Esztergom és Vidéke, 2003

2003-05-15 / 19. szám

2003. március 20. Esztergom és Vidéke 5 ISTEIUGRANTIM EURORÉGIÓ HIDAK A HATARON Egy konferencia az interregionális együttműködés jegyében Nagy jelentőségű egyezmény aláírására került sor május 9-én, az Európa Napon Esztergomban. Az egész kontinensen zajló ünnepi események sorában is különlegesnek mondható az a konferencia, melyet a vármegyeházán rendezett az Ister-Granum Határ Menti Kisrégió, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete, a Közép-Európa Egyetem, valamint a Finn Köztársaság Külügyminisztériuma. A konferencián a multikulturalizmus, a nemzetiségek és kultúrák egymás mellett élése, egymásra hatása, a határon átívelő interetnikus kapcsolatok témáiban hangzottak el előadások. A konferenciát követően két egyezmény aláírására került sor. Elsőként Ján Oravec párkányi és Meggyes Tamás esztergomi polgármester írta alá az Ister-Granum Eurorégió megalapításáról szóló szándéknyilatkozatot. A nyilatkozat értelmében a két város az eddigi konzultatív szintről intézményes szintre kívánja emelni a regionális együttműködést, és a megfelelő jogszabályi előkészítést követően, a csatlakozásról eddig döntött több mint félszáz település képviselőivel közösen létrehozza az új eurorégiót (a dokumentumot külön közöljük). Ezután az európai határ menti együttműködésekben élenjáró, mintaterületnek tekintett, vegyes nemzetiségű Provincia Bothniensis régió képviselőivel, Bengt Westmann haparandai tanácselnökkel, valamint Raimo Ronkainen torniói polgármesterrel írta alá Párkány és Esztergom vezetője az interregionális keretmegállapodást. A megállapodás nemcsak a két régió közötti kapcsolatokat rögzíti és intézményesíti, hanem az Európai Unió által kiírt pályázatokon való eredményes részvételünket is segíti (a dokumentumot külön közöljük). A 16 éve kivételes eredményességgel működő finn-svéd-norvég regionális együttműködéstől van mit tanulni. A két városvezető, valamint a régió titkárának, Ritva Nousiainennek az előadásából kiderült, hogy a regionális együttműködések működőképessége az ott élő emberek közötti kapcsolatok sokrétűségén alapszik. Sokszor minimális pénz is. elég, ha a jó szándék megvan. A közös kulturális rendezvényeken kívül több közös sportegyesületük és közös múzeumuk van. A határ két oldalát nemcsak egy híd köti össze, hanem egy golfpálya is! Az együttműködés egyik legkézzelfoghatóbb eredménye a postai levélforgalom útjának lerövidítése. A haparandaiak Tornióban, a tornióiak Haparandában állítottak ki egy-egy postaládát, amin keresztül a levelek egy nap alatt a szomszédos ország területére érhetnek. Tehát rengeteg hasznos tanáccsal, ötlettel érkeztek, csakúgy, mint a német-lengyel Pro Európa Viadrina Eurorégió Interreg-szakértője, Birke Kleemann. Utóbbi előadótól szombat este egy újabb keretmegállapodás reményében búcsúztunk el. A három eurorégió között még az idén megkezdődhet az együttműködés. A konferenciához kapcsolódóan a vendég-delegáció három nap alatt megismerhette az Ister-Granum régió nevezetességeit, és tapasztalhatták azt is, hogy Párkány és Esztergom esetében sem az emberek kapcsolatain vagy a vezetők szándékain múlik a sikeres együttműködés, hanem a határőrök hozzáállásán. A saját határukat már régóta felszámolt skandináv államokból érkezett vendégek megütközve tapasztalták a határátlépéshez kapcsolódó bürokratikus, néha a hatalmi gőgtől is nehezített eljárások nehézkességét... Szlovákiában most hétvégén az EU-tagságról döntenek egy népszavazás keretében. Szurkoljunk nekik - hogy nekünk is könnyebb legyen! Ocskay Gyula Szándéknyilatkozat Alulírottak, Ján Oravec Párkány Város polgármestere, a Déli Régió elnöke, valamint Meggyes Tamás Esztergom Város polgármestere, az Esztergom és Nyergesújfalu Kistérségi Területfejlesztési Társulás elnöke a 2000. október 13-án aláírt regionális együttműködés megerősítése, az Ister-Granum határon átívelő együttműködés továbbfejlesztése, a kapcsolatok intézményesítése, a kisrégió területének racionális mértékű bővítése, a nemzetközi kapcsolatok kiépítése, valamint a Mária Valéria híd által biztosított együttműködés elmélyítése érdekében a mai napon kinyilvánítjuk azon szándékunkat, hogy létrehozzuk az Ister-Granum Eurorégiót, és ennek érdekében megkezdjük az eurorégiós szerződés előkészítését. Esztergom - Párkány, 2003. május 9. Ján Oravec Meggyes Tamás Párkány Város Polgármestere Esztergom Város Polgármestere Együttműködési megállapodás mely létrejött egyrészről a Provincia Bothniensis Haparanda-Tornio (Suensaarenkatu 4 FIN-95400 Tornio), másrészről az Ister-Granum Eurorégió (HUN 2500 Esztergom, Széchenyi tér 1.) képviselői között határ menti régióik közötti együttműködés fejlesztésére. Ennek értelmében a szerződő felek 1. törekszenek a hasonló adottságokban rejlő tapasztalatcsere kialakítására, közös projektek kidolgozására az alábbi témákban: - a határ menti területek különleges adottságai; interetnikus együttélés, néprajzi és kulturális hagyományok ápolása - közigazgatás, demokrácia és regionális fejlesztés - turizmus, gazdaságfejlesztés - oktatás és kutatás, innováció - környezetvédelem és természetvédelem - egészségügy és szociálpolitika; 2. lehetőségeikhez mérten igyekszenek az 1. pontban megjelölt témákban pályázatokat készíteni, mind a nemzeti, mind az európai uniós kiírásokra, a pályázatokhoz szükséges önrészt (közös, eseti megállapodások alapján) biztosítják; 3. elvi támogatásukról biztosítják a partner régióban folyó fejlesztéseket, amennyiben azok megegyeznek a saját és az Európai Unióban kialakított célkitűzésekkel; 4. közös programokat, rendezvényeket szerveznek egymás jobb megismerése, az európai Unió, az európai gondolat, valamint a regionalizmus eszméjének népszerűsítése céljából; 5. kialakítják és működtetik a szakmai és közigazgatási egyeztetés fórumait, megkeresik a forrásait a különböző területeken működő csoportok cseréjének; 6. törekednek újabb, a jelen szerződő felekéhez hasonló geopolitikai és etnikai viszonyokkal rendelkező európai határon átnyúló regionális együttműködésekkel felvenni és intézményesíteni a kapcsolatot. Jelen megállapodás a fent megnevezett felek együttműködéseinek kereteit kívánja kijelölni (az 1980-as madridi keretegyezményhez, az ezen egyezményt kiegészítő későbbi uniós nyilatkozatokhoz, valamint az érintett államok jogrendjéhez igazodóan), a részletekről külön tárgyalások során kialakított közös állásfoglalások rendelkeznek. A megállapodást az érintett felek mint szándékukkal mindenben megegyezőt írták alá Esztergomban 2003. május 9-én. Megnyílt a párkányi „Vadas" fürdő Bevallom férfiasan, már vagy három éve nem jártam a párkányi strandon, pedig amióta elkészült a Mária Valéria híd Esztergomból - és egész Magyarországról - egyre többen járnak át gépkocsival, turistabusszal, kerékpárral, vagy éppen gyalog a párkányi strandfürdőbe, illetve télen a mindössze 25 méteres, de fedett és meleg vizű uszodába. Barcsai Tibor esztergomi festőművész még télen is naponta járt át úszni, és engem is biztatott: - Érdemes átmenned, este hat órától egészen éjfélig lehet úszni a főidényben a fedett uszodában... Persze, most májust írunk, és tavasz helyett már nyár van, méghozzá rekkenő kánikula. Irány a párkányi strand kellemesen hűsítő nagymedencéje! A fürdő, mint azt Gyetven Miklóstól, az ambiciózus, fiatal igazgatótól megtudtuk, csak május 10-én nyílt meg hivatalosan, de már egy héttel a nyitás előtt fogadott vendégeket, méghozzá - kiváló reklám - ingyen! Egyébként a napi belépőjegy ára májusban és az utószezonban negyven korona, főszezonban nyolcvan. Öt medence, kulturált öltözők és vagy húsz (!) európai színvonalú büfé várja a tikkadt, szomjas vendégeket, akiknek nagy része (60 százaléka) Csehországból érkezik, de természetesen sokan jönnek Szlovákia távolabbi vidékeiről, meg persze hazánkb

