra értékes jutalomban részesültek. Ebéd után egészen délután három óráig folytatódott a vigalom. Irénke, az egyik szervező foglalkoztatós nővér elégedetten jegyzi meg: - Öröm látni a felszabadult betegek sokadalmát. Immáron a tizedik éve minden nyáron megrendezzük ezt a mulatságot, kifejezetten terápiás jelleggel. Remélem, jövőre is lesz rá anyagi lehetőségünk... Az egyik beteg férfi boldogan mondja: - Kiválóan éreztük magunkat a mulatságon, én rendszeresen sportolok, sokat mozgok, ezért is tudtam ilyen jó eredményt elérni a táncversenyen. Margó, a foglalkoztatós nővér is elégedett, bár nagyon sok a munkája: - Reggel 7 és 9 óra között megfürdetem a betegeket, tisztába teszem az arra rászorulókat, aztán jövök le ide a foglalkoztató helyiségbe, ahol varrunk, kézimunkákat készítünk a betegekkel. Egyre kevesebb pénz jut ilyesmire, de nem panaszkodunk, hiszen nincs annál nagyobb öröm, mint amikor egy beteg arcán megjelenik a mosoly, vagy a szeme sarkában a siker szülte örömkönnyek! Jó ha tudjuk a kenyérről A kereskedelemben kapható sütőipari termékek közül kenyérnek a döntő részben gabonaőrleményekből, tésztakészítéssel, alakítással, lazítással, majd sütéssel előállított élelmiszert nevezzük, amelynek tömege legalább 500 gramm. A nagyobb kenyereknél feltétel, hogy tömegük 250 grammal osztható legyen (pl. 750 gramm). Ettől eltérő kiszerelésűek a csomagolt, szeletelt kenyerek lehetnek. Ma már nemcsak hagyományos fehér kenyér kapható, ezért a megnevezésben a fogyasztó tájékoztatása érdekében utalás található a felhasznált gabonaőrleményre. Ha a kenyér megnevezése például „Rozsos kenyér", akkor a rozsliszt mennyisége „csak" 15-40 %, „Rozskenyér" megnevezés esetén a rozsliszt mennyiségének már meg kell haladni a 40 %-ot. Többgabonás kenyerek esetében az alapgabonán kívül az „egyéb" gabona mindegyike legalább 5-5 % mennyiségben van jelen a kenyérben. A búzán vagy rozson kívül egyfajta gabonát tartalmazó kenyereknél a „névadó" gabona mennyiségének el kell érni az 5%-ot. Jó ha tudjuk, hogy a gyártóknak a kenyereken árucímkét kell elhelyezni, amelynek tartalmazni kell a megnevezésen és a tömegen túlmenően a gyártót és a minőségmegőrzés idejét (pl. kedd, csütörtök). Jó ha tudjuk, hogy az úgynevezett egynapos kenyerek esetében a minőség-megőrzési idő feltüntetése nem kötelező. Ezek csak a gyártás napján árusíthatók. Az „egynapos" kenyerekkel szemben támasztott igényeink csak 24 órán belül érvényesek (pl. jó szeletelhetőség, ne morzsálódjon). Az ilyen kenyerektől nem várható el, hogy a sütést követő második, harmadik napon - bár fogyaszthatók -, élvezeti értékük azonos legyen a friss termékével. Jó ha tudjuk, hogy azok a kenyerek, amelyek a megszokottnál jóval nagyobb térfogatúak, feltehetően adalékanyaggal készültek, ezért bélezetük lazább, könnyebben morzsálódnak. Jó ha tudjuk, hogy a csomagolt kenyerek feliratain jelezni kell a termékek előállításához felhasznált anyagokat, mégpedig csökkenő mennyiségi sorrendben. Tartósítószert csak a tartós kenyerekhez lehet felhasználni! Ezek a kenyérfélék legalább hat napig őrzik meg minőségüket. A vásárolt kenyérhez a boltoknak csomagolóanyagot (selyempapír vagy nylontasak) kell biztosítani. Ezek mérete akkora legyen, hogy a kenyér teljes felületét befedje. Ha nylontasakot helyeztek ki erre a célra, akkor ezért külön összeget nem lehet felszámítani. Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség