Esztergom és Vidéke, 2002
2002-01-31 / 4. szám
2002. január 31. Esztergom és Vidéke KERT KONYHA $ KEDVTELÉS $ KÍVÁNCSISÁG Szerkeszti: Szánthó Barna SZELLEMI OLIMPIA — III. forduló 1. Milyen versenyszám a skeleton és hányszor szerepelt az olimpiák műsorán? 2. Ki és mikor nyert olimpiai aranyérmet téli sportokat ábrázoló vízfestményeiért? 3. Ki volt és mikor nyert olimpiai aranyérmet az az 50 km-es sífutó versenyző, aki szinte egyedül versenyezve negyedórás fölénnyel nyert? 4. A második téli olimpián Sankt Moritzban Eötvös Zoltán, a magyar gyorskorcsolyázó bajnok 1500 méteres távon milyen időeredménnyel milyen helyezést ért el? 5. Amerikában mikor lobbant fel először a téli olimpiai játékok történetében az olimpiai láng — s ezen az olimpián melyik ország nyerte a jégkorongozásban az aranyérmet? * A válaszokat szombat délig kérjük a Kupola szerkesztőségébe eljuttatni. FURCSASÁGOK A NAGYVILÁGBÓL A nyomtávok és a rakéták Az amerikai vonatok nyomtávja 143,5 cm. De vajon mi az oka annak, hogy ez a távolság éppen ekkora lett? Mi olyan vonzó ebben a számban? Van rá magyarázat: az USA-beli nyomtáv pontosan megegyezik az Angliában használatos nyomtávval, mivel az első vonatokat angol bevándorlók kezdték építeni az Újvilágban. Na jó, de ettől a kérdés még kérdés marad. Most azt kell megválaszolnunk, hogy Angliában miért 143,5 cm a nyomtáv. Azért, mert az első vonatokat Angliában azon tervek és sablonok szerint készítették, amelyeket a hintók gyártására is használtak. Ezek után felmerül a kérdés, hogy a hintók és kocsik nyomtávja miért pont 143,5 cm? A válasz megint logikus: ha más lett volna a nyomtáv, akkor ezek a járgányok hamar tönkrementek volna az angliai közutakon, mivel azokban pont ilyen távolságra volt egymástól a két vájat, melyeket a régebben ott járt kocsik alakítottak ki. Nem meglepő azonban, hogy az Angliában található kőutakat egytől egyig az ókori rómaiak építették. A kőutakba vájt mélyedéseket pedig a római kocsik és harci szekerek kerekei vésték ki. Már az ókori rómaiak is szabvány szerint építkeztek, ezért aztán minden járgányuk ugyanakkora lett, ami a vájatok egyformaságát is maga után vonta. A vájatok aztán évszázadokon keresztül az utókor járműtervezőit az ősi szabvány betartására kötelezték. No de mégis, ki és miért ragaszkodott ennyire a pont 143,5 cmhez? Nos, a válasz szinte természetes: a római kocsik távolsága éppen azért lett akkora amekkora, hogy két ló hátsója kényelmesen elférjen egymás mellett a kocsi előtt. Megvan a válasz! A római lovak fara szülte ezt a különleges számot. És ebből származik még egy nagy titok. Bizonyára Ön is látta már azt a két vastag rakétát az amerikai űrrepülőgépek oldalán, felszállás közben. A nevük SRB, azaz Solid Racket Boosters. Ez a két rakéta hajtja fel az űrbe az űrhajót. A rakétákat az Utah állambeli THIKOL gyárban készítik, és tervezőik sokkal vastagabbra szerették volna csinálni őket. A probléma csupán az volt, hogy a rakétákat vonaton kellett a kilövőállomásra szállítani. A vonat pályája pedig néhány helyen olyan szűk alagúton vezet keresztül, ahol a sínek épphogy elférnek. Ezért aztán a rakéta sem lehetett szélesebb, mint a nyomtáv. így esett meg, hogy a világ legfejlettebb technológiájával gyártott rakétájának a szélességét egy római ló fara határozta meg. * KERTBARÁTOKNAK Télvégi