Esztergom és Vidéke, 2003

2003-07-10 / 26-27. szám

4 Esztergom és Vidéke 2003. július 10. DárosRapurt innen A Fesztergom öt éve (Sms) Ötödik alkalommal ren­dezték meg idén júniusban a Feszti­vál Esztergom Alapítvány jóvoltából a Fesztergom elnevezésű négynapos rendezvényt. A helyszín most is, mint a kezdetektől fogva, a Sport­csarnok és a mögötte elterülő zöldte­rület volt a két futballpályával. A Prímás-sziget adta kedvező lehető­ségek mellett az első évben még filmvetítések zajlottak a Petőfi mo­ziban és a Széchenyi téren ingyenes gyerekprogramok várták a kisebbe­ket. A fővédnök ekkor még egy külö­nösen prominens politikus, Harrach Péter szociális és családügyi minisz­ter volt. A következő évben már egy családpolitikai helyettes államtit­kárt találunk Lakner Zoltán szemé­lyében ebben a szerepkörben - az ötödik évben Meggyes Tamás pol­gármester áll ezen a poszton. A második Fesztergomon még egy színpad, irodalmi- és sportese­mények várják a látogatókat, s a mindig is jelenlévő, vállalt feladat­ként jelentkező kábítószer-ellenes propaganda (és drogprevenciós program) részét képezve UNESCO­s gyermekrajz-kiállítás váltja fel a gyerekrendezvényeket. 2001-ben már júniusra tolódik előre és még egy színpaddal bővül a fesztivál, a DJ-k fellépése mellett még több ze­nekarnak nyújtva felépési lehetősé­get. A vendégek ebben az évben már a fővárosból és az ország különböző pontjairól is nagyobb számban ér­keznek, s a kísérőrendezvények so­rában megtekinthetik Csollány Er­nő fotókiállítását is. Negyedszerre négynapossá bővül a programkíná­lat a Fesztergom keretében, s az iro­dalmi rendezvények között az Esz­tergomi Klubszínpad bemutatója is szerepet kap. A Hídkonferencia ré­szeként sor kerül egy kerekasz­tal-beszélgetésre és a párkányi hely­színnel karöltve létrejön az első nemzetközi véradás. Ebben az év­ben a futballvilágbajnokság keltette érdeklődés kielégítésére követni le­het a mérkőzéseket is. Az ötödik fesztiválon az előző évhez képest ke­vesebb színpad, kevesebb együttes, kevesebb program várja a látogató­kat, de ezek száma tovább növeked­ve ebben az évben eléri a tízezret. Az öt év, öt fesztivál során szer­zett tapasztalatokról a rendezvény egyik fő szervezőjét, Gulya Istvánt kérdeztük. - Mit lehet tudni az idei Fesztergom statisztikai adatairól? - Konkrét adatok még nincsenek a kezünkben, de az eddigiek alapján a legnagyobb látogatottságú feszti­vált tudhatjuk magunk mögött. Mint minden évben, különösen szombaton voltak sokan. Kedvező számunkra az a tény, hogy a fizető­vendégek száma az első Fesztergom óta folyamatosan emelkedik. Tesz­teket idén is töltettünk ki a vendé­gekkel, amelyek a szociológiai jelle­gű adatgyűjtésen túl a programok összeállítását is segítik, mert ennek során figyelembe veszünk a közön­ség igényét. -Adatokat a rendezvény alatt kü­lönböző intézmények is gyűjtenek (a fesztiválon kezdettől fogva fontos sze­repet játszó) a drogprvenciós prog­ram keretében. Milyen tapasztalatok, eredmények gyűltek össze ezen a té­ren? - A Vitéz János Római Katolikus Főiskola diákjai által begyűjtött in­formációk az illetékes tanszéken ke­rülnek feldolgozásra, de ennek ered­ményei a tanárképzésben, a szaktár­cánál is jelentkeznek. A főiskolai hallgatók és a Fény Központ, illetve a Máltai Szeretetszolgálat Eszter­gomi Csoportja kevéssé látványos te­vékenységére tehát nagy szükség van a fesztivál keretén belül. Termé­szetesen nincsenek illúzióink, hogy a keményen vagy aktívan drogozók esetleg ilyen úton kívánnának jobb útra térni, de az elbizonytalanodók számára ezek a fórumok alkalmasak lehetnek a kedvező befolyásolás ki­fejtésére. A módszerek területén ugyan nincs nagy mozgástér (a teszt és a beszélgetések mellett az előadás kínálhat még lehetőséget), de ezek színesíthetők lennének, ha a külön­böző szervezetek az eltérő profiluk­nak megfelelően specializálódnának a rendezvényen kifejtett tevékeny­ségük során. Az mindenesetre már eddig is fontos volt, hogy kortárs se­gítők végzik a Feszter- gomon ennek a munkának szinte teljes egészét, ami jelentősen megnöveli hatékony­ságukat. - A fesztivál zenei főprogramját kísérő rendezvények az öt év alatt igen széles skálát képviseltek. Mi okozta ezt az ingadozást ? - Az első évben még két különbö­ző helyszínt is igénybe vettünk a programok színesítése érdekében, de rá kellett jönnünk arra, hogy az egymástól távol eső műsorok hatá­sára szétesik az egy egészet képező rendezvény. A gyerekprogramokkal kapcsolatban beláttuk, hogy ezek számára a Szent István-napok több és jobb lehetőséget tudnak kínálni, különösen a délelőtti, koradélutáni időpontok miatt. Az irodalmi műso­rok viszont működni fognak a ké­sőbbiekben is. Célunk, hogy kortárs és fiatal művészekkel, írókkal talál­kozhassanak a fesztivál vendégei, igényes előadások keretében. Bár ezeket a programokat az idei, har­madik eszetendőben sem tudtuk bő­víteni, de az egy napra koncentráló­dó eseményre most is megvan az igény. Az eddig ellátogató Varró Dá­niel, Háy János, Garaczi László, Kukorelly Endre költőkön kívül más neves írókat is szeretnénk meghívni. A két évvel ezelőtt megrendezett fo­tókiállítás sikere pedig bebizonyítot­ta, hogy a képzőművészetek egy ré­sze is helyet kaphat a fesztivál prog­ramjában. - A sportolás, de különösen a vér­adás ezzel szemben népszerűbb eseménynek bizonyult. - A sportrendezvények közül a vízicsocsó vált be a leginkább. De a pályát, az eszközöket nem automati­kusan adja a szponzor, ezekért min­den évben külön meg kell harcolni. A véradásról szólva örömmel emlék­hetünk meg az idei esemény sikeres­ségéről: míg Párkányban mérsékel­ten emelkedett a véradók száma, Esztergomban ez megduplázódott. Hálásak vagyunk ebben a lebonyolí­tást végző Vaszary Kolos Kórház Vér-transzfúziós Állomásának és az Érsekújvári Véradóállomásnak. Kü­lön köszönet illeti dr. Szabó Klára osztályvezető főorvost, aki a prog­rammal kapcsolatban megkeresett minket. - Milyen változások következhet­nek be ezekután a zenei kínálatot ille­tően ? Ebben az évben kevesebb együt­tessel találkozhatott a közönség. - Ezen a téren a paletta színesíté­sért tervezzük. A DJ-színpaddal két évig próbálkoztunk, változó érdeklő­dést tapasztalva. Ehelyett inkább a világzene irányába történhet elmoz­dulás, ahol talán népzenei produkci­ók is helyet kaphatnak majd egy kü­lön színpadon. Ez elsősorban pénz kérdése lesz. Az anyagiak előterem­téséhez a szponzorokon kívül a vá­ros is jelentős segítséget nyújt, ami­ért külön köszönet illeti az önkor­mányzatot. A rendezvény ugyanis a helyi és környékbeli zenekaroknak is lehetőséget nyújt a fellépésre, amire megfelelő technikai feltételek mellett és nagy tömegek előtt kerül­het sor. Rajtuk kívül az országosan ismert nagyzenekarok is fontos sze­repet kapnak, bár ezen a téren vi­szonylag kicsi a választék. - Hogyan lehet kivédeni az idei év kellemetlen csalódásait, amilyeneket a Boban Markovié Orkestar koncert­jének elmaradása illetve az Emil. Rulez!-fellépés okozott? - A Jugoszláviából várt zenekar a koncertjük megkezdése előtt egy órával jelezte, hogy nem sikerült ví­zumot szerezniük. Érvényes szerző­dés lévén megpróbálunk érvényt szerezni jogainknak és egy másik esztergomi rendezvény keretében fellépést biztosítani a népszerű együttesnek. A közönségnek kelle­metlen élményt szerzett ezzel a ze­nekar, de aki a pénztárnál a hír hal­latán reklamált, hogy csak miattuk váltotta meg az aznapi jegyét, az visszakapta ennek árát. Éz volt az A harmonika virtuóza: Molnár György Bár a tangóharmonika az ötvenes és a hatvanas években volt népszerű hangszer, mégis sokan váltottak je­gyet a fiatal harmonikavirtuóz, Mol­nár György és zenekara június 25-ei koncertjére. A színházat egészen megtöltő közönség természetesen a középkorú és idősebb korosztályok­ból verbuválódott, azokból, akik a régen hallott számokat már jól is­merték, hozzájuk sok emlék fűzte őket. De, aki életében esetleg most találkozott volna először ezzel a hangszerrel, az is alaposan megismerkedhetett vele, mert az előadóművész a harmonikában rejlő szinte valamennyi lehetőséget felvil­lantotta. A színes, változatos műsorban musette keringők latin zeneszámok­kal, sanzonok bravúrpolkákkal ele­gyedtek és a repertoárba még egy hangutánzó darab is belekerült (Hajdú Péter: Vidám utazás gyors­vonaton). Az előadás során azonban nemcsak a különböző műfajok, de a zenekar tagjai is szóhoz, helyeseb­ben szólóhoz jutottak. Orosz János billentyűn, Philippe R. szólógitáron, Tóth András dobon, Móri István pe­dig basszusgitáron csillogtathatta meg tudását, jelezve ezzel a három esztendeje Molnár Györggyel együtt fellépő zenekar kvalitásait. S hogy teljes legyen a paletta, néhány san­zon erejéig egy énekesnő is kiegészí­tette a zenekart - egy alkalommal pedig a harmonikaművész ének­hangja szólalt meg. A hálás esztergomi közönség Molnár Györggyel ezentúl gyakrab­ban is találkozhat, az ország külön­böző pontjain fellépő szólista törzs­közönségi tagságára, a koncertekre való folyamatos meghívásra ugyanis sokan jelentkeztek. Herner Pál és Tabányi Mihály tanítványa, az Or­szágos Harmonikaverseny győzete­se, a Líra-díjas művész és zenekara legnépszerűbb számai így nemcsak hanghordozókon, de élő koncerte­ken is hallhatóvá válhatnak. Hajdú Péter Autó-polkája, a Vio­letta, az Indefference musette-ek, a Flick-flack-polka, Brahms 4. és 5. magyar tánca, az A-mol csárdás vagy a Gyertyafény-keringő bizonyá­ra el is fog csábítani pár lelkes rajon­gót a harmonikaművész népes, most kialakult esztergomi táborából. A padlás iránti érdeklődés újabb előadást hívott életre Zsúfolásig megtelt a Várszínház nézőtere már a darab első, péntek esti bemutatóján (június 27-én), s a színház vezetésének bölcs döntése folytán a nagyarányú érdeklődés mi­att egy újabb előadásra kerülhetett sor még azon az éjszakán, éjféli kez­déssel. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatá­nak színészei meg is hálálták ezt a bizalmat, mert a kezdeti indiszpo­náltság után szombatra egy kifor­rott és fergeteges sikert arató elő­adással álltak elő. A bemutatók előt­ti bevezetőjében a Várszínház művé­szeti vezetője kizárólag a lelkes, fia­tal színészek érdemeit emelte ki a si­keres előadásokkal kapcsolatban, amit több helyszín is fémjelez: a da­rabot szatmárnémeti színpadon az évad legjobb előadásaként tartják számon és Kisvárdán, a közelmúlt­ban rendezett színházi fesztiválon első eset, hogy egy jelentősebb zene­kar az utolsó pillanatban mondja le a fellépést. Az Emil. Rulez!-koncerten tör­tént eset ugyancsak példátlan és re­mélhetőleg az is marad. Mivel nem volt kit felelősségre vonni, nem tu­dott elégtételt venni sem az együt­tes, sem a közönség a történtek mi­att. Nem vált el haraggal tőlünk a zenekar, de biztos, hogy nehezebben lehet majd őket ezentúl Esztergom­1 ba csábítani. - Mint minden évben, idén is so­kan panaszkodtak az éjszakai kon­certek hangereje miatt a városban. ugyancsak nagy várakozással fogad­ták. Meg kell emlékeznünk azonban a rendező, Horányi László szerepé­ről is, akinek szintén elvitathatatlan érdemei vannak A padlás eredmé­nyeit illetően. A kisebb térhez való alkalmazás során a Várszínházban sem mond­tak le "a látványos színházi trükkök­ről, megoldásokról - a Herceg példá­ul hasonlóképpen a nézők feje fölött ereszkedett a színpadra -, s ezek alapvetően itt is jól érvényesültek. Ezenfelül nemcsak a mű, de a színé­szek a fizikai valójukban is közelebb kerültek a publikumhoz Esztergom­ban, ami tovább növelte a sokak ál­tal már többször látott darab itteni bemutatójának értékét. Nyert-e a mű új aktualitást vagy sem a másfél évtized alatt, amióta folyamatosan játsszák, az eltelt évek politikai változásai hatására? Nehéz lenne megválaszolni; mindenesetre a Várszínházban a hagyományos alapértelmezésnek megfelelően csa­ládi programmá, mesés musicallé vált a mindmáig népszerű darab, a gyermekek, fiatalok és szülők örö­mére. * Hegedűs a háztetőn Népszerűség tekintetében nem sokkal maradt el A padlás mögött a Várszínház tavalyi sikerdarabjának idei bemutatója (július 4-5.). Bár kü­lönelőadást ezen a hétvégén nem kellett tartani, a jegyek több nappal korábban elfogytak és a nézőtér be­telte után a később érkezettek már csak a lépcsőkön kaptak helyet - az előadás megkezdése előtt húsz perc­cel! Ez a zsúfoltság, ami zavarta a kényelmes elhelyezkedést, s a darab zavartalan megtekintését is, elgon­dolkoztatta a közönség soraiban ülő­ket: vajon mennyivel több jegyet ad­hattak el, ha a férőhelyek száma ennyire elégtelennek bizonyult? Á fenyegető esőtől ugyan mente­sült a pénteki és a szombati előadás, a darab terjedelme és a repkedő bo­garak okozta kellemetlenségek vi­szont kihívások elé állították a tisz­telt nagyérdeműt. Az énekszámok, táncos jelenetek végén hagyott hatásszünetek lehe­tőséget adtak a közönség tetszés­nyilvánítására, ugyanakkor szét is tördelték az előadás folyamatát, dra­maturgiai ívét. Többek között ez ve­zetett az embertpróbáló, három és fél órás műsoridő kialakulásához. A nézők, úgy tűnt, végig figyelemmel kísérik a darabot, a Bazilika harang­ja, a párkányi sörfesztivál beszűrődő zeneszámai sem zavarták meg az Történt-e valamilyen változás e téren az előző Fesztergomhoz képest? - Az idén halkabb volt a rendez­vény és kevesebb bejelentés is érke­zett. Hozzánk személyesen egy, de a hivatalhoz is kevés rossz visszajelzés futott be. Jövőre még kevesebb hang fog kiszűrődni, mert speciális sátor­ba fogjuk költöztetni az éjszakai koncerteket. - Bízva a lakosságot érő zajszint további csökkenésében sikeres, ered­ményes felkészülést kívánunk a szer­vezőknek és hosszú életet a fiatalok körében mind népszerűbb rendez­vénynek! összpontosításban - az előadás befejezését követő vastaps után azonban sietve és fáradtan kez­dett távozni a közönség. A zsúfoltság nemcsak a néző­teret, a színpadot is jellemezte. A rendező, Vas-Zoltán Iván látha­tóan ragaszkodott a jól bevált díszletekhez és a szereplők látvá­nyos, nagy tömegben való mozga­tásához, de ehhez igen szorosra kellett fogni a mozgástereket. A díszletlépcső olykor a színészeket is zavarta, s a lendületes táncok­nál vigyázni kellett egymás testi épségére. (A táncok és különösen az álom-jelenet mozgalmassága, látványossága vitt lendületet a musical felaprózott, széttagolt előadásába.) Á hátterül szolgáló, autentikus Chagall-motívumo­kat takarta a díszlet és nehézkes­nek, hosszadalmasnak tűntek a jelenetek közötti átrendezések is. Ez tovább növelte a darab terje­delmét. A jelen sorok írójának be kell vallania: nem látta a tavalyi előadást, s nem tudja, mitől vált az annyira népszerűvé, hogy köz­kívánatra idén is műsorra kellett tűzni. A mű közismert volta mel­lett a közönség kegyeit, tapsát ke­reső színrevitel csak fokozhatta a sikert. A színészi játék minden­képpen dicséretet igényel, s nem­csak a főhős, Tevje szerepét ját­szó Horányi László esetében. Mellette a többi főbb szereplő is meggyőző alakítást nyújtott: a fe­leség (Szász Enikő), a három leg­idősebb lány (Tokai Andrea, Mangó Melida, Tar Mónika) és a három vő (Kocsárdi Levente, Bandi András Zsolt, Mátyás Zsolt Imre) karaktere méltó társává vált a tejesember alakjának. Talán alapkérdései miatt zár­ta szívébe a művet (nemcsak) az esztergomi közönség, mert soka­kat foglalkoztat a hagyományhoz való ragaszkodás, illetve a kör­nyező világ, a fiatalok újító szán­dékának ellentéte, a kisemberek szívós élniakarása, a kisebbségek elnyomatásának, számkivetett­ségének élménye. (Ennek fájdal­mas aktualitást adhat, hogy a da­rab a Temesvári Csiky Gergely Színház vendégjátékaként szere­pelt most is a Várszínházban.) A tavaly tapasztalt érdeklődés mindenesetre megmaradt ezévre is, s ez igazolta az idei műsorra tűzést és beváltotta az előadás­hoz fűzött reményeket. I.M. Sikeresek a várszínházi esték

Next

/
Thumbnails
Contents