Esztergom és Vidéke, 2003

2003-05-08 / 18. szám

Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig Újraindult 1986-ban Új sorozat XVIII. évfolyam 18. szám 2003. május 8. Ára: 75 Ft Lt/TrnCAli •ErO-T". éji«\» Xf íVfc www.esztergomesvideke.hu POLGÁRI HETILAP E-mail: emvideke@psinet.hu Nyolcszázmillióba kerül az uj ut Meggyes Tamás: „Mindszenty bíboros számomra a keresztény hitért és elveiért kiálló ember példaképe" (Muzslai) Mindszenty József bíboros emlékére, a Magyar Egyházért és Hazáért felajánlott országos zarándoklaton, a zsúfolásig megtelt esztergomi Bazilikában Erdő Péter esztergom-budapesti prímás, érsek celebrált engesztelő szentmisét elődje mielőbbi boldoggá avatásáért és a magyar családokért. Az Országos Mindszenty Zarándoklat engesztelő szentmiséjére eljött Antall Józsefné, Mádl Dalma asszony, dr. Lévai Anikó, Orbán Viktor volt miniszterelnök neje, a kormány képviselői, a nagykövetek, követségek képviselői, a magyar és külhoni egyházak főpapjai. Itt volt -Meggyes Tamás polgármester vendégeként Mindszenty bíboros egykori nyugvóhelyének, Máriazell városának polgármestere, Helmuth Pertl. Amint megtudtuk, Máriazellnek egyetlen testvérvárosa van, s ez Esztergom. E két város közötti kapcsolatot mindenekelőtt Mindszenty bíboros személye iránti tisztelet és emlékezés fűzi össze. Az országos zarándoklat napján polgármesterünket arról kérdeztük, hogy számára mit jelent Mindszenty bíboros személye. - Számomra mindenképpen a keresztény hitért és elveiért kiálló ember példaképe Mindszenty bíboros, akit a szenvedések, kínzások, a rabság, a börtönévek sem törtek meg és bármit tettek vele és ellene kiállt az egyházért, a hívekért és a magyar népért. A sors megtisztelő akaratának érzem azt, hogy Mindszenty egykori székvárosának polgármestere lehetek, és mindent megteszek azért, hogy Esztergom visszanyerje régi rangját, valamint a régióban betöltött vezető szerepét, amelyet az elmúlt ötven év szocialista diktatúrája idején politikai okokból elveszített. Nemcsak Meggyes Tamás polgármester számára jelenti Mindszenty bíboros a keresztény hitért és elveiért kiálló ember példaképét, hanem az egész világon mai napig is tisztelet övezi személyét és emlékét, amint ezt a zarándoklatok és a boldoggá avatási bizottsághoz eljuttatott imádságok is bizonyítanak. Mindszenty bíboros székvárosa nevét az egész világon közismertté tette. A mártír sorsú főpap Esztergom, a prímások városa című könyvében így emlékezett meg székvárosáról: „Esztergom 972(?) - 1249 között az ország fő- és székvárosa, fejedelmi, majd. királyváros, király szállás, a magyar impérium szíve és emellett lelki központja. Ez utóbbi legalább 999-től az első érsek Anastasius hivatalba lépésétől. Esztergom a magyar Sión, Dáviddal és Szádokkal. A gondolat magyar, esztergomi megtestesítője a király és az érsek. A koronás uralkodó, mint apostoli király nevezi ki az érseket, Róma megerősíti, adja az egyházi hatalmat. " Esztergom polgárai mindig büszkék voltak arra, hogy városuk a Magyar Sión, a keresztény államiságunk bölcsője. Bazilikai sírja közelében létesített Mindszenty Emlékhely személyes tárgyaival és korabeli filmfelvételek, dokumentumok segítségével felidézik, és közel hozzák számunkra az egyházáért, népéért és hazájáért kiálló mártír sorsú hercegprímás személyét, akiről az 1948 és 1990-es rendszerváltás közötti évtizedekben teljesen eltérő kép rajzolódott ki