Esztergom és Vidéke, 2002

2002-04-25 / 16. szám

2002. április 25. Esztergom és Vidéke 7 , KERT * KONYHA * KEDVTELÉS * KÍVÁNCSISÁG Szerkeszti: Szánthó Barna * ELJUNK egészségesen! Czirok Ferenc: Házunk tája Űjmexikóban * KERTBARÁTOKNAK a balkonládákról * KERTÉSZkonyha * ÉRDEKESSÉGEK az élővilágból „... sárga cserebogár" Miért sárga a nóta szerint a cserebogár, amikor valójában barna? ötlik fel bennünk a kérdés. Nos, a sárga cserebogár csupán a cserebogarak egy fajtájának a neve, kisebb és színe is valamivel világosabb a nálunk leginkább elterjedt májusi cserebogárnál vagy a foltos hátú csapