Esztergom és Vidéke, 2003

2003-07-24 / 28-29. szám

2003. augusztus 14. Esztergom és Vidéke 9 Városunkban a kárpótlási jegyeket a pénzügyminiszter cserélte részvényekre (Muzslai) Egy olyan folyamat végére érünk lassan, ami a kilencvenes évek elején kezdődött, amikor rengeteg ember kapott az országban kárpótlási jegyet - mondta dr. László Csaba pénzügyminiszter Esztergomban. - A kárpótlási jegyeket nagyon sokan földre, lakásra és végül sokan állami részvényekre cserélték. A kárpótlási jegyeknek a Forrás Rt. által kibocsátott részvényekre való cserélésével, a kormány e jegyek beváltásának megtorpanását kívánja feloldani. A pénzügyminiszter - szimbolikusan - a királyi városban személyesen cserélt be kárpótlási jegyet Forrás részvényekre, a beváltóhelyként megbízott Esztergom és Vidéke Takarékszövetkezetben. Esztergom, mint helyszín azért fontos a kárpótlási jegyek beváltására, mert a Szlovákiában élők számára is könnyen megközelíthető. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. kedvező befektetési lehetőséget kínál a Forrás részvények kibocsátásával. A kisbefektetők június 30. és július 20. között cserélhették be kárpótlási jegyeiket Forrás részvényekre. Amint megtudtuk, folyamatosan érkeztek az ügyfelek, hogy kis összegű - tíz-, húsz-, százezer névértékű - kárpótlási jegyüket Forrás részvényre cseréljék. A miniszter továbbiakban a következőket mondta: - Ha ez a folyamat lezárul, akkor úgy gondoljuk, hogy a kárpótlási jegyek beváltásra kerülhettek. Az eddigi információk alapján az országban már eddig is több mint tízezer ember élt ezzel a lehetőséggel. A jegyzés lezártával a budapesti értéktőzsdére kerül a Forrás Rt. bevezetésre és utána a piaci árfolyama határozza meg, hogy akik most kárpótlási jegy fejébe Forrás részvényt vásároltak, végül is milyen haszonnal tudnak ezen túladni, vagy mintegy tartós befektetésként megtartják ezt a részvényt. Bemutatkozik a vásárdíjas Mechatronika Kft. A Prímás-szigeten és a Sportcsarnokban megrendezett igen színvonalas XI. Pünkösdi Kiállításon és Vásáron a több mint kétszáz hazai és külföldi kiállító csaknem 1200 m

2 szabad területen és 510 m

2 fedett helyen mutatta be portékáját, szolgáltatását. Ebben a sokaságban szerényen, de ízlésesen elrendezve voltjelen Kertvárosból a Mechatronika Kft., melynek termékeit - a vásári díjak közül, a kiállítói kategóriában - harmadik díjjal jutalmazták. Ebből az alkalomból kerestem fel a lakóhelyemen működő üzemet és annak vezetőjét, Szlovák Mihályt, s kértem, mutassa be röviden a kft. múltját, jelenét. - Az előd 1952 augusztusában alakult 10 fővel Fúró- és Szegkovács Kisipari Termelőszövetkezet néven. Ekkor az esztergom-tábori szegkovács cigányok régi módszerekkel, igen nehéz körülmények között dolgoztak: földbe süllyesztett árkokban, derékig beállva, kovácsoltak, használták a kézi fújtatót. Később a néwáltással egyidőben - Vasipari KTSZ - fémtömegcikkek gyártása lett az üzem fő profilja. A fejlődés következő lépéseként - 1962-től - a nagyipart is kiszolgáló termékek kerültek gyártósorra, mint például: villamos forrasztópákák, cipősarkok, redőnyalkatrészek, stb. A '70-es, '80-as években erőteljes gyártáspolitika valósult meg, elsősorban fogyasztási cikkek előállítása (görgők, visszapillantó tükrök, bútor- és épület-vasalatok, stb.). Nemzetközi kapcsolat is kialakult: olasz kooperációban pillanatforrasztókat és hibakeresőket készítettünk. A rendszerváltást követően, 1991-től aztán megalakult a Mechatronika