Esztergom és Vidéke, 2002

2002-05-16 / 19-20. szám

(Püirrt H-SÍWT. Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig Újraindult 1986-ban 2002. május 16. Ára: 75 Ft E-mail: emvideke@psinet.hu POLGÁRI HETILAP Új sorozat XVII. évfolyam 19-20. szám Lapunk következő száma május 30-án jelenik meg! Nemzetközjjszemélyhaj ó-kikötő épül (E) Az Orbán-kormány az Európai Unióhoz történő csatlakozással összefüggésben 2013/2001. (I. 17.) Kormányhatározattal rendelkezett az egységes határellenőrzési rendszer megvalósításáról. Érinti ez az Ukrajnával, Romániával, Jugoszláviával, Horvátországgal, Szlovákiával és Szlovéniával közös határszakaszokat. Esztergom városa a rendeletben kitüntetett szerepet kapott azzal a polgári kormánytól, hogy új hajókikötő épül, mely megfelel a Schengeni Egyezménynek. A sokat emlegetett külső határellenőrzés tartozik a határőrségre, a vámhatóságra, a közlekedési felügyelet hajózási hivatalára, a vízirendőrségre, a közegészségügyre, valamint az állatés növényegészségügyre. A vele foglalkozók tudják, hogy a szigorú határátlépési előírásokat az unióban az úgynevezett Schengeni Közös Kézikönyv írja elő. A Mária Valéria híd megépültével a Magyarország és Szlovákia közötti határátkelést nemzetközi egyezmény szabályozza. A közúti határátkelőhely már üzemel. Kevesen tudják, hogy a vízijárművek forgalmában a teherforgalom a szlovákiai oldalon, míg a személyszállító hajók, valamint szállodahajók be- és kiléptetése az esztergomi kikötőben lesz. A határellenőrzési feladatokat a már meglévő rendészeti szervek végzik a kikötő megvalósulása után is. Az új kikötő épületében háromműszakos (éjjeli-nappali) szolgálati helyek lesznek. A közel 300 milliós beruházást a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, valamint a MAHART finanszírozza. Elkészült a tanulmányterv, mely felöleli a sziget északi részét a Mária Valéria híd vonalából kiindulva (helyszínrajzunkon). A rajzon is jól látható, hogy a kikötő épülete helyezkedik el középen, alapterülete 487 négyzetméter lesz, melyhez csatlakozhat vendégfogadó is. Az épületben minden funkció elhelyezésre kerül, melyre a Schengeni Egyezmény előírást tartalmaz, utasellenőrzés, határőrség, vámkezelés, vízirendőrség, informatika, kikötői szolgálat, idegenforgalmi iroda, tartózkodó- és öltözködőhelyek. Városunk önkormányzata is részt vállalt az állami beruházásból. A tervpályázati felhívás összeállításra került, a minisztériummal és a hajózási társasággal a helyszíni szemlék és az egyeztetések megtörténtek. A tervpályázati kiírást az érintettek a Polgármesteri Hivatalban már átvehették, a beruházást Hunor József főépítész gondozza. A nyilvános, titkos, egyfordulós pályázatra az építészeti terveket legkésőbb 2002. június 10-ig kell benyújtani. Az önkormányzat vezetésével tíz nap alatt dönt a bírálóbizottság, eredményt hirdetnek és a pályázat nyertesével június 25-én az engedélyeztetési tervek készítésére megkötik a szerződést. A Polgármesteri Hivatalban megtudtuk, hogy a személykikötő tervpályázata során 4,5 millió forintot adnak ki. A Prímás-sziget rendezésének újabb fontos állomásához érkeztünk a nemzetközi vízi személyforgalom megteremtésével. Tudjuk, hogy a városlakók nagy érdeklődéssel várják, az előrehaladás minden lényeges mozzanatáról tudósítani fogunk. Irma Strampf fotója Lábatlanon tanácskozik az esztergom-nyergesújfalui kistérségi társulás Az Esztergom-Nyergesújfalu Kistérségi Területfejlesztési Társulás (Lábatlan és Süttő községek nevében) Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere, a társulás elnöke, Török István Lábatlan és Nagy Endre, Süttő polgármestere meghívására a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Programok Főosztálya „Nyitott ti. i ti i flHBatoo, VÍZI HATÁRÁTKELŐHELY EGY LEHETSÉGES KIALAKÍTÁSÁNAK HELYSZÍNRAJZA, "B" MAG VÁLTOZAT falvak, porták, - vidékfejlesztési modellek" országos program-sorozat keretén belül „Lábatlan ipar és természet között - Környezetvédelem, falumegújítás, biotermékek előállítása Lábatlanon " címmel tanácskozást és bemutatót tart Lábatlanon, a polgármesteri hivatalban és Süttőn május 22-én. A bemutató témái: a környezetvédelem a helyi nagyüzemek szemszögéből, falumegújítási projektek, a határ menti együttműködés lehetőségei és a biogazdálkodás, biotermékek előállítása (biotermékek útja a termelőtől a piacra jutásig). Részvételi szándékukat faxon a 33/500-792, telefonon a 33/500-790 számon, e-mailen az esztergomkist@freemail.hu címen május 20-ig jelezhetik az érdeklődők. A kapcsolattartó személy Scherlein Angéla térségmenedzser (30/855-9688). A program a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Programok Főosztálya „Nyitott falvak, porták vidékfejlesztési modellek" kiírásárajött létre. A bemutatón délelőtt tíz órakor először Lábatlan történetéről, jelenéről beszél Török István, Lábatlan nagyközség polgármestere, majd ugyanő a település hagyományos iparát, az építőanyag-gyártást és a könnyűipart ismerteti. Utána „Ipar és környezet; környezetvédelem a helyi nagyüzemek szemszögéből" címmel dr. Dobos Imre, a Holcim Rt. gyárigazgatója tart előadást. Őt követi Ocskay Gyulának, a Miniszterelnöki Hivatal megbízottjának az előadása, amely az Ister-Granum Kisrégió tevékenységének bemutatásával a határ menti együttműködés lehetőségeiről szól. Ezt követően a tanácskozás a polgármesteri hivatalból külső helyszínekre „vonul". Elsőképp „Lábatlan történelmi emlékhelyei; az Árpád-kori eredetű református templom rekonstrukciós projektje" címmel Darányiné Csonka Valéria tart előadást a lábatlani református templomban, majd a Piszke Pékségben „A biogazdálkodás és bioélelmiszerek jelentősége, szerepe a mai táplálkozási szokásokban; a biotermékek útja a termelőtől a piacra jutásig" címmel Ollé Sándor tart kóstolóval egybekötött bemutatót. Később Szolvik József és Tóth Róbert a Gerenday-arborétumban projektismertetésre invitál, amelynek címe: „A Gerendayarborétum rehabilitálása, a Gerenday-ház rekonstrukciója". Itt a vendégek egy rövid sétát is tesznek a növényritkaságokkal büszkélkedő arborétumban. Az összejövetelt Perl József, erdészetvezető előadása zárja, aki a süttői kőbányákban a tájsebek gyógyításáról és az elhagyott kőbányák rekultivációjáról beszél. A rendezvényre sok szeretettel vár minden érdeklődőt a szervező területfejlesztési társulás! Gulya István