Esztergom és Vidéke, 2003

2003-06-19 / 24. szám

I3/4U1 VI* Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig Újraindult 1986-ban Új sorozat XVIII. évfolyam 24. szám 2003. június 19. Ára: 75 Ft www.esztergomesvideke.hu POLGÁRI HETILAP E-mail: emvideke@psinet.hu 110 éves jubileumát ünnepelte a Gyakor ló Is kola (Istvánffy) Úgy döntött idén a Vitéz János Tanítókéző Főiskola Gyakorló Altalános Iskolájának tantestülete, hogy az év végén szokásos gyakorlás na­pot ez alkalommal összekapcsolják az iskola 110 éves fennállásának megün­neplésével. A ballagás előtti csütörtöki napon, június 12-én ezért programok egész sora várta a vendégeket, akik az intézmény mostani pedagógusaival és tanulóival együtt emlékezhettek meg a jeles évfordulóról. Az egésznapos rendezvény reggel dr. Ladocsi Gáspár püspök szentmi­séjével kezdődött a belvárosi plébá­niatemplomban, aki a nebulók há­rom nyári kötelességére: a jóvátétel­re (azaz az elmulasztott feladatok pótlására), a játékra és a jőcseleke­detekre hívta fel a gyermekek figyel­mét. A programok ezután a szigeten, a Gyakorlóban folytatódtak. Az isko­la közössége és a meghívott vendé­gek - az egykori tanítók, tanárok, dr. Gaál Endre főigazgató, valamint a főiskola tanárai - először egy műsor keretében ismerkedhettek meg kö­zelebbről az eltelt 110 esztendő vál­tozatos történetével. (Olvasóink elő­ző lapszámainkban ugyancsak bete­kintést nyerhettek az intézmény múltjába.) Az iskolai énekkar sze­replésével és az elsősök táncával szí­nesebbé tett megemlékezés végén az egykori tanárok emléklapban része­sültek. De hogy ne csak a megjelentek számára maradjon emlékezetes ez az ünnep, az iskola több kiállítással is adózott történelmi múltjának. désére tartottak, tartanak számot és bár megnyitásuk a délutáni program keretében történt, a szervezők fi­gyelmességét dicséri, hogy ezek már a délelőtt folyamán, mások számára is megtekinthetők voltak. A programok között sor került egy jubileumi emlékkő felszentelésé­re (amit Ladocsi püspök áldott meg) és emlékfa ültetésére is az iskola ud­varán, amelyek a kiállítások lebon­tása után is emlékeztetnek majd az intézmény jelentős múltjára. Az em­lékezet számára azonban nemcsak a márványba vésett betűk tanúskod­nak a mostani ünnepről. Tóth Sán­dor főiskolai tanár, költő verset írt ez alkalomra, amely ugyancsak elhang­zott az ünnepség során. A gyerekek számára természete­sen a délelőtti játszóház kínálta a legizgalmasabb programot (ahol filc­bábok és hangszerek készítése, gyöngyfűzés, csuhézás, üvegfestés, gyurmázás, nemezelés, virágkötés és futballozás között választhattak), illetve Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi meséjének előadása. Kézműves konferencia Bulla Gergely felvételén a tárlatot megnyitó r, Gaál Endre rektor Juhász Albinné iskola­igazgatóval, Knapp János Pál alpolgármester­rel és - a Megyei Pedegógiai Intézet részéről dr. Farkasné Juhász Krisztinával látható. KIÍRTÁK A TERMÁLFÜRDŐ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSÁT (M) Városunkban rendkívüli képviselő-testületi ülé­sen nyolc napirendet tárgyaltak a képviselők. Korábbi testületi ülésén elfogadták az Esztergom Prímás-szigeti termál- és élményfürdő kivitelezéséré vonatkozó közbe­szerzési eljárás részvételi felhívását, és a Közbeszerzési Értesítőben történő megjelentetését. A termál- és él­ményfürdő kivitelezésének a lebonyolítására, valamint a kivitelezési és műszaki ellenőrzésre vonatkozóan a Közbeszerzési Szabályzat rendelkezéseinek figyelembe vételével tárgyalásos közbeszerzési eljárást indítanak. Egyúttal a termálfürdővel kapcsolatos generáltervezési szerződés módosítása is megtörtént. Rendeletet alkot­tak a város tulajdonában és kezelésében lévő közutak, járdák burkolatbontási tilalmáról. Elfogadták a szelek­tív hulladékgyűjtés bevezetésére vonatkozó tanulmány­tervezetet. Zárt ülésen tárgyalták a közétkeztetéssel kapcsolatos közbeszerzési eljárásban hozott döntést és az Aranyhe­gyi Lakópark kivitelezési problémáinak vizsgálatára lét­rehozott bizottság beszámolóját. Tízezrek fordultak meg a 11. Pünkösdi Kiállításon és Vásáron A magasföldszinti aulában kap­tak helyet azok a fényképfelvételek, dokumentumok, amelyek a külön­böző helyszíneken működött gya­korló iskola falai között folyó mun­kát és a jeles eseményeket idézik meg. A hajdani és mostani gyakor­lós, illetve főiskolai rajztanárok kö­zös kiállítása a Sziget Galériában szakmai munkájuk hagyományait és ennek töretlenségét, a folyosón ki­függesztett tablók pedig a pedagógi­ai eredményt: az elmúlt évtized rajz­szakköröseinek tevékenységét és si­kereit mutatják be. A kiállítások el­sősorban a felnőtt vendégek érdeklő­Az ebédet követően - a Botafogó táncegyüttes fellépése és más bemu­tatók, produkciók mellett - kulturá­lis valamint sportműsor következett a diákok és tanáraik részvételével. Feltűnő volt az ünnepségen és az utána tartott fogadáson, hogy több vendégre számított a Gyakorló tan­testülete ezen a jeles ünnepen. Nem az egykori tanárok jöttek el kevesen - a hajdani diákkal nem lehetett ta­lálkozni. Akik akkor nem tudták megten­ni, a kiállítások megtekintésével jú­nius 22-éig még pótolhatják mulasz­tásukat. volt zöldség, fűszer, vágott állat, só, állatbőr. A válogatásban, a vásárlás­ban megfáradt polgár megpihent Tar Péter kocsmáros söntésében, ahol leöblíthette az út porát, a keresz­tes lovagok hévízi fürdőjében pedig tisztálkodhatott. Az akkori kereske­delmi és vendéglátói szolgáltatások a mai értelemben is idegenforgalmi produktumok voltak...Ki kell lépni a műhelyek magányából. Ez az Eszter­gomi Pünkösdi Vásár mai feladata. Köszöntőt mondott még Titt­mann János és Kovács László or­szággyűlési képviselő, Szűcs György IPOSZ-elnök és- Juhász József ka­marai alelnök. Gál Kálmánné vásár­igazgató közreműködésével kiosz­tották a díjakat. Kiállítói kategóriá­ban: Hestia Kandalló Szalon (1. díj), Binexim Iparművész Bt. (2. díj), Mechatronika Kft. (3. díj), vala­mennyien esztergomiak kaptak elis­merést. A kézműves díjazottak: Szemvidítófű Kft. (Budapestről), Folklór Régió Bt. (ugyancsak a fővá­rosból), Mohácsi Renáta üvegműves (Szegedről). AKEMKereskedelmi és Iparkamara díját a Csolnoki Szerel­vénygyártó Kft. nyerte el. A szak­munkásképző intézetek közül az Emil Cukrászda tanulója, valamint a Montágh-iskola diákjai és felkészí­tő tanárai kaptak elismerést. Az IPOSZ különdíját Juhász József alapítványi elnök, a Gerendás Gyula emlékdíjat Gál Kálmánné vette át. Hirdetési lehetőséget nyújtott át a Megyei Hírlap, valamint az Iparos Újság több kiállítónak és vásározó­nak. (álo) Esztergomnak és vidékének jelentős szakmai elismerése volt, hogy június 6-án és 7-én itt rendez­ték meg a III. Nemzetközi Kézműves Konferenciát. A Magyar Kereskedel­mi és Iparkamara védnökségével a királyi Vár dísztermében A kézmű­vesség ezer éve a Kárpát-medencében című témakörben hangzottak el a különböző előadások. Juhász József, ismert esztergomi vállalkozó, az MKIK Kézműipari Kollégiumának elnöke volt a főszervező és egyben az ülést levezető elnök is. Knapp János Pál alpolgármester köszöntőjében örömének adott hangot, hogy e ran­gos esemény ezúttal Esztergomban, a magyar állam- és egyházalapítás székhelyén valósult meg. Agócs Ist­ván megyei közgyűlési elnök is szólt a nagyszámú hallgatósághoz, majd Parragh László kamarai országos el­nök a mikro- és kisvállalkozók gaz­dasági szerepéről szólt. Ez a vállal­kozói kör egyrészt a kézműves szak­mákban dolgozik és teremt mások számára is megélhetést. Burány Sándor munkaügyi és foglalkoztatási miniszter napjaink munkaerő-piaci kérdéseit elemezte. Kiemelte, hogy a szakképzésben az eddigieken túl nagyobb szerepet szánna a kamaráknak. Utalt a mun­kahelyteremtő pályázatokra, melye­ket ezúttal is a vállalkozók figyelmé­be ajánlott. Szalay Gábor gazdasági minisztériumi politikai államtitkár a mikro-, kis-, középvállalkozások hitelhez jutási lehetőségeiről szólt. Jelentősnek ítélte a kézműipar sze­repét egész Európában. Emlékeztetett arra, hogy két év­vel ezelőtt alkották meg a kontinens kézműipari chartáját, melytől to­vábbi javulást várnak a hagyomá­nyok és az értékek megőrzése terén. Kiállt amellett, hogy a globalizáció korában még nagyobb igény van a kézművesség iránt. Galla Gábor, a turizmus országos szervezetének vezetője azt hangoz­tatta, hogy a kézművesség is vonzza a vendégeket. Simon József vidékfejlesztési he­lyettes államtitkár is felszólalt az ülésen. Nagy érdeklődés kísérte Beer Miklós katolikus püspök előadását, melynek az egyház és a kézműipar kapcsolata volt a témája. Két'szekcióban hangzottak el a délutáni előadások, majd az értéke­lés és a konferenciazárást követően vármúzeumi séta következett. (Pálos) A korábbi évek hagyomá­nyait követve az idei Pünkösdkor is nagy sikerrel zárult a Híd Vállalko­zók Együtt Egymásért Alapítvány négynapos rendezvénye a Prí­más-szigeten. A sportcsarnokban több mint 70, a szabadtéren pedig közel 130 vállalkozó mutatta be és árulta is legújabb termékeit. Az ün­nepélyes díjkiosztás során az önkor­mányzat nevében Eck Alajos képvi­selő köszöntötte a sokaságot. Töb­bek között ezeket mondta: - Az ál­lamalapítás korában Esztergom gaz­dasági szempontból is első volt a vá­rosok között. Pénzverés színhelye, és árumegállító joga volt. Esztergomot pezsgő gazdasági élete rangban vala­mennyi más városi település fölé emelte. A tatárjárás után ugyan a ki­rály Budára költözött, Esztergom mégsem lett „holt" település. 1288­ban kelt esztergomi piacvám-taksa következtében árubőség keletkezett, és ekkor feltámadtak az esztergomi vásárok. A mai Kerektemplom he­lyén állatvásártér, a Széchenyi tér körül a város piacán posztó, lenvá­szon, fa- és cserépedények, kovácsolt­vas szerszámok, bőr lábbelik, cifra bundák, subák, dolmányok, szeke­rek, hordók, vértek, fegyverek, cifra ruhaneműk, nyersfémek vártak ve­vőkre. De kapható volt viasz, méz, gyertya, lacikonyhák kínálta pecse­nyék is. Gazdag volt a halkínálat,

Next

/
Thumbnails
Contents