Kft. Termék-kínálatunk tovább bővült. Részben a hagyományokat követjük, részben pedig új gyártmányokkal vágjunk a piacon: kerti szerszámok, horolók, földfúrók, vetőgépek, fémdetektorok, stb. készítésével is foglalkozunk, valamint osztrák exportra áruházi csomagolóanyag-tárolókat gyártunk. A felsorolt termékekkel vettünk részt az idei kiállításon. En és munkatársaim nagyon örülünk ennek az elismerésnek, és úgy érezzük, hogy ezzel a díjjal a zsűri, az elmúlt évtizedben végzett munkánkat ismerte el. - Köszönöm a beszélgetést! Nagy Tibor MINDENTUDÁS EGYETEME A technika új csodája: a globális helymeghatározás Korunk technikai fejlődése egyre újabb csodákkal kápráztat el minket. Mégis nyugodtan állíthatjuk, hogy közöttük is előkelő helyet foglal el a műholdas globális helymeghatározó rendszer, amely bővülő szolgáltatásaival immár a hétköznapi életben is egyre nagyobb teret hódít. A rendszer működésének alapelveiről és széles körű alkalmazásairól kaphattak képet az érdeklődők Pap László előadásában a Mindentudás Egyetemén. A XX. század elejéig a hagyományos tengeri navigációs eszközök kielégítették a felhasználók igényeit, a légi navigáció azonban új megoldásokat követelt. Az alapvető újdonságot eleinte a rádiós iránymérés technológiájának bevezetése, majd a század végén a műholdas globális helymeghatározás módszere jelentette. A műholdas globális helymeghatározó rendszer (GPS) alapvető paramétereit 1973-ban az Amerikai Egyesült Államok katonai apparátusa határozta meg. Az első műhold 1978-ban állt pályára, a rendszer szolgáltatásai hivatalosan 1995-ben indultak meg. A GPS rendszer működésének alapfeltétele az idő igen pontos mérése és a Föld körüli pályán keringő műholdak helyzetének precíz ismerete. A technika és technológia fejlődése a múlt század 80-as-90-es éveire tette lehetővé, hogy e két feltételt egyszerre teljesíteni lehessen. A GPS rendszerben ismert helyzetű Föld körüli pályákon keringő műholdak jeleket sugároznak a földi vevőkészülékek felé, amelyek az így kapott információk feldolgozásából meghatározzák saját helyzetüket. A rendszer működésének alapfeltétele az időmérés pontossága. Minden műholdon cézium vagy rubídium atomórák vannak, amelyek olyan pontosak, hogy kb. 300 ezer vagy 3 millió év alatt késnek vagy sietnek egyetlen másodpercet. A GPS műholdak jele olyan adatokat tartalmaz, amelyek a vevőkészüléket a műhold aktuális helyzetéről és a műholdon mérhető pontos időről tájékoztatják. A rendszer valamennyi műholdjának órái pontosan összehangoltak, és jeleiket is pontosan azonos időben küldik a vevő felé. A rendszer teljes kiépítésben 24 műholdat tartalmaz. A műholdak hat, az egyenlítő síkjával 55 fokos szöget bezáró, közel kör alakú pályán keringenek a Föld körül. A pályákat kelet-nyugati irányban 60 fokos szögek választják el egymástól. A műholdak számát és elrendezését úgy választották meg, hogy minél nagyobb legyen annak az esélye, hogy a Föld felszínének egy adott helyén legalább négy műholdat lehessen „látni" a vevőkészülék antennájával. A GPS rendszer a felhasználó helyzetét távolságmérés alapján határozza meg. Ideális esetben, ha a műholdak és a vevőkészülékek órái pontosan együtt járnak, a távolságmérés alapja, hogy a vevő megméri a műhold pontos helyzetét tartalmazó jel érkezési idejét, és - ismerve a jel indulásának időpontját — a terjedési idő kiszámítása után a fénysebesség ismeretében meghatározza a műhold és a vevőkészülék távolságát. Ez azt jelenti, hogy ha 