Esztergom és Vidéke, 2002

2002-10-10 / 41. szám

2002. szeptember 12. Esztergom és Vidéke 3 Könyvek a Duna túlpartjáról A pozsonyi DAJ AMA Kiadó az elmúlt évszázad kilencvenes évei­nek derekán létesült azzal a szán­dékkal, hogy különféle sorozatok­ban ismertesse és népszerűsítse Szlovákia egyes tájegységeit, azok természeti adottságait és szépsé­geit, helytörténet, kultúrtörténeti emlékeit és a turizmus lehetősége­it. Ezért úgy döntöttek, hogy kiad­ványaikat nemcsak szlovákul, ha­nem a szomszédos népek nyelvén, így németül, lengyelül, magyarul, sőt angolul, s egyiket-másikat uk­ránul, illetve oroszul is megjelen­tetik. Első sorozatunk a Határ nélkü­li régiók, ennek keretében jelent meg A szlovák-osztrák Morva men­te (1996), A szlovák és a lengyel Tátra (1998), A szlovák-oszt­rák-magyar Duna mente (2000). Ezt követte, az Ismerjük meg Szlo­vákiát, ebben a sorozatban is je­lent meg néhány kiadványunk magyarul: a Bratislava-Pozsony (2000), a Tátra (2001) és ebben az évben a Gömör-Kishont című ki­advány. Az előbbieket már korábban is­mertettem. Ez utóbbi bemutatja a kissé módosult határú egykori Gömör-Kishont megyét, annak természeti adottságait, ismerteti Gömörnek és településeinek törté­nelmét, turisztikai érdekességeit és útvonalait, szóval mindazt, amire a régióba látogatók kíván­csiak lehetnek. Ezt a kiadványt is számos fénykép, térkép és vázlat­rajz teszi szebbé és használhatób­bá. így tartalmazza és megőrzi a térség történelmi és földrajzi ma­gyar elnevezéseit. A kiadó szerzői gárdája a Szlo­vák Tudományos Akadémia Föld­rajztudományi Intézetének és az egyes egyetemek tanszékeinek vi­lágot járt fiatal szakemberei és munkatársai, akik előítéletektől mentesen, mindenekelőtt szakmai szempontból próbálják megközelí­teni, bemutatni az adott térséget. Van még egy további soroza­tunk is, amit magyarul így nevez­hetnénk: Hátizsákkal Szlovákián át (S batohom po Slovensku), ami­ből mindjárt kiderül az is, hogy gyalogos túrák gyűjteménye. Ed­dig 6-7 kötete jelent meg a sorozat­nak, magyarul azonban még egy sem. Az eddigi kötetek Szlovákia legszebb hegyvidékeinek útvona­lat ismertetik a gyalogos túrákat kedvelők számára. Ha lenne ér­deklődés iránta, a kiadó bizonyára nem zárkózna el, hogy az angol, német, lengyel mellett magyar nyelven is megjelentesse. Vércse Miklós (Párkány) Tízéves az esztergomi Kolping-családok Egyesülete A régi Vármegyeháza Díszter­mében tartotta tízéves jubileumi ülését az Esztergomi Kolping Csa­ládok Egyesülete. A jubileumi ün­nepségén Meggyes Tamás polgár­mester üdvözölte az esztergomi Kolping-családokat és vendégei­ket, a maintali és lindaui Kolping­családok küldöttségét, valamint Láng Györgyöt, az Országos Kolping Szövetség világi elnökét. Adolf Kolping az ipari forrada­lom társadalmat megosztó és csa­ládokat elszegényítő szétbomlasz­tó hatásának ellensúlyozásaként szervezte a keresztény hiten és az összetartó szereteten, megbecsü­lésen alapuló mozgalmát. Korunk­ban egyre jobban a pénz kerül elő­térbe és az emberek egyre jobban a pénz a „Mammon" hatalma alatt állnak. Ügy vélem most még job­ban szükség van Magyarországon a családi és a keresztény értékek megerősítésére - hangsúlyozta Meggyes Tamás. Majd Ivanov Mi­hály, az esztergomi Kolping Egye­sület világi elnöke idézte fel a Kolping-mozgalom hazai történe­tét. Scitovszky érsek írta alá 1856-ban az első Katolikus Le­gényegylet alapító oklevelét. Esz­tergomban 1863-ban alakult meg a Katolikus Legényegylet, amely­nek egyik alapító tagja és első egy­leti dékánja Csepreghy Ferenc asz­talos - későbbi népszínműíró ­volt. A Katolikus Legényegylet székházat is épített, amely az ipa­ros ifjúság kulturális szabadidő el­töltése és képzésének helyéül szol­gált. A második világháború után a kommunista vezetés feloszlatta a Katolikus Legényegyletet