Esztergom és Vidéke, 2002

2002-12-19 / 51-52. szám

12 Esztergom és Vidéke 2002. szeptember 19. 1992.: Munka közben a Szerkesztői Műhely Balról jobbra: Sebő József, Nagyfalusi Tibor, Pálos Imre, Bencze Cs. Attila és Bánhidy László > > > A különböző országtanulmányok szerint a kontinens fejlettebb, nyugati feléhez való felzárkózás kihívásait a jelölt tagállamok intézményeik és területi kapcsolatrendszerük újragondolásával igyekszenek megoldani. Visszakanyarodnak ahhoz a hagyományhoz, amely a középkor századaiban adott volt, amikor is a különböző királyságok, császárságok voltaképp egymástól többé-kevésbé független területi egységek (tartományok, régiók, városok) laza, autonóm szövevényéből jöttek létre, amelyek féltve őrizték a szabadság „kis köreit". Szokásaik, rituáléik többnyire ezeket a hagyományokat fejezték ki. Nem véletlen, hogy a történészek - főként Burckhardt - nyomán Európát elsősorban a sokszínűség egységeként szokták jellemezni. Magyarországon a regionális gondolkodásnak nem túlságosan erősek a gyökerei, bár Erdély, a Szepesség, a szabad királyi városok autonómiája évszázadokig élt; s a szólás ma is él: Vasból, Zalából, Somogyból jöttem - vagy Ady is használta a karakán magyar megjelölésére a „bakonyi fajta" jelzőt. A magyar parlament a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényével, majd annak 1999 évi módosításával az Európai Unióban kialakított és használt terület beosztáshoz igazodva, az ötfokozatú NUTS rendszer - Nomenclatura des Unités Territoriales Statistiques második szintjének megfelelő régió beosztás mellett voksolt. A tervezési-statisztikai régió több megye, illetve a főváros területére kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határaival körbefogott, egybefüggő tervezési, illetve statisztikai terület-egység. A törvény hazánkban hét tervezési-statisztikai régiót hozott létre. Ezek többnyire 3-3 közigazgatási megyét foglalnak magukba. A tervezési-statisztikai régiók nem minősülnek területi közigazgatási egységeknek, nincsenek választott testületeik. Koordináló intézményeik a regionális fejlesztési tanácsok, melyeknek tagjait a régiót alkotó megyék, a minisztériumok és a kistérségek delegálják. A tanácsok működésükkel, szervezeti kereteikkel elősegítik, hogy a régiókat alkotó megyék - gazdasági szerkezetük összetettsége és különbözősége ellenére - közösen határozzák meg fejlesztési elképzeléseiket, azok prioritásait, illetve, hogy az ehhez szükséges saját erőforrásaikat is egyesítsék, s pályázzanak a lehetséges nemzetközi támogatásokra. A Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 21 tagú, elnöke a három megye soros közgyűlési elnöke. A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a „területfejlesztésről és területrendezésről" szóló törvény rendelkezései alapján 1999. december 10-én alakult meg. A regionalizmus egy terület értékeire építő, azt őrző-fejlesztő politika. A régióépítés azonban hosszú távú folyamat, de az intézményrendszer mozgástere egyelőre csak lassan bővül, a szereplők az egyértelmű és határozott fejlesztési hatást kiváltó pénzügyi források hiányában a régió intézményében még nem látnak érdemleges partnert. A regionális identitás még gyenge, a belső kapcsolatok terei (média, politikai fórumok, különféle kommunikációs szintek) csak hosszú távon erősödnek meg, ami összességében ma még nem segíti a regionalitás érvényesülését. Középtávon az eddigi intézményrendszer megtartásán és működtetésén kívül egy széleskörű programkínálat kidolgozása várható, hogy az Európai Unió jövőbeli forrásainak fogadási szintjei kiépüljenek. A Közép-Dunántúli Régió küldetése az, hogy eddigi fejlődési irányok, meglévő adottságai révén - ahogy szlogenje is kifejezi - az innováció régiójává váljon. A XXI. század első évtizedében, amikor Magyarország is keresi helyét az új európai rendben, térségünk, a Közép-dunántúli