Esztergom és Vidéke, 2002

2002-05-09 / 18. szám

Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig Újraindult 1986-ban 2002. május 9. Ára: 75 Ft E-mail: emvideke@psinet.hu POLGÁRI HETILAP Új sorozat XVII. évfolyam 18. szám Rendkívüli képviselő-testületi ülés Zárszámadási rendeletet alkottak Dobogókő Esztergomhoz kíván csatlakozni! Az esztergomi képviselő-testület rendkívüli ülést tartott április 29-én. A napirenden öt téma szerepelt. A délután ötkor kezdődött és este fél kilenckor végződött ülésen a városatyák elfogadták a város 2001. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadási rendeletet. E szerint - a költségvetési főösszeg tekintetében - az eszközök és a források egyező és hitelesített végösszege 7.431.332.000 forint volt (a költségvetési tartalék összege 52 millió forint). Vagyis a tavalyi esztendőben a királyváros 7,4 milliárdos költségvetésből gazdálkodhatott, amely számos beruházás megkezdését, folytatását és tervezését tette lehetővé. A későbbiek folyamán a Szentgyörgymezőn létesítendő lakópark nyertes pályázójával, az AVA Kft.-vei a testület módosította a szerződést, mivel a szükséges ingatlanmegosztások és átvezetések ütemezése nem tette lehetővé a korábban megállapított fizetési határidők teljesítését. A 225 millió forint vételár-hátralék felét a, káeftének az ingatlanok megosztásának jóváhagyását és átvezetését követően a végleges adásvételi szerződés aláírásától számított 15 napon belül, a további ötven százalékot pedig a szabályozási terv elfogadását követő 15 napon belül kell megfizetni. Az ülésen tárgyaltak a város hulladékgazdálkodási-köztisztasági feladatainak ellátásáról is. Esztergom Város Önkormányzata és a Rumpold Hungária Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1992. június 8-án tíz évre szóló köztisztasági keretszerződést írt alá, amely 2002. június 30-án lejár. A képviselők egy háromfős munkacsoport felállításáról határoztak, amelynek az a feladata, hogy a hulladékgazdálkodási-köztisztasági feladatok megoldásának lehetséges módozatait megvizsgálja. Az egyik elképzelés szerint a város 51%-os tulajdonrésszel külső szakcéggel (amelynek kilétét pályázat útján döntik el) közös kft.-t alapít a feladat teljes ellátására, a másik tervezet szerint a város a szeméttelep üzemeltetését vállalja, s a szemétszállítást és egyéb feladatokat külső vállalkozóra bízná. A városatyák a Vaszary Kolos Kórház fül-orr-gégészet, szemészet és véradó állomás épületrészének hasznosítására újabb pályázat kiírása mellett határoztak, mivel a korábban meghirdetett versenytárgyalások eredménytelenek voltak. Zárt ülés keretében végül szó esett az önkormányzat és a MATAVkábelTV Kft. közötti szerződéses jogviszony felülvizsgálatáról (a cég egy korszerű telekommunikációs hálózat kiépítését és üzemeltetését nyerte el kétfordulós pályázat eredményeképpen). A szerződés teljesítése során számtalan panasz, bejelentés és kritika fogalmazódott meg a projekt lassúsága, a felbontási és helyreállítási munkálatok hibái és késlekedése miatt. A szerződés korábbi módosítása (a hibák kijavítása és kompenzálása, illetve a határidők csúszása miatt) után a rendkívüli ülésen úgy döntöttek a képviselők, hogy felhatalmazzák a polgármestert újabb tárgyalások folytatására, hogy sikerüljön végső és megnyugtató megoldást találni a problémákra. Az ülésen végül Meggyes Tamás polgármester rövid tájékoztatót tartott Dobogókő településrész Esztergomhoz történő csatlakozása kérdésében. Az esztergomi képviselő-testület tavaly március 22-én hozott határozatában kinyilvánította Dobogókő átvételére vonatkozó szándékát; 2002. április 7-én a Pest megyei Pilisszentkereszthez tartozó településrészen népszavazást tartottak a kérdésben, ahol a szavazásra jogosultak - többségi akarattal - a királyvároshoz történő csatlakozás mellett döntöttek. Az eredményes népszavazást követő eljárást szabályozó törvények értelmében Pilisszentkereszt önkormányzata a lakott településrész átadását nem tagadhatja meg. Április 7-étől számított hat hónapon belül megállapodást kell kötnie egymással a két érintett - esztergomi és pilisszentkereszti - képviselő-testületnek. Megállapodás hiányában bármelyik testület keresete alapján a megyei bíróság dönt a vagyoni vitában és az új közigazgatási határvonalról. Az esztergomi polgármester tájékoztatója szerint a népszavazás eredményéről a rendkívüli testületi ülés napjáig a pilisszentkereszti önkormányzattól a királyvárosi önkormányzat semmilyen értesítést sem kapott, ezért Meggyes Tamás levélben megkereste a település polgármesterét, indítványozva az egyeztető tárgyalások megkezdését. Gulya István Szeretettel köszöntjük a most ballagó diákokat. Sok sikert az érettségihez, a felvételi vizsgákhoz. ESZTERGOM VÉNDIÁKKÉNT IS VISSZAVÁR! A Várhegyen megnyílt a Mindszenty Emlékhely Hát ettől az embertől féltette hatalmát a kommunista párt olyan nagyon? Minden eszközzel sietett elhallgattatni őt, aki így szólt: „Minden, ami elmúlt, az lepel alá került". Senkivel szemben nem érzett ellenszenvet, még kevésbé gyűlöletet. Mint mondta: „a magyar szívekben szeretetre és összefogásra van szükség". 