Esztergom és Vidéke, 2002

2002-09-12 / 37. szám

FELHÍVÁS! Esztergom Város Aljegyzője ismételten felhívja a Tisztelt Lakosság figyelmét a kommunális adóbevallási kötelezettség teljesítésére. Azok a tulajdonosok vagy haszonélvezők, akik lakással, beépítetlen belterületi földrészlettel vagy nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkeznek, és ezekről a kommunális adóbevallást eddig nem tették meg, azt sürgősen pótolják Esztergom Város Polgármesteri Hivatala Adóügyi Irodájában. Azok terhére, akik bevallásukat önkéntesen továbbra sem nyújtják be, adóellenőrzés keretében állapítjuk meg az adót, és az adón felül 50% adóbírságot kell fizetniük. Emlékeztetem továbbá a Tisztelt Adózókat, hogy a második félévi helyi adókat és gépjárműadót utoljára szeptember 16-án lehet pótlékmentesen befizetni. Az erről szóló értesítést és csekkeket augusztus hónapban küldtük meg. Tisztelettel: Dr. Ruzsits Ákos, aljegyző POLGÁRI HETILAP Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig Újraindult 1986-ban Új sorozat XVII. évfolyam 37. szám 2002. szeptember 12. Ára: 75 Ft E-mail: emvideke@psinet.hu A Prímás-sziget rendezése, építészeti szabályozása (Pálos) Egy évvel a Mária Valéria híd újjáépítését, valamint fél évvel'a szigeten átvezető új út és a kis-dunai Tabán híd átadását követően mi, városlakók kézzelfoghatóan tapasztalhatjuk a Prímás-sziget felértékelődését. Fontosságát az építész szakma jeles képviselői már korábban is a fővárosi Margit-szigethez hasonlították. Városunk képviselőtestülete 1995-ben fogadta el az Általános Rendezési Tervet, melynek Prímás-szigetre eső munkarészei, éppen a bekövetkezett változások miatt átdolgozásra szorultak. Két éve dolgozik ezen egy munkacsoport Balogh Akos tájépítész vezetésével, melynek tagjai Alpár Erzsébet, Sári István, Balázs Mihály, Karácsony Tamás, Lux Éva építészmérnökök, Kiiment Mihály közlekedésmérnök, Széher László általános mérnök, Sasvári Gábor gépészmérnök, Szabó Csaba építész, valamint Kollányi László, Molnár József és Balogh Zsombor térinformatikusok. A jóváhagyott rendezési terv kimondta a sziget területi felhasználását, zöldterületi, üdülőterületi létesítmények elhelyezésével, a nagyobb alapterületű sport- és szabadidős célok figyelembevételével. A 60-70 hektáros sziget déli csücskén megmarad az ártéri erdőterület, ezzel biztosítva a csáposkutak és a kapcsolódó műtárgyak védelmét. A sziget átlagos magassága 106-107 méter a Balti-tenger felett (Bf). Egyedül a Táncsics Mihály út és a szigeti északi csúcs emelkedik ki, úgyhogy közeli szomorú tapasztalatunk szerint is már 600 centiméter vízmérceállásnál (106,96 méter Bf) elönti a Duna. Az értékes területen napjainkban lakóházak, szálloda, panzió, étterem, hajóállomás, könyvtár, zeneiskola, általános iskola, sporttelepek, kemping, zöldterületek találhatók. Gazdagítja a területet régészeti adottsága, melyet az ásatások folyamán előkerült építmények igazoltak. A tervezői munkacsoport sok-sok egyeztetés és munka után vaskos kötetben fogalmazta és rajzolta meg elképzelését. Erről beszélgettünk Balogh Ákos tájépítésszel. - Milyen építési övezeteket, milyen beépítést tartanak kívánatosnak

