Esztergom és Vidéke, 2002

2002-10-31 / 43-44. szám

2002. október 31. Esztergom és Vidéke 9 / / / A S7prkps7tí* KERT * KONYHA * KEDVTELES * KÍVÁNCSISÁG ^thóBama * HOBBI­sarok Galambok és galambászok \ galambok jól körülhatárol­ható madárcsoportot alkotnak. Testük közepes méretű, fejük kicsi, nyakuk rövid, tollazatúk kemény Csőrük hegye gyengén lefelé hajló, csak a vége kemé­nyebb, pikkelyekkel fedett orr­lyukai körül kissé duzzadt. Ál­talában magvakkal táplálkoz­nak, kétrészes begyük tejszerű váladékot termel, eleinte ezzel etetik fiókáikat. Sebesen és ügyesen repülnek. Párokban élnek, udvarlásuk látványos, „házasságuk" tar­tós. (A hím fészket keres magá­nak, belefészkeli magát, majd nyakát felfújva, farktollait ki­terjesztve, tengelye körül fo­rogva, jellegzetesen énekelve körüludvarolja a tojókat. Végül valamelyik tojó enged az udvar­lásnak, és elmegy vele a fészké­hez. Ha elfogadja, sajátos szök­décseléssel, földet söprögető farktollakkal jelzi. Ezt követő­en hosszan enyelegnek. Miután kölcsönösen becézgették egy­mást, hozzákezdenek a fajfenn­tartáshoz.) A tojók csak két to­jást raknak, s a szülők felváltva költik ki őket. A párok a költés után is együtt maradnak, s évente 5-6 alkalommal is meg­ismétlődik a tojásrakás és a köl­tés. Szelídségük szinte már jel­képszerű, nem véletlen, hogy a béke szimbólumává magaszto­sultak. Kultusza főleg Keleten terjedt el, egyes népek szent­ként tisztelik a galambokat, a katolikus vallás Szentháromsá­gába is bekerült a Szentlélek jelképeként. A házi galamb, melynek mintegy 300 fajtája ismert, a szirti galambból fejlődött ki. Okos, jól alkalmazkodó, igen kí­váncsi állat. Nem csoda, hogy az ember már ősidőktől fogva foglalkozik háziasításával. Fajtái közül a postagalamb különösen jelentős. Törzsalak­ja, az antwerpeni postagalamb évszázados tenyésztés révén fejlődött ki a belga sirálykával, a kék parlagi galambbal és röpgalambokkal való kereszte­zések során. Repülési sebessége normális időjárási viszonyok esetén óránként 60 km, de ked­vező szél mellett ennek akár a dupláját is elérheti. Repülési magassága átlagosan 150-300 méter között mozog. Normális körülmények között 300-400 km távolságból - kellő szokta­tás után - csaknem minden postagalamb hazatalál. A hírt tartalmazó hüvelyt a lábukra erősítik. Üzenetek hor­dozásával rendkívül hasznos szolgálatot tettek régen, de még mostanában is a nehezen meg­közelíthető, a korszerű hírköz­léssel nem rendelkező helyeken (pl. hajókon, magas hegységek­ben). Üzenetek szállítására már a kínaiak és az egyiptomi­ak is felhasználták őket az ókorban, Európában a görögök küldtek először hírt postaga­lambokkal, már az i.e. 5. évszá­zadban. A rómaiak Julius Cae­sar idejében kezdték használni, de a középkorban is fontos sze­repe volt, különösen a keresz­tes háborúkban, Napoleon is előszeretettel alkalmazta. Manapság már csak hobbi­ként, sportcélokra tenyésztik. Európában Belgiumban és Angliában kapott először lábra a postagalamb-sport. Hazánk­ban az I. világháború utáni években alakult meg az első ga­lambász egyesület Columbia néven. (Folytatjuk) • ANYANYELVÜNK gyöngyszemei Szólásaink a halászat köréből Gyakran olvashatunk olyan hírt, hogy horogra akadt a rendőr­ség által körözött bűnöző. E min­dennapos hír szövegében egy ősré­gi mesterséget idéző szólás húzó­dik meg. De a halászat, az ember legré­gibb foglalkozásainak egyike, szá­mos más szólással is hozzájárult nyelvünk gazdagodásához. Vizeink