Esztergom és Vidéke, 2002

2002-05-09 / 18. szám

2002. május 16. Esztergom és Vidéke 5 KERT * KONYHA * KEDVTELÉS * KÍVÁNCSISÁG Szerkeszti: Szánthó Barna * KALENDARIUM Május avagy Pünkösdhava Az év ötödik, a régi római kalendárium harmadik, Maja istennő­nek szentelt hónapja, mely mindig 31 napos volt. Májusban a Nap az Ikrek jegyébe lép, véget ér a tavasz, a szerves élet eléri évi fejlődésé­nek tetőpontját. A hónap középhőmérséklete Esztergomban és kör­nyékén 16 Celsius fok. Május első napja nemcsak a világ szervezett munkásainak ünne­pe. E nap megünneplését csupán az 1889. évi párizsi nemzetközi munkáskongresszus határozta el, s vált hazánkban is a Rákosi- és Kádár-rendszerben - egészen a rendszerváltásig - népünnepéllyé. Ez a nap azonban, mint „májusünnep", már a régi pogány-világban is kedvelt, vidám ünnepnap volt. A régi hagyományokból máig meg­maradt a májusfa-állítás, mely a vidéki településeken még mindig divatos. Egyes vidékeken a legények kedvesük ablaka alatt állítják fel az erdőből kivágott, virágzó fát, másutt a település főterén díszí­tenek fel egy magas, egyenes törzsű fát, melyre borosüvegeket és más díjakat aggatnak. E tárgyakat az nyeri, aki fel tud érte mászni. Néhány nyugati országban a májusfák kivágása a települést környe­ző erdőből mókás, olykor vaskos tréfákkal zsúfolt vidámsággá, néhol szinte orgiává fajult, nem véletlen hát, hogy Angliában I. Jakab ki­rály be is tiltotta. E bohóságokat örökítette meg Shakespeare a Szentivánéji álom című darabjában. A májusi király megválasztása is eredetileg május elsejéhez kötődött, csak később került át pün­kösdre. A falu legnépszerűbb legénye így lett egy napra pünkösdi ki­rály, mely bizonyos mókás előjogokat biztosított neki. Esztergom­ban manapság már nem divat pünkösdi királyt választani, de a mon­dás még ma is él a nyelvben, mely pünkösdi királyságnak minősíti a rövid ideig tartó jólétet és hatalmat. A változékony április elmúltával állandósul a kellemes, kirándu­lásokra, szabadtéri mulatságokra alkalmas időjárás, ezért lett ez a hónap a majálisok kedvelt időszaka, mely szokás szintén a nyugati országokból került hozzánk. Május persze nemcsak a majálisok, kirándulások és egyéb vidám­ságok hónapja, hanem a kerti tevékenységeké is, hiszen ilyenkor van a kertészeti munka dandárja: permetezni, kapálni, gyomlálni kell a gyümölcsösökben, a szőlőkben és a veteményesekben. S aki e fontos munkálatokat elhanyagolja, s csak a majálisokra van gondja, bizony nem sok haszna lesz idén a kertjéből. * GONDUZO gasztronómia Füstölt tarja - leértékelve A húsvéti füstölt sonkák és tarják ideje lejárt, így aztán a piacon és né­melyik hentesüzletben leértékelve is hozzájuthatunk e finomságokhoz. Mivel felhasználásuk sokoldalú, ma­gam is vettem egy 120 dekás tarja darabot. Felét bablevesbe, felét pedig ká­posztalevesbe főztem bele. A leves­ből kiszedett főtt tarjának azonban csak egy kis részét kockáztam bele a két levesbe, melyeket a fagyasztóm­ba tettem - jó lesz majd a következő hetekben, ha éppen nem lesz időm vagy ötletem a főzéshez. A megma­radt tarjából egyik nap sonkáskoc­kát készítettem jó sok tejföllel - gon­dolom, ezt a túrós csuszához hason­latos ételt mindenki ismeri -, más­nap vacsorára tálaltam belőle né­hány szeletet főtt tojással, tormával, harmadnap pedig palacsintához használtam fel. Hogy hogyan is készül a sonkás palacsinta? Elárulom. Szokásos módon palacsinta tész­tát keverünk, és a megszokottnál vastagabb palacsintákat sütünk be­lőle. Tölteléknek az apróra vágott főtt tarját összekeverjük reszelt sajt­tal és tejföllel. A megtöltött palacsin­ták két végét begyűrjük, hogy ne nyíljanak szét, majd a rántott hús­hoz hasonlóan bepanírozzuk és for­ró olajban halványsárgára kisütjük. Köretnek párolt mexikói vegyeszöldséget és fejessalátát adunk mellé. K-Sz.E. HOBBI-SAROK: Az amatőr színjátszás (3.) A utóbbi két évtized esztergomi amatőr színjátszásáról Bakay Ferenc, az Esztergomi Klübszínpad vezetője így ad számot: Amikor szóba került, hogy Nagyfalusi Tibor megválik az Esz­tergomi Klubszinpadtól, akkor én már túl voltam egy C kategóriás rendezői vizsgán, s mivel évek óta együtt dolgoztam a csapattal, ké­zenfekvő volt, hogy én kerüljek a klub élére. Mikor átvettem a cso­portot, egy eléggé „kiöregedett" társaság volt együtt, mindenkép­pen fiatalítani kellett. Ez szinte törvényszerű, hogy egy középisko­lás korú csapat 4-5 évig tud csak együtt maradni, ritka kivétel, aki tovább is ragaszkodik a klubhoz. Nehéz időszak volt a 80-as évek eleje. Egy politikai visszarendező­désnek lehettünk tanúi, s ebben a légkörben pokolian nehéz volt va­lami újat mondani. A Városi Ta­nács, mint fenntartó, elsősorban az egyes politikai ünnepeken való szereplést várta el tőlünk. Hogy oldjuk ezt a komor hangulatot, egyfelvonásos vígjátékokat tanul­tünk be és adtunk elő. Az igazi át­törés 1984-ben következett be, amikor egy nagyon tehetséges gár­da jött össze a kezeim alatt, akik zömmel később is a szakmában maradtak az ország különböző te­rületein. Velük játszottuk el Bá­lint István és Donát Péter remek drámáját, mellyel első díjat nyer­tünk egy országos fesztiválon. Ezt egy nagyon feszes stúdió-munka követte, melynek szép eredményei születtek, többek között két Dosz­tojevszkij feldolgozás és egy MroOek-darab. Aztán elérkezett a rendszervál­tás időszaka, amikor végre nagy levegőt tudtunk venni, és szinte elleptek bennünket a tehetséges színész-palánták. Termékeny évek voltak ezek. Ekkor kezdtük el az évenkénti híd-rendezvénye­ket, előadtuk Burns Vidám koldu­sok című lírai művét, Csehov Le­ánykérését, Hitchkock Zűrzavarát és számos más ragyogó darabot. Sajnos a rendszeres, évenkénti megmérettetés - ami mindig fon­tos esemény volt az amatőrök számára - megszűnt, mivel felosz­lott az Amatőr Színjátszók Orszá­gos Szövetsége. Persze van helyet­te számos más szereplési alkalom, de ezeket zömmel magánemberek, cégek vagy alapítványok szerve­zik. Az elmúlt 2-3 évet rendkívül je­lentősnek tartom csoportunk éle­tében. Kezdő drámaírók bátran ragadnak tollat, s mi ezeket a pró­bálkozásokat örömmel támogat­juk. Ide sorolom Muzslai Ágnes A százados című darabját, melynek annak idején nagy visszhangja volt, Koncz Árpád rövid egyfelvo­násosát, mellyel a Széchenyi téren léptünk fel, s legfrisseb darabun­kat, Szánthó Barna: A híd című drámáját, melyet fél év alatt tizen­hat alkalommal adtunk elő nagy sikerrel. Ezt a helyi műhelymun­kát, az esztergomi és környékbeli írók friss és aktuális műveinek be­mutatását a jövőben is felvállal­juk, hiszen ezzel nemcsak a helyi művészeti életet támogatjuk, de egy egyre szélesedő igényt is kielé­gítünk. Új és nagyon örvendetes jelen­ség, hogy a régi színészeim - meg­állapodott, családos emberekként - kezdenek visszajárni heti kétsze­ri összejöveteleinkre. Egy