1? - Több övezetet fogalmaztunk meg. A Helischer - Gőzhajó utcák és a Kis-Duna közötti terület közepes beépítési intenzitású övezet, mely szolgáltató, vendéglátó, szálláshely, kiállítási és kongresszusi, oktatási- egészségügyi és sportlétesítmények elhelyezésére szolgál. Feltétel a teljes közművesítettség, beleértve a gázhálózatot, valamint a vezetékes szennyvizet is. Ezen a területen a legmagasabb építmény 7 méter lehet, 30 százalékos beépítettséggel. A legkisebb beépíthető telekméret kétezer négyzetméter, a minimális telekszélesség húsz méter, vagy a hossza negyven méter. A zöldterület érje el az 55 százalékot. Az említett utcák és a Nagy-Duna sétány közötti terület különleges besorolást kapott. A legnagyobb beépíthetőség nem haladhatja túl a 10 százalékot, a zöldterületnek pedig el kell érni a 70 százalékot. A közutak építési szélessége általánosan 18 méter, kivétel a Gesztenye-fasor a maga 10 méterével. A sziget közterületein építmények, várakozóhelyek, telefonfülkék, szobrok, díszkutak, árusítópavilonok helyezhetők el engedéllyel, ez utóbbiak legnagyobb alapterülete 30 négyzetméter, magassága pedig 3,5 méter lehet. Minden közművezetéknek földalatt kell lennie, egyedül a közvilágítási oszlopok kivételek. - Az építési szabályozás része a zöldterületek megtervezése is. Hogy alakul e szempontból a sziget sorsa? - A Nagy-Duna parti zöldterület a pihenést és a testedzést szolgálja. Ezen sétautak, tornapályák, kemping, öltözők, lelátók, játszóterek helyezhetők el. A Duna medrében csak a vízisportokat és a sporthorgászást szolgáló közösségi építményeknek van helyük. A Kis-Duna-ágban a Gesztenye-fasor felől egymástól legalább 20 méterre úszóházak telepíthetők, melyek egyenként nem lehetnek 3 méternél magasabbak és 8 négyzetméternél nagyobbak. Ezek az úszóházak csak oda telepíthetők, ahol a szociális háttér (WC, hulladékgyűjtő) a sziget területén, 500 méteren belül van. A most uralkodó rendezetlen állapotot, a zavaró látványt a tulajdonosoknak kell megszüntetni. A sziget útjait kétoldalon fásítani kell, egymástól átlagosan háromméterenként. Javasoljuk az utak mentén a háromszintű növénytelepítést, gyep, cserje, fásítás. A telkeken a kerítések magassága 160 centiméter, a lábazat 60 centiméter lehet. A szigeten településképi szempontból védett épület a felújított Vámház, valamint az újjáépítendő Matrózok kocsmája. Természeti védettség alatt áll a Gesztenye-fasor. A sziget rendezésének központi kérdése az árvízvédelem. A közelmúltban is megélt jelentős anyagi kár visszavezethető a védelem hiányára, a visszatérő árvízre. A rendezés során olyan gátnyomvonalat kell kialakítani, mely gazdaságosan megvalósítható, ugyanakkor a legkisebb áldozattaljár. Az épített környezet és a növényzet megvédhető legyen, biztosítson optimális feltételeket a vízisportokhoz. Kulcskérdés, hogy a Nagy-Duna parti gát a Kis-Dunán elhelyezett árvízkapukkal ne csak a Prímás-szigetet, hanem egész Esztergom árvízvédelmét oldja meg. A gát koronája a mértékadó árvízszint (108,30 méter Bf) felett halad majd fél méterrel. A töltéskorona szélessége 5 méter lesz, a szárazföld és a Nagy-Duna felé rézsűvel. A Prímás-sziget meghatározóan üdülési, turisztikai, sport és oktatási célokat szolgál a jövőben is (lent a szabályozási terve). Ennek kialakítása alapvetően befolyásolja a város és a Duna kapcsolatát. A hídfő az építendő hajóállomás, a termálfürdő, az északi szigetcsúcs környezete az intenzív használatból adódóan építészeti-mérnöki mű. Haladva a sziget középső-felső szakasza felé mindez feloldódik és a parti sétányokon, fövenyen keresztül ártéri erdőben végződik. HÍDÜNNEP Az Esztergom és Párkány közös szervezésében megrendezett Hídünnep idén első ízben kerül megrendezésre szeptember 27-29-e között. Célja, hogy a 2001. október 11-én újra átadott Mária Valéria híd megünneplése kapcsán a két szomszédos testvérváros együtt tisztelegjen mindazok előtt, akiknek az 1895-ben épült, többször lerombolt, majd 57 évnyi hullámsír után újjászületett dunai átkelő köszönhető. Továbbá, hogy a híd mint összekötő kapocs közelebb hozza egymáshoz a szlovák és magyar embereket, hogy a közös haza, Európa gondolatiságának jegyében ünnepeljenek a helybeliek és az idelátogató vendégek. A Hídünnepen párkányi és esztergomi helyszíneken változatos programokra kerül sor. Népzenei és könnyűzenei koncertek (Ladái\ybene 27, 100 Folk Celsius, KFT, Bojtorján stb.), Veres Zoltán műrepülő bemutatója, fotókiállítás, nemzetközi folklórtalálkozó, nemzetközi borverseny, nemzetközi focitorna, Mária Valéria hídfutás, gyermekműsorok (Berbencés Vándorszín, Bóbita együttes stb.), Aranysólyom Lovagrend lovagitorna-bemutatója, táncmulatság, vásár, közös tűzijáték várja az érdeklődőket. Helyszínek: Párkányban a volt kompállomás előtti tér, a sportcsarnok, a városi galéria és a városi művelődési központ; Esztergomban az Erzsébet-park, a Széchenyi tér és a Városi Szabadidőközpont. További információ: www. esztergom .hu www.egom.hu