Magyarországon és külföldön. A hazai Mindszenty-kép kialakításában még 1978-ban is a marxista ideológia alapján álló Sárga könyv volt az útmutató. Az 1990-es rendszerváltás után jelentek meg olyan életrajzok a bíborosról, amelyek szocialista párthatározat befolyásától mentesek voltak. Például: Mészáros István: Mindszenty bíboros, a lelkipásztor-főpap (Bp. 1990.), Szeifer Ferenc: Mint a gyémánt (Pilisszentlélek, 1991.), Török József: Mindszenty József bíboros (Bp. 1991.). A szocialista táborhoz tartozó országokban kritika nélkül vették át a magyar kormány által kiadott Mindszenty bíborosra vonatkozó vádakat. Á nyugati országokban teljesen másként ítélték meg a bíboros személyét. Letartóztatása és 1949-es elítélése óriási felháborodást váltott ki az egész világon. Az emigrációban élő magyarok hódoló hívei voltak a bebörtönzött főpásztornak. A katolikus vallású magyar emigránsok körében jelentős esemény volt a bíboros 1971. évi külföldre távozása. A világ országaiban tett lelkipásztori útja során Mindszenty bíboros nemcsak a hitben való megmaradást és tanúságtételt tartotta lényegesnek, hanem a magyar nyelv és kultúra ápolását, a magyarok összetartását is. Igen sok intézményt neveztek el már életében is róla: Buenos Airesben 1952-ben alakult meg a Mindszenty Akadémia, ugyancsak ebben az évben az Angliában élő magyarok adakozásából létesült Londonban a Mindszenty Otthon. Belgiumban a Leuvenben alapította Muzslay István professzor a Mindszenty Kollégiumot 1955ben, az emigráns magyar diákok főiskolai tanulmányainak támogatására. Ausztriában, Innsbruckban megépült - magyar diákok segítésére - a Mindszenty Otthon, valamint Mindszenty bíborosról elnevezett gyűjtések eredményeként létesült a Fatimai Magyar Kálvária és a Szent István Zarándokház Rómában. A legközismertebb intézmény - a bíboros szellemi hagyatékának gondozására 1972-ben Vaduzban alapított Mindszenty Alapítványnak köszönhetően - a Máriazellben létrehozott Mindszenty Emlékmúzeum. Ennek anyagát, film és dokumentum archívummal kibővítve az esztergomi Mindszenty Emlékhelyen őrizzük. (Pálos) Esztergom városában a motorizációval több évtizedes gondot jelentett a mindenkori képviselő-testületnek a belvárost elkerülő újabb út megvalósítása. Az elmúlt évtizedekben ugyan rendre fordultak elő közlekedési balesetek a Bajcsy-Zsilinszky, vagy a Mayer István utcákban, ilyenkor megbénult a történelmi belváros forgalma. Az elkerülő útra tervek, elképzelések időnként születtek, azok a hivatal vagy a mérnökök fiókjában maradtak. Fordulatot ebben a körben a Mária Valéria-híd újjáépítése, az ehhez kapcsolódó Prímás-szigeti út megépítése, valamint a Tabán-híd és az Árok utca átépítése hozott. Meggyes Tamás polgármester kezdeményezésére városunk önkormányzata a Közlekedési és Vízügyi Minisztériummal (jelenig Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) folyamatosan egyeztetett a város közlekedési gondjainak kezeléséről. A tárgyalások eredményeként született meg a gondolat a Kölcsey Ferenc utca és a Bánomi út közötti szakasz kiépítéséről. A műszaki megoldások keresése folytán egyértelművé vált, hogy e két utca összekötése a leggazdaságosabb és a legelfogadhatóbb megoldás. Minden beavatkozás jelentős földmunkát, komoly épületbontást igényelne. A most kialakult útvonal megtervezésére a CivilPlán Kft. kapott megbízást, ők készítették el a Kölcsey és a Bánomi utcák közötti szakasz (közismerten a Bánomi-áttörés) engedélyezési tervét. Az engedélyezési eljárás eredményeként az építési engedélyt az arra jogosult Komárom-Esztergom Megyei Közlekedési Felügyelet még 2002 derekán kiadta. Az építési engedély birtokában az önkormányzat előminősítéses (kétfordulós) közbeszerzési eljárást folytatott le a kivitelező kiválasztására, melyben szakértőként a KEM Közútkezelő Kht. vett részt. A beérkezett ajánlatok közül a STRABAG Építő Kft. ajánlata volt a legkedvezőbb, 776 millió forintos árral. Ennek az összegnek a birtokában kötött Esztergom Város Önkormányzata megállapodást a kormányzat Gazdasági és Közlekedési Minisztériumával az útépítés fele-fele arányban történő fizetéséről. A Közútkezelő Kht.-nál Ozorák Gábor fejlesztési mérnök e beruházás legjobb ismerője. Tőle tudtuk meg, hogy a kivitelezési szerződés aláírására 2002 szeptemberében került sor, és nyomban megkezdődtek a földmunkák. A legfontosabb feladat kezdetben a meglévő közművek feltárása volt, tekintettel arra, hogy ez a terület sűrűn beépített, városias jellegű, valamint a domborzati viszonyok miatt is erre haladt a víz-, a villany-, a csatorna- és a hőtáwezeték. A téli időjárás beálltáig jó ütemben haladt a vad növényzet irtása, a földmunka, a szanálásra ítélt épületek bontása. Ozorák Gábor mérnöktől megtudtuk a fontosabb műszaki jellemzőket is. Az útszakasz hossza 637 méter, a földmunka során elhordásra kerül 53 ezer köbméter. A Kucklánder-hegy vonulata miatt 90 méter hosszú támfalat is meg kell építeni, melynek magassága 3,6-6,9 méter között változik. Ezen a szakaszon megépítenek 6900 négyzetméter útburkolatot, továbbá 1100 négyzetméter térburkolatot, az út teljes hosszúságában kiépül a városi közvilágítás. A kivitelezést a STRABAG Építő Kft. Tatai Főépítésvezetősége nagy lendülettel végzi. A munkálatokat Simon József főépítésvezető, Tóth József építésvezető, valamint Pál János művezető irányítja. Kezdetben több akadállyal kellett szembenézniük. Késleltették egyesek a területátadást, a kisajátítás terén kemény jogviták zajlottak. A munkák befejezésének és az új út forgalomba helyezésének szerződéses határideje 2003. június vége. Ebbe beletartozik a Kölcsey utcából a Magyari úton át vezető útszakasznál egy új, korszerű csomópont kiépítése, valamint ugyancsak körforgalomhoz hasonlítható csomópont megépítése fent, £ Bánomi úton is. A STRABAG Építő I^ft. neve jól cseng városunkban. Ok végezték a Mária Valéria-híd aszfaltozását is, a Tabán-híd rámpájának munkálatait. Lapzártánk idején a munkálatok miatt lezárták a Bánomi utat, és útkorlátozást léptettek életbe Szenttamáson is. Tóth József építésvezető és munkatársai ezért a lakosság széles körű megértését kéri. Egyébként a STRABAG munkatársai és az alvállalkozók eddig is érezték már az ott lakók szimpátiáját munkájuk iránt. A 90 méteres támfal megépítése a végéhez közeledik. Napjainkban végzik a háttér feltöltését és a felül húzódó szegély építését. Elegáns út lesz a Bánomi-áttörés, nagy áteresztőképességgel, jó közlekedési viszonyokkal, csapadékvíz-elvezetéssel, járdával, korszerű közvilágítással. Még javában folyik e szakaszon a munka, de már a tervezők azon dolgoznak, hogy miként folytathatják az útépítést a Bánomi úton a 11-es főközlekedési út irányába, a másik oldalon a Kölcsey - Petőfi - Dobogókői úton át az ottani körforgalomig. Ezzel valóban kéttengelyűvé válik Esztergom fő közlekedési hálózata.