ilyen egykori színészemnek köszönhe­tően kezdtük most el Papp Gábor fiatal szerző Attila című, legendái alapokon nyugvó darabját próbál­ni. És ezzel párhuzamosan készü­lünk a már említett Burns összeál­lítás bemutatójára. Persze gondjaink akadnak bő­ven. Kevés az anyagi támogatás, és nagyon alacsony a Klubszínpad tagjainak létszáma is, 10-12 fő, akikre számíthatok. A több mű­szakban dolgozó amatőr színésze­imnek rengeteg egyeztetési gond­dal kell megbirkózniuk, egy-egy betegség esetén nincs, aki helyet­tesíteni tudná a színészt. Jelent­keznek persze időről-időre újak is, de nem mindig maradnak itt, mert nincs türelmük kivárni, amíg al­kalmas szerephez juthatnak. S hogy mi tartja itt, közöttünk azt, aki végül is marad, annak sok minden lehet az oka: az irodalom szeretete, a szereplési vágy, a sza­badidő hasznos eltöltésének vágya és ki tudja, még mi minden más. De ezt talán tőlük kellene megkér­dezni. Eddig tartott Bakay Ferenc be­számolója, s megfogadtam taná­csát, megkérdeztem a próbára ér­kező első klubtagot, Finta Gábort, mi az oka annak, hogy szabadide­jét erre a szép hobbira áldozza. - Én nem olyan régen járok ide. A kolléganőm jelentkezett koráb­ban e csoportba, és ő mesélte, hogy milyen barátságos a társaság, és milyen jó együtt játszani. Kedvet kaptam én is ezek után, és mivel örömmel fogadtak, magam is itt ragadtam. Én a színjátszással már általános iskolás koromban is fog­lalkoztam, így nem volt egészen új a számomra a színpad. Mindig sze­rettem kipróbálni az új kihíváso­kat, és ilyen kihívásnak érzem a színjátszást is. Kíváncsi vagyok, mennyire tudom átélni a szerepe­met, mennyire tudom elhitetni a leendő nézőkkel a darab valóság­tartalmát, mondandóját. Jól ér­zem itt magam, és mindenképpen hasznosabb időtöltésnek érzem a színpadi játákot, mintha otthon ülnék és a tévét bámulnám. Egyetértek. A passzív tévéné­zésnél az aktív hobbik bármelyik fajtája hasznosabb. Az amatőr színjátszás pedig különösképpen. Ha ennek a cikksorozatnak csu­pán egyetlen új tagot is sikerült megnyernie e szép hobbinak, vagy egyetlen mecénást a helyi színját­szás támogatására, már elérte cél­ját. SzáBa Szállási Árpád: A híd ismét feszülnek a felrobbantott ívek panorámát tárnak szépet mindenkinek A párkányi hídon újra van forgalom és örülnek annak mind a két oldalon közös történelem húzódik mögöttünk senkise kérdheti mikor honnan jöttünk állj meg középtájon nézd Szent István szobrát ahogy nyugat felé kinyújtja a jobbját több mint egyszerű híd, óriás szimbólum mert a múltnak terhe nehéz mint az ólom * ÉLJÜNK egészségesen! lényeg az ittlétünk egymásra utalva mintha a vastraverz békére sugallna szlovákok magyarok külön jövőnk nincsen osztozzunk a hídon mint megtalált kincsen. A holdfázisok és az egészség „Sokfelé jártam a világban, és azt tapasztaltam, hogy azokban az országokban boldogabbak az emberek, ahol tiszteletben tartják a Hold járását, és aszerint élnek " - mondta egyik előadásában dr. Tö­rök Szilveszter professzor, a nemzetközileg elismert természet­gyógyász. A mi nagyszüleink is még nemrég úgy éltek, hogy az eget kémlel­ve mindig tudták, mikor vessék el a magvakat, mikor metsszék meg a fákat, mikor gyűjtsék be a termést, hogy az minél értékesebb és el­lenállóbb legyen. Őseink tudták, hogy a Hold járása rendkívül nagy hatással van a földi jelenségekre. Az a hatalmas erő, amely az ár-apály jelenséget okozva