régió földrajzi helye viszonylag kedvező. A létező szocializmus után egyre inkább önmagára találó közép-európai térségben új, innovációs erőcentrumok rajzolódnak ki, melyek egyre szervesebb módon kapcsolódnak Európa fejlettebb régióihoz. Két erővonal mind határozottabb kontúrokat kap. Az egyik, a dél-bajor innovációs tengelyhez kapcsolódik: Prága és Bécs - Pozsony - Győr környékén formálódik, melyek egyesülve innovációs tengelyként folytatódnak - egészen Budapestig. A másik a mediterrán övezetből Budapest felé terjeszkedő Velence - Trieszt Ljubljana fejlődési irány. A Közép-dunántúli Régió e két közép-európai fejlődési zóna metszéspontjában található, így mindkettő számos vonatkozásban megtermékenyítően hathat régiónk fejlődésére. A régió nagytérségi pozíciója ennél fogva kitüntetett értékű. Az európai gazdasági fejlődés hatásai közvetlenül érintik, fejlődését hosszú távon befolyásolják, ezáltal a tartós és folyamatos megújulás lehetőségét teremtik meg. A kapcsolódást segíti, hogy az 1997 júniusában meghatározott „Helsinki folyosók" közül - melyek fejlesztésére az Európai Unió különösen ügyel - három (IV, V és VII.) is érinti a régiót. Ezáltal régiónk Nyugat-Európa és Délketok be, ez nem alagút, hanem boltozott kőből rakott sötét pince, jobb időkre várva ásít, hajdan vitézek melegedtek benne. A hátatok mögött a Molnár sor régi házában üres istálló áll. Most, karácsony .közeledtével, amikor a napkeleti bölcsek már furcsa csillagot kémleltek és nyergelték tevéiket higgyétek el nekem: itt a Molnár soron is egy igazi puposteve élt a század elején. Idegenlégiós obsitos gazdája hozta napkeletről. Szakasztott mása hetedik ükunokája volt a három királyok tevéinek. A pince mellett kivicsorít a hegy, hatalmas szikla bújik ki az útszegély helyén. Ez a szikla hordja a hátán a várat, a bazilikát. Ilyet sem látsz sehol a környéken. Paskoljátok meg a sziklát, nélküle és a várhegy nélkül Esztergom nem lett volna királyi vár, város. A Duna felöli oldalon düledező fal áll, félig bedeszkázott nyílásokkal. Csendben lessetek át rajta, 400 év messzesége tárul elétek: a hőforrás, a vízimalom, a törökfürdő felett jártok. A fürdő a szomszédos dzsámihoz és minarethez tartozott. Ne mond, hogy nem látod a minaretet, hisz ott állsz mellette. Kedves jó Kuti Béla bácsié volt utoljára ház. Pontosan az ereszig furcsa fehér hatalmas kőtömbökből a túlsó fala, a dunai sarok. Ott áll derékig, jó két emelet magaságig sértetlenül a minaret, szűk kőkapuja nyitva, pontosan úgy, ahogy az utolsó müezzin hanyatt homlok lerohant belőle 1683. szeptember végén. Akkor jött meg Szobieszki János király serege Tát felől, visszafoglalni a várost. Több mint 100 évig zengett a toronyból az Allah Akbar, naponta ötször. let-Európa között fontos, nélkülözhetetlen hídszerepet tölthet be. Azaz a nyugat-európai gazdasági súlypont egyre inkább kelet felé látszik kimozdulni, azaz az országot az uniós politika a regionális célok fókuszába emelheti. S ezáltal a termékek, szolgáltatások globális áramlásának kedvező hatásai e térségben is csapódhatnak le. A közép-európai integráció és együttműködés eszméje nem új keletű, hiszen a cseh, a lengyel és a magyar király visegrádi találkozóján (1335!) egy közös vámunióban korán testet öltött. Igen, ilyen történelmi előzmények után a szlovákiai Nyitra kerület, Komárom-Esztergom és Pest megye 1999 júliusában megalakította a Vág-Duna-Ipoly Eurorégiót, melynek központja Tatabányán található. Társult tagként Veszprém és Fejér megye is csatlakozott. Az elsődleges cél a határ menti területek gazdaságának összehangolása, a térség fejlesztése - az Európai Unió segítségével. Főként a civil szféra, a gazdaság és a közigazgatás területén. A régió azóta részese a Duna-menti Tartományok Munkaközösségének is. A régió az egyedüli az országban, amely csak egy kis határszakaszon érintkezik