Esztergom és Vidéke, 2002

2002-11-21 / 47. szám

ÜLÉSEK, TANÁCSKOZÁSOK November 28-án 17 órakor a Városháza nagytermében rendkívüli ülést tart Esztergom Város Képviselő-testülete. A tervek szerint a zárt ülésen közbeszerzési ügyeket és kinevezéseket tárgyalnak. Az új önkormányzati bizottságok is megkezdték, illetve a napokban megkezdik működésüket. A Környezetvédelmi, Köztisztasági és Közrendi Bizottság november 20-án ülésezett a Megyeháza Gadányi-termében. November 25-én tartják első összejövetelüket az alábbi bizottságok: 10.30-kor a Városháza Népjóléti Irodáján az Egészségügyi és Népjóléti Bizottság, 15 órakor a Városháza nagytermében a Városfejlesztési Bizottság, 16 órakor a volt Megyeháza Gadányi-termében a Kisebbségi Bizottság. www.esztergomesvideke.hu POLGÁRI HETILAP E-mail: emvideke@psinet.hu íí Hí MIM W í * 1 1 zry sf Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig Újraindult 1986-ban Új sorozat XVII. évfolyam 47. szám 2002. november 21. Ára: 75 Ft MINISZTÉRIUMI „NEM" A GAZDASÁGI FŐISKOLÁRA! A városvezetés, a főiskola és a katolikus egyház továbbra is akarja - és támogatja y.v awwa dig a középiskolai szakképzés ott­hona lesz (fotónkon). Itt a kereske­delmi és a közgazdasági szakkö­zépiskolák kapnak otthont. A hatlépcsőházas, háromszintes épülettömb nagyobbrészt a katoli­kus egyházé, harmadában az álla­mé. Az egyház hatvan évre oktatá­si célra a városnak átadja, a felújí­tás közbeszerzési pályázata meg­hirdetésre kerül. Áz állami rész­ben lakók elhelyezésén is munkál­kodik a városvezetés. Az egyházi javak megváltására kapott pén­zekből az északi kanonoksor fel­újítható, éveken belül megvalósul­hat egy korszerű gazdasági szol­gáltatói középiskolai szakképzés, mely alapul szolgál majd a leendő főiskolai képzéshez is. A Kőrösy kollégium a felújítás után évtizedekre biztosítja a diá­kok ellátását, miként a déli kano­noksor egy része a tanítóképző fő­iskola rendelkezésére áll, másik része pedig várja a Szent István gimnázium felköltözését. A déli kanonoksor a város tulajdonában van, felette az önkormányzat ren­delkezik. A Duna-parti iskolatömb az egyházi javak visszaszolgáltatá­sa okán egy évtizeden belül a nő­véreké lesz. Meggyes Tamás pol­gármester sok energiát fektet mind a középiskolai, mind a főis­kolai programokra, ez ügyben egy­mást követő tárgyalásokat folytat az illetékesekkel (fotónkon Paskai László bíboros társaságában). A főiskola rektora és a rektori tanács megvalósíthatósági tanul­mányt készíttetett, amely kimu­tatta, hogy régiónk - beleértve a Felvidéket is - alkalmas és képes főiskolai tagozat működtetésére. Az egyház is az iskolarendszerű képzésre tartja leginkább haszno­síthatónak várhegyi épületeit. Polgármesterünk szintén a város­fejlesztés lényeges elemének tart­ja a közép- és a főiskolai szintű gazdasági, idegenforgalmi szak­képzést, ennek érdekében keresi a kapcsolatokat, hogy a még hiány­zó oktatási kormányzati hozzájá­rulást és támogatást is megkapja. (Pálos) Lapunkban több alkalommal is beszámoltunk az esztergomi ön­kormányzat, a Budapesti Gazdasági Főiskola és a Főegyházmegye együttműködéséről, közelebbről egy új felsőfokú szakképzés városunk­ba telepítéséről. A Budapesti Gazdasági Főisko­la az elmúlt években az egyetemi és a felsőoktatási reform kereté­ben három korábbi önálló intéz­ményből alakult: Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolából, a Külkereskedelmi Főiskolából, továbbá a Pénzügyi és Számviteli Főiskolából. 