Esztergom és Vidéke, 2002

2002-07-18 / 28-29. szám

Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig Újraindult 1986-ban 2002. július 18. Ára: 150 Ft E-mail: emvideke@psinet.hu POLGÁRI HETILAP Új sorozat XVII. évfolyam 28-29. szám Az FVM országos tűzgyújtási tilalmat rendelt el! FELHÍVÁS! Az elmúlt időszak rendkívül száraz időjárása következtében jelentősen megnőtt az avar- és erdőtüzek száma. Az ország területén lévő erdőkben és azok határától számított 200 méteren belül beleértve a kijelölt tűzrakó helyeket is -, illetve a közút és vasút menti fásításokban tilos a tűzgyújtás, a parlag- és gazégetés, valamint az égő cigaretták eldobása! Aki a tűzvédelmi rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el! * Az E

pítőpáholy a személyhajó-kikötő terv

ezé

si nyert

ese Papszentelés a Bazilikában számítanak. Július harmadik hetében lesz a kiállítás megnyitása a Zöldház aulájában. A kiállítást Sipos Imre önkormányzati főtanácsadó, Hunor József városi főépítész és Borosházi Tamás építészmérnök szervezik. A győztes pályamunka madártávlati képét bemutatjuk (ábránkon). Ebből is kivehető, hogy a karakteres szigetcsúcsot megőrizte jelenlegi állapotában. Néhány gondolat a zsűri véleményéből. „Emberi léptékével és hangulatos tereivel látható volt, hogy ez a pályamű illeszkedett legjobban a kisvárosi hangulathoz, Esztergom történelmi képéhez. Nagy gondot fordít a kertészeti megvalósításra. Az épületet hátrább helyezi a Dunától, ezzel szabadon meghagyva a parti sétányt. A lépcsős kiképzéssel egyrészt a talajvízszint-ingadozást oldja fel, másrészt jó találkozóhelyet ígér az érdeklődőknek. Az épület funkcionális szerkesztése jó, egy tengelyre szervezett egyenes útvonalakat tartalmaz, amivel jól elkülönül egymástól a nagyközönségnek szánt és az adminisztráció részére biztosított tér." A műszaki leírásból kitűnik a tervezők törekvése, hogy az épület több legyen, mint egy hajókikötő, mert különleges tájba, városképbe, kulturális és történelmi környezetbe kell elhelyezni. Céljuk volt, hogy ne csak egy ház legyen, hanem legyen része a városképnek, legyen a városba való megérkezés helye, a város kapuja a folyó felől az itthonról és az idegenföldről ideérkezők számára. Szándékuk volt az is, hogy hozza ide a Duna-partra az egyik városi közteret. Legyen a kulturális, a pihenő, a beszélgető, a bámészkodó, a találkozó, a játszó közélet színtere. Egyszerre legyen intim kisvárosi köztér, valamint alkalmi kulturális események színtere. A pályázatban megalkotott nemzetközi személyhajó-kikötő beépített területe 690 négyzetméter, hasznos alapterülete 597 négyzetméter. A tetőterasza 98 négyzetméter, míg a fedett, nyitott peron 95 négyzetméter nagyságú. Az utasforgalmi területek (bejárat, várócsarnok, mellékhelyiségek) 110 négyzetmétert igényelnek, míg a határellenőrzési szolgálat részére (utasellenőrző csarnok, határőrségi irodák, kezelők, vámkezelés, vízirendőrség, előállító-helyiség, közlekedők, előterek, targoncatárolók) 240 négyzetmétert biztosítottak. A kikötőszolgálat számára (közlekedő, lépcsőház, tartózkodó, iroda, irattár, informatikai központ, idegenforgalmi iroda, pénztár) 132 négyzetméter jutott. A nyertes tervpályázat nagy gondot fordít a partkialakításra is, igazodik az árvízvédelmi partmagassághoz. A kialakítandó új partvonal a Mária Valéria hídtól indul és a szigetcsúcsig tart. Illeszkedik a jelenlegi partvonalhoz, de a hajóállomás térségében 4 méterrel beljebb húzódik. Az új partkialakítás részben lépcsős, részben rézsűs, a hajóállomás épülete előtti részen bástyaszerű terasszal. A rézsűs part betonba ágyazott terméskőburkolatot kap, jellegében megegyezik a közvélemény által elfogadott, megszokott mostani partkialakítással. A tervezők jól tudták, hogy városunk legkedveltebb parkja a Prímás-sziget csúcsa, éppen az érintett terület. A hajókikötő építéséveljáró lehetőségek még vonzóbbá tehetik. A tervezők mindenhol a természetes építő- és burkolati anyagokat használják, ez vonatkozik a kandeláberekre, a faléces kovácsoltvas padokra, de a szeméttartókra is. Külön tervezik az épület kertjét, a hatalmas parkot, a növényzetet. Kiemelt látványt szánnak az országzászlónak, a faragott kőpadsorral. Mindezekről meggyőződhetnek és személyes élményükké tehetik kedves olvasóink, ha a július derekán nyíló kiállítást megtekintik, véleményüket az ott elhelyezett látogatók könyvébe bejegyzik. Érdemes lesz, hiszen közel 400 milliós és évszázadra szóló beruházásról van szó. (os) Az Érseki Hittudományi Főiskola végzős, hatodéves hallgatói életük nagy állomásához érkeztek. Az ötödév végén, a tanulmányaik befejeztével püspökük diakónussá avatta őket, majd valamennyien plébániákra kihelyezve végezték szolgálatukat. Ez a diakónusi év számukra és az elöljáróik számára bizonyságul szolgált, hogy méltóak a papi hivatásra. Az egyházmegyékben legfeljebb évente egyszer van papszentelés, mely nagyjelentőségű eseménynek számít. így volt ez 2002. június 15-én az esztergomi Bazilikában is, ahol a rokonság, a nagyszámú hívek, a sok-sok érdeklődő előtt Paskai László bíboros, prímás, érsek kilenc diakónust szentelt pappá (fotónkon). A szertartás végén a felszentelt papok meghatódottan fogadták az ismerősök és az ismeretlenek gratulációit. E sorok íróját esztergomi tanulmányi idejük alatt megismerhették, templomi és szemináriumi szertartásokon, rendezvényeken személyesen is találkoztunk. Bizalommal mondták el valamennyien terveiket, céljaikat az elkövetkező hetekre, hónapokra, évekre. Dankó Ferenc ide, a Szemináriumba a fővárosból érkezett, oda tér vissza a Haller téri Szent Vince Plébániára. (Pálos) Lapunk hasábjain májusban és júniusban többször is tájékoztatást adtunk az állami beruházással épülő és a Schengeni Egyezmény előírásainak megfelelő személyhajó-kikötő létesítéséről. A tanulmányterv alapján önkormányzatunk szakemberei összeállították a tervezői pályázat anyagát, mely iránt az építészek körében meglepően nagy volt az érdeklődés. A pályázati határidő lezárult, a jeles szakmai kihívásnak 36 tervezői csoport tett eleget. Arról is beszámoltunk korábbi írásainkban, hogy Meggyes Tamás polgármester vezetésével az építész szakma és a közigazgatás neves személyeiből hozták létre a bírálóbizottságot. E hónap elején több napon át folyt a bírálat és alakult ki a pályamunkák sorrendje, melyet közlésre elsőnek lapunk szerkesztője kapott meg. Arról is tudósítottunk már, hogy önkormányzatunk a díjazásra 4 millió forintot teremtett elő. Az első három 1,5 milliót, 900 ezret, illetve 700 ezret kapott, további két pályamunkát 450-450 ezerért vásároltak meg. A sorrend: 1. díj: Epítőpáholy Kft., Esztergom (Jaksics László, Besey László, Sasvári Gábor, Szabó László, Balla András, Herzog Ferenc), 2. díj: Nemes Gábor tanársegéd és Hajas Ágnes építészhallgató, Budapest, 3. díj: Zsuffa és Kalmár Kft., Budapest (Zsuffa Zsolt, Kalmár László, Nagy Gábor, Friedman Noémi). Megvásárolt pályamunkák: Teamajor Kft., Érd (Major György, Katók Edit, Berecz Tamás, Sékely László, Huszár Lászlóné, Marosi Zsolt), továbbá Herczeg és Berki Építész Iroda, Budapest (Herczeg László, Pintér Tamás, Berki Gábor). A bírálóbizottság döntött arról is, hogy a díjazott, a megvásárolt, továbbá a leghasznosabbnak tartott tervezési ajánlásokat széles körben városunk és térségünk érdeklődő lakossága elé tárja. A nemrégiben bemutatott Széchenyi téri pályázatok iránt nagy volt az érdeklődés, most erre is sokan Kálmán Antal és Kálmán József ikrek különösen sok emléket hagynak az esztergomiakban. A cserkészetben, az események fényképezésében, az újságírásban jeleskedtek. Antal itt volt diakónus a Belvárosi Plébánián, újmiséjét is itt tartotta hatalmas érdeklődéssel kísérve Szent Péter és Pál ünnepén. O is és József is visszakerülnek szülővárosukba. Kónya Attila felvidéki magyar, Nyitráról érkezett. Élelmiszeripari szakképesítést szerzett, majd katona is volt Szlovákiában. A szaléziek rendjébe lépett, így került főegyházmegyénkbe. Pestlőrincen volt diakónus, itt tartotta újmiséjét is június 30-án. Sárhegyi Zoltán a Dél-Dunántúlról, Zalaegerszegről érkezett, papnövendékként két évet töltött a Szemináriumban, majd Budapesten folytatta. Újmiséje Józsefvárosban volt. Szőcs László Erdélyből, a háromszéki Kéz divásárhelyről érkezett. Középiskolát is ott végzett, majd autókarosszéria-lakatos szakmát szerzett Krajován. Tíz éve települt át hozzánk, itt volt szeminarista, újmiséjét Soroksáron szolgálta. Tampu Ababei József a. moldvai Bákóból érkezett. Autószerelőnek készült, de a gondviselés révén városunkba került a ferences gimnáziumba. Itt érettségizett, majd bekerült a Szemináriumba. Újmiséje Szentendrén volt. Vénusz Gellért Kispestről érkezett, a piaristáknál érettségizett. Öt éven át itt volt a Szemináriumban, Kispesten volt diakónus, ugyanitt volt az újmiséje is. Zsiga Péter a Rózsák teréről került Esztergomba, előtte szerszámkészítő szakmát tanult. Újmiséje Kelenföldön volt a Szent Gellért templomban. Kilencen viszik emlékeiket innen, a Magyar Sionból, helyüket a közeljövőben felvételiző kispapjelöltek tölthetik be szeptembertől. Tudni kell, hogy a papnevelde államilag elismert főiskola, a tanáraikat, a hallgatókat ilyen jogok és kötelességek illetik meg.