Esztergom és Vidéke, 2002

2002-06-13 / 23. szám

2002. június 13. Esztergom és Vidéke 7 KERT * KONYHA * KEDVTELES * KÍVÁNCSISÁG Szerkeszti: Szánthó Barna Egészségmegőrzés és betegségmegelőzés - Beszélgetés Tóth Zsuzsa természetgyógyásszal ­Beszélgető partneremet már tíz éve ismerem. Annak idején, mikor nyugdíjba vonulásom hónapjaiban időmilliomossá váltam, nála vé­geztem el egy alapfokú természet­gyógyász tanfolyamot. Úgy tu­dom, Zsuzsa városunkban első­ként ismerkedett meg a termé­szetgyógyászat rejtelmeivel, és szerzett oklevelet a gyógyításhoz és az oktatáshoz. - Hogy is volt ez?- Elevenítsük fel egy kissé a múltat! - Sokak számára a természet­gyógyászattal való foglalkozás va­lami extra dolgot jelent. Pedig semmi különös nincs ebben, csu­pán azt jelenti, hogy a hozzám ha­sonlók nyitottabbak a természet iránt, illetve gyakrabban és tuda­tosabban használják a természet által felkínált termékeket. Maga a természetgyógyászat is sok min­dent foglal magában. Ide tartozik a reflexterápia, az akupunktúra, a gyógynövényismeret és még sok egyéb dolog. Jómagam először a reflexológiával kezdtem el foglal­kozni, mintegy 13 évvel ezelőtt el­végeztem Budapesten egy tanfo­lyamot, ahol elsősorban a lábfej és a kéz idegvégződéseinek stimulá­lásával, illetve ennek a szervezetre gyakorolt hatásával ismerkedtem meg. Akkor sokan nem hittek en­nek gyógyító erejében, ma egyre többen kénytelenek elismerni ha­tékonyságát, számosan használ­ják otthoni gyógyításra, s büszke vagyok rá, hogy ezeknek az embe­reknek a jó részét én vezettem be a reflexterápiába. - Ha jól tudom, később a termé­szetgyógyászat más ágaival is megismerkedtél. - Igen. Először a gyógynö­vény-terápiával foglalkoztam, a­mely lényegében az alapja a ter­mészetgyógyászatnak, hiszen a gyógyhatású növények alkalma­zása a legegyszerűbb és legősibb gyógyító eszköz a hozzáértő embe­rek kezében. Aztán az akupunk­túra és az akupresszúra titkait ta­nulmányoztam, mely szintén ősi, hatásos gyógyító eljárás. A reiki felé is nyitottam egy kicsit, de a gyakorlatban ezt a módszert nem­igen használom. Foglalkoztam az érintés nélküli gyógyászat, az extraszenz elsajátításával is, ma már jól érzékelem az aurát, vagyis a fizikai testet körülölelő „szel­lemtestet", mely hasznos informá­ciókat ad az emberi szervezet pil­lanatnyi állapotáról. - Hogyan sikerült ezeket az is­mereteidet a gyógyítás szolgálatá­ba állítanod? - Én nem öncélúan végeztem el ezeket a tanfolyamokat. Eleve az volt a célom, hogy a megszerzett képességek és tapasztalatok birto­kában minél több szenvedő em­bertársamon tudjak segíteni. Azok az ismerősök és ismeretlenek, akik hozzám fordulnak segítsé­gért - akár azért, mert betegek, akár azért, mert nem akarnak be­tegek lenni -, többnyire megtalál­ják általam a gyógyulás, a fájda­lomcsillapítás vagy a megelőzés le­hetőségeit. Van, akit a talp­masszázs, van, akit az akupunktú­ra, van, akit egy hatásos gyógynö­vény-kúra hoz rendbe, és van, akit mindössze életmód- vagy étrend­változtatással, esetleg energiasu­gárzással is jótékonyan tudok be­folyásolni. Érdekes megfigyelés, hogy a fiatalok nemzedékét nem igazán érdeklik a természetes gyógymódok. Vagy azért nem, mert kétkedéssel fogadják az ered­ményeit, vagy pedig egyszerűen azért, mert még nincs szükségük a gyógyító kúrákra. Pedig nagyon fontos lenne a megelőzés is, szá­mos idősebb kori betegség nem fordulna elő, ha fiatalabb korban az illető a természetgyógyász ta­nácsai szerint élt volna. Sajnos az emberek többnyire csak akkor for­dulnak orvoshoz, ha már nehezen megállítható vagy netán visszafor­díthatatlan a betegség. Termé­szetgyógyászhoz pedig csak akkor, ha már az orvos gyógyszerei sem hoznak kézzel fogható eredményt. Pedig a természetgyógyászat lé­nyege az -egészségmegőrzés és a betegségmegelőzés. Szemléletvál­tásra lenne szükség, amiben a mé­dia, így a ti lapotok is sokat segít­het. ; - Úgy tudom, az eddig felsorolt természetgyógyászati eljárásokon kívül újabban egy egészségvédő szervezet termékeit is forgalmazod. - így van. Az évek során rá kel­lettjönnöm, hogy bizonyos esetek­ben nem elegendők ezek a módsze­rek, és a gyógynövény-teák sem hoznak mindig látványos, gyors javulást. Vannak viszont - s ma már egyre nagyobb számban ­olyan gyógykészítmények, melyek alapanyaga gyógyhatású növé­nyek kivonatait tartalmazza, ha­tása azonban többszöröse a.gyógy­növényekének. Ilyenek az Okonet cég gyógytermékei - különféle kapszulák, kenőcsök, gyógyteake­verékek, táplálékkiegészítők -, melyek igen hatásosak, és számos olyan alapanyagot tartalmaznak, amelyek nálunk, Magyarországon nem lelhetők fel. Ok forgalmazzák például a világhírű Q10 emulziós kapszulát, a Lecitint, a Spirulina nevű alga-készítményt, az Olajfa­levél kivonatot, a Candcellt. Az egészség megőrzésének elősegíté­sén kívül még két fontos feladatot tűzött maga elé ez a cég: az ener­giatakarékosságot és a környezet­védelmet. Termékeik és felvilágo­sító propagandájuk egy része ezeknek a céloknak a megvalósítá­sát szolgálja. Ami engem illet, elé­gedett vagyok az általuk ajánlott egészségvédő szerek hatásaival. Természetgyógyász tevékenysé­gemnek lényege azonban az, hogy az Okonet termékeket és a honi gyógyteákat csak alapos kivizsgá­lást követően ajánlom pácienseim­nek, mindehhez, ha szükséges, az életmód és az étkezési szokások megváltoztatását javaslom, és nemcsak az egyént vizsgálom, ha­nem környezetét, életterét is, mert lehet, hogy az egészségrom­láshoz vezető okok végső soron a nem megfelelő környezetben kere­sendők. Elegendő például a paci­ens ágya alatt húzódó vízér ahhoz, hogy különböző kóros elváltozá­sok kialakulhassanak, melyeket megszüntetni csak az ágy áthelye­zésével lehet. Ezek a földvonalak ismertek, eléggé átmentek már a köztudatba, könnyen ki is mutat­hatók, mégis oly kevesen törődnek velük. - Ez a nemtörődömség, sajnos, az emberek többségére jellemző. Nagyon igazad volt, amikor az előbb azt állítottad, hogy a legtöb­ben csak akkor fordulnak orvos­hoz, amikor már késő. Ehhez hoz­zátenném még, hogy természet­gyógyászhoz pedig gyakran azért nem fordulnak, mert sok e szakmá­ban a kuruzsló, a képzetlen, önje­lölt gyógyító, akik szinte futószala­gon, sokszor telefonon keresztül gyógyítanak, s akiknek nem a gyó­gyítás, hanem csak a pénz a fontos. Tudom, Te nem ezek közé tartozol, hiszen akkor fel sem kerestelek vol­na. Mit üzensz befejezésképpen la­punk olvasóinak ? - Törődjenek többet egészsé­gükkel! Az egészség drága kincs, s ezt csak az tudja igazán, akinek már nincs. Egyébként szívesen segítek mindenkinek, aki rászorul. Hívja­nak bátran, a 06 30 226 1567-es mobil telefonon mindig elérhető vagyok. Sz. B. Borosgazdáink megyei sikerei JMB VL v /m Wíf r • j •H -• - ^ KÉ á:/.> «(. s • 'fB| (os) A korábban meghirdetett Ászár - Neszmélyi Borvidék versenyre kö­zel 300 bormintát küldtek be a gazdák. A borvidék hegyközségi tanácsának elnöke, Mikóczy István elmondta, hogy ők már harmincötödik alkalommal tartják a legjobb borok vetélkedőjét. Ézen környékünk tizenkettedik alka­lommal vesz részt. A kisbéri Bakony étteremben tartott eredményhirdetés­kor Kállay Miklós gödöllői professzor, zsűrielnök elmondta, maradéktalanul elégedettek voltak a felvonultatott minőséggel. Régiónkból a kesztölci Gimeskövi Károly borháza büszkélkedhet három aranyéremmel. Városunk­ból Gyöngyös Antal pincéje tudhat magáénak aranyérmet kesztölci szőlőből készített Chardonnay száraz fehér borával. E pincéből több ezüstérmes bor is kikerült: Olaszrizling, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Cuvée. Ugyancsak ezüstérmes lett Nagy Gábor száraz Cuvée bora, valamint Cabernet Franc-ja. Bronzérmet szép számmal nyertek az esztergomiak: Kecskeméti István Kékfrankos száraz borával, Dunai László száraz Vegyesvörös-ével, Gémesi Tibor Királyleányka szárazborával. Felsőkende­resből Patkó Ferenc sióagárdi szőlőjéből készített Kékfrankosa, valamint Vikukel László gyöngyösi szőlőből készült Kékfrankosa ért el még érmet. Bronzérmes a malonyai szőlő- és borosgazdák közül Szenczi Gyula, továbbá Vödrös Dániel Kékfrankosa. Böszörményi Balázs malonyai szőlőből erjesz­tett száraz Vegyesfehére oklevelet érdemelt (fotónkon Gimeskövi Károly és Vikukel László társaságában). A Temető úti pincéből két oklevelet is kapott Tóth Gábor soproni eredetű Cabernet Sauvignon, valamint neszmélyi szá­raz Olaszrizlingjéért. A korábbi régiós borverseny hitelességét igazolták tér­ségünk jeles borosgazdái, akik a megyein is érmesek lettek: Vitek János (Vegyesfehér) Sárisápról aranyat, Varga József (Sauvignon Blanc), Friedrich József (Vegyesfehér) Sárisápról, Vincze Ferenc (Pinot Blanc), Mohácsi Viktor (Olaszrizling), Gurgulits Mihály (Zenit) és Nyergesi Rezső (Cuvée) Nyergesújfaluról és Zicsi Vilmos (Muskotály) Tokodról egyaránt ezüstérmet érdemelt. Gratulálunk! * KERESZTREJTVÉNY: A kocka el van vetve Itt valóban nincsenek fekete kockák. A soronkénti megfejtéseket vonalak választják el egymástól, amelyeket a megfejtőnek kell berajzolnia! Vízszintes: 1. Budai városrész, 2. A piti tolvaj teszi - női név, 3. Dunán­túli község - két nagy írónk monogramja, 4. Nincs benne erezet, 5. Szalon­nából lesz - ez csak félig zene! 6. Férfi név - víznyerő hely - tengeri emlős, 7. Spanyolországban található - saját kezűleg, 8. Egyszerű hangszer - Anglia része! - kelet németül, 9. Kémiai elem - kezdetlenül érzi, 10. Gúla alakú építmények, 11. Ide „tántorgott" ki sok jó magyar. Függőleges: 1. Pl. Ro­mánia is ide tartozik, 2. Akkor mondjuk, ha már zuhog - egykori esztergomi gyár, 3. A földre gyűr - férfi név, 4. Ez a közeli - mezőgazdasági eszköz - 3,14 az értéke - kémiai elem vegyjele, 5. Tiltószó - középen enervált! - nem szolga - az autón is, a tolltartóban is van, de a szexhez is ajánlatos, 6. Szállj angolul! - a múlt idő jele - nem igazi, 7. A kar is lehet ilyen - dunántúli község, de a tolvaj igéje is - végtelen sár, 8. Hanghordozók, adattárolók is lehetnek - Du­na-menti község, 9. Olasz női név - egynyári virág. 1 2 3 4 5 6 7 8. 9 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 * GONDUZO gasztronómia Egy ízletes „sörkorcsolya" Nyáron megszaporodnak a baráti összejövetelek. Hajó az idő, sütünk a kertben, szabad tűzön, ha pedig Medárd tartós esőt zúdít a nyakunk­ba, tűzhelyünk sütőjében valami húsfélét. Amíg az elkészül, leülünk egy kis csevegésre. Meleg időben a hideg sör mellé jól csúszik valami­lyen sós sütemény. Nálam nagyon bevált erre a célra egy sajtos-sonkás kifli, többen kér­ték már a receptjét, most közre adom hát. Szeretettel ajánlom töb­bek között Németországban élő, új ismerősömnek, Farkas Katinak, aki­nek legutóbbi esztergomi látogatása során annyira ízlett, hogy kérte, ír­jam le a receptjét. így, az újság ha­sábjain talán hamarabb eljut hozzá, mintha levélben küldeném, lévén, hogy ez utóbbi művelet nálam gyak­ran elhúzódik. A feltüntetett mennyiségek 40 darab kiflit eredményeznek, ez akár egy 10 fős társaságnak is elegendő. Frissen sütve az igazi, de még más­nap is jóízűen lehet „csipegetni" a maradékból. 40 dkg finom lisztet elmorzso­lunk 1 db kocka alakú Ráma marga­rinnal, 1 kávéskanál sóval és 2 tojás sárgájával (melynek fehérjét félre­tesszük a kenéshez). 2-3 dkg élesztőt a szokásos módon felfuttatunk 1 dl langyos, cukorral ízesített tejben, s az előbbi masszába beledolgozzuk. Alapos összegyúrás után 5 cipóra osztjuk. A kis cipókat rövid pihente­tés után lisztezett deszkán egyesével kör alakúra nyújtjuk, és megkenjük olvasztott Rámával. Erre jó dús sajt­reszelék jön, majd éles késsel - 4 át­lós vonallal - 8 körcikkre osztjuk a tésztát. Mialatt a tészta pihent a kö­vetkező tölteléket készítjük el: 30 dkg ledarált párizsit, 5 dkg ugyan­csak darált füstölt sonkát összekeve­rünk 1 kávéskanál mustárral, 2 evő­kanál tejföllel és csipetnyi sóval. E töltelékből kis kupacokat rakunk a körcikkek külső részére, majd kívül­ről kezdve kifli alakúra feltekerjük a háromszög formájú körcikkeket. Ki­vajazott tepsikbe helyezzük a kiflics­kéket - távol egymástól, mert sütés közben megduzzadnak! -, a félre tett tojásfehérjével megkenjük a tetejü­ket, és újból megszórjuk reszelt sajt­tal. Forró sütőben aranysárgára süt­jük. Ez a kifliféleség töltelék nélkül ­esetleg sajtos vagy túrós töltelékkel - is elkészíthető, de húsos változata az igazi. K-Sz.E. * A hét vicce Barátom, aki műbútorasztalos, szent meggyőződéssel hirdeti a gon­dolatátvitel és más hasonló megma­gyarázhatatlan lelki jelenségek iga­zát: - Legutóbb éppen Párizsban győződhettem meg arról, hogy mennyire létezik két ember között ez a misztikus gondolati kapcsolat ­igyekezett meggyőzni igazáról múlt­kori találkozásunkkor. - Mivel nem tudok egy kukkot sem franciául, raj­zolgatva próbáltam a járókelők se­gítségét kérni. Mikor egyik este megéheztem, egy tányért és néhány evőeszközt rajzoltam egy papírlap­ra, megmutattam egy kirakat előtt álldogáló, csinos hölgynek, aki azon­nal elvezetett egy jó étterembe. Há­lából meghívtam vacsorára. - Ebben még nincs semmi külö­nös - vetettem közbe. . - Várd ki a végét! - nyugtatott ba­rátom, és tovább mesélte a történe­tet. - Amikor megszomjaztam, leraj­zoltam egy pezsgős poharat, mire a hölgy elkalauzolt egy hangulatos bárba. És itt történt az, ami ékesen bizonyítja a gondolatátvitelt. Mi­közben némán néztük egymást, megittunk egy üveg pezsgőt, majd a hölgy lerajzolt nekem egy ágyat. Most mondd! Honnan tudhatta, hogy műbútorasztalos vagyok?

Next

/
Thumbnails
Contents