2000. január l-jétől önálló és a különbö­ző oktatási formákban közel húsz­ezer hallgatójuk van. Meggyes Tamás polgármester kezdeményezésére a főiskola örömmel tűzte ki célul, hogy váro­sunkban már induláskor 210 fős kihelyezett tagozat létesüljön. Sztanó Imre és Jánosa András rektor-helyettesek vezetésével nagysikerű bemutatkozást tartot­tak a Vármegyeháza dísztermé­ben. Ez ügyben idén márciusban a Prímási Palotában találkozott Paskai László bíboros-érsek, Pá­linkás József oktatási miniszter, Latorcai János országgyűlési kép­viselő és Meggyes Tamás polgár­mester. Közös elhatározás szüle­tett arról, hogy 200 millió forintos egyházi, 540 milliós kormányzati és 100 milliós városi hozzájárulás­sal a jelenkori legmagasabb szín­vonalú gazdasági főiskolai képzés induljon a Várhegyen, az egykori Nagyszemináriumban. Minden esély megvolt tehát a képzés őszi indítására, az eszter­gomi régióban élők számítottak is erre, de végül semmi nem lett belőle. Hogy miért? Az okokról a napokban megkérdeztük Meggyes Tamás polgármestert. Polgármes­terünk elmondta, hogy a BGF a Széchenyi-Terv keretében, pályá­zaton 300 milliót nyert az eszter­gomi főiskolai képzés beindításá­ra. Már folyt a közbeszerzési eljá­rás, amikor Magyar Bálint oktatá­si miniszter leállította ezt azzal, hogy pénzügyileg ehhez a fejlesz­téshez nem járulnak hozzá. Pol­gármesterünk ennek ellenére op­timista, annak a meggyőződésé­nek adott hangot, hogy csak idő kérdése a terv megvalósulása, ugyanis mind a városvezetés, mind a gazdasági főiskola, mind pedig a katolikus egyház továbbra is elszánt az esztergomi képzés in­dításában. Igyekeznek kapcsolatot építeni az új oktatási kormányzat­tal, és az érvekre hivatkoznak. Meggyes Tamás azt is elmond­ta, hogy a Várhegyen az elkövet­kező öt évben oktatási és szakkép­zési központot terveznek telepíte­ni. Az egykori Nagyszeminárium épületében nemzetközi színvona­lú főiskolai képzés helyezhető el, a csatlakozó északi kanonoksor pe­A „Macskaút"-ról Az esztergomi Vár és a Vízivá­ros az Esztergomba irányuló tu­rizmus legfontosabb és legismer­tebb célterületei. Az egymás mel­lett elterülő és sok szálon kapcso­lódó két városrész rangos törté­nelmi emlékekkel bír, ugyanak­kor kapcsolatuk turisztikai szem­pontból eddig megoldatlan volt. A vízivárosi várkapu északi ol­dalán ma is álló, szabálytalan alaprajzú, alacsonyabb fekvésű bástya már a XVI. században fennállt, az 1594-1595. évi met­szeteken is szerepel. A bástyából délre nyíló kazamatából vezetett ki a Víziváros felé - a Macskaúti kapun (gyalogkapun) - az út. Euila Cselebi leírása (1660-1664 Magyarországi utak) szerint: „Lefelé a külvárosba vezető út ez, ló nem járhat rajta, az ember is csak nagy fáradsággal megy le azon. Ötszáz kőlépcsőből álló ma­gyar munka ez". Az út a Vízivá­rosba két helyen futott le, egy­részt a mai Berényi Zs. u. 11. és 13. sz. házak közötti sikátoron keresztül, másrészt a Berényi Zs. 1. sz. ház déli oldalánál futott ki a mai főutcára. A Macskaút visszaállítását, il­letve újjáépítését a Széchenyi­Terv pályázata tette lehetővé. A pályázaton elnyert támogatás gyakorlatilag fedezte az út meg­építését, a világítás kiépítése nél­kül. Az út tervezését a Karácsony Építész Iroda végezte, a kivitele­zést önkormányzati pályáztatás útján a Stabil Kft. nyerte el. A te­repviszonyok és az egyéb, hely­ben adódó problémák miatt a ter­vek építés közben változtak, ezért az út átadásának határideje kitolódott. A város költségvetésé­ből elkészülhetett a Macskaút teljes hosszában a világítás, így az esti séták is biztonságossá vál­hatnak. Az út megnyitása jelentősen fellendítheti az idegenforgalmat a Vár és a Víziváros között, ugyanakkor meghosszabbíthatja annak a 150 ezer turistának az itt tartózkodását, akik a Dunán, a szállodahajókon érkezve, itt lép­nek be Magyarországra.

Next

/
Thumbnails
Contents