ól, főleg Esztergo

mból

. Június közepén várhatóan átadják az új szállodát, mely 47 kétágyas szobában 130 személy befogadására lesz alkalmas. Ezen kívül a közeli kempingben hatszázan, a faházakban pedig ötszázan helyezhetők el. Újdonság a pezsgőfürdős medence, melyben egyre többen frissülnek fel. Jómagam is kipróbáltam, és vagy tíz évet fiatalodtam, legalábbis úgy éreztem magam, mintha 20 éves lennék! Szólnunk kell a nyitva tartásról: májusban délelőtt 10 órától délután hat óráig, a főidényben 9 órától este 8 óráig lesz nyitva a Vadas Fürdő, amelyik nem egy személyről, hanem a Vadas-rétről kapta a nevét, és 1974 óta üzemel - tegyük hozzá - egyre sikeresebben! Dezs

ő László Az id

őjá

rás előrejelzése: jóslás vagy tudomány? Az emberiség több évezredes álma az időjárás folyamatainak megismerése, hisz mindennapjaink, munkánk, olykor vagyoni biztonságunk, sőt, akár az életünk is szorosan függ tőlük. Mégis, az időjárás jövőbeni alakulásának előrejelzése igazi tudománnyá csak az elmúlt 150 évben vált. E fejlődés főbb mérföldköveit követte végig Vissy Károly meteorológus a Mindentudás Egyeteme előadásán. Az újkori meteorológia kezdetének 1780-at tekinthetjük. Ekkor kezdődött el az akkoriban már rendszeresen működő 40-45 meteorológiai állomás adatainak összegyűjtése és kiértékelése. A tudósok a mért és összegyűjtött adatokat térképekre rajzolták, elemezték. Rájöttek: ha az állomások műszereivel mért légköri paraméterek (hőmérséklet, nedvesség, stb.) egyenlő értékeit vonalakkal összekötik, érdekes összefüggések tárulnak fel. A fejlődés a XIX. század közepén gyorsult fel, és ebben jelentős szerepet játszottak a hadviselés, illetve a hajózás igényei. A krími háború során 1854-ben egy hirtelen érkezett pusztító vihar súlyos csapást mért az angol-francia-török hadiflottára. A katasztrófát követően a francia kormány Le Verrier csillagászt bízta meg azzal, vizsgálja meg, hogy a már működő mintegy 45 meteorológiai állomás adatainak ismeretében vajon következtetni lehetett volna-e a vihar közeledtére? Kiderült, hogy a katasztrófát megelőző napok megfigyelési adatainak térképre vitelével és elemzésével a Földközi-tenger közepétől nyomon követhető volt az a ciklon, amelyhez a szóban forgó vihar kapcsolódott. E felismerés teremtette meg a meteorológián belül az időjárás-előrejelzés tudományának, a szinoptikának az alapjait. A szinoptikus térképek elemzése tette lehetővé a légkör fizikai állapotának és a benne végbemenő áramlások fizikai törvényeinek fokozatos megismerését. A korszak legnagyobb eredményét az egyenlő nagyságú légnyomási értékek összekötése, az „izobár" vonalak megrajzolása hozta: a meteorológusok felfedezték a légnyomási képződményeket, megalkották a ciklon és az anticiklon fogalmát. A ciklon olyan légörvény, amelyben a légnyomás a középpontban a legalacsonyabb és amelyben a levegő az északi féltekén az óramutató mozgásával ellentétes irányban, nagyon enyhén befelé mutató spirális mozgással forog. Emiatt a ciklon belsejében a levegő összetorlódik, onnan csak felfelé tud tovább áramlani. A ciklon belsejében tehát felhőés csapadékgerjesztő feláramlások jönnek létre, ezért a ciklon általában a felhősebb, csapadékosabb időjárás hordozója. Az anticiklon olyan légörvény, amelyben a légnyomás a középpontban a legmagasabb és amelyben a levegő az északi féltekén az óramutató mozgásával megegyező irányban, nagyon enyhén kifelé mutató spirál mentén mozog. Az anticiklon belsejében ezért a kifelé távozó levegő helyére a magasból érkezik az utánpótlás, ezért benne szárító, felhőoszlató hatású leszálló légmozgások alakulnak ki. Az időben egymás után következő időjárási (szinoptikus) térképek vizsgálatával a meteorológusok már képesek voltak a légkörben lejátszódó változások, vagyis az időjárási folyamatok, a ciklonok, anticiklonok mozgásának nyomon követésére. Innen már csak egy lépés volt, hogy a térképek sorozatából megismert folyamatot az ezzel foglalkozó szakember gondolatban tovább vigye, vagyis a már bekövetkezett időjárási helyzeteket extrapolálva következtetéseket vonjon le a jövőre nézve. Az 1920-as évek szakmai szempontból minőségi változást hoztak az időjárás-előrejelzések fejlődésébe. A meteorológusok eszköztára kiegészült az időjárási front fogalmával: időjárási front ott alakul ki, ahol az áramló levegőben például hőmérsékletükben egymástól jelentősen eltérő levegőtömegek kerülnek igen közel egymáshoz. A frontok a ciklonok jellegzetes „tartozékai", a ciklonnal együtt forognak: azon szakaszuk, ahol az örvénylő mozgás a hideg levegőt a korábban meleg levegővel borított területre hajtja, az a hidegfront; ahol pedig a meleg levegő hódít teret a hideg rovására, az a melegfront. Általában a hidegfront jár hevesebb időjárási jelenségekkel, záporral, zivatarral, szélviharral. A melegfront leggyakoribb kísérője a csendes eső. A meteorológiában is sikeres a matematikai „modellezés", amely a légkör hidro-termodinamikai egyenletrendszerén alapul: bonyolultsága miatt a megoldáshoz mindenképpen numerikus módszerek alkalmazása szükséges. A számítástechnika fejlődésének köszönhetően ma már a prognózisok készítése nagyrészt automatikusan zajlik. A modellek is rendkívül sokat fejlődtek az utóbbi időben, ám az előrejelző szakemberek speciális tudása még mindig jelentősen javíthatja az előrejelzések beválását. Vajon meddig juthatunk el 2010-re? 1990-ben megközelítőleg öt nappal előre tudtuk olyan biztonsággal prognosztizálni az időjárást, mint egy évtizeddel korábban egy napra tehettük. Ma ugyanolyan biztonsággal tíz nap távlatában látjuk előre az időjárás alakulását. Az időjárás-előrejelzések elmúlt 50 év alatt bekövetkezett fejlődését ábrázoló grafikon szerint azonban a 35 éven keresztül csaknem töretlen fejlődés az elmúlt 10 során lelassult. Az előrejelezhetőség időtartamában bekövetkezett nagy ugrások lehetőségeit nagyrészt kimerítettük, a fejlődést a jövőben elsősorban a valószínűségi prognózisokkal kapcsolatosan és a kisebb régiók minél részletesebb előrejelzései területén reméljük. (M&H Communications)