Esztergom és Vidéke, 2002

2002-09-12 / 37. szám

2002. szeptember 12. Esztergom és Vidéke 3 KERT * KONYHA * KEDVTELÉS * KÍVÁNCSISÁG •fr HOBBI-SAROK Gombásszunk! A gombászást nem szoktuk a hobbik közé sorolni, pedig sokan vannak, akik rendszeresen és szenvedélyesen járják a közeli erdőket abban a reményben, hogy ehető gombákra lelnek. Számukra évente szerveznek tanfolyamokat, de működik a Szabadidőközpontban egy Gombaszakkör is, ahová szeretettel várják a gombák iránt érdeklődőket. Hétfői napokon 17.30-tól vannak a foglalkozások, melyeken bővíthetik ismereteik tárházát mindazok, akik már konyítanak valamit a gombászáshoz. A gombák egyébként igen értékes táplálékaink. Testük 90 %-a víz, a szárazanyag-tartalmuk viszont rendkívül gazdag fehérjékben, ezért húspótlóknak is tekinthetők. Kalóriaértékük ugyanakkor kevés - a csiperkéé pl. mindössze 390, a vargányáé 410 kalória kilogrammonként -, ezért a fogyókúrás, diétás táplálkozáshoz igen ajánlatosak. A gomba fűszer is, az ételek ízletességét fokozza, vetekszik a legkülönlegesebb fűszerekkel. Megfelelő előkészítésük azonban igen fontos. Ez a szempont azért is lényeges, mert a gombák aránylag nehezen emészthetők. Ezért nem is ajánlatos a gombás ételekből egyszerre túl sokat fogyasztani. Az ősz igen kedvező a gombászáshoz. Esős időszakok után néhány nap múlva előbújnak a földből vagy a farönkökről a gombák. Sietni kell a szedésükkel, mert a legfinomabb gomba is sokat veszít értékéből, ha túléretté válik. Aki nem rendelkezik biztos gombaismerettel, az csak az általa ismert fajokat szedje, vagy szakember társaságában gombásszon. Ebben az időszakban az őzlábgomba, a vargánya a legkeresettebb, ezeket a fajokat könnyű is felismerni. Más a helyzet a csiperkékkel, melyeknek ehető és mérgező fajai összetéveszthetők. Legegyszerűbb a szaguk alapján megkülönböztetni őket. Míg a kerti, az erdei és az erdőszéli csiperke kellemes illatú, addig a sárguló csiperkének kellemetlen, karbolra vagy tintára emlékeztető szaga van. Szeptember végén, október elején tömegesen jelenik meg erdeinkben a gyűrűs tuskógomba, amely különösen pörköltnek nagyon ízletes. És ha szerencsék van, szinte mindig ráakadunk egy-egy pöfeteg-gombára - mint a képen látható ifjú gombászó is. & HUMORZSAK Politikai viccek a Kádár-korszakból Szulejmán és Brezsnyev találkozik a túlvilágon. Brezsnyev panaszkodva kérdi: - Hogy lehet az, hogy ti, törökök 150 évig uralkodtatok Magyarországon, mégis szeretnek benneteket? - Mi nem követtünk el két nagy hibát - feleli Szulejmán. - Először is nem tettük kötelezővé az iskolákban a török nyelvet. Másodszor: nem kellett a magyaroknak megünnepelniük a mohácsi csata minden évfordulóját. * Ismét egy túlvilági találkozó. Ezúttal Hannibál, Szulejmán és Napoleon beszélgetnek az egyik felhő szélén. - Ha nekem egyetlen orosz tankom lett volna, nem álltam volna meg Róma kapui előtt! - jelenti ki Hannibál. - Ha nekem a nándorfehérvári csata idején egyetlen orosz helikopterem lett volna, most nem harangoznának minden délben mondja Szulejmán. - Hát igen! - folytatja Napoleon. - Ha nekem olyan újságom lett volna, mint a Pravda, máig sem tudná senki, hogy elvesztettem a Waterlooi csatát. * Józsi bácsi felutazik Pestre, de mivel utoljára a háború előtt járt ott, nehezen tud eligazodni. - Tessék mondani, merre van a Horthy Miklós körút? - szólít meg egy járókelőt. - Jaj, bácsika! Ne kérdezzen ilyet, mert rögtön elviszik a rendőrök! Horthy Miklós körút már régen nincsen, helyette Lenin körút van. János bácsi tovább ballag, majd ismét megszólít egy férfit. - Tessék mondani, merre találom a Mussolini teret? - Hallgasson, mert megütheti a bokáját! Nincsen Mussolini tér, Moszkva tér van a helyén. Józsi bácsi egyre jobban csodálkozik, de nem adja fel. Ismét kérdezősködni kezd. - Mondja már meg, kedvesem - szólít meg egy fiatal nőt -, merre van a Hitler utca? - Megőrült, öreg? Már nincs ilyen utca. Vörös Hadsereg utca van helyette. Józsi bácsi csüggedten baktat tovább. Elérkezik a Dunához, és szomorúan ül le az egyik lépcsőre. Arra megy egy rendőr, és megkérdezi tőle: - Mit csinál itt, bácsika? - Nézem a Volgát - feleli, majd egy jóízűt káromkodik utána. ANYANYELVÜNK gyöngyszemei Sok van a rovásán! Gyakran használjuk ezt a kifejezést akár anyagi tartozások felemlegetésekor, akár erkölcsi hibák számbavételekor. Kifejezésünk nincs kapcsolatban az ősi magyar rovásírással. Az adózás történetének kezdetei vezetnek a megoldáshoz. Még nem is olyan régen az adóívek egyik oldalán az volt látható, hogy a különböző adókat milyen címen rótták ki, az ív másik oldalára pedig az adók lerovását írták be, vagyis azt, hogy a tartozásból mennyit fizettek be. Az adózás kezdetei Károly Róbert idejébe nyúlnak vissza. Mivel a parasztok abban az időben nem tudtak írni és olvasni, az adótartozást rovásbotra vésték. Ez hosszú, négyszögletes pálca volt. Az egyik végén kezdték a rovást. Az első kapunál, portánál az egyik oldalra vésték a forint tartozást, majd a pálcán egyet fordítva a dénárokat jelölték meg. Ezután egy függőleges vonallal a pálca mind a négy oldalán lezárták ezt a rovatot. Ugyanezt tették a következő portákon is. így történt az adókirovás. Amikor az adót befizették, a rovásbot harmadik oldalán a befizetett forintokat, a negyedik oldalán pedig a dénárokat tüntették fel. Az adók rendezése után a botot a falusi bírónak adták át megőrzésre. A bírót akkor még nem a falusiak választották, hanem a földesúr bízta meg egy éves időtartamra. Ennek fejében a bíró adómentességet élvezett. Bíráskodott a kisebb paraszti perekben, és segítette az adók beszedését. Az utóbbi tevékenysége előtt megeskették, hogy semmit nem hallgat el és nem tagad le, mindenben igazat mond. A parasztok természetesen nem kaptak elismervényt a befizetésről, de erre nem is volt szükség, hiszen a botról nem lehetett letörölni a rovásokat. A rovásbotok csak a kezdeti időszakra voltak jellemzőek, később használatukat kiszorította az írásbeliség. A rovásbotot azonban a parasztok még sokáig használták egymás között elszámoló eszközként. A botra vésték rá a tartozásokat, majd a botot hosszában kettéhasítva egyik felét az egyikük, másik felét a másikuk kapta. Elszámoláskor a két félt összeillesztették. A „sok van a rovásán" kifejezés az idők folyamán jelentésváltozáson ment át. Ma már nem az anyagi tartozást, hanem a csínyek, huncutságok, sőt erkölcsi vétsé-gek tömegét jelenti. Ha sok kellemetlenséget okoztam valakinek, akkor mondhatják rám - többnyire a hátam mögött hogy sok van a rovásomon. ÉLJÜNK egészségesen! A szőlő gyógyhatásáról A szőlőkedvelők közül is kevesen tudják, hogy kedvenc gyümölcsük nemcsak borosüvegben fejthet ki gyógyhatást, hanem szőlőkúraként is. Rendszeresen fogyasztva számos betegség gyógyulását segítheti elő, emellett teljes értékű táplálék, hosszú ideig elélhetünk például szőlőn és kenyéren. Ajánlatos lassan, alaposan megrágva fogyasztani, mert így tisztítja a beleket, és segíti az emésztést. A szőlő felüdíti és létfontosságú anyagokkal telíti a fáradt szervezetet. Vitaminjainak érvédő és látásjavító hatása van. Igen alkalmas eledel fogyókúrázóknak, napi egy kiló szőlő hamar leviszi a súlyfelesleget, ha mellette mást nem fogyasztunk. Gyógyhatásai közül csak néhányat hadd soroljunk fel! Ideg- és izomerősítő, méregtelenítő, epeés vizelethajtó, májvédő, székrekedést megszüntető hatása közismert. Segíti az anyagcserét, csökkenti a vérszegénységet, jó hatással van a testileg-lelkileg kimerült szervezetre. Ajánlják epe- és veseköveseknek, izületi bántalmakban szenvedőknek, aranyérrel küszködőknek. Sikerrel használják a szőlőkúrát a magas vérnyomásban szenvedők, az ekcémások. Alkalmazása nemcsak belsőleg, de külsőleg is szokásos, ez utóbbi esetben a szőlő levét keil - citromlével és étolajjal keverve - a bőrfelületre kenni. Itt van a szőlő szezonja, használjuk hát ki ezt az ízletes gyümölcsöt egészségünk megvédésére is! •!• AFORIZMAK - Ha ki akarsz ábrándulni az oroszlánból, keresd fel a barlangjában. - Az elégedettség hizlal. - Tényleg nem a ruha teszi az embert. Az ember teszi azt, amire a ruha kötelezi. - Nem a világ bonyolult. Te vágy körülményes. - Az ismétlés az unalom apja. - A szerelem csoda. Három napig tart. - A boldogság olyan, mint a levegő: csupán a hiánya tűnik fel. - A hazug kutyákat mikor érjük utol mi, sánta emberek? - A káros szenvedélyekben óriási lehetőség van. Le lehet szokni róluk. - Napról napra az újdonság varázsával ajándékoz meg az amnézia. - Jobban szem előtt kellene tartanod, hogy amit arról gondolsz, hogy mit gondolnak rólad, azt valójában te gondolod magadról KERTÉSZKONYHA A kertből a kamrába Nyáron szabadon dúskálhatunk a friss zöldségekben, és szívünk szerint ezt tennénk egész évben. Télen azonban a választék sokkal szegényesebb és jóval drágább. Gondoljunk tehát már most azokra a téli napokra, és válasszuk a legolcsóbb megoldást. Készítsünk otthon savanyúságot, zöldség alapanyagú ételízesítőt! Agyaghordós savanyúság ' Az agyaghordót meleg vízzel alaposan kimossuk, majd az alábbi zöldségeket sorban belerakjuk: apró vöröshagyma, felkarikázott póréhagyma és kolbásztök, zsenge uborka, zöldés sárgahúsú paprika, apró görögdinnye, rózsáira szedett karfiol, kemény zöldparadicsom, apró cukkini és zöld patiszon, ujjnyi vastagságúra szeletelt káposzta - együttesen mintegy 5 kg. Soronként megszórjuk a következő fűszernövényekkel: egy zacskó szemes bors, tárkony szár és -levél, kaporszár és -virág, néhány szál csombor, zellerzöld, babérlevél, két fej fokhagyma. Elkészítjük a felöntővizet 15 dkg sóval, 25 dkg kristálycukorral, egy csapott mokkáskanál borkénporral, fél csomag szalicillel, 1 liter 10 %-os ecettel és 4 liter vízzel. Ráöntjük a zöldségekre úgy, hogy azokat teljesen ellepje. Harmadnap a maradék felöntővízzel pótoljuk azt a folyadékot, amit a zöldségek magukba szívtak. Az agyagedény peremére tiszta vizet öntünk, majd lefedjük. Érsekújvári olajos paprika 2,5 1 vizet felforralunk 30 dkg cukorral, 5 dl 10 %-os ecettel, 2 dl étolajjal és egy csomag Kopro savanyúságtartósítóval. 6 kg megtisztított, hosszában kettévágot tölteni való zöldpaprikát részletekben 2-3 percig főzünk, majd szűrőkanállal kiszedjük és üvegekbe rakjuk. A főzőlevet újból felforraljuk, majd ráöntjük a paprikákra. Lekötjük az üvegeket, és egy napra száraz dunsztba rakjuk. Indiai chutney (csatni) 25 dkg vöröshagymát apró kockákra vágunk, és 4 evőkanál vízben üvegesre párolunk. Hozzáadunk 15 dkg csíkokra vágott, marinírozott zöldpaprikát, 4-4 nagy, apróra darabolt paradicsomot és almát, 15 dkg mazsolát, 1 dl cukrot, 1 evőkanál ecetet, 1 kávéskanál reszelt gyömbért, 1 késhegynyi csípős paprikát, fél kávéskanál őrölt borsot és ízlés szerint sót. Lassú tűzön lekvársűrűségűre főzzük. Kis csavaros üvegekbe töltjük, lefedjük, és egy napra száraz dunsztba tesszük. Hideg vagy meleg sültekhez, kolbászhoz, virslihez tálaljuk. Adzsika (grúz ételízesítő) 1 kg érett zöldpaprikát és fél fej fokhagymát együtt ledarálunk, hozzá keverünk l-l kávéskanál őrölt köménymagot, koriandermagot és csípős pirospaprikát, megsózzuk, kevés ecetet is teszünk hozzá, majd kisméretű, csavaros üvegekbe töltjük. Sültekhez, pörköltekhez, de akár körözötthöz is felhasználható. Horváth Gáborné dr.