Esztergom és Vidéke, 2002

2002-01-17 / 2. szám

/ / KERT m KONYHA % KEDVTELES # KÍVÁNCSISÁG Szerkeszti: Szánthó Barna s* ERDEKESSEGEK AZ ÉLŐVILÁGBÓL 2002. január 31. A tetvek E szó hallatán legtöbben megborzonganak, hiszen e parányi élőlények bizony nem nyerték el az emberek tetszését. Kártételük jelentős, bármelyik csoportjukról is légyen szó. Merthogy korántsem alkotnak egységes rendszertani kategóriát. Az emberen és az állatokon élősködő fajaik mindkét rendje az egyenesszárnyúak népes csoportjába tartozik a rágó szájszervű növényi élősködőkkel együtt, a növényeken fellelhető szívó szájszervű fajokat viszont a szipókás rovarok közé soroljuk. Az állati élősködők jelentéktelenebb csoportját a rágótetvek alkotják. Többnyire kicsi, szárnyatlan rovarok, szemük elcsökevényesedett. Madarak és emlős állatok külső parazitái, főképpen a bőr szarurészeiből, szőréből, illetve tollából élnek. Sokkal ismertebbek a vérszívó tetvek, melyek csak emlős állatokon élősködnek, mégpedig minden egyes emlős fajon egy meghatározott faj. Az ember kivétel, mivel három tetű faj is kellemetlenkedik testünk különböző részein. A fejtetű lapos testű, szárnyatlan, 2-3 mmes állat. Fejük belsejében lévő szájszervük csak akkor lesz látható, ha vért akarnak szívni. Ilyenkor kiölti a szájbelet, a bőrre illeszti, szúrósertéje behatol a fejbőrbe, és az emberi vér a bélcsatornájába ömlik. A fejtetű 50-60 petét ragaszt fel a hajszálakra. Minél elhanyagoltabb a hajzat, annál bujábban tenyészik e rovar. Közeli rokona a ruhatetű, mely a ruha belső oldalán telepszik meg, és petéit a varratokba rakja. Egyetlen tetű nyolc hét alatt 5 ezer utódot hozhat létre. Azért is indokolt e gyötrő rovar kíméletlen irtása, mert veszedelmes betegségeket vihet át az egyik emberről a másikra. A három emberi tetű legocsmányabbja a lapostetű, mely a fejen kívül minden szőrborította A bélyeggyűjtésről Hazánkban egy 1850. augusztus 2-án kelt rendelet honosította meg a bélyeg intézményét. A levélbélyegek rendszeres gyűjtése is ebben az évtizedben kezdődött el, mégpedig először Angliában, Franciaországban és Belgiumban. Magyarországon a bélyeggyűjtés kezdete 1860-ra vezethető vissza. Azóta ez az érdekes és szórakoztató gyűjtési ág az egész világon, a társadalom minden rétegében százezrekre menő híveket szerzett. Magánembereken kívül igen sok államnak is magvan a saját bélyeggyűjteménye. Ezek közül a legszámottevőbb és legteljesebb a londoni British Múzeumban van. A levélbélyeg fejlesztésére az egymás közötti csere előmozdítására és a bélyegek olcsón való beszerzésére a bélyeggyűjtők már a kezdeti időkben egyesületeket létesítettek. Ezek közül a legrégibb a Philatelic Society Londonban, amely már1869-ben megkezdte működését. Maga György király is tagja volt az egyesületnek. Magyarországon 1884-ben alakult meg a Levélbélyeggyűjtők Eltestrészen megtelepedhet. A mintegy másfél milliméter hoszszú, lapos, fehéres színű állat szétterpesztett lábaival szorosan a bőrre tapad, fejével mélyen befúródik, és kellemetlen viszketést okoz. A fatetvek rendjébe tartozó tömzsi állatkák szabadban élő fajai zuzmókkal, algákkal, penészgombákkal táplálkoznak, míg a lakásban tanyázó fajok könyveket, rovargyűjteményeket, liszttartalmú anyagokat támadnak meg. A levéltetvek általánosan ismert növényi kártevők. Társasan élő, lassú mozgású állatok, vékony szipókájukat befúrják a növényi szövetbe, melynek nedvével táplálkoznak. Legismertebbek és leggyakoribbak a rózsa-levéltetűk, melyek a rózsa hajtásának hegyén és a bimbókon tanyáznak. Színük sötétzöld vagy barna. Potrohúk végén erős nagyítóval két szarvszerű nyúlványt lehet látni, rajtuk keresztül ragadós, viasszá szilárduló nedvet választanak ki. A rózsa levéltetveinek szaporodása igen érdekes. Tavasszal kelnek ki az áttelelt petékből. Tíz nap alatt felnőhetnek, és ősanyjává válhatnak egy-egy új tetű-telepnek. Elevenen világra hozott ivadékai mind nőstények, 10 nap alatt megnőnek és anyjáivá válhatnak egy újabb nemzedéknek. Az egész melegebb évszakban így követi egymást a szűznemzéssel eleveneket szülő anyák nemzedékei. A tizedik nemzedék már szárnyatlan nőstényekből és szárnyas hímekből áll, ez az ivaros generáció. Párosodás után a nőstények hamarosan lerakj ák petéiket a kéregrepedésekbe, a levélrügyek közelébe. Ezek a téli peték, melyek áttelelnek, s belőlük indul tavasszal az új fejlődési kör. Gazdasági szempontból legkártékonyabb az őszibarack, a káposzta és a bab levéltetve. Az ellenük való védekezés fontos része a növénytermesztésnek. ső Hazai Egyesülete. Nagyban hozzájárultak a bélyeggyűjtés népszerűsítéséhez az egyre gyakrabban rendezett nemzetközi kiállítások, bélyeggyűjtő kongreszszusok, továbbá a nagyszámú szakirodalom. A bélyeggyűjtő bélyegeit csere, de leginkább vásárlás útján szerzi be. Az idők folyamán virágzó bélyegkereskedések keletkeztek, melyek a világ összes bélyegéről katalógust adtak ki. Ezek alapján adnak és vesznek a gyűjtők, és ezek árait fogadják el alapul a cseréklebonyolításakor is. A nagyobb városokban bélyegárveréseket rendeznek, melyeken egyes bélyegritkaságok igen magas árakon cserélnek gazdát. A légritkábbnak és legdrágábbnak a szakemberek az első kibocsátású Mauritius Post Office feliratú bélyegeket tartják. Az utóbbi évtizedekben a grafikailag művészi kivitelű, díszes bélyegsorozatok kerültek az érdeklődés homlokterébe, és ezen a területen hazánknak sem kell szégyenkeznie: bélyegeink nemzetközi szinten is elismerést aratnak. (Folytatjuk) Esztergom és Vidéke Indulunk! SZELLEMI OLIMPIA I. forduló 1. Ki és hol mondta az alábbiakat: „Boldog vagyok, mert mindig arról álmodtam, hogy megérem a téli kiegészítő versenyek hivatalos elfogadását." 2. Nevezze meg azt a magyar párost vezeték- és keresztnevükön, akik kétszer egymás után a 3. helyen végeztek, valamint a két olimpia színhelyét. 3. Melyik téli olimpián hangzott el 17-szer az olimpiai eskü, ki előtt és kik részéről? 4. 1924-ben Chamonix-ban hobbiból bobozók csapata nyert. Melyik ország csapata volt ez, és kik alkották név szerint a csapatot? 5. Hány nő szerepelt a Chamonix-ban megrendezett versenyen, és ki volt a legfiatalabb versenyző? * Kérjük Olvasóinkat, hogy a válaszokat szombatig a következő címre küldjék: Kupola Szerkesztősége 2500 Esztergom, Kiss János u. 1. * ÉLJÜNK egészségesen! A colon hidroterápiáról Az emésztőrendszerünkbe kerülő kémiai anyagok, tartósító szerek, adalékanyagok és gyógyszerek hatására bélflóránk egyensúlya veszélybe kerülhet. A kóros irányba eltolódott anyagcsere következtében ugyanis bomlástermékek halmozódnak fel az immunrendszer egyik fontos bástyájának tartott vastagbélben. Ezek szinte elnyomják a normális emésztéshez elengedhetetlen baktériumflórát, sőt a bél erein keresztül bejutnak a keringési rendszerbe is. így a teljes szervezetet mérgezik, de emellett kórokozó mikrobák megtelepedését is elősegítik a bélcsatornában. Mindez eleinte csak némi fáradtságérzetet okoz, majd pattanásokat fedezhetünk fel bőrünkön. Évek múltán azonban komolyabb egészségügyi problémák is előadódhatnak, ha nem törekszünk a normális emésztés visszaállítására. Gyakori emésztési zavarok, súlyosabb, gyógyulni nem akaró bőrproblémák, asztmás, allergiás jelenségek, reumatikus fájdalmak, migrén és sokizületi gyulladás kialakulása nem ritkán ide vezethető vissza. A gyógyuláshoz, az egyensúly visszaállításához a bajok okát kell megszüntetni. A módszer egyszerűbb esetekben egy néhány napos gyógytea-kúra. Erre legalkalmasabb a csalánlevél. A kúra ideje alatt a teán kívül mást ne fogyasszunk! Súlyosabb esetekben a colon hidroterápia ajánlatos, ami tulajdonképpen a beöntésen, azaz a vastagbél drasztikus, kúraszerű kitisztításán alapszik. Alkalmazása Amerikában mintegy 15 éve ismert, hozzánk csak 3-4 esztendeje jutott el. A kúra megkezdése előtt az ún. Voll-féle módszerrel meghatározható a vastagbél állapota, melynek ismeretében egyénre szabottan lehet megállapítani a gyógymódot. Ma már a colon hidroterápiát ötvözik egyes homeopatikus készítmények használatával, megfelelő diétával, az étkezési szokások megváltoztatásával. De ez még nem elegendő a gyógyuláshoz, ha nem hagyunk fel a mozgásszegény életmóddal! * KÖNYVAJÁNLÓ Vámos Miklós: Apák könyve „Olyan regényt akartam létrehozni, mely után akár hosszabb időre is letehetem a tollat. Ezzel a könyvvel búcsúzom a huszadik századtól, föltehetően életem nagyobbik felétől. (Ötvenéves vagyok.) Ady Endre két, számomra különösen becses sorával bocsátom útjára: „S ha a Lehetetlent nem tudtuk lebírni, I Volt egy szent szándékunk: gyönyörűket írni." Az Apák könyve családregény. Tizenkét nemzedékről szól, legfőképp azoknak elsőszülötteiről, háromszáz évnyi utazás a magyar térben és időben, a magyar történelemben és sorsban, valamint a magyar nyelvben is, hiszen az 1700-as években kezdődő história nyelve valamelyest igazodik a cselekmény zsinórjához, azaz fokozatosan fiatalodik. Fáj most, hogy e regény számomra bevégződött, úgy érzem, többé már nem az enyém. Nem baj. Ha szerencsém van, az Olvasóké lesz - s marad. Ajánlom az Apák könyvét az édesapáknak. Meg a fiaiknak. Meg a hozzájuk gyöngéd vagy rokoni szállal kötődő asszonyoknak és lányoknak." Ez az ajánlást írta a szerző akit, ha máshonnan nem is, de a televízióból már az egész ország ismer - legújabb könyvéhez. S hogy egy kis ízelítőt is nyújtsunk a kíváncsi Olvasónak, felütjük a könyvet egy tetszőleges oldalon, s egy rövid részletet idemásolunk kedvcsinálónak. „Az ablak négyszögében egy sötét alak. Murányiné fölsikoltott. - Ne... bocsássa meg, hogy... nem ismer rám? Az asszony a fejét rázta. Fölemelte a gyertyatartót, tett egy lépést az ablak felé. Pedig akkor már fény híján is tudta. Olvasta a programban Sternovszky Bálint nevét, meglepte, hogy énekel, kíváncsian és félelemmel várta, milyen lesz viszontlátni, ám Hajnalka rosszulléte mindezt kiverte a fejéből. - Javíthatatlan! Nem hallott még arról, hogy feltalálták az ajtókat? Sternovszky behuppant a szobába. - Megkövetem... kettővel lakozom odább... csak át kellett másznom a balkonokon, és... semmit nem változott! - arcára idvezült mosoly terült. Most olyannak látszott, mint annak idején, midőn