Esztergom és Vidéke, 2002
2002-07-18 / 28-29. szám
10 Esztergom és Vidéke 2002. március 8. ÓDON FALAK - MODERN GONDOLKODÁS Beszélgetés Horváth Bélával, az Esztergomi Várm úzeum i ga zgat ójá val Az esztergomi Vár egyre inkább a hazai, sőt nemzetközi érdeklődés homlokterébe kerül. Nemcsak a Vár évről évre történő, látványos fejlesztése érdemel figyelmet, de azok a rangos rendezvények is, melyek egyre gyakrabban zajlanak az ódon falak között. Mindez indokolttá tette, hogy felkeressük Horváth Bélát, a Vármúzeum igazgatóját egy kis nyárelejei interjúra. - Legutóbbi beszélgetésünk óta, amikor azt hittük, egy időre lezárult a Vár rekonstrukciója, újabb fejlesztéseknek lehetünk a szemtanúi. Mint arról nemrég már röviden hírt adtunk, s az idelátogatók is tapasztalhatták, új terasszal bővült a csaknem évezredes épületegyüttes. - Tulajdonképpen az a nagyberuházás folytatódik most, ami a 90-es évek elején kezdődött, s aminek a célja az volt, hogy a Várhegyet és azon belül a Vármúzeum épületegyüttesét megfelelő állapotba hozza a Magyar Millenniumra. Hála Istennek, a millenniumi ünnepségek lezajlása után is megkaptuk azt az állami támogatást, ami a további fejlesztésekhez szükséges. Ebben az évben egy nagyon jelentős előrelépés történt a rekonstrukciós munkálatok kapcsán, elkészült ugyanis a Lipót terasz, melyet hamarosan, mihelyt a fű megerősödik, a nagyközönség is látogathat majd. Régebben itt tároltuk kőtári anyagunk jelentős részét, majd építési területté vált, és most jutottunk el oda, hogy a várnak ezt a csodálatos fekvésű részét pihenő-parkká változtathattuk. Ennek előfeltétele volt, hogy az itteni ideiglenes épületeket le-' bontsuk, és az itt tárolt anyagokat megfelelően kiépített raktárakba helyezzük el a vár kazamata-rendszerében. Állítom, hogy a legmodernebb és legáttekinthetőbb kőtári elhelyezési lehetőséget tudtuk odalent kialakítani. Idefent pedig az említett teraszon egy olyan kis zöld területet, ahonnan a legszebb kilátás nyílik a városra, s ahol árnyas fák alatt, nyíló virágok között pihenhet meg a Vármúzeum látogatója. Ez a hely alkalmas lesz olyan szabadtéri rendezvények lebonyolítására is, melyek tartalmilag és formailag beleillenek ebbe a történelmi környezetbe - Úgy tudom, nemrég megtörtént a hivatalos átadás is. - A Nemzeti Múzeum alapításának az idén van a kétszázadik évfordulója. A központi jubileumi ünnepséget június 22-én itt, Esztergomban tartottuk, melynek egyik jelentős mozzanata volt a Lipót-terasz átadása. Ezzel egyidőben nyitottuk meg a Nemzeti Múzeum legszebb és legértékesebb díszfegyvereiből azt a kiállítást, melyet azóta is nagy érdeklődéssel keresnek fel a hazai és külföldi turisták egyaránt. Ezt a jubileumi rendezvényünket egy zenés irodalmi műsor zárta a Várszínház színpadán, majd fogadást adtunk a meghívott vendégek tiszteletére. - Ha már szóba kerültek a rendezvények, szögezzük le, hogy az elmúlt néhány hónap során számos olyan eseménynek adott helyszínt a Vármúzeum, melyek világszerte öregbítették Esztergom jó hírét. - 2000 augusztusában, amikor a millenniumi események keretében ünnepélyesen átadásra került az újjáépült nagyterem és a hozzá kapcsolódó helyiségek és udvari részek együttese, egy új lehetőség bontakozott ki, egy új helyszín kínálkozott jeles hazai és nemzetközi rendezvények, különféle konferenciák, tanácskozások tartására. Rengeteg eseménynek adtunk helyet, közöttük számos kiemelkedő protokoláris rendezvénynek is. Ezek sorából kiemelkedik az idei március 11-ei Kis Duna-menti Találkozó, ahol az akkori magyar miniszterelnök, Orbán Viktor találkozott az osztrák és bajor kollégáival, és a Visegrádi Négyek június 29-ei csúcstalálkozója, amelyen a négy érintett közép-európai ország miniszterelnöke tanácskozott. Először Medgyessy és Dzurinda miniszterelnökök, később a négy kormányfő között folyt megbeszélés - a visegrádi országok kül- és belpolitikájáról, az együttműködés formáiról, a közelgő EU-csatlakozásról -, amelyről a rendezvény végén nemzetközi sajtótájékoztatón számoltak be. Mi mindent elkövettünk annak érdekében, hogy ez a magasszintű találkozó minden tekintetben tökéletes legyen itt, a várfalakon belül, s örömömre szolgál, hogy a vendégek is úgy nyilatkoztak, nagyszerű ötlet volt e helyen rendezni ezt a tanácskozást, ahol immár hatszáz éves hagyománya van az ún. visegrádi együttműködésnek. Meg kell mondanom, nem sok idő állt rendelkezésre az előkészületekre, hiszen - mint megtudtam - erről csak néhány nappal korábban született nemzetközi döntés, a magyar és szlovák miniszterelnök sevillai beszélgetései és közös hazautazása során merült csak fel a korábban elmaradt találkozó mostani megtartásának szükségessége. Ugyancsak kiemelkedőnek ígérkezik a japán császári pár július 17-ei esztergomi látogatása, melynek során jelentős időt töltenek majd a Királyi Várban. - Az olvasóknak el kell árulnunk, hogy amikor e beszélgetés zajlik közöttünk, még két hét választ el minket ettől az eseménytől, mely jelenleg még nem publikus. De amikor ez a riport a lapban megjelenik, ez a látogatás már múltidejű szenzáció lesz. - így van. Az előkészületek viszont gőzerővel folynak magyar és japán részről egyaránt. Ez az első alkalom, hogy japán uralkodó jár hazánkban, nagy megtiszteltetés városunknak, hogy ilyen magasrangú vendéget fogadhat. Remélem, hogy Esztergom megfelelő külsőségeket biztosít és a protokoláris elvárásoknak is meg fog felelni. Elsősorban zászlókra, transzparensekre gondolok, melyek egyszerű és elvárható figyelmességek a városvezetés részéről. Nekünk büszkének kellene lennünk arra, hogy egyre több rangos nemzetközi delegáció jön városunkba, és ha ennek nincs is azonnali kézzel fogható eredménye, de erkölcsi plusszá mindenképpen van, ami hosszabb távon gyümölcsöző is lehet. Városunk hírét mindenképpen elviszi a világ legkülönbözőbb tájaira. Nem mindegy tehát, hogy a kép, amit a látogató Esztergomból magával visz, vagy amit a tudósító fest rólunk, milyen. Kedvező-e vagy kedvezőtlen. Magánemberként teszem hozzá, hogy ebből a szempontból nem tartom szerencsésnek azt a kisebbfajta tüntetést sem, ami megzavarta a visegrádi négyek június 29-ei városi programját. - Magam sem hiszem, hogy ez nemzetközi szinten jó fényt vetett volna városunkra. No, de térjünk békésebb vizekre! Beszéljünk inkább arról, milyen további fejlesztések várhatók itt, a Várban. - Az év hátralévő részében és jövőre azokra a feladatokra szeretnénk koncentrálni, amelyeket eddig anyagiak hiányában nem tudtunk megoldani. Gondolok itt például a nagyterem klímaberendezésére, ami mintegy 50-60 milliós beruházás lesz, de éppen az elmúlt hetek tapasztalatai igazolták, hogy mennyire szükséges. Hozzá kell látnunk ezen kívül a 30-as években feltárt palotarész generál-felújításához is. Jelenleg a várnak ezen a részén két jelentős munka folyik. Az egyik a III. Béla kori kápolna freskóinak restaurálása, és a Vitéz-stúdióban lévő Négy erény elnevezésű freskó helyreállítása. Ez a munka nagyon időszerű volt már, hiszen a legutóbbi felújításnál használ anyagok káros hatása olyan mértékben veszélyeztette a falfestményeket, hogy halaszthatatlanná vált a beavatkozás. Eközben kicseréltük a kápolna tetőszerkezetét, de elkerülhetetlen az egész régi palota-rész épületgépészeti felújítása is. Elavultak ugyanis a villanyvezetékek, korszerűtlen a biztonsági rendszer, és éppen a freskók restaurálása során derült ki, hogy szükség van megfelelő klímaberendezésre is. Ez összességében többszáz millió forintot jelent, s hogy ezt előteremthessük, a lobbizást már most el kell kezdenünk. A kulturális és a pénzügyi tárca eddig messzemenően támogatta elképzeléseinket, reméljük így lesz ez a jövőben is. - Hallani olyan véleményeket, hogy egyes épületelemek, például az udvaron található fém feljárók nagyon kirínak a vár középkori hangulatot árasztó együtteséből. Mi erről a szakember véleménye ? - Hogy a válaszom érthető legyen, utalnom kell a műemléki helyreállítás alaptörvényeire, a Velencei Carthában megfogalmazott nemzetközi szabályokra, amelyek kimondják, hogy ha helyreállítás történik, akkor mindenki előtt világossá kell tenni, hogy mi az eredeti és mi a hiányzó épületrészeket pótló, jelenkori elem. Ezt az elvet követték már a harmincas években is, amikor téglával pótolták az eltűnt köveket, és ez a helyreállítási alapelv vezetett minket is, amikor a középkori kőlépcsőket fém feljárókkal pótoltuk. De már a 15. században is ezt a gyakorlatot követték, hiszen a 12. századi lakótornyot a felújítás során saját koruk stílusában készült freskókkal díszítették. Ha a régi korok műemlékeinek a felújítói, bővítői az évszázadok során mindig ragaszkodtak volna az eredeti formákhoz, akkor ma a művészettörténet sokkal szegényebb lenne. - Befejezésül ejtsünk néhány szót a Várszínház várható korszerűsítéséről, hiszen ez mindig vissza-visszatérő téma, fejlesztés viszont ezen a téren alig tapasztalható. - Várszínházunk ma már több mint tízéves múltra tekinthet vissza. Az időjárás viszontagságainak kitett faanyagokat kikezdte az idő vasfoga. Az idén sikerült végre részint pályázat útján, részint az önkormányzat révén olyan mértékű támogatáshoz jutni, amiből ki tudtuk cserélni a színpad korhadt padlózatát. A következő lépés a nézőtér teljes felújítása lesz, erre jövőre szeretnénk sort keríteni. Tisztában vagyunk vele, hogy ezek fontos feladatok. A Várszínház egyre népszerűbb, az emberek megszerették ezt az intézményt, és évről évre többen veszik igénybe az általa nyújtott, igényes szórakozási lehetőséget. Az eddigi idei előadásaink teltházak előtt zajlottak, s reméljük, így lesz ez a nyár hátralévő időszakában is. Ez a lelkes színházkedvelő csapat joggal várja el tőlünk, hogy a javítsunk a Várszínház körülményein, s ennek az elvárásnak mi igyekezünk megfelelni. - Kívánom, hogy elképzeléseik, amelyek e beszélgetés során megfogalmazódtak, mielőbb valóra váljanak, s az idelátogató turisták Esztergom gyöngyszemét, a város történelmi múltját, egykori nagyságát tükröző Várat egyre vonzóbb formájában csodálhassák. Sz.B.