Esztergom és Vidéke, 2002

2002-05-02 / 17. szám

Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig Újraindult 1986-ban POLGÁRI HETILAP Új sorozat XVII. évfolyam 17. szám 2002. május 2. Ára: 75 Ft E-mail: emvideke@psinet.hu A Mindszenty Alapítvány kezdeményezésére a Mindszenty Emlékhely megnyitása május 4-én, szombaton a 10.30-as nagymisét követően lesz az esztergomi régi Szemináriumban. A nagymisére zarándokok ezrei érkeznek városunkba, akik előtt Paskai László bíboros végzi a szertartást az érsekek és a püspökök koncelebrálásával. A szentbeszédet Pápai Lajos győri megyéspüspök mondja. A zarándoklaton részt vesz MADL FERENC köztársasági elnök, valamint ORBÁN VIKTOR miniszterelnök. Itt lesz a kormány és a diplomáciai testület számos tagja is. Az emlékhelyet államelnökünk nyitja meg. BÚZASZENTELŐ tergomi Búzaszentelőt országos rendezvénnyé, a magyar gazdák egyik legszentebb ünnepévé lépte­tik elő. „Úgy érzem - mondta töb­bek között -, hogy a mezőgazda­ságban, de egyébként is emberpró­báló idők előtt állunk. De tudnunk kell azt, hogy ha valaha az összefo­gás segített értékeink megtartásá­ban, akkor ez a mostani időszak ilyen... Amikor ma a búzatábla szé­lén áltunk, amikor az életről szól­tunk, nem feledkezhettünk el a az élet alapjáról a földről. Nem sza­bad megfeledkeznünk arról, hogy Magyarországon több mint száz­ezer család a földből él, akiknek életéről, egzisztenciájáról van szó, akiknek érdekeit a gazdakörök be­csületesen felvállalták, s akik mel­lett minden körülmények között ki­állunk. " Az elnök elégedetten em­lékezett meg az esztergomi gaz­dák munkájáról, és további sikere­ket, bő termést kívánt mindannyi­uknak. Botka Pál a szlovákiai gazdák nevében úgy nyilatkozott, hogy Magyarországon jó irányba halad a mezőgazdaság, melyet a visegrá­di négyek másik három tagja pél­daértékűnek tart. Némi kesernyés szájízzel mondotta: „Sajnos, azokról az eredményekről, amelye­ket önök itt elértek, mi egyelőre csak álmodni merünk, az ébredés viszont nagyon lehangoló... Re­ménykedünk azonban, hiszen ha csatlakozni akarunk az Európai Unióhoz, ezen a jelenlegi helyzeten mindenképpen változtatnunk kell." A beszédek elhangzása után dr. Ladocsi Gáspár mondott asztali áldást, majd a jelenlévők kedélyes beszélgetés közepette fogyasztot­ták el a közös ebédet. Kint az ut­cán újra megeredt az eső, élénk szél kerekedett, de a Gazdakör tá­gas nagytermében kellemes, baráti volt a hangulat, a nagyvárosi gaz­dák kedélyesen koccintottak a szentgyörmezőiekkel, a szlovákiai magyarok az anyaországbeliekkel. MAGNA MATER AUSTR1AE ET MAGNA DOMINA HUNGARORUM INTERNATIONALE KONFERENZ ESZTERGOM - MARIAZELL 2002 Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és Esztergom városa szer­vezésében május 6. és 9. között Esztergomban, a Vármegyeháza dísztermében, június 3. és 6. között pedig Mariazellben kerül sor arra a nemzetközi konferenciára, melynek témája Mariazell és Magyar­ország kapcsolatai, s melynek során aláírják az Esztergom és Mariazell testvérvárosi kapcsolatát szentesítő oklevelet. A konferencia fővédnöke magyar részről dr. Paskai László bíboros, valamint dr. Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke, osztrák részről pedig dr. Thomas Klestil, az Osztrák Köztársaság elnöke. A védnöki tes­tületben ott találjuk Barsiné Pataki Etelkát, a Magyar Köztársaság ausztriai nagykövetét, Lázár Mózest, a megyei közgyűlés elnökét, Meggyes Tamást, Esztergom polgármesterét, valamint dr. Cristoph Schönborn bíborost, Bécs érsekét, dr. Franz König bíborost, Waltraud Klasnic stájer tartományfőnököt, dr. Egon Kapellari graz-seckaui püs­pököt, Ottó Strohmayer St. Lambrecht-i apátot, Helmuth Pertlt, Mariazell polgármesterét és Rudolf Roth tiszteletbeli magyar konzult. Az esztergomi program május 6-án, hétfőn 15 órakor ünnepélyes megnyitóval kezdődik a volt Vármegyeháza dísztermében, majd a Fő­székesegyházban ünnepi szentmisével folytatódik. Az előadások kedden egész nap, csütörtökön pedig délelőtt lesznek - mindkét napon 9 órai kezdettel. Május 8-án, szerdán kirándulás szerepel a programban. A mariazelli négy nap hasonló programokat kínál, természetesen más elő­adásokkal. A magyarországi előadások kedden délelőtt: Walter Brunner: Mariazell történetéről; Helmut Eberhardt: Magna Mater Austriae; Ladocsi Gáspár: Mariazell és az esztergomi érsekek; Fazekas István: Mariazell és a magyar nemesség a barokk korban. Kedden délután: Bánhegyi Miksa: Mariazell és Celldömölk; Tóth Sándor: Búcsújárások a magyar irodalomban; Kari Matthaus Woschitz: A zarándoklat vallástörténeti szempontból. Csütörtök délelőtt: Prokopp Mária: Nagy Lajos király művészeti me­cenatúrája Mariazellben; Cséfalvay Pál: Az esztergomi főszákesegyház és gyűjteményei; Benedikt Plankosb: Mariazell és St. Lambrecht; Heidelinde Feli: Művészettörténeti barangolás a mariazelli bazilikában. * (A meghívón a Nagy Lajos király által Mariazellnek adományozott kegykép látható.) (SzáBa) A Városi Gazdakör és a Szentgyörgymezői Kertbarátkör közös rendezésében ezévben is sor került Esztergomban a lassan már hagyományossá váló Búzaszentelő ünnepségre. Dr. Ladocsi Gáspár Esztergom-budapesti segédpüs­pök kellő mennyiségű esőt és nap­sütést kért az Égiektől az idei ter­mésre, s már ezen a napon kap­tunk mindkettőből. Kora délelőtt csöndes zápor áztatta a földeket ­no meg a szentgyörgymezői grundavatóra összegyűlt fiatalo­kat -, a fél tizenegyes ünnepi misé­re azonban már kisütött a nap. A szentmisét dr. Ladocsi Gáspár ce­lebrálta, s utána az ő vezetésével vonultak végig a Dobozi úton az ünnepség résztvevői a búzaszen­telés színhelyére, a benzinkúttal szembeni búzatáblához. A püspö­kön kívül Varga Lajos szent­györgymezői plébános, valamint Németh Lajos református és Szabó László evangélikus lelkészek vet­tek részt az ökumenikus szertar­táson, ahol Meggyes Tamás, Esz­tergom polgármestere mondott köszöntőt, majd a résztvevő mint­egy 150-200 fős tömeg közösen imádkozott a gazdag termésért, az „életet" adó kenyérgabonáért. „Ragaszkodnunk kell ehhez a ke­nyérhez, mint ahogy ragaszkod­nunk kell a termőföldhöz - mondta többek között Meggyes Tamás. ­Ragaszkodnunk kell a hagyomá­nyokhoz, mert ezek a hagyomá­nyok mutatják meg nekünk a he­lyes utat, ezek a hagyományok ad­nak erőt és hitet a mindennapok nehézségeinek leküzdéséhez. Tud­juk, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, s ebben a hagyományban is a kenyér nem valami anyagi, pénz­re váltható értékként, hanem első­sorban lelki értékként jelenik meg. A kenyérgabona, a magasba törő gabonaszár az életet, a terveket, a reményeket, a hitet jelenti. S ez a leendő kenyér az itt élő emberek, az Önök szorgalmát és munkaszeretetét is jelenti egy­ben." Megtisztelte az ünnepséget dr. Tittmann János, a körzet új or­szággyűlési képviselője, Jakab Ist­ván, a Gazdakörök Örszágos szö­vetségének elnöke, valamint Botka Pál, a Szlovákiai Agrárvál­lalkozók és Földtulajdonosok Szö­vetségének vezetője és számos ön­kormányzati képviselő, sőt a ven­dégek között üdvözölhettük a pár­kányi és Párkány-környéki gazdá­kat is. A fohászok elhangzása után a püspök megyszentelte a búza­táblát, majd a Himnusz hangjaival ért véget az ünnepség délelőtti ré­sze. Alig egy órával később a Gazda­kör székházában a rendező két gazdaszervezet fogadást adott a vendégek tiszteletére, akiket a fe­hér aszt al mellett dr. Balogh Zol­tán, a vendéglátók elnöke köszön­tött. A felszólalók közül Jakab Ist­ván egy, az esztergomiak számára megtisztelő bejelentéssel lepte meg a jelenlévőket, ígéretet tett rá, hogy a jövő évtől kezdve az esz­MARIAZELL ÉS MAGYARORSZÁG 650 ÉV VALLÁSI KAPCSOLATAI MARIAZELL UND UNGARN 650 [AHRE RELIGIÖSE GEMEINSAMKE'IT

Next

/
Thumbnails
Contents