a mohácsi csatáig bő­velkedtek halakban. Még olyan halat is nagy mennyiségben fog­tak, mint a viza, amely a tengerből úszott fel a Dunába. Ezt a kort idé­zi a mondás: a Dunának csak a fele víz, a másik fele hal. Sokféle módon és eszközzel dol­goztak régen a halászok. Egyes vi­dékeken a rekesztő halászat volt divatban. Lényege, hogy különbö­ző anyagokkal elrekesztették a pa­takot vagy a keskeny folyót, a víz és vele együtt a hal is csak egy kes­keny kapun mehetett át, ahol vi­szont a varsa nevű háló várta. A nagyobb vizekben kerítőhálóval halásztak Ebből a többszáz méte­res hálóból, melyet ladikokból eresztettek a vízbe, végül a bárká­ba vagy a partra került a hal. Azt a mondást, hogy vergődik, mint a partra vetett hal, arra a sze­mélyre használjuk, aki kínos hely­zetből szeretne menekülni. Ismert volt régen az emelőháló, melyet emelőszerkezettel húztak fel időnként a vízből, és a vetőháló, amelynek vízbe dobásához nagy ügyesség és gyakorlat kellett. Do­bás után a háló boglyaszerűen ereszkedett alá és kerítette be a halakat. Kiveti hálóját - mondták egy­kor a leányra, aki férjének szemel­te ki valamelyik legényt. Arra viszont, aki jól ügyeske­dett, azt mondták: Jó helyen vette ki a hálóját. De nemcsak hálóval halásztak, a horog legalább olyan gyakori eszköz a halászember számára, mint a háló. A horgászzsinóron lé­vő úszó - régebbi nevén pedző ­hirtelen megmozdul, ha a hal be­kapja a horgot. Ez a kifejezés szólás formájá­ban is fennmaradt, olyan emberre mondjuk, akit sikerült rávenni, rászedni valamire. A horogra ke­rült kifejezésünket is használjuk átvitt értelemben - nem csupán a bűnözők elfogásakor - olyankor is, ha egy lánynak sikerült meghódí­tania a kiszemelt legényembert. De a pedző akkor is megmoz­dul, ha a hal még csak kóstolgatja a csalit. Pedzi már a dolgot - szok­tuk mondani, ha egy bizonyos sze­mély kezd már érteni valamit. Á csíkászok és a pákászok is ré­gi, mára már kihalt mesterség képviselői voltak. Az előbbiek a patakokban élő fürge csíkok kifogására specializá­lódtak. E halaktól ered az a mon­dásunk, hogy eleven, mint a csík. A pákászok fegyvere, a tőr (ami nem az ismert szúrószerszám, ha­nem egy drótból és zsinórból ké­szült csapda, amellyel vadkacsát lehetett fogni), s erre utal a tőrbe csal szólásunk, amit arra az em­berre mondunk, aki becsapta, kel­lemetlen helyzetbe hozta, foglyul ejtette ellenfelét. A népi megfigyelés szerint a szél által felkavart vízben sikere­sebben lehet halat fogni. Aki tehát zavarosban halászik, az a szerencséjét kergeti - nem is mindig a legtisztességesebb eszkö­zökkel. Ha pedig gondtalanul, boldo­gan éljük napjainkat, azt mondják ránk: él, mint hal a vízben. E szólással búcsúzunk mára anyanyelvünk régi értékeinek kedvelőitől. De majd folytatjuk! Fuss, hogy tovább élj! A címbeli szlogent évek óta próbálják belénk sulykolni, mégis igen kevés azoknak a szá­ma - legalább is itt, Esztergom­ban, de feltételezem, hogy or­szágszerte is -, akik rendszere­sen, naponta vagy legalább másnaponként kocognak egy-egy félórácskát. Ameriká­ban a helyzet sokkal kedve­zőbb, ott m^r szinte hozzátar­tozik a lakosság életéhez a reg­geli vagy esti futás. „A futás olyan csodaszer, amelyért az emberek - ha pati­kában kapni lehetne - egy va­gyont fizetnének" - írja dr. Ülrich Strunz Az ifjúság recept­je című könyvében, és részlete­sen kifejti az okokat is, amelyek miatt mindenkinek azonnal el kellene kezdeni futni. Vizsgáljuk