teendők A múltheti tavaszias enyhe idő kicsalogatta a szabadba a kertbarátokat. Volt, aki csak szemrevételezte az áttelelt évelőket, és volt, aki már neki is fogott a szőlő vagy az almafélék metszésének. Tény, hogy a legtöbb gyümölcsféle metszése a fagymentes napokon már januárban is elkezdhető - akárcsak a gyümölcsfák kérgeinek tisztogatása -, de csak azoknak ajánlható, akiknek nagy mennyiségű szőlőt és gyümölcsfát kell rendberakni. A korai metszés és gyümölcsfaápolás előnye, hogy mire beköszönt a tavasz, túl vagyunk ezen a hosszadalmas munkán, és más, fontos kerti foglalatosságokra szentelhetjük az időnket. Metszeni persze nemcsak a gyümölcsösben, hanem a díszkertekben is lehet már. A besűrűsödött díszbokrok is meghálálják a ritkító metszést. A nyesedéket arra alkalmas helyen égessük el - még a száraz idő beállta előtt! Aki úgy érzi, ráér még a metszéssel, az is talál ilyenkor elfoglaltságot magának. Itt az ideje átvizsgálni, megtisztítani, beolajozni, megélezni a kerti szerszámokat. Tekintsük át, milyen vegyszereink maradtak meg tavalyról. Aminek lejárt a szavatossága, semmisítsük meg. Szerezzük be azokat a permetezőszereket és műtrágyákat, amelyeket az év során használni akarunk. A piacon és a szakboltokban már megjelentek a vetőmagvak is. Csak garantált minőségű magvakat vásároljunk, különben fölösleges bosszúságnak tehetjük ki magunkat! Megvehetjük a dughagymátis, a pincében, kamrában tárolt virághagymákat és gumókat pedig vizsgáljuk át, tisztítsuk meg! Sokan vetési tervet is készítenek ilyenkor, amelyben feltüntetik, a kert egyes részeiben milyen növényeket fognak termelni. A Vince nap az idén napsütéses volt, olvad a hó és a jég. Márpedig a népi jóslás szerint: ha megcsordul Vince, tele lesz a pince. Vagyis, ha hinni lehet az évszázados megfigyeléseknek, az idén jó termés várható. Azért ne bízzunk mindent a természetre! A jó termés csak gondos és szakszerű kertészkedés eredménye lehet. $ GONDŰZŐ gasztronómia Két különleges édesség Barátnőmnél voltam többedmagammal nemrég egy névnapi vacsorán, ő lepte meg vendégeit azzal a két finomsággal, amelyek annyira ízlettek, hogy receptjeiket azonnal el is kértem tőle. A titkot természetesen Önökkel is megosztom. Próbálják ki! Ahogy mondani szokták: mind a tíz ujjukat megnyalják utána. Joghurt torta. Vékony piskótalapot veszünk vagy sütünk - lehetőleg nagyméretűt és kerek formájút. Erre a következő krémet kenjük rá: 4 dl joghurtot vagy kefirt összekeverünk 2 tojás sárgájával, 4 evőkanál porcukorral, 1 csomag vaníliás cukorral és 25 dkg darabolt gyümölccsel -javaslom az epret vagy az ananászt. Felfőzünk 2 evőkanál zselatint, apránként a krémhez keverjük, majd ugyanezt tesszük 4 dl felvert tejszínnel is. E krémmel megkenjük a tortát, gyümölccsel díszítjük, majd fogyasztásig hűtőszekrényben tároljuk. Trencséni szelet 8 tojás sárgáját 20 dkg porcukorral, 2 evőkanál hideg vízzel jól kikeverünk, majd tovább keverjük 10 dkg darált dióval, 10 dkg liszttel és 1 csomag sütőporral. Végül hozzáadjuk a 8 tojás keményre vert habját, és tepsibe kenve megsütjük. 4 tojás sárgájából, 1 evőkanál sima lisztből, 2 csomag vaníliás cukorból és 2 dl tejből krémet keverünk, felfőzzük, majd kihűtjük. 