Esztergom és Vidéke, 2002

2002-12-19 / 51-52. szám

2002. november 28. Esztergom és Vidéke 3 tok ma is időszerűek. Kolping atya eszméi Magyarországon 1856-ban gyökeret vertek, az alapító okleve­lüket Scitovszky János bíboros, hercegprímás bocsátotta ki. Tár­sadalmunk életében az első igazi civilszervezetek a legényegyletek voltak, a felhalmozódott társadal­mi, szociális és egzisztenciális problémák megoldására a re­ménység szigeteivé váltak. Felka­rolták a katolikus ifjúság hitéletét, szakmai képzését, művelődését, szórakozását. Ezekben nyújtottak lehetőséget arra, hogy a fiatalok mesterségbeli tudásukat Német­országban, Ausztriában fejleszt­hessék. Itt, Esztergomban 1863-ban alakult meg elődszerve­zetünk. Felépült a székház, mely aktív szakmai és mozgalmas kul­turális életre nyújtott otthont. Er­ről néhány idősebb egyesületi ta­gunk sokat tud mesélni. A folytonosságot megszakította 1945-ben az ateista hatalom és a diktatúra, mely székházunkat is államosította. Ez a kényszerálla­pot egy emberöltőnyi ideig, majd­nem 50 évig tartott. 1992-ben Horváth Kálmán világi elnök (fo­tónkon a belvárosi templomkert­ben, hitéleti vezetők és tisztségvise­lők körében) vezetésével újjáala­kult az Esztergomi Kolping-család Egyesület. Küzdelem árán kaptuk vissza székházunkat, ahol létrejö­hetett tanintézetünk, nagyfokú német állami segítséggel. Magunk mögött tudhattuk a Magyar Or­szágos Kolping Szövetség szakmai és erkölcsi támogatását. Partnerkapcsolat alakult ki a lindauiakkal, személyesen is Al­bert Platter úrral, akiktől jelentős támogatások és hozzájárulások ér­keztek. A közelmúltban a maintali testvérvárosunkból érkezett jelen­tős összeg intézetünkbe. Jelenünk szépen formálódik, bátran tekin­tünk a jövőbe. A jövőt a fiatal tagságunk jelen­ti. Problémákkal kell megküzde­nünk, mert olyan társadalomban, ahol a generációk nem kaptak ke­resztény nevelést, ott az utánpót­lás és fiatalítás gondjával kell szembenéznünk. Jövőnk egyik legfontosabb feladata, hogy vonzó­vá tegyük keresztény fiatalok és családok számára a Kolping-moz­galmat. Örömünkre szolgál, hogy Meggyes Tamás polgármester és az önkormányzat méltányolta erő­feszítéseinket és anyagilag is tá­mogatta egyesületünket. A feltett kérdésre válaszomat Adolf Kolping szavaival zárom: „a vallás az ember szilárd alapja, az otthon, a nép, az állam, az egész er­kölcsi világ fundamentuma". „Felelősen élni, szolidárisán cselekedni" Ivanov Mihály önkormányzati képviselőt, a Kolping-család Egyesület elnökét kérdeztük (Pálos) A szociális gondoskodás legkiterjedtebb szervezete a világon a Kolping-mozgalom. Esztergomban 139 évvel ezelőtt alakult e mozgalom keretein belül a Katolikus Legényegylet. Gyökereit a II. világháború utá­ni közel fél évszázad ateista gyakorlata sem tudta kiirtani, így a rend­szerváltást követően, 1992-ben újra életre kelhetett. Erre és a Lindaui Kolping-családdal fenntartott testvérkapcsolat 10 éves évfordulójára is emlékezve a közelmúltban összejövetelt tartottak. Ez adott alkalmat arra, hogy az egyesület működéséről, jelenkori szerepéről beszélgethessünk Ivanov Mihály elnökkel, önkormányzati képviselővel (jobboldali, a Gazdakör udvarán készült fotónkon balról a második). - Városi rendezvényeken, ün­nepségeken mindig képviseltetik magukat. Mit tudhatunk meg mű­ködésükről ? - Az esztergomi Kolping-család kettős jubileumát ünnepelhetjük, egyrészt az újjáalakulásunkat, másrészt a lindaui testvérkapcso­latunk tízéves évfordulóját. A ke­rek évfordulók arra késztettek bennünket is, hogy tekintsünk vissza az elmúlt időszakra, készít­sünk számvetést, hogy mit tet­tünk, mit végeztünk a közösség­ben, a közösségért. Egyúttal előre is tekintettünk a lehetséges jö­vőnk felé. A jelent úgy érthetjük meg legjobban, ha visszatekin­tünk és fogalmat alkotunk alapí­tónk szándékáról, melyet Adolf Kolping, az egész mozgalom atyja és elindítója fogalmazott meg még a XIX. század derekán. A mozgal­munk alapja eszmeisége, a keresz­tény szellemiség. Ezt nagyon jól fejezi ki a vezérgondolatunk, mely Kolpingtól ered: „Az élet hitre épül. Hit és bizalom nélkül részeire hullik szét a világ.". Ebben a szel­lemben munkálkodik jelenleg is és erre épül ma is a Kolping-családok tevékenysége a világ minden tá­ján. Ebből a felfogásból fakad a szociális kérdések megoldására irányuló törekvésünk. A társada­lom alapja a család, a nemzet bol­dogsága tagjainak személyes tisz­tességén giúlik - ezek a gondola­ORBÁN VIKTOR Esztergomban járt December 11-én az esztergomi ferences gimnázium és diákegye­sület meghívására Orbán Viktor a nagy hagyományú iskolába látoga­tott, ahol több órán keresztül be­szélgetett a diákokkal és a taná­rokkal. Az oldott hangulatú beszélge­tés során Orbán Viktor fölidézte iskolai élményeit. Beszélt a család és a hit fontosságáról, valamint a magyarsággal, az azonosságtudat­tal kapcsolatos kérdésekről. Nagy tetszésnyilvánítás fogadta azon gondolatait, amelyek szerint itt az ideje annak, hogy magyarság fo­galma összefonódjék a sikerrel, és magyarságtudatunkat elsősorban ne a kudarcok utáni „csakazértis" hangulata határozza meg, hanem a sikereinkből táplálkozó büszke­ség. A beszélgetés után a diák­egyesület ünnepélyesen a tagjai sorába fogadta Orbán Viktort, akit még ezek után egy bőséges vacso­rával is megvendégeltek. Antall József halálának évfordulóján, december 12-én Meggyesy Péter miniszterelnök levélben kereste meg özv. Antall Józsefnét. A lapunkhoz eljuttatott levélszövegben - többek között ­ezt olvastuk: „Tudom, hogy a férje elvesztése miatt érzett fájdalom és gyász majd egy évtized után sem enyhülhet. Vigaszt jelenthet az, hogy a célok, amelyeket Antall József 12 évvel ezelőtt kitűzött, és ame­lyekért oly elszántan harcolt, megvalósulni látszanak. A rendszerváltás első kormánya is segített kijelölni az irányt és el­indítani az országot azon a nehéz úton, amelynek most utolsó méte­reit tesszük meg. Ez az út a boldog, sikeres, európai Magyarország­hoz vezet. Az első miniszterelnöknek volt a legnehezebb dolga, hiszen neki kellett egy új, demokratikus, független Magyarországot meg­alapoznia. Részben az Antall József vezette kormány munkájának köszönhet­jük, hogy elértük gazdasági függetlenségünket. Kormányfői munká­jával megteremtette piacgazdaságunk és demokratikus parlamenta­rizmusunk alapjait. Képes volt arra, hogy Kelet-Európában egyedül­álló módon stabil politikai rendszert teremtsen. Igazi úttörő és újjáé­pítő kormányfő volt. Antall József emberi és politikai pályája példamutató a jelen poli­tikusai számára. Sokszor hiányzik politikqi életünkből az a mérsé­kelt jobboldali politizálási