10 milliárdod másodpercnyi hibát vétünk az időmérésben, akkor ennek következtében a távolságokat csak 3 méter hibával tudjuk meghatározni. A globális műholdas helymeghatározás alkalmazási köre az elmúlt évtizedben rohamosan bővült? Sorra jelentek meg új szolgáltatások és drámai sebességgel nőtt az azokat támogató hardver és szoftver eszközök száma. Talán legfontosabb alkalmazási területe a járművek helyzetének meghatározása, a tengeri, földi és légi navigáció támogatása. E körben a GPS rendszert igen sokféle célra használják: például jármű, helyzetének meghatározására, baleseti helyzetek elkerülésére, automatikus forgalomirányításra, ellopott járművek felderítésére. A tengeri navigációban a GPS rendszert elsősorban arra használják, hogy változatos időjárási viszonyok között, bármely napszakban képes legyen a legénység a hajót kikötő közelébe irányítani úgy, hogy elkerüljék a veszélyes partszakaszokat. Az egyszerű légi navigációban a GPS a repülőgépek helyzetének meghatározását, a repülőterek megközelítését támogatja. A leszálláshoz ilyenkor mindenképpen szükséges a pilóta aktív közreműködése. Az igényesebb alkalmazásokhoz drágább, nagy pontosságú rendszerek szükségesek. így például a a repülőgépek helyzetének nagyon pontos meghatározásához és az automatikus leszállítórendszerek támogatásához. Itt a pontosság mellett igen fontos, hogy a helymeghatározás időben folyamatosan elérhető és külső hatásokra (például az időjárásra) érzéketlen legyen. A GPS rendszer hatékonyan segíti a hagyományos földmérési feladatok (telekfelmérés, építkezések) megoldását, a térinformatikai rendszerek adatbázisainak feltöltését és térképek készítését. Emellett egyre nagyobb a gazdasági jelentősége annak, hogy a különböző közművekről (olaj-, gáz-, víz-, villanyvezetékekről, távközlési hálózatokról, épületekről) pontos információkkal rendelkezzünk. Az ilyen nyilvántartások feltöltését szintén segíti a nagy pontosságú GPS rendszerek alkalmazása. Az eddig felsoroltakon túl a GPS rendszer további alkalmazási lehetőségeket is kínál. Ilyen például a Föld felszínén bekövetkező lassú változások megfigyelése vagy a katasztrófa-elhárításban a szakszolgálatok (mentők, tűzoltók, rendőrség) pontosabb informálása. * PAP LÁSZLÓ villamosmérnök Egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának Híradástechnikai Tanszékét vezeti, az egyetem rektor-helyettese. Több évtizedre visszatekintő oktatási tevékenységének főbb témái az elektronikus áramkörök, a korszerű modulációs technikák és áramköreik, valamint a hírközlés elmélete. Eőladásokat tart a Veszprémi Egyetemen, illetve a Klagenfurti Egyetemen is. Több fontos szakmai és tudományos megbízatással rendelkezik, így többek között a Híradástechnikai Tudományos Egyesület alelnöke, a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetsége elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia Távközlési Rendszerek Bizottság elnöke, valamint tagja a MATÁV felügyelő-bizottságának, a Magyar Űrkutatási Tanácsnak és a Széchenyi Professzori Ösztöndíj Kuratóriumának. 