létrán érkezett Farkas Katához. - Hagyja el... - Kata tisztában volt a szülések kártételével, amit jótékonyan fedett a bő selyemköpeny. Huszonnyolc bécsi fonttal nyomott többet, mint menyaszszony korában. Emil nem bánta, hajtogatta, hogy jóból jobb a sok. Kegyed viszont valóban nem változott - hazudta. Bálintot a rengeteg szőr ugrándozó kölyökkutyából gyanakvó sündisznóvá alakította. - Mindazonáltal fölszólítom, távozzék. Nem illő behatolnia egy erényes asszony szobájába az éj leple alatt. - Még csupán estve van — motyogta Sternovszky Bálint." S hogy mi az előzmény és mi a folytatás? Olvassa el, és megtudja! * GONDŰZŐ gasztronómia Alföldi halpaprikás és téli dzsem Férjem nem szereti a tengeri halakat. Azt mondja, ízetlenebbek a mi folyami halainknál. De mivel családom többi tagja nem szívesen vesződik a halszálkákkal, karácsony estére mégis rántott tonhalat készítettem - hagyományosan - majonézes krumplisalátával. Férjem - hogy vigasztalódjon, no meg hogy bebizonyítsa, mennyivel ízletesebb a ponty a tonhalnál - a napokban halpaprikással rukkolt elő, ami - elismerem - nagyszerűen sikerült. Megosztom hát Önökkel is az elkészítés menetét. Egy másfél kilós pontyot megtisztítunk, fejét, farkát, belsőségeit félretesszük, a törzsét pedig kifilézzük, majd kb. 3x2 cm-es darabokra vágjuk. A hal egyes részein apró szálkák maradtak még a húsban, ezeket a darabokat 5 mm-es távolságban beirdaljuk a bőrrel ellentétes oldalon. A félretett, értéktelenebb részekből, valamint a filézés után megmaradt csontokból kevés vízzel vöröshagymával, pirospaprikával, sóval, halászlékockával és Delikáttal levest főzünk, a filézett darabokat pedig besózzuk. Ha a halleves kihűlt, a levét leszűrjük és félretesszük, a csontokról lefejtjük a húst, szálkátlanítjuk, és a belsőségekkel együtt szintén félretesszük. Apróra vágunk egy ujjnyi vastag füstöltszalonna-szeletet, egy nagy fej vöröshagymát és négy darab zöldpaprikát. A szalonnát, majd a hagymát kevés olajon üvegesre pirítjuk, hozzáadjuk a paprikát, Piros Arannyal, paradicsomsűrítménnyel, csipetnyi sóval, pirospaprikával ízesítjük, és félpuhára pároljuk. Ekkor tesszük bele a halszeleteket, 1-2 percig pirítjuk, majd hozzáöntjük a hal levét, és kb. 10 percig forraljuk. Végül belerakjuk a levesből kiszedett belsőségeket és húsdarabokat, majd 1 dl tejföllel még egyszer átforraljuk. Fél kiló kockatésztát olajos, sós vízben kifőzünk, hozzákeverünk 25 dkg túrót és 2 dl tejfölt. Tálaláskor a túrós tészta tetejére merjük a halpaprikást. * Többen kérdezték tőlem, hogyan készíthető dzsem a tél gyümölcseiből a legyegyszerűbb módon. Íme a recept, mely szerint negyedóra alatt lehet igen ízletes téli lekvárt főzni. Egy-egy fél kilós ananász és körte konzerv levét leöntj ük, és a gyümölcsöket összeturmixoljuk, majd fazékba rakjuk. Hozzáadjuk 3 narancs, 1 grapefruit és 1 citrom kifacsart levét, 30 dkg cukrot, 1 tasak zseléfixet (a tasakon lévő előírás szerint), majd összekeverjük, és kb. 5 percig főzzük. A masszát még melegen befőttes üvegekbe töltjük, a lezárt üvegeket 1-2 percre fejre állítjuk, majd visszafordítva forró vízbe rakjuk, míg ki nem hűl. Nemcsak kenyérre, kalácsra vagy zsömlére kenve fogyaszthatjuk, de különböző tésztákban töltelékként is használható. (Az ananász és a körte konzerv megmaradt leve citrommal savanyítva, szódával hígítva nagyszerű üdítő ital!) K-Sz.E. $ HOBBI-sarok