stílus, amelyet 0 képviselt." Fotónkon: Antall József az esztergomi Suzuki gyárban. Hangulatos KTV-est a Prímás Pincében (Sz.B.) Nyolc éve már annak, hogy Bihari Antal létrehozta az Esztergomi Körzeti Televíziót. Ebből az alkalomból december 14-én, szombaton este a Prímás Pince Étteremben gyűltek össze a KTVmunkatársai és támogató­ik, az általuk alapított Szent István- díj kuratóriumának tagjai, vala­mint azok az ifjú házasok, akik beneveztek a KTV által meghirdetett ver­senybe. A mintegy 240 fős közönséget először Kreitner Krisztina, az est háziasszonya üdvözölte, tőle tud­tuk meg, hogy ez a nyolcadik Szent István Bál, melyet Szent Ist­ván és Bajor Gizella esküvőjének emlékére rendeznek, s ez adta az ötletet ahhoz, hogy ebből az alka­lomból az idén házasságot kötött esztergomi és környékbeli fiatalo­kat „sorompóba állítsák". A 16 ifjú házaspár, akiket ezen az estén sze­mélyesen is megismerhettünk, a KTV nézőitől - s az Internet útján még külföldről is - több mint 12 ezer szavazatot kapott, sőt az est vendégei is leadták voksukat a ne­kik legszimpatikusabb párra. A város önkormányzata nevé­ben Knapp János alpolgármester üdvözölte a megjelenteket, többek között Harrach Pétert, a Parla­ment alelnökét, Latorcai János or­szággyűlési képviselőt, és a Szent István-díj kuratóriumának tagja­it. Köszönetet mondott Bihari An­talnak a nagyszerű kezdeménye­zésért, és kellemes estét kívánt az est vendégeinek. Ezután dr. Prokopp Mária, a kuratórium el­nöke jelentette be a 2003. évi Szent István-díj kiírását. Mint köztudott, az idén az első ízben ki­írt Szent István-díjat Orbán Vik­tor, volt miniszterelnök kapta. 2003-ban azokra a Kárpát-meden­cében élő közéleti személyiségekre lehet voksolni, akik a magyarság érdekeit leginkább képviselik. A díj jövőre is Melocco Miklósnak Szent Istvánt ábrázoló szobra. A professzornő elmondta, hogy a ku­ratórium tovább szeretné tágítani a jutalmazottak körét, 2004-ben Európában, 2005-ben pedig a ten­geren túl élő magyarok is jogosul­tak a díjra.Ezután Harrach Péter, a Szent István-díj fővédnöke szólt a vendégekhez. Külön üdvözölte az ifjú házasokat, és kiemelte a család, e legkisebb közösség fon­tosságát, amely biztonságot ad az embereknek. Ezt követően Bihari Antal, a KTV vezetője köszönte meg mind­azok önzetlen támogatását, akik segítették a Körzeti Televízió mű­ködését, fejlődését, azt az igyeke­zetét, hogy nemcsak Esztergom minden lakásába, de a környék va­lamennyi településére elvigye a hét legfontosabb eseményeinek, érdekességeinek hírét, hogy elfo­gulatlanul tájékoztasson, hogy ré­szeseivé tegye a nézőket a körzet kulturális és sport rendezvényei­nek. Majd emlékplakettet adott át Szekeres Józsefnek, a Rosenberg Hungária Kft. igazgatójának, aki az idei évben leginkább kiemelke­dett a támogatók népes köréből. A háromfogásos vacsorát köve­tően - melyet stílszerűen a „nász­nagy" jelentett be - táncra perdül­tek az ifjak és a kevésbé fiatalok. Már éjfél is elmúlt, mire sor került az eredményhirdetésre. A fődíjat, Arvai Ferenc szobrászművész al­kotását Harrach Péter adta át a győztes párnak, Sipka Szilviának és Magyar Zsoltnak. Gratulálunk a nyerteseknek, az ifjú házasoknak sok boldogságot! Az Esztergom és Vidéke következő szánm 2003. január 9-én jelenik meg! Már kilenc éve,

Next

/
Thumbnails
Contents