Esztergom és Vidéke, 2002
2002-05-30 / 21. szám
10 Esztergom és Vidéke 2002. május 16. Felvételizők és érettségizők figyelmébe! Informá ciók a 2003-ban érvénybe lépő felvételi rendszerről Jövőre szakcsoportos felvételi! A szakcsoportos felvételik 2003-tól indulnak. Az Oktatási Minisztérium lehetőséget biztosít a felsőoktatási intézményeknek, hogy szakcsoportra is hirdessenek felvételt. A szakcsoportok az egyetemi és főiskolai szintű szakok olyan szakterületi besorolását jelentik, amelyben a felvételi eljárás azonos elvek alapján történik. A szakcsoportokhoz két vizsgatárgy tartozik, ezek megválasztása több módon lesz lehetséges. Egyes szakcsoportoknál a felsorolt vizsgatárgyakból a felsőoktatási intézmény vagy a jelentkező választja ki mindkét felvételi tantárgyat, A felsőoktatási intézmény döntéséről - hogy melyik tantárgyakat kéri a jelentkezőtől - a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató 2002 ad információt. Vannak olyan szakcsoportok, ahol a meghatározott vizsgatárgyakból csak az egyik kötelező, a másodikat a jelentkező több lehetőség közül választhatja ki. Ebben az esetben is vagy a felsőoktatási intézmény - ami ugyancsak szerepel az idei tájékoztatóban -, vagy a felvételiző dönt a második tárgyról. Más szakcsoportok esetében azonban nincs választási lehetőség: mindkét felvételi tantárgy meghatározott. A szakpárra történő jelentkezés esetében is csak két vizsgatantárgyból kell felvételizni, az intézmények a felvételi tájékoztatóban határozzák meg a követelményeket, illetve - ha van -, a választási lehetőségeket. Változás a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Karán? A felvételit érintő egységesítés 2003. január l-jétől lép hatályba. Annak próbáltunk utánajárni, hogy ez miként érinti a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karát. Kérdéseinkre az egyetem dékán-helyettese, dr. Szabó István docens válaszolt. - Mivel a legnépszerűbb egyetemek közé tartozik az Önök intézménye, tavaly hányszoros túljelentekezéssel kellett megbirkózniuk ? - Mint minden jogi karra, hozzánk is megközelítőleg öt-hatszor többen kívántak bekerülni, mint amennyi helyet meghirdettünk a Felvételi Tájékoztatóban. Óriási a jogász szakra bekerülni szándékozók száma, mely abban is lemérhető, hogy az elmúlt esztendőben a jogi karra felvételizők több mint a fele az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara után hozzánk is beadta a jelentkezési lapját. - Minek tudható be ez a nagyon szép szám ? - Mint bármely kari vezető, erre a kérdésre én sem válaszolhatok mást, minthogy elsősorban az oktatás színvonalának. További szempont lehet, hogy egyedülállóan az országban mi indítunk államilag finanszírozott levelező képzést. Utoljára, de nem utolsósorban az is indokolhatja a fent említett Számokat, hogy a felvételi vizsgán nem gimnáziumi tananyagot kérünk számon, így a régebben érettségizettek nem kerülnek hátrányba a gimnáziumot most befejezőkkel szemben. Ez a rendszer azonban érzésem szerint nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, ezért központi előírás nélkül is szándékunkban állt az állami írásbeli bevezetése. - 2003-tól önöknek is be kell tagozódniuk a szakcsoportos besorolásnak megfelelő magyar nyelv és irodalom, történelem írásbeli felvételi rendszerébe. Ezt hogyan ítéli meg Ön? Továbbá megmarad-e a szóbeli vizsga 2003-tól az intézmény felvételijében ? - A Karon az a többségi vélemény alakult ki, hogy az állami írásbelit be kell vezetni. Arra a kérdésre, hogy lesz-e szóbeli a jövő évtől kezdődően, nem tudok biztos választ adni. A felvételi eljárásról szóló jogszabály lehetőséget biztosít erre, de olyan formában, hogy pontozással nem értékelhetjük a felvételiző teljesítményét, hanem csak megfelelt illetve nem megfelelt minősítéssel. Utóbbi azonban nem igazán alkalmazható a jogász szakra felvételizők értékelésére, hisz itt egy felvételi elbeszélgetésen nem állapítható meg kétséget kizáróan az alkalmasság, illetőleg az alkalmatlanság. A pontozással viszont ez a probléma áthidalható. Mi a jövőre nézve mindenképpen szeretnénk megtartani ezen részét a megmérettetésnek, hiszen ez mutatja meg leginkább a hallgató szakmai alkalmasságát. A felvételi eljárásról szóló kormányrendelettel kapcsolatban - már előkészítése során - fenntartásainknak adtunk hangot, mivel a felsőoktatási törvény 64§ (2) bekezdés c. pontja szerint: „a felvétel feltételeinek meghatározása, a hallgatók kiválasztása és felvétele" az egyetemi autonómia körébe tartozik. - Jelenleg a hittan és a latin érettségin elért jeles eredmény többletpontot jelent a felvételi során. Jövőre várható-e változás ? - Azt, hogy 2003-ban marad-e ez a többletpont-lehetőség, egyelőre még nem lehet tudni, ugyanis az említett rendelet központilag meghatározta a hozott- és többletpontok összességét is. De elképzelhető, hogy a Kari Tanács - egyetemi autonómiára alapozva - jövőre is preferálja az ezzel az eredménnyel rendelkező felvételizőket. Marad az alternatív bejutási lehetőség Bízom benne, hogy ma Magyarországon hosszas keresgélés után sem találnánk olyan 10 vagy 11-es diákot, aki ne hallott volna a felvételi rendszer 2003-ban történő változásáról. Remélhetőleg azzal is tisztában van mindenki, hogy a 2003-tól egységesülő felvételi rendszer számos ponton tér majd el az eddig megszokottól. A rendszer összetett, ezért az információk pontossága érdekében dr. Benedek András, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkárának tájékoztatását kértük. Az akkreditált iskolai rendszerű szakképzésbe két ponton kapcsolódhatnak be a diákok: közép- és felső szinten. A középfokú szakképzés legfőbb ismérve, hogy az érettségi mellett szakképzettség megszerzését is biztosítja, mely utat nyit a munkaerő-piacra való kilépésre. E típusba sorolhatjuk a szakközépiskolákat. A középszintű oktatásban tanulók mintegy 50 százaléka jár szakközépiskolába és a szakközépiskolások fele tanul tovább a felsőoktatásban - nyilatkozta az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára. Ez a folyamat természetesen a felvételi eljárásra is hatással van, amit a 2003-ban életbe lépő változások is tükröznek: - A középiskolai eredmények beszámításánál a vitt pontok rendszerében szerepet kapnak a szakmai tárgyak. A szakközépiskolában tanuló diák eldöntheti, hogy a kötelező magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv mellett természettudományos vagy a választott szakiránynak megfelelő - legalább két évig tanult - szakmai tárgy számítson-e be a vitt eredménybe. Ennek értelmében, ha valaki a szakmai tárgyban jól teljesít, a 60 hozott pontból tíznek máris a birtokában van. - A felvételi eljárás során a plusz pontok szempontjából is szerepet kapnak a szakképesítések. Az adható pontszám azonban korlátozott. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, a szakiránynak megfelelő technikusi képesítő bizonyítványért, vagy felsőfokú szakképesítésért legfeljebb 3 pont adható. - Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek (OSZTV) helyezettjei a kötelező két tantárgyas felvételi vizsga alól felmentést kaphatnak. A felsőoktatási intézmények döntenek arról, hogy milyen helyezést fogadnak el, és milyen kedvezményeket biztosítanak. A felvételi verseny egyre szorosabb, hiszen a jelentkezők száma évről évre nő. 2003-tól az egységes felvételi eljárás bevezetésével bizonyos szempontból a lehetőségek is szűkülni fognak. A megszerzett tudásról szakcsoportonként egyetlen feladatlapon kell majd számot adni, és az összes intézmény ez alapján fogadja, vagy éppen utasítja majd el a felvételi jelentkezést. A 2003-as változásokat követően a felsőoktatási intézményekbe az államilag finanszírozott helyekre a hozott pontok alapján nem lehet majd bekerülni. Mindenki számára kötelező lesz a két tantárgyas felvételi vizsga. Sikertelen felvételi esetén azonban a változásokat követően is marad még egy esély a felsőoktatási rendszerbe való bekapcsolódásra. Ezt az esélyt nevezik akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésnek (AIFSZ). Az oktatás ezeken a képzéseken rövidtávú - általában 2 éves - és erősen gyakorlatorientált. Az AIFSZ alternatívája azonban ne tévesszen meg senkit. A felsőfokú szakképzéseken nem diploma, hanem a munkaerő-piacon alkalmazható szakképzés birtokába juthat a végzős diák. Ezzel a lehetőséggel akkor érdemes élni, ha a felvételi vizsga nem sikerült, de a középiskolai bizonyítványban jó osztályzatok szerepelnek. Ez az oktatási forma első lépcsőként, mintegy ugródeszkaként funkcionál a felsőoktatás rendszerében. Az Oktatási Minisztérium államtitkára is azokról a tapasztalatokról adott tájékoztatást, hogy az AIFSZ rendszerében résztvevők 80 százaléka főiskolai, illetve egyetemi keretek között folytatja tanulmányait. A felvételi eljárás is ennek a funkciónak a megszilárdulását szolgálja: a 2003-as változásokat követően is lehetőség lesz arra, hogy a felsőfokú szakképzés" után a tanulók felvételi vizsga nélkül folytassák tanulmányaikat. Ebben az esetben a felvételi posztszámot a szakképzési bizonyítványban szereplő osztályzatok átlagának 24-szerese alapján kell kiszámítani. Ha a jelentkező eléri a felvételihez szükséges pontszámot, továbbtanulása során a felsőfokú szakképzésben tanultak egy részét elis' merik. Legfeljebb 60 kreditpont számítható be, amely a képzési időt egy évvel rövidíti meg. A Felvételi Információs Szolgálat Felhívása A Felvételi Információs Szolgálat pályázatot hirdet Diákok az oktatási újságírásért címmel, melyen részt vehet minden újságírás iránt érdeklődő középiskolás diák. A pályázat célja, hogy a tehetséges, jó íráskézséggel rendelkező középiskolások számára szakmai érvényesülést szerezzen a magyar médiában. A pályaművek tartalmi megkötése, hogy a cikkeknek kapcsolódniuk kell a magyar köz- vagy felsőoktatáshoz. A résztvevők a következő műfajokban adhatnak be pályaművet: interjú, riport, portré, tudósítás, publicisztika, glossza. A cikkek terjedelme legkevesebb 1500, legtöbb 4500 leütés lehet. A legjobb pályázóknak a Felvételi Információs Szolgálat rendszeres publikálási lehetőséget biztosít az Egyenes út az Egyetemre felvételi hírújságban, valamint esetenként más országos terjesztésű sajtótermékben is. Leadási határidő: 2002. augusztus 12. Cím: FISZ Egyesület 1053, Budapest, Kossuth Lajos u. 17/A., illetve e-mailben: info@fisz.hu Diákok az oktatási újságírásért jeligére. (Válogatásunkat az Egyenes út az egyetemre című felvételi hírújság II. évf. 4. számának írásaiból Gáspár Éva szerkesztette a lap szerkesztőségének külön engedélyével) Cambrai szakközépiskolásokat fogadtak (P.I.) Öt évre nyúlik vissza a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola kapcsolata testvérvárosunk társintézetével. Tavaly hasonló kapcsolatfelvételt teremtett meg az Árpád-házi Szent Erzsébet középiskola. Barátságot kötöttek a La Sagesse francia középiskolával, melynek létrehozásában segített Süle László úr is, az ottani baráti társaság elnöke. Még tavaly Esztergomba látogatott az ottani igazgató és néhány tanár, cserelátogatási program született. Decemberben az egyházi középiskolákból 19 tanuló és 2 tanár utazott, ők valamennyien az egészségügyi szakképzésben tanulnak. Szakmájuknál fogva klinikákon, óvodákban, bölcsődékben, gyerekkönyvtárakban voltak látogatóban Cambraiban. A diákok és a tanáraik is családoknál kaptak elhelyezést, mint megtudtuk, kitűnő gondoskodásban volt részük, hamar barátságok kötődtek. Á viszontlátogatásra sem kellett sokat várniuk. A közelmúltban érkeztek városunkba egyhetes látogatásra a francia testvériskola tanulói és diákjai. A La Sagesse középiskolában egyaránt folyik egészségügyi és kereskedői képzés is, így mindkét szakmából érkeztek vendégek. Az egészségügyi tanulók a Vaszary Kolos Kórházat, az Angyalkert óvodát, a bölcsődét keresték fel. A kereskedőtanulók eljutottak az Aranyhegyi úti Univer Coop áruházba, valamint a Széchenyi téri Galéria üveg, porcelán, műszaki áruk boltba. Á Galériában Dankó Lászlóné tulajdonos-üzletvezető előadását nagy figyelemmel kísérte a csoport, gyönyörködtek a többnyire hazai termékeinkben. A Cambraiban kialakult jó kapcsolat most már Esztergomban folytatódott, mely a szakmai tanulmányúton túl fővárosi és dunakanyari kirándulásokkal is tetéződött. E sorok írója is személyesen találkozott a francia és a magyar diákokkal, tanárokkal. Meggyőződhettünk, hogy nemes ügyet ápolnak. Helles öregdiákok 45. éretts égi találko zója (os) A Hell József Károly bányagépészeti technikumban 1957-ben érettségizett két osztály öregdiákjai találkoztak városunkban. Rákos Ferenc (fotónkon társai gyűrűjében) rendszeres olvasója lapunknak, tudja, hogy ezek az események színesítik az Esztergom és Vidéke hetilapot. Örömmel fogadtuk ötletét, hogy beszámoljunk erről a különleges találkozóról. A különlegességét az adta, hogy iskolájuk beolvadását követően a Bottyán középiskolába, hajdani épületüket már zárva találták. A Hévíz étteremben Chalupa Józsefné Rozika üzletvezető biztosított számukra helyet az osztálytalálkozóra. Az ország minden részéről harminchatan gyűltek össze, ahol Domán Péterné, Pardi Katalin és Kraft Edit tanárnők szóltak egykori diákjaikhoz, majd valamennyien számot adtak életükről, pályájukról. Az esztergomiakat Szenczi Jucika, Bazsó Károly, Mórócz Ferenc, Kornreich Ferenc és Rákos Ferenc képviselték. Az utóbbitól tudtuk meg, hogy tanulmányaikat 1953-ban a volt Szent Imre reálgimnáziumban, a Deák Ferenc utca elején kezdték meg. Kollégiumuk a hajdani Szent Anna zárdában volt. Első igazgatójukra, dr. Kisbán Lászlóra, helyettesére, Vécsey Lászlóra, Mayer Mihály műhelyfőnökükre, Buza Józsefre hálásan emlékeznek. Kenyérmezőre az 1954-es tanévben költöztek ki, ekkorra épült fel az akkor korszerű intézmény. Nyaranta egyhónapos kötelező műhelygyakorlatuk volt, de sokat emlegették az 1956-os árvíz utáni társadalmi munkájukat. Rákos Ferencék emlegették az első munkahelyeiket, melyeket a dorogi, a tatabányai, az oroszlányi és a komlói bányák jelentették számukra. Meglepően sokan tanultak tovább a Hellből, mérnökök, műszaki tanárok lettek. Ma már többnyire nyugdíjasok. Az esztergomi találkozójukon végre átsétálhattak Párkányba is az újjáépült hídon, könnyes szemmel énekelték közösen a bányászhimnuszt, megfogadták, hogy visszatérő találkozásaikat most már három év múlva tartják. • \(. ICJS Ég JL^ÁMIRODA