1948 novemberében, alig pár héttel letartóztatása előtt a hercegprímás, bíboros, érsek tanúbizonyságot tett: „Nemzetem szenvedése mellett a magam sorsa nem fontos" (...) A nemzet igazának kimondása mind a nyilas rémuralom, mind a vörös terror idején mindennél fontosabb volt számára. Csak a kivételes tehetségű személyek bírnak azzal a természettel, amit történelmi alázatnak nevezünk. Mindszenty József ilyen kivételes jellem volt. Állott Istenért, az egyházért, a hazáért, mert ezt a kötelességet rótta rá a magyar nép. Főpásztorként, * kitüntetett szerepében kötelességének érezte, hogy népe lelkiismeretévé legyen. Mindszentynek az Isten, az egyház, a haza miatt gyűlt meg a baja mindenféle diktatúrával szemben, a vörös és a barna veszedelemmel. Szociális érzékét tanúsítja, hogy Veszprém püspökeként az egyház földjeit akarta felparcellázni. Nem hagyták. Huszonhatodmagával a sopronkőhidai börtönbe vetették. Kilenc szeminaristáját ott, egy cellában szentelte pappá. (...) 1948 karácsony másnapján Mindszenty bíborost képtelen vádak alapján innen, az esztergomi (P.) Május 4-én, vasárnap 12 órakor a szentmisét követően került sor a Mindszenty Emlékhely megnyitására a régi szeminárium felső szintjén. A rendezők gondoltak a zarándokok hatalmas érdeklődésére, ezért a megnyitó ünnepséget a Bazilika északi oldalbejárójánál, a Szent István szobornál tartották. Elsőként Habsburg Mihály főherceg, a Mindszenty Alapítvány kuratóriumának elnöke mondott köszönetet mindazoknak, akik hozzásegítettek e történelmi emlékhely létrehozásához. Beszélt arról a megható mozgalomról, mely tizenegy évvel ezelőtt indult, amikor Mindszenty József hercegprímás hamvai - a főpap végrendelete szerint - hazatértek a Bazilika altemplomába. Azóta is töretlen a magyar katolikusok tisztelete a főpásztor emléke iránt. A főherceg név szerint is háláját fejezte ki Mádl Ferenc államelnöknek és Paskai László bíborosnak, akiknek - hangsúlyozta - elsősorban köszönhetjük a most megnyílt történelmi emlékhelyet. Meggyőződését fejezte ki, hogy ez a hely a magyar katolikusok vallási és nemzeti megújulásának színtere lesz már a megnyitás pillanatától kezdve. A magyar kormány nevében Rockenbauer Zoltán, a kulturális örökség minisztere mondott beszédet. Többek között ezeket mondta: - Milliók hallgatták a hercegprímás üzenetét 1956 novemberének utolsó napján, melyben nem vádolt, hanem biztatott. Minden szava aggodalom és felelősség volt. A köszöntők és a beszédek elhangzása után Paskai László bíboros ima keretében áldotta meg az emlékhelyet, majd a szeminárium felső szintjére vezető felújított függőhídnál Mádl Ferenc köztársasági elnök vágta át a kifeszített nemzeti színű szalagot, ezzel megnyílt az út az emlékhely felé. Prímási Palotából hurcolták el. A főpásztor ekkor már ismerte a terrort, az ezerarcú szörny mind az ezer arcát. Az Andrássy út 60. szám alá hurcolták. Számított erre, előtte írásbeli nyilatkozatot tett, melyben kinyilvánította, hogy bárminemű vallomást csak fizikai kényszer hatására ír alá. A vallomása ennek lesz betudható és mindenben semmisnek lesz tekintendő. Pere minden későbbi kirakatper előfutárává vált. Prototípus volt, mely után következtek a letartóztatások, a meghurcoltatások, a kivégzések. A kommunisták azt remélték, ha megverik a pásztort, akkor szétszéled a nyáj. Megérezték, hogy utolsó csepp véréig küzdeni fog az államosítások, a padlásseprések, a kulákkínzások ellen. Áz ellenfelei szembesültek azzal, hogy törődött a nemzete lelkével, holott ők akartak minden hatalmat a lelkek felett. Mindszenty Józsefet meghurcolták, bebörtönözték, papi szolgálatától megfosztották. Vatikáni közbenjárásra távozhatott Bécsbe, ahonnan irányíthatta a világban szétszóródott magyarság hitéletét egészen az 1975. május 6-án bekövetkezett haláláig. *