1997-ben Eötvös-, 1999-ben Széchenyi-díjat vehetett át. Katona Gergely Amit a trappista sajtról tudni kell... A trappista sajt konyhai felhasználására rendkívül sok lehetőség kínálkozik. Reggelinél, hideg vacsoránál jól kiegészíti az étkezést. A sajtos előételek gazdagabbá teszik az ételsort, ezen kívül számos levesünket ízesíthetjük vele. Készülhet trappistából önálló főétel, de hús és halételek kiegészítője is lehet. Kitűnően illik a fejes salátához, a friss paradicsomhoz, a metélőhagymához. A trappista - egyéb sajtokkal kiegészítve - sajtfondue alapanyaga lehet, de felhasználhatjuk pogácsa, vagy aprósütemény készítéséhez is. Jól szeletelhető, ezért például a szeletek tölcsér-formára összegöngyölve és megtöltve hidegtálak nélkülözhetetlen kelléke. ínyencek számára ajánlható a sajt borral való kombinálása. A sajtokhoz a hangsúlyosan gyümölcsízű, könnyű vörösborok illenek, például a merlot és a pinot noir, amelyekhez a sajtot kis falatkák formájában kínálhatjuk. A legnépszerűbb sajtunk francia eredetű, Entrammesban, a Notre Dame de Port-du-Salut kolostor trappista szerzetesei készítették először. Az eredeti receptet a szerzetesek titkolták, mégis számos országban terjedt el a gyártása. A Port-Salut elnevezés azonban védett, csakis az ősi kolostorban készült terméket illeti meg. Hozzánk a múlt század végén a boszniai Banja Lukán működő Maria-Stern (Máriacsillag) kolostorból jutott el. Ma a trappista sajt, bár igen különböző minőségekben készül, a legtöbb országban kedvelt termék. Az eltérés a sajtok méretében, alakjában, beltartalmi értékeiben (szárazanyagtartalom, zsírtartalom a szárazanyagban), a bevonat vagy viaszréteg alkalmazásában, az érlelés módjában (fóliában vagy anélkül érlelt) jelentkezik. Ha külföldön járva trappistához hasonló sajtot szeretnénk vásárolni, Franciaországban Saintpaulin, Angliában Penbryn, Németországban Klosterkase megnevezéssel keressük azokat. A trappista sajt az oltós alvasztású érlelt sajtok csoportjában a félkemény sajtok közé tartozik. Ezeket a szilárd, de jól vágható állomány, a közepes méret és tömeg, a szabályos alak, 4-6 hetes érési idő jellemzi. Az érlelés leggyakrabban a fóliában történik 15-18° C-on, 70 % alatti relatív páratartalom mellett. Az érési folyamat során a keletkezett gázok erjedési lyukakat alakítanak ki, melyek az érett sajtban 3-6 mm átmérőjűek, nem túl sűrűn, nagyjából egyenletes eloszlásban láthatók a metszéslapon. A Magyarországon gyártott trappisták alakja korong és hasáb lehet, méretüket szigorú előírások szabályozzák. A trappista sajt zsíros és félzsíros változatban készül, melyet a csomagoláson is fel kell tüntetni. Az elterjedtebb zsíros változatnak a zsírtartalma a szárazanyagban legalább 45 %, a félzsíros trappista sajtban legalább 32 %. A félzsíros trappista sajt alacsonyabb energiatartalma miatt fogyókúrázóknak is ajánlható. Ugyanakkor fehérjetartalmuk 28 % körüli, ezért a fontos és értékes táplálékok közé sorolhatók. A kereskedelemben az egész sajtokon kívül a gyártók által darabolt vagy szeletelt, vákuumvagy védőgázas csomagolású sajtok is forgalomban vannak. Jó ha tudjuk, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezik a jó minőségű trappista sajt! A korong vagy hasáb alakú egész sajtok alap- és fedőlapja sík, az oldalfelület enyhén domborodó, a fólia sértetlen, légmentesen simul a sajt felületére, kéreg nélküli, a felület száraz, esetleg enyhén zsíros, kissé nyirkos tapintású. Színe halványsárga, a metszésfelületen egyenletes eloszlásban kevés borsó nagyságú, kerek, fényes erjedési lyuk látható. Állománya jól vágható, rugalmas, szájban elomló. Illata jellegzetesen aromás, íze enyhén savanykás, jellegzetesen zamatos, telt. A felvágott sajtok tárolásánál a vágási felületeket meg kell védeni a kiszáradástól. A legjobb megoldás, ha a sajtot folpackba burkoljuk, esetleg alufóliába csomagoljuk, melyet sűrűn kilyuggatunk.