szomszédos országgal. A jövőben felértékelődnek a Szlovákiával kialakított kapcsolatok, így a régió északi haTapasszátok a fületek a falhoz, talán még hallani egy picit. Gyönyörűséges arab-perzsa írás aranyos betűi tekeregnek egy furcsa kemény szürke kőbe vésve, a ház falába építve. Ennek a kőnek külön története van, külön is meséljük el, egy pohár sűrű vörös bor mellett. Össze is tartoznak: a török kő és a török szőlőtőke bora Kuti Béla bácsi terméséből. Igazi mese is lehetne, de biztosan több annál, mert a megkínált mai törökök sem tagadják, hogy a ház belső udvarán, az egyetlen szőlőtőből szétágazó évszázados szőlőlugas páratlan zamatú vörös bort ad, török toroknak ismerősen ízest. A két néhai gazda, Kuti Béla bácsi 1990-ből és Ozicseli Hadzsi Ibrahim úgy 1660-tól áthajolnak egymáshoz a mennyország és a mohamedán paradicsom közös léckerítésén könyökölve, mert a tavaszi szőlőjövés dolgában van egymással beszédük. Béke legyen velük! Hagyjátok tavaszig aludni a szőlőlugast, sétáljatok tovább. Pár lépésről visszanézve már csak egy kopott öreg házat és düledező kerítést látni. Elmaradnak a házak, foghíjas az utca, a Szülejmán lépcsőnél kinyílik a látvány, megint ott hömpölyög a Duna. Kit hozott, kit vitt Esztergom előtt, azt majd nyáron, egy másik sétán kifürkésszük. Most így a gyerekkel nem kellene betérni Kovács Zsolti Vasmacskájába. A szomszédos ház kedves, halk szavú háziasszonyának, Szőke Bözsinek csodálatos, híres konyhája, Erzsébet-napi kacsasültje nem történelmi emlék, hanem szerencsénkre jelen idő. tárán a Duna természetes választóvonalát részben a meglévő érintkezési pontokon (Komárom, Esztergom) érdemes fejleszteni, elsősorban az átkelések módjának modernizálásával. A határok mellett élők együttműködésének elmélyítésére, közös fejlesztések elindítására jött létre a Vág - Duna - Ipoly Eurorégió. Az együttműködés azóta is folyamatosan fejlődik; az év második felében a régió két további megyéje is bejelentette, hogy az együttműködésben részt kíván venni. Ennek jegyében a 2000-ben kidolgozott operatív programok közül hat részletes kimunkálása közös lesz. Az egyes operatív programok készítése során szoros együttműködés alakult ki a komáromi kistérség és a komárnói járás, ezen belül pedig a „Most Priatelstva" mikrorégió között. Még ez év nyarán Neszmélyen Euroexpo néven többnapos rendezvény-sorozaton találkoztak egymással az Eurorégió gazdasági és politikai vezetői. A Vág-Duna -Ipoly Eurorégió munkájának szervezését egy „Fejlesztési Közhasznú Társaság" végzi. A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1998-tól vesz részt az Ausztria által kezdeményezett Interreg II/C RDA-NET CÉDA betűjelű nemzetközi együttműködési projektben, amely 1998 februárjában pályázott Interreg II/C forrásokra, és novemberben támogatást is nyert. A projekt ténylegesen 1999 februárjában kezdődött. Ausztria három tartományán - Bécs, Burgenland és Alsó-Stájerország - kívül Magyarország (Közép-Dunántúl és Közép-Magyarország), Szlovénia (négy ügynökség), Csehország (3 régió), Olaszország (3 régió) és Szlovákia (négy régió) képviselteti magát. A projekt a regionális fejlesztési ügynökségek együttműködését kívánja elősegíteni. A cél az, hogy közös projektek szülessenek, majd közös pályázatok készüljenek az Európai Ünió számára. Sebő József, köszönöm, munkádhoz sok sikert kívánunk! Bencze Cs. Attila Lépjünk tovább és süvegeljük meg a következő házat, ahol a város utolsó hajdúja hajolt ki az ablakon, páratlan kackiás bajuszát megpödörve. Hazai Gyurka legendás nevű vendéglője átépült, a barátok beszélgetése hallik bentről. Az egyik szobájából Homor Anci néni német óvodájában a százszor is elénekelt Binder Schuster Benjáninja visszhangzik még mindig. Kiszélesedik az utca, a kockakő burkolat rendezetté válik, a járdán már egymás mellett is elfértek, mintha a város szegényes hátsó udvarából