hát meg a futás legfontosabb egészségügyi ha­tásait! A futás megnyitja a jobb agy­féltekét, kreatív gondolkodá­sunk központját. Áz agy száz százalékkal több oxigénhez jut, a gondolkodási teljesítmény így megduplázódik, sőt felszabadul az ún. kreativitáshormon, mely csökkenti a vérnyomást és ella­zítja a testet. Aki le akar fogyni, minél több zsírt kell elégetnie. Ehhez pedig nem különféle tabletták, fogyasztóteák és egyéb csoda­szerek kellenek, hanem rend­szeres futás. Aki naponta kocog 40-50 percet, az a szervezetéből alkalmanként 10-20 gramm zsírt is eléget. Nincs gyógyszer, amelyik a koleszterinszintet olyan drasz­tikusan csökkentené, mint a fu­tás. Ez a tevékenység csökkenti ezen kívül az éhségérzetet, a vércukor- és a húgysavszintet, ezzel megelőzi a cukorbetegség, illetve a köszvény kialakulását. A rendszeres testmozgás kar­bantartja a tüdőt is. Mindezeken túl a futás jó közérzetet és formás testalka­tot biztosít, emeli az emberek munkavégző képességét. Érdemes tehát elkezdeni mindazoknak, akik idáig nem éltek ezzel a „gyógyszerrel". Ahogy mondani szokták: „a láb mindig kéznél van!" * KERTÉSZ­konyha Őszi saláták A salátákat főékezés előtti előé­telnek, húsos ételek mellé vagy ka­lóriaszegény vacsoraként fo­gyasztjuk. A zöldféléket mossuk meg, és csak azután hámozzuk, szeleteljük. Mindig előhűtött zöld­ségből dolgozzunk! A legegyszerűbb salátaöntetet a következő módon készíthetjük. 2 dl joghurtot vagy kefirt tálba ön­tünk. Teszünk bele ízlésünk sze­rint pici sót, mustárt, citromlevet vagy salátaecetet és porcukrot. Aki gazdagabban szereti, pár csepp étolajat és egy tojás sárgáját is belekeverhet. Miután eldolgoz­tuk, hűtőszekrénybe rakjuk. Ter­mészetesen lehet az öntet ecet, olaj és só vizes oldata, de készíthe­tünk salátát öntet nélkül, egysze­rű sógással is. * Őszi vegyes saláta Hozzávalók: 1 fej saláta, 3-4 szem paradicsom, 1-2 nyers ubor­ka, 1 fej lila hagyma, ecet, olaj, só. A salátát kisebb darabokra tép­jük, a zöldségeket vékony szele­tekre vágjuk. Mély salátástálba ré­tegenként belerakjuk, közben íze­sítjük. Egy-két óra hosszat hűtő­ben érleljük. * Erdélyi uborkasaláta Hozzávalók: 2-3 uborka, 1 dl tejföl, pár csepp ecet, kevéske só, cukor, csombor és kapor. Az ubor­kát felszeleteljük, hozzákeverjük a fűszereket, az ecetet és a tejfölt, s máris tálalhatjuk. * Sopszka A hozzávaló zöldségeket - vö­röshagymát, zöldpaprikát, paradi­csomot, uborkát - miután meghá­moztuk, leszeleteljük. Sózzuk, meghintjük olajjal és borecettel, majd óvatosan összekeverjük. A tetejére juhsajtot morzsolunk. * Szerb saláta Vöröshagymát, zöldpaprikát és paradicsomot szeletelünk egy sa­látás tálba. Sós-cukros-ecetes salá­talével leöntjük, majd hűtőben ér­leljük. * Sültpaprika saláta Vastaghúsú, érett, töltenivaló paprikákat forró platnin megsü­tünk. Héját lehúzzuk, csutkáját kidobjuk. Csíkokra vágjuk, majd fokhagymát és petrezselyemzöldet szeletelünk hozzá. Élkeverjük olajjal, sóval, borecettel, aztán csa­varos fedelő üvegekbe rakva hűtő­ben 2-3 napig pihentetjük. Horváth Gáborné dr. * HUMORZSÁK: Mit mond a tökéletes feleség? * Légy szíves, hangosítsd fel a tévét, hogy a konyhában is halljam a meccset! : Frappáns ötlet volt, Drágám, hogy a koszos zoknijaidat az aszta­lon tárolod, így legalább szem előtt van, és biztosan nem felejtem el kin osni. * Milyen figyelmes tőled, hogy nem emlékeztetsz folyton a korom­ra! A bunkó kollégáim egy rakás virágot adtak születésnapomra. Alij bírtam hazacipelni. Nincs is ennyi vázánk. Még jó, hogy minden estt felhajtasz néhány üveg sört, így az üres üvegeket vázának hasz­nál] latom. * Csak nem akarsz megborotválkozni, mielőtt hozzám bújnál?! Hányszor mondjam, hogy nincs férfiasabb a kétnapos borostánál?! * Kérlek, meséld el újra* hogyan fogtad el tegnap este a Lajos bet­űjét! * Teszed le rögtön azt a porszívót! Romba döntöd az illúzióimat. Ilyet csak a homokosok tesznek. Ráadásul megmelegszik a söröd, amit éppen most töltöttem neked. * Inkább turkálok valami sarki bálásnál, mert utánaszámoltam: ennek a szoknyának az árából pont két rekesz sört lehet venni. * Imádom, ahogy szellentesz, mikor mellém bújsz, mert érzem, mennyire ellazulsz ilyenkor egy feszültségekkel teli, nehéz nap után. * Milyen kedves tőled, hogy felhajtva hagyod a WC-ülőkét, így megspórolhatok egy mozdulatot, amikor ki akarom sikálni. • GONDŰZŐ gasztronómia Néhány újdonság A háziasszonyok között so­kan akadnak, akik nemcsak a régi, megszokott ételeket főzik, nemcsak az újságok - többek között az Esztergom és Vidéke - receptjeit próbálják ki, de elő­szeretettel kísérletezgetnek újabb ételekkel is. Magam is ez utóbbiak közé tartozom. Van, ami beválik, és persze akad olyan is, ami nem. Az ételsor, amit most leírok, a múlt szom­bati menüje volt családomnak, és valamennyiünk tetszését megnyerte. Élső fogásként paradicsom levest készítettem - egy kicsit másképpen, mint szoktam. Egy kis fej vöröshagymát 2 evőka­nál olajon üvegesre pirítottam, hozzáadtam 4 evőkanál rizst, 1 kávéskanál sót, 1 kávéskanál Delikát ételízesítőt, 3 szál friss zellerzöldet, majd felöntöttem 5 dl vízzel, és addig forraltam, míg a rizsszemek meg nem pu­hultak. Ekkor kiszedtem belőle a zellert, hozzáöntöttem 5 dl paradicsom ivólevet, fél dl na­rancsszirupot, 3 evőkanál kris­tálycukrot és 1 doboz (140-150 grammos) paradicsomsűrít­ményt. További 3-4 perces for­ralás után levettem a tűzről. Ez a leves csak langyosan - csak­nem hidegen - jó! Második fogásnak csülkös babot készítettem. Ez olyasmi, mint a csülkös bableves, csak sűrűbb. Az előző nap beáztatott fél kg nagy szemű kifejtett ba­bot apróra vágott zöldségekkel, zeller- és petrezselyemzölddel, 1 fej hagymával, 3 gerezd fok­hagymával, 3 babérlevéllel, 2 kávéskanál sóval és ugyan­annyi Delikát ételízesítővel pu­hára főztem úgy, hogy a végére már alig volt leve. Egy másik fa­zékban a szokásos módon pör­költet készítettem egy előzőleg kicsontozott, majd felkockázott hátsó csülökből. A két ételt egy nagy lábosban összekevertem, és forró sütőbe rakva mintegy 15-20 percig sütöttem. Tálalás­kor tejfölt púpoztam az egyes adagok tetejére. Puha fehérke­nyeret kínáltam mellé. (De aki­nek van ideje tésztával pisz­mogni, tálalhatja akár nokedli­val is.) Harmadik fogásként sült­tök-krémet készítettem. Kell hozzá kb 3 kg sütőtök. (Nekünk az idén rengeteg termett, tulaj­donképpen ez is adta az ötle­tet.) Á sütőben, szokásos mó­don megsütött tökök belsejét kanállal egy üvegtálba szed­tem. Tettem hozzá 4 evőkanál cukrot, fél dl narancsszirupot, 1 evőkanál rumot és 1 csomag va­níliáscukrot. Jól összekever­tem, majd hűtőszekrénybe tet­tem. Tálaláskor kis kompótos tál­kákba szedtem, és tetejükre fla­konos tejszínhabot púpoztam. K-Sz.E. A párkányi DUO Zeneegyüttes énekesnőt keres. Az angol nyelv legalább középfokú ismerete szükséges. Jelentkezni a 00-421-904-635-581-es telefonszámon lehet

Next

/
Thumbnails
Contents