Esztergom és Vidéke, 2002
2002-10-10 / 41. szám
2002. szeptember 12. Esztergom és Vidéke 3 Könyvek a Duna túlpartjáról A pozsonyi DAJ AMA Kiadó az elmúlt évszázad kilencvenes éveinek derekán létesült azzal a szándékkal, hogy különféle sorozatokban ismertesse és népszerűsítse Szlovákia egyes tájegységeit, azok természeti adottságait és szépségeit, helytörténet, kultúrtörténeti emlékeit és a turizmus lehetőségeit. Ezért úgy döntöttek, hogy kiadványaikat nemcsak szlovákul, hanem a szomszédos népek nyelvén, így németül, lengyelül, magyarul, sőt angolul, s egyiket-másikat ukránul, illetve oroszul is megjelentetik. Első sorozatunk a Határ nélküli régiók, ennek keretében jelent meg A szlovák-osztrák Morva mente (1996), A szlovák és a lengyel Tátra (1998), A szlovák-osztrák-magyar Duna mente (2000). Ezt követte, az Ismerjük meg Szlovákiát, ebben a sorozatban is jelent meg néhány kiadványunk magyarul: a Bratislava-Pozsony (2000), a Tátra (2001) és ebben az évben a Gömör-Kishont című kiadvány. Az előbbieket már korábban ismertettem. Ez utóbbi bemutatja a kissé módosult határú egykori Gömör-Kishont megyét, annak természeti adottságait, ismerteti Gömörnek és településeinek történelmét, turisztikai érdekességeit és útvonalait, szóval mindazt, amire a régióba látogatók kíváncsiak lehetnek. Ezt a kiadványt is számos fénykép, térkép és vázlatrajz teszi szebbé és használhatóbbá. így tartalmazza és megőrzi a térség történelmi és földrajzi magyar elnevezéseit. A kiadó szerzői gárdája a Szlovák Tudományos Akadémia Földrajztudományi Intézetének és az egyes egyetemek tanszékeinek világot járt fiatal szakemberei és munkatársai, akik előítéletektől mentesen, mindenekelőtt szakmai szempontból próbálják megközelíteni, bemutatni az adott térséget. Van még egy további sorozatunk is, amit magyarul így nevezhetnénk: Hátizsákkal Szlovákián át (S batohom po Slovensku), amiből mindjárt kiderül az is, hogy gyalogos túrák gyűjteménye. Eddig 6-7 kötete jelent meg a sorozatnak, magyarul azonban még egy sem. Az eddigi kötetek Szlovákia legszebb hegyvidékeinek útvonalat ismertetik a gyalogos túrákat kedvelők számára. Ha lenne érdeklődés iránta, a kiadó bizonyára nem zárkózna el, hogy az angol, német, lengyel mellett magyar nyelven is megjelentesse. Vércse Miklós (Párkány) Tízéves az esztergomi Kolping-családok Egyesülete A régi Vármegyeháza Dísztermében tartotta tízéves jubileumi ülését az Esztergomi Kolping Családok Egyesülete. A jubileumi ünnepségén Meggyes Tamás polgármester üdvözölte az esztergomi Kolping-családokat és vendégeiket, a maintali és lindaui Kolpingcsaládok küldöttségét, valamint Láng Györgyöt, az Országos Kolping Szövetség világi elnökét. Adolf Kolping az ipari forradalom társadalmat megosztó és családokat elszegényítő szétbomlasztó hatásának ellensúlyozásaként szervezte a keresztény hiten és az összetartó szereteten, megbecsülésen alapuló mozgalmát. Korunkban egyre jobban a pénz kerül előtérbe és az emberek egyre jobban a pénz a „Mammon" hatalma alatt állnak. Ügy vélem most még jobban szükség van Magyarországon a családi és a keresztény értékek megerősítésére - hangsúlyozta Meggyes Tamás. Majd Ivanov Mihály, az esztergomi Kolping Egyesület világi elnöke idézte fel a Kolping-mozgalom hazai történetét. Scitovszky érsek írta alá 1856-ban az első Katolikus Legényegylet alapító oklevelét. Esztergomban 1863-ban alakult meg a Katolikus Legényegylet, amelynek egyik alapító tagja és első egyleti dékánja Csepreghy Ferenc asztalos - későbbi népszínműíró volt. A Katolikus Legényegylet székházat is épített, amely az iparos ifjúság kulturális szabadidő eltöltése és képzésének helyéül szolgált. A második világháború után a kommunista vezetés feloszlatta a Katolikus Legényegyletet és