20 dkg margarint habosra verünk 10 dkg porcukorral, a kihűlt krémmel összedolgozzuk, és a tészta tetejére kenjük. Végül gőz fölött habot verünk 4 tojás fehérjéből és 20 dkg porcukorból, majd a krém tetejére kenjük, és reszelt csokoládéval meghintjük. Fogyasztásig hűtőszekrényben tároljuk. A kihűlt süteményt kb 5x5 cm-es kockákra vágjuk. A joghurt tortához gyümölcslét vagy szénsavas üdítőitalt, a trencséni szelethez tejszínes feketekávét vagy kapucsinót kínálunk. K-Sz.E. HOBBI-SAROK Érmék és éremgyüjtők (1.) A rézben, de különösen az aranyban és az ezüstben találták meg az emberek azt az anyagot, mely értékmérőül a legalkalmasabb, mert kis darabban is nagy értéket képvisel. Hogy e fémekből mikor kezdtek el az érméket készíteni, bizonytalan. Csak annyit tudunk bizonyosan, hogy nem a legrégibb kultúrnépeknek - az egyiptomiaknak, a babiloniaknak és a föníciaiaknak -, hanem a görögöknek kell tulajdonítanunk az érmék feltalálásának dicsőségét. Az érmék formája az ókorban kerek, néha tojásdad, sőt a legrégibbek csaknem golyóalakúak. A középkorban is a kerek forma volt divatos, de Svájcban például négyszögletes érméket is vertek. Az újkorban is előfordult négy- vagy többszögletű pénzdarab, ezeket csegelyeknek hívjuk. Említést érdemelnek még az ún. bracleáták (lemezpénzek), melyeknek csak az egyik oldalukon volt veret. Általános szabály volt ugyanis, hogy az érmeknek mindkét oldalára mintát vertek, s csak ritka kivételként fordultak elő öntött minták. A görög érmék nagysága a borsószem és a tallér mérete között váltakozik, de sokkal vastagabbak, mint a mai érmeink. A görög városok eleinte egy, később két bélyeggel verték érmeiket, mégpedig az előlapon domborúan, a hátlapon bemélyítve. A bélyeg alakját javarészt az állatvilágból vették, némelyik olyan állandó, hogy szinte címerré válik. A nagyobb görög pénzérméken már találunk istenalakokat, az uralkodók arcképei csak Nagy Sándor utódai alatt kerülnek az érmékre. A rómaiak csak az időszámításunk előtti 4. században adtak korábbi pénzüknek, a nyers réznek állami pénzformát. Pénzegységük az as volt, melyet 12 unciára osztottak. I-vel jelölték az as-t, S-sel a semis-t (vagyis a fél as-t), a többit pedig annyi gömböcskével jelölték, ahány unciát tartalmaztak. Valamennyinek általános jegye volt a hátlapra nyomott hajóorr, míg az előlapon egy istenfej foglalt helyet. Rómában id.e. 268-ban kezdtek el ezüstpénzt verni, és pedig dénárokat 10 as értékben, ezért x-szel jelölték. Ennek fele volt a quinár, negyede a sestertius. Nagy Constantin nevéhez fűződik az arany pénzérme, a solidus, mely évszázadokon át alig változik. A középkor államai eleinte a nagy számban rendelkezésükre álló római érméket használták, s csak lassan tértek át az önálló éremverésre. Aranypénz eleinte egész Európában csak a bizánci császár solidusa volt. Aranyéimet csak a 6. században veretett a frank Theodebert, majd a nyugati gót Leovigild. Csak a 700-as évek közepe táján tértek át az ezüst pénzekre. Ali. században az éremverés már csaknem általános, csupán a mai Németország keleti - akkor még pogány - részén és Oroszországban kezdődött mintegy 200 évvel később a pénzverés. Legismertebb érmék a középkorban az ezüst dénárok és obulusok. Rézből csupán a 15. században, és csak Németalföldön, Spanyolországban és Portugáliában vertek érmét, és egy rövid ideig - a tatárjárás után, IV. Bélának köszönhetően - hazánkban is. Valamennyi ókori és középkori pénzérme megegyezik abban, hogy nincsenek rajta számok feltüntetve, felirataik pedig - ha egyáltalán vannak - latin nyelvűek. (Folytatjuk) „ITT A FARSANG ÁLL A BÁL' Készüljünk együtl a farsangi mulatságra a Duna Múzeumban Kézműves foglalkozás február l-én pénteken délután 15-17 óráig Ránominé Kovács Ildikóval : füzéreket, díszeket p»plrt*»l és természetes anyagokból Elek Csillával : álarcokat, lampionokat Marosi Gabriellával: flízfietsz gyöngyből ékszereket, kiegészítőket a jelmezedhez lla nincs ötleted mi legyél a jelmezbálon, mi segítőnk neked kitalálni. Szeretettel várunk minden érdeklődőt! Részvílell Híj : 200 Ft mely » »ny»|>kflltsÍRel fedezi Clm ; UwM Múzeum Esztergom, Kölcsey u 2. Tel : 03/J J/500-250 & ÉLJÜNK egészségesen! Komputeres biofeedback A nyelvezetet, mellyel agyunk kommunikál testünkkel, hololingvisztikának nevezzük. Ez az információcsere testünk legparányibb részéig, a sejtekig is elér. A sejtek, szervek és szervrendszerek, valamint az agy között egyfajta kommunikációs visszacsatolás működik, melyet ha mérni tudunk, pontos képet kaphatunk szervezetünk adott állapotáról. Ebből az elvből kiindulva alkotta meg William Charles Nelson számítógépes programját, a Quantum Med. C.I.-t, mellyel forradalmasította az energetikai orvoslás diagnosztikáját és terápiáját. Az emberi szervezet működése nem csupán biológiai, fizikai és kémiai reakciók összessége, hanem igen finom elektromos és elektromágneses impulzusokat is képes kibocsátani. Ezeknek az impulzusoknak, az ún. trivektoros erőknek a változásait vizsgálja a Quantum Med.C.I. rendszer. A komputer - összekapcsolódva az emberi testtel - 3056 energetikailag kódolt kérdést tesz fel a szervezetnek 20 csatornán keresztül, és méri az impulzusok változásait. A 3056 anyag mindegyikére jellemző egy-egy impulzus, melyet a számítógép generál, és az elektródok továbbítanak. Ezekre az impulzusokra válaszol a vizsgált személy az áramerősség, a feszültség, az ellenállás, stb. változásaival. Mindezeket a szervezet kódolt üzenetként küldi vissza. Ezután a komputer rendszerezi, mely energetikai impulzusokra reagálunk legerősebben. Rangsorolja a legmagasabb kockázati tényezőket, majd jelzi, mely szerveink a leginkább leterheltek, hol mutatkoznak energetikai problémák, milyen fertőzéseket, betegségeket jelzett a szervezetünk. Mindebből megállapítható, milyen élelmiszerekre, ásványokra, vitaminokra, milyen diétára és homeopátiás szerekre van szükségünk, milyen életmódváltozás, testmozgás tanácsos. A tesztelés után a program többféle kezelést is elvégez a szervezeten, automatikusan kiválasztva a legmegfelelőbbeket. Kampunk ún. automeridián kezelést, mely lényegében elektroakupunktúra, aztán autofrekvencia kezelést, amely az elállítódott polaritások korrekciója, homeopátiás kezelést, amely tulajdonképpen a szükséges homeopátiás szerek „másolatát" küldi a szervezetbe, végül kapunk a géptől biorezonanciát, színterápiát, valamint dezallergizációt is. A vizsgálat és a kezelés mintegy 45 percet vesz igénybe. A rendszer 1996 óta Magyarországon is működik, de természetesen csak erre kiképzett orvosok és természetgyógyászok használhatják. Tudomásunk szerint néhány éve Esztergomban is üzemeltet egy ilyen programot egy egészség- és környezetvédelmi alapítvány, de a készülék - kellő propaganda híján - kevéssé van kihasználva.