és székházukat is államosították. A Kolping-mozgalom 1989-ben in­dult újra Magyarországon, Eszter­gomban pedig 1992-ben azok az iparosok, akik egykor a Legény­egylet tagjai voltak, újjászervezték a Kolping-családok mozgalmát Horváth Kálmán világi elnök és a belvárosi templom plébánosa Nagy László vezetésével. Vissza­kapták egykori székházukat, ahol német állami segítséggel létesítet­tek Kolping Katolikus Szakmun­kásképző Intézetet a hátrányos helyzetű fiatalok képzésének elő­segítésére. Ivanov Mihály köszö­netét fejezte ki Meggyes Tamás polgármesternek, hogy az utóbbi két évben a város vezetése támo­gatja a Kolping Katolikus Szak­munkásképző Intézetet. A tízéves jubileumi ünnepen emléklapokat adtak át az Kolping-családok egye­sületét újraalapító tagoknak. Emléklapot kapott: Buri József, Dobrai Sándor, Horváth Kálmán, Juhász Sándor, Kardos Tamás, Kottra Dezső, Lencsés Lajos, Sági József, Tasnádi Sándor, Tóth Fe­renc, Török József, és Tuba Márk. Emléklapot vett át a lindaui és maintali Kolping-családok elnöke és a párkányi Kolping-családok el­nöke. A jubileum keretében meg­koszorúzták a Katolikus Legény­egylet alapítójának, Csepreghy Fe­rencnek Deák Ferenc utcában lévő lakóházán elhelyezett emléktáb­lát. (muzslai) TUDÓSÍTÁSAINKBÓL Nyugdíjbiztosítási fórum Az ENÉKE október 14-én 16 órától a Zöldházban a nyugdíjbiz­tosítás aktuális kérdéseiről tart fó­rumot, amelyen jelen lesz Kiss Imréné, a Megyei Nyugdíjbiztosí­tási Igazgatóság igazgatója is. Kétéves a máltai játszótér (Mzsá) Városunkban két éve ad­ták át az önkormányzat és a Máltai Szeretetszolgálat együttműködésé­vel a Bánomi lakótelepen létesített máltai játszóteret. A szülők és gyerekek körében na­gyon kedvelt máltai játszótér most kibővített játszóházzal várja a gye­rekeket. Meggyes Tamás polgármes­ter is ellátogatott a máltai játszótér­re, az új játszóház átadására. Az új játszóházban rossz időben is tudják fogadni a gyerekeket és különböző társasjátékok, cserépfestés és ter­ményképek készítésével jó szórako­zást nyújtanak. Az új épületet Michels Antal plébános áldotta meg. A gyerekek örömmel vették ismét birtokukba az új hintákkal és játszó­házzal kibővült máltai játszóteret. Meggyes Tamás polgármestertől megtudtuk: célkitűzései közé tarto­zik, hogy a város másik nagy lakóte­lepén, a Budai Nagy Antal úton is hasonló játszóteret létesítsenek. Csak egy injekció?! (D) Október 4.: Állatvédelmi Nap, világszerte. Régi, de igaz köz­hely: ahogy egy ember bánik az álla­tokkal, úgy bánik embertársaival, sőt, önmagával. Állatorvos ismerő­söm panaszolja, hogy egyre többen viszik hozzá megunt kutyájukat, macskájukat, hogy altassa el, de örökre. „Mi az? Hiszen csak egy in­jekció, nem fog fájni neki..." De ő, mármint az állatorvos a gyógyításra esküdött fel, és nem gyilkolásra! Csak egy injekció? És mit szólna a hölgy, vagy az úr, ha megunt macs­kája, kutyája helyett ő kapná azt a méreg-injekciót, mellyel kiiktatják őt az Életből? Állítólag készül már az új állatvé­delmi törvény, de én azt hiszem, az állatvédelem nem a Parlament dol­ga... Nem lehet törvényekkel szabá-, lyozni az állatkínzást vagy gyilko­lást! Minden állattulajdonosnak sa­ját magának kell eldöntenie, hogy gyilkos akar lenni, vagy állatbarát! Leletmentő ásatások (zső) Október elejétől leletmentő ásatások kezdődtek az Imaház utcá­ban, az egykori óvoda helyén. Mint azt a munkát végző Balassa Bálint Múzeum régészeitől megtudtuk, ezen a helyen már a középkorban is fontos, főleg egyházi épületek állot­tak, de akár ókori leletek is előfor­dulhatnak itt. A munkát az sürgeti, hogy a tervek szerint a Bánomi-áttörésnek nevezett útépí­tés kapcsán ez a terület is az építés helyszínévé válik. Jó idő esetén a hó­nap végéig tarthat az ásatás, mely­nek eredményeiről beszámolunk. Előadás a halálbüntetésről Október 3-án a Zöldházban tar­totta rendezvényét a Magyar Klub. A meghívott vendég dr. Pálinkás György nyugalmazott bíró, a Legfel­sőbb Bíróság egykori elnöke egy so­kakat érdeklő témáról, a halálbünte­tés történetéről tartott előadást. Mint köztudott 1989-ig Magyar­országon és hajtottak végre halálos ítéleteket rendkívüli esetekben (pl. többszörös, különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságok esetében), de az Alkotmánybíróság döntése ér­telmében végül is eltörölték a halá­los ítéleteket. Dr. Pálinkás György bíró másodfokon maga is hozzájá­rult néhány kivételes esetben az első fokon hozott halálos ítéletek végre­hajtásához, de mint mondotta, nem bosszúvágyból, hanem a társadalmi igazságosság védelmében. A nyugal­mazott bíró statisztikai adatokkal igazolta, hogy amióta eltörölték a halálos ítéletet, mennyivel emelke­dett a bűncselekmények száma. Ugyanakkor a közvélemény-kuta­tások szerint is a lakosság jelentős hányada igényelné a halálbüntetés visszaállítását, amire - az Európai Unióba való közelgő belépésünk mi­att - nincs semmi lehetőség. Szüreti felvonulás (dezső) Október 5-én, délután, szép őszi napsütésben indult a ha­gyományos szüreti menet Szentgyörgymezőről. Szokás szerint elöl haladtak a lovas kocsik, őket követte a borosgazdák, szüretelŐk tar­ka menete, a rezesbanda, meg a néptáncosok. Végighaladva a város főútvonalán, egyenesen a Széchenyi térre vonultak, a Városháza elé, ahol Meggyes Tamás polgármester fogad­ta a szüretelőket. A roma asszonyok szintén hagyományos rövid évődése után - me­lyet a polgármester kedves humorral fogadott - az esztergomi nép­tánc-együttes mutatta be legújabb koreográfiáit, nagy sikert aratva. Közreműködött a párkányi Tücsök zenekar. Közben a felvonulás résztvevői szőlővel, borral, pogácsával kínálták a szépszámú közön­séget. A néptáncosok bemutatója után a menet elindult a Hősök tere fe­lé, és tettek még egy nagy kört a városban. Kézműves-terápiák kiállítása Október 3. és 6. között Szentendrén rendezték meg a Pest Megyei Mű­velődési Házban a kézműves-terápiák második országos termékkiállítá­sát, illetve vásárát. Az ország legkülönbözőbb ré­szeiből, pszichiátriai, illetve szoci­ális intézményekből érkeztek a különféle kézműves termékek és művészeti alkotások (festmények, kerámiák, szőttesek, faszobrok, stb.). Esztergomot két intézmény is képviselte. A Vaszary Kolos Kór­ház pszichiátriai osztályának fog­lalkoztatója, valamint a Komá­rom-Esztergom megyei Pszichiát­riai Betegek Otthona. Mechler Péter fafaragó az esz­tergomiak standján állította ki fi­gyelemre méltó alkotásait: - Táton élek születésemtől fog­va. Parasztcsaládból származók, de szüleimet kuláknak minősítet­ték az ötvenes években. Én - szár­mazásom miatt - csak esztergá­lyosként tudtam elhelyezkedni, a tokodi üveggyárban, melynek csa­patában sokáig futballoztam. Be­tegség miatt leszázalékoltak, az­óta nyugdíjasként foglalkozom fa­faragással. A pszichiátria foglal­koztatójának vezetője, Julika java­solta, hogy részt vegyek ezen a ki­állításon... Nem bántam meg, hi­szen remek szakmai fórum ez! Természetesen dr. Patócs Má­ria, az esztergomi kórház pszichi­átriai osztályának osztályvezető főorvosa is megtekintette a kiállí­tást, melynek összeállításában maga is közreműködött. - Az ország minden részéből ér­keztek ide, Szentendrére pszichi­átriai betegek kézműves alkotásai. Természetesen örülök annak, hogy az esztergomiak kiállítását is sokan megcsodálják. A vásáron kí­vül egy konferenciát is tartunk itt „A pszichiátriai rehabilitáció és a XXI. század" címmel. Bárki, aki megtekinti kiállításunkat, meg­győződhet arról, hogy a sokak által lenézett betegeink értékes embe­rek, egyesek közülük művészi al­kotások létrehozására is képesek! D.L. Mechler Péter munkája

Next

/
Thumbnails
Contents