kiléptünk volna. Balra két ház között picinyke sikátor, a hajdani Macskalépcső évezredes gyalogösvénye visz toronyiránt a fellegvárba. A Prímási Palota előtt a középkori város hajdani főterén állunk. Felettünk a fellegvár, feljebb a bazilika, aranyozott latin betűivel azt hirdeti,, hogy „A fönt levőket keressétek". Álljatok meg a sétával, betűzzétek ki, fogadjátok meg a szavakat és emeljétek fel a szíveteket. Adjunk hálát, hogy ebben az utcában sétálhatunk, 14 Árpád-házi király, Mátyás, Beatrix, Bakócz Tamás, Balassi, Szobieszki, magyar vitézek lába nyomán, megmenekülve tatártól, töröktől, pogánytól. Nézz le a lábadra, sáros, vizes, havas, hótaposó cipődre. Hétszáz gyereklépéssel végigjártuk az utcát. Ne mond el senkinek, hogy hét évszázadon lépkedtél át, tartsd titokban, hogy hétmérföldes csizmával ajándékoztak meg karácsonyra. Szeretettel várunk Esztergomba tavasszal! dr. Kolumbán György Ne shoppingolj, inkább ajándékozz... ...mondjuk hétmérföldes csizmát Esztergomban. Elmesélted már gyermekeidnek a rút kiskacsa meg a varangyos béka bőrébe varázsolt tündér-királykisasszonyt is. Most meséld el a rút, romos, büdös utca képébe rejtőzködő legcsodálatosabb magyar utcácska igaz történetét... vagy ne is nagyon meséld, hanem fogd kézen, vidd el oda és ajándékozd meg vele, sétáljatok végig rajta. Nem több az utca, mint hétszáz lépés, görbe, kátyús, romos, csatornázatlan, persze ha csak a szemeddel nézed. Kezdjük az alsó végén, ott, ahol tényleg büdös is az elvarázsolt. Kezdjük a Petz öntöde előtt, és ne beszéljünk többet az átemelő szennyvíz szivattyútelep nyitott medencéjéről. (Ezt az egyetlent mi építettük az évszázados kincsek, csodák hegyibe, világcsúfjára). Ha ott álltok a Petz gyár mellett, a vár alatt és a Dunáról fagyos téli szél fúj, elkezdődik a varázslat, az időutazás, vissza hétszáz évvel. Nézzetek át a Dunán, Kakat falu felé. Ott van bizony, csak ma Párkány áll a helyén. 1240 táján még Kakat állt ott és benne azon a másik télen bújt a tatár. Iszonyatos tél volt, százévente sincs olyan, még a Duna vize is befagyott, átzúdult rajta a kutyafejűek hatalmas hordája, át a jégre, ki a partra, be a vár alá, pont oda, ahol most álltok. Ha fú a szél, még a lovak nyihogását is halljátok. Elpusztult Esztergom, elpusztult az egész ország, a király az Adriai tenger szigetére menekült. Vigasztald meg a gyereket, hogy bajóti Simon megvédte a fellegvárat, IV Béla visszatért, a város pedig - láthatod - már nem annyira romos. A télre, hidegre se haragudjatok, tett az jót is a magyarokkal, mikor Mátyás választóit megtartotta a Duna jegén, vagy Dobó István egri vára alól hazatanácsolta fagyos közeledtével a török hadat. A keleti horda meg úgyis átkelt már a Volgán, ónon, Dnyeszteren, Pruton, Szereten, Kárpátokon, tavasszal már a Duna sem állíthatta volna meg. A Petz gyár üres, felette roskatag tetőgerendák áznak, meredeznek korhadtan, cserép nélkül. Ne higgy a szemednek, nem az igazat látod. A gyár öntödéjén tényleg nincs most cserép, de csak azért, hogy ti megláthassátok a hihetetlen ácsszerkezetet. Országos csodát láttok, ipari műemléket, műszaki ritkaságot, gerendapiramist, Petz uram különleges kívánsága szerint műremeket készítő ácsok keze munkáját. Alátámasztás nélkül vagy 20 métert ível át a hatalmas tető. Ne forduljatok hátra! Lehet, hogy ott hümmög mögöttetek elismerően a másik ács. A Molnár soron évszázadokig hajómolnárok laktak, ácsolták a malmokat. Leghíresebb prímási ács Hut Mátyás volt, az utolsó céhbeli mesterek pedig Tóth és Pécsi Dunamolnár uramék voltak. Sétáljatok tovább a város felé. Balra titkos alagút nyílik, visz fel az északi bástyába. Ezen kapta a vár a létfontosságú vizet, 200 évig a világ legerősebb szivattyúja pumpálta a 26 C-s karsztvizet a fenti palotákba. Az alagút mellett rozsdás vasajtó. Vigyázva nyissaA régiók Európája: Szigligettől Esztergomig