méterekkel képes megemelni a tenger színtjét, az élővilágra is hat, a növényekre, az állatokra és az embe­rekre egyaránt. A Hold 29 és fél nap alatt járja be Föld körüli pályáját, amelyen 4 holdfázist különböztetünk meg. Az újholdtól az első holdnegyedik tartó I. és a teliholdtól az utolsó holdnegyedig tartó III. fázisban Yang fázisban vagyunk, amikor minden tömörödik, kívülről befelé hatol. Ebben az időszakban érdemes nagyobb szellemi és fizikai megterhelést vállalni. A műtétek ilyenkor nagyobb hatásfokkal vé­gezhetők, a tápanyagok bevitele is hatékonyabb. Az első holdnegyedtől a teliholdig terjedő II. és az utosó holdne­gyedtől az újholdig tartó IV holfázisban a Yin fázis érvényesül, ek­kor minden tágul, belülről kifelé igyekszik. Ez az időszak a legalkal­masabb a bőjtölésre, a méregtelenítő kúrákra, a meditációra. Nem ajánlatos viszont megerőltetőbb szellemi vagy fizikai munkába fog­ni, a műtétek kockázata is nagyobb ilyenkor. Ez az időszak a legal­kalmasabb a gyógynövények leveleinek és virágjainak gyűjtésére. Hogy mi ebből a tanulság? Számomra például az, hogy ha este felné­zek az égre, és azt látom, hogy telihold van, akkor nyugodtan elha­laszthatom még egy héttel a fogyókúrámat, viszont bátran befekhe­tek az urológiára egy kis prosztata-műtétre, vagy a siker reményé­ben foghatok hozzá új regényem megírásához. KÖNYVAJÁNLÓ Válogatás az ezredfordulós magyar írók műveiből Temesi Ferenc: Por A szerző legnagyobb írói vállalkozása új műfajt teremtett, a szótárre­gényt, ez ma már a kötelező olvasmányok sorába tartozik. Egy formai bra­vúrral másfél századot ölel át. A színtér egy jellegzetes alföldi kisváros, itt gyökerezik a család, melynek élete - átszőve vágyakkal, mesékkel és míto­szokkal - kibontakozik a kétkötetes könyv lapjain. Lebilincselő olvasmány! Bozai Ágota: Tranzit glória A hol harsányan nevettető, hol dühösen szatirikus, hol finoman ironikus regény korunk paródiája. Egy nyugdíjazás előtt álló tanárnő rájön, hogy gló­riája van, melyet csak azok látnak, akik bűntelenek. Aztán azt is tapasztalja, hogy csodákra is képes, s mindez felbolygatja a kisváros életét. E műnek még nem volt magyar kiadása, amikor már elkezdték németre fordítani, most pe­dig már készül az angol fordítása is. Benedek István Gábor: Ez lett a vesztünk... Újszászi István tábornokról, Horthy Miklós kémfőnökéről szól ez a doku­mentumregény, aki hősi és titokzatos életet élt, aki kiszámíthatatlan ellen­fél volt, ugyanakkor a gyengék istápolója és hűséges szeretője Karády Kata­linnak. Raboskodott a Gestapo^ a szovjetek és az AVH börtönében, ahol ön­gyilkosságba kényszerítették. Érdekes és izgalmas olvasmány! Parti Nagy Lajos: Hősöm tere Káprázatos szatíra, története meghökkentően bizarr, ám nagyon is isme­rős alakokat mozgat. Ez az ötletgazdag mű ugyanakkor az írói én és a re­gényhős azonosulásának kísértését, kettéhasadásuk végzetes kalandját is megjeleníti. A regény frenetikus humorú, de egyben dermesztően és figyel­meztetően félelmetes is. Vaszary Gábor: Monpti Az 1930-as években született édes-bús történet főhőse egy könnyelmű, de szeretni való fiatalember. Pazar humor és pikáns irónia árad a műből, mely­ből sikeres film is született. Az író külföldön elismert sztár lett, hazánkban viszont mostanáig alig olvashatták műveit. A nem rég kiadott O című regé­nye után most a Monpti is hódító útjára indul.

Next

/
Thumbnails
Contents