székházukat is államosították. A Kolping-mozgalom 1989-ben indult újra Magyarországon, Esztergomban pedig 1992-ben azok az iparosok, akik egykor a Legényegylet tagjai voltak, újjászervezték a Kolping-családok mozgalmát Horváth Kálmán világi elnök és a belvárosi templom plébánosa Nagy László vezetésével. Visszakapták egykori székházukat, ahol német állami segítséggel létesítettek Kolping Katolikus Szakmunkásképző Intézetet a hátrányos helyzetű fiatalok képzésének elősegítésére. Ivanov Mihály köszönetét fejezte ki Meggyes Tamás polgármesternek, hogy az utóbbi két évben a város vezetése támogatja a Kolping Katolikus Szakmunkásképző Intézetet. A tízéves jubileumi ünnepen emléklapokat adtak át az Kolping-családok egyesületét újraalapító tagoknak. Emléklapot kapott: Buri József, Dobrai Sándor, Horváth Kálmán, Juhász Sándor, Kardos Tamás, Kottra Dezső, Lencsés Lajos, Sági József, Tasnádi Sándor, Tóth Ferenc, Török József, és Tuba Márk. Emléklapot vett át a lindaui és maintali Kolping-családok elnöke és a párkányi Kolping-családok elnöke. A jubileum keretében megkoszorúzták a Katolikus Legényegylet alapítójának, Csepreghy Ferencnek Deák Ferenc utcában lévő lakóházán elhelyezett emléktáblát. (muzslai) TUDÓSÍTÁSAINKBÓL Nyugdíjbiztosítási fórum Az ENÉKE október 14-én 16 órától a Zöldházban a nyugdíjbiztosítás aktuális kérdéseiről tart fórumot, amelyen jelen lesz Kiss Imréné, a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság igazgatója is. Kétéves a máltai játszótér (Mzsá) Városunkban két éve adták át az önkormányzat és a Máltai Szeretetszolgálat együttműködésével a Bánomi lakótelepen létesített máltai játszóteret. A szülők és gyerekek körében nagyon kedvelt máltai játszótér most kibővített játszóházzal várja a gyerekeket. Meggyes Tamás polgármester is ellátogatott a máltai játszótérre, az új játszóház átadására. Az új játszóházban rossz időben is tudják fogadni a gyerekeket és különböző társasjátékok, cserépfestés és terményképek készítésével jó szórakozást nyújtanak. Az új épületet Michels Antal plébános áldotta meg. A gyerekek örömmel vették ismét birtokukba az új hintákkal és játszóházzal kibővült máltai játszóteret. Meggyes Tamás polgármestertől megtudtuk: célkitűzései közé tartozik, hogy a város másik nagy lakótelepén, a Budai Nagy Antal úton is hasonló játszóteret létesítsenek. Csak egy injekció?! (D) Október 4.: Állatvédelmi Nap, világszerte. Régi, de igaz közhely: ahogy egy ember bánik az állatokkal, úgy bánik embertársaival, sőt, önmagával. Állatorvos ismerősöm panaszolja, hogy egyre többen viszik hozzá megunt kutyájukat, macskájukat, hogy altassa el, de örökre. „Mi az? Hiszen csak egy injekció, nem fog fájni neki..." De ő, mármint az állatorvos a gyógyításra esküdött fel, és nem gyilkolásra! Csak egy injekció? És mit szólna a hölgy, vagy az úr, ha megunt macskája, kutyája helyett ő kapná azt a méreg-injekciót, mellyel kiiktatják őt az Életből? Állítólag készül már az új állatvédelmi törvény, de én azt hiszem, az állatvédelem nem a Parlament dolga... Nem lehet törvényekkel szabá-, lyozni az állatkínzást vagy gyilkolást! Minden állattulajdonosnak saját magának kell eldöntenie, hogy gyilkos akar lenni, vagy állatbarát! Leletmentő ásatások (zső) Október elejétől leletmentő ásatások kezdődtek az Imaház utcában, az egykori óvoda helyén. Mint azt a munkát végző Balassa Bálint Múzeum régészeitől megtudtuk, ezen a helyen már a középkorban is fontos, főleg egyházi épületek állottak, de akár ókori leletek is előfordulhatnak itt. A munkát az sürgeti, hogy a tervek szerint a Bánomi-áttörésnek nevezett útépítés kapcsán ez a terület is az építés helyszínévé válik. Jó idő esetén a hónap végéig tarthat az ásatás, melynek eredményeiről beszámolunk. Előadás a halálbüntetésről Október 3-án a Zöldházban tartotta rendezvényét a Magyar Klub. A meghívott vendég dr. Pálinkás György nyugalmazott bíró, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke egy sokakat érdeklő témáról, a halálbüntetés történetéről tartott előadást. Mint köztudott 1989-ig Magyarországon és hajtottak végre halálos ítéleteket rendkívüli esetekben (pl. többszörös, különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságok esetében), de az Alkotmánybíróság döntése értelmében végül is eltörölték a halálos ítéleteket. Dr. Pálinkás György bíró másodfokon maga is hozzájárult néhány kivételes esetben az első fokon hozott halálos ítéletek végrehajtásához, de mint mondotta, nem bosszúvágyból, hanem a társadalmi igazságosság védelmében. A nyugalmazott bíró statisztikai adatokkal igazolta, hogy amióta eltörölték a halálos ítéletet, mennyivel emelkedett a bűncselekmények száma. Ugyanakkor a közvélemény-kutatások szerint is a lakosság jelentős hányada igényelné a halálbüntetés visszaállítását, amire - az Európai Unióba való közelgő belépésünk miatt - nincs semmi lehetőség. Szüreti felvonulás (dezső) Október 5-én, délután, szép őszi napsütésben indult a hagyományos szüreti menet Szentgyörgymezőről. Szokás szerint elöl haladtak a lovas kocsik, őket követte a borosgazdák, szüretelŐk tarka menete, a rezesbanda, meg a néptáncosok. Végighaladva a város főútvonalán, egyenesen a Széchenyi térre vonultak, a Városháza elé, ahol Meggyes Tamás polgármester fogadta a szüretelőket. A roma asszonyok szintén hagyományos rövid évődése után - melyet a polgármester kedves humorral fogadott - az esztergomi néptánc-együttes mutatta be legújabb koreográfiáit, nagy sikert aratva. Közreműködött a párkányi Tücsök zenekar. Közben a felvonulás résztvevői szőlővel, borral, pogácsával kínálták a szépszámú közönséget. A néptáncosok bemutatója után a menet elindult a Hősök tere felé, és tettek még egy nagy kört a városban. Kézműves-terápiák kiállítása Október 3. és 6. között Szentendrén rendezték meg a Pest Megyei Művelődési Házban a kézműves-terápiák második országos termékkiállítását, illetve vásárát. Az ország legkülönbözőbb részeiből, pszichiátriai, illetve szociális intézményekből érkeztek a különféle kézműves termékek és művészeti alkotások (festmények, kerámiák, szőttesek, faszobrok, stb.). Esztergomot két intézmény is képviselte. A Vaszary Kolos Kórház pszichiátriai osztályának foglalkoztatója, valamint a Komárom-Esztergom megyei Pszichiátriai Betegek Otthona. Mechler Péter fafaragó az esztergomiak standján állította ki figyelemre méltó alkotásait: - Táton élek születésemtől fogva. Parasztcsaládból származók, de szüleimet kuláknak minősítették az ötvenes években. Én - származásom miatt - csak esztergályosként tudtam elhelyezkedni, a tokodi üveggyárban, melynek csapatában sokáig futballoztam. Betegség miatt leszázalékoltak, azóta nyugdíjasként foglalkozom fafaragással. A pszichiátria foglalkoztatójának vezetője, Julika javasolta, hogy részt vegyek ezen a kiállításon... Nem bántam meg, hiszen remek szakmai fórum ez! Természetesen dr. Patócs Mária, az esztergomi kórház pszichiátriai osztályának osztályvezető főorvosa is megtekintette a kiállítást, melynek összeállításában maga is közreműködött. - Az ország minden részéből érkeztek ide, Szentendrére pszichiátriai betegek kézműves alkotásai. Természetesen örülök annak, hogy az esztergomiak kiállítását is sokan megcsodálják. A vásáron kívül egy konferenciát is tartunk itt „A pszichiátriai rehabilitáció és a XXI. század" címmel. Bárki, aki megtekinti kiállításunkat, meggyőződhet arról, hogy a sokak által lenézett betegeink értékes emberek, egyesek közülük művészi alkotások létrehozására is képesek! D.L. Mechler Péter munkája