Esztergom és Vidéke, 2002

2002-05-30 / 21. szám

Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig Újraindult 1986-ban 2002. május 30. Ára: 75 Ft E-mail: emvideke@psinet.hu Új sorozat XVII. évfolyam 21. szám TOBZÓDOK Mikor Önök ezeket a soro­kat olvassák, már megtörtént az új kishíd ünnepélyes át­adása. Lehet hogy részesei voltak, ha nem, feltétlen aján­lom a Mű, mielőbbi megtekin­tését. Egy nagyon szép műal­kotással gyarapodott váro­sunk. Szép lett a környezete is, ami e sorok írására ösztö­kélt, az mégis maga a HÍD. Azt ajánlom, gyalogosan sé­tálják végig, és különös él­ményben lesz részük. Hangu­lata van. E történelmi város­ba becsempészte az ódon íves híd hangulatát. Nagyon szé­pek és arányosak a hídfeljáró oszlopai, de amiről ódát sze­retnék zengeni, az a korlát. Ha gyalogosan sétálnak el mellette, látni fogják, hogy "él, és mozog". Figyeljék csak meg a másik oldali korlát ka­rikáit, minden lépésükkor más és más képet mutatnak. Örülök, hogy az út hídra fel­és levezető korlátjai is a híd korlátjával azonosak, és egé­szen hosszú híd hatását keltik emiatt. Szépek, és harmoni­kusan illeszkednek a lámpa­oszlopok. Nagyon örülök, hogy összhatásában is egy csodálatos kis remekmű szü­letett. És hadd örüljek annak is, hogy esztergomi iparos ke­ze munkáját látjuk, mikor az előbb leírtakat nézzük. Tu­dom, sokan ismerik a Czuczai-céget és munkáit, de szeretném ha tudnák, hogy ezt Ők csinálták. Engem az a tény, hogy egy esztergomi műalkotás elkészítését esz­tergomi mesteremberre bíz­zák külön örömmel tölt el, és garanciának tartom a minő­ségre. Engedjék meg hogy én, aki sokszor morgolódok, most köszönetet mondjak minden­kinek, aki részt vett ennek az Esztergom új gyöngyszem­ének elkészítésében. Tisztelettel: &m Tisztelt Olvasó és Szerző! Lapunk mai számából anyagtorlódás miatt több riport és beszámoló kimaradt. Az írásokat az Esztergom és Vidéke következő számaiban közöljük. Legközelebb jövő csütörtökön jelenünk meg. Megértésüket köszönjük! POLGÁRI HETILAP s Ut- és hídavatás a Prímás-szigeten (Pálos) 2002. május 17., Pün­kösd péntekje bevonult váro­sunk történelmébe. Még tavaly októberben a Mária Valéria híd átadását követően kezdődött az a közel egymilliárdos beruházás, mely felölelte a Prímás-szigeten átvezető utat és a Kis-Duna-híd építését. A váratlanul érkezett márciusi dunai árhullám hetek­re visszavetette az építkezés me­netét, végül a STRABAG Építő Kft. és az alvállalkozói május 15-én műszaki átadással teljesí­tették vállalásukat. A létesít­mény felavatására a Prímás-szi­get közepén, a Palkovics-padnál gyülekezett a sokaság. Meggyes Tamás polgármester mondott köszöntőt, majd emlékplakettel kedveskedett a mű létrehozásá­ban kiemelkedő szerepvállalók­nak. Így ezüst emlékplakettet kapott Orbán Viktor kormányfő, a minisztériumoktól Fónagy Já­nos, Nógrádi László, Katona Kálmán, Manninger Jenő, Haj­dú Lajos, Tombor Sándor, Szalai Béla, Regős Szilveszter, Markotay Sándor, Ruppert Lász­ló, Holnapy László. Őket követő­en Latorcai János országgyűlési képviselő, majd a közútkezelők, Dobosi Tivadar, Unyi Antal, Ke­rékgyártó Attila, valamint Far­kas Károly közlekedési felügye­leti igazgató került sorra. Ez­után az építők következtek, Si­mon József, Tóth József, Kolozsi Gyula, Czuczai Adám. A sort Bognár Krisztián földhivatali vezető, majd az önkormányzat­tól Knapp János Pál, Sipos Imre, Búzásné Zimon Andrea és Parragi György zárta. Tombor Sándor államtitkár, a Magyar Útügyi Társaság elnöke az ünnepélyes átadáson többek között ezeket mondta: - Az őszi és a kora tavaszi for­galomszámlálások jelezték, hogy hétköznapokon 1200-1300, hét­Nepomuki Szent János tisztelete elterjedt egész Európában, és szinte minden településen a fo­lyók, patakok és hidak mellett megtalálhatjuk a szobrát. A hű­ségnek, a hivatástudatnak, az emberi bizalomnak örök értékeit jeleníti meg személye. Ugyanak­kor a vízpart minden nemzedék számára felidézi a Jézus Krisz­tusban való megkeresztelkedés és újjászületés csodáját. A híd pe­dig az emberek közötti őszinteség és bizalom örök szimbóluma. Amikor most ünnepélyesen meg­áldom ezt a szépen felújított szob­rot, Isten áldásával azt kérjük, hogy általa mindezek az értékek elevenen éljenek lelkünkben és megnyilvánuljanak mindennapi életünkben. Könyörögjünk! Urunk, Iste­nünk add megszentelő áldásodat erre a felújított szoborra, hogy Nepomuki Szent János vértanú közbenjárására és hősi helytállá­sának példájára mindazok lelké­ben megerősödjék a keresztény­ség kegyelme, a bizalom és a hű­1ség erénye, akiknek útja ezen a szép, új Tabán-hídon át vezet. Aldd meg tehát mindenható Iste­nünk ezt a szobrot: Atya, Fiú és Szentlélek. Amen. * végeken 1400-1500jármű halad át a Mária Valéria hídon. Ter­mészetesen ünnepeken, vásárok idején ez megsokszorozódik. Amikor a mai ünnepi találkozá­sunk céljára, a Nagy-Duna, sé­tány, a Kis-Duna-híd és az Arok utcai létesítmény forgalomba he­lyezésére tekintünk, úgy látom, jól döntött a közlekedési és mű­emlékhatóság, mikor a Du­na-híd építési engedélyének meg­adásakor köteleztek minket arra, hogy a belváros forgalmát kímé­lő alternatív utat építsünk. A lé­tesítmény megvalósítása jelzi azt a folyamatosságot, amelyet a tár­ca és a város felelős döntéshozói közösen képviselnek az országos és a helyi érdekek összehangolt érvényesítésében. (...) Az út jól szolgálja a város és a régió közle­kedési kapcsolatait, feltárja a sziget rejtett szépségeit, új kite­kintést nyújt Párkányra, Eszter­gomra, a Dunára. Esztergom vá­ros fejlődésének kiemelkedő idő­szaka volt III. Béla király, vala­mint Rudnay Sándor bíboros vá­rosépítő időszaka. Napjaink esz­tergomi közlekedésfejlődése, ré­giós szerepének visszaépítése szá­mokkal is mérhető és látványá­ban meghatározó folyamat. Kö­zel ötven év elmaradását kell pó­tolnia a városnak. Tán jó időben ébredt e város, ma a mívesség, az igényesség kiérleltebb formái jól illeszthetők a település történel­mi arculatához, a városképhez. Köszönetet mondok Meggyes Ta­más polgármesternek, aki nagy energiával és figyelemmel segí­tette e fejlesztési munkát. Az úton kifeszített nemzeti színű szalag átvágása után a résztvevők átsétáltak a szigetet és az Árok utcát összekötő kis-dunai Tabán-hídhoz, ahol Beer Miklós püspök tartotta az avatót, majd ezekkel a szavakkal mondott áldást: - Régi hagyományt folyta­tunk, amikor ennek a szép új hídnak felavatásakor a hídfőnél Nepomuki Szent János emlékére szobrot is állítunk. A XIV. század végén Prágában halt vértanúha­lált, mint a gyónási titok áldoza­ta. IV. Vencel király a Moldvába dobatta és vízbe fojttatta. Sokan most látták először azt a változást, amit az építkezés ho­zott a környék számára. A verő­fényes időben a résztvevők sétá­val tették meg a Hősök-terei kör­forgalomtól a mintegy egykilo­méteres útszakaszt. A hét méter szélességű pályán összesen 8510 négyzetméter felületet építettek meg, melyhez szervesen kapcso­lódik a 48 méter szabadnyílású Tabán-híd 528 négyzetméter fe­lülettel. Az ünnepi hangulathoz tartozott, hogy az építők a Szal­ma Csárda udvarán, a tabániak pedig a Mindszenty iskola udva­rán majálist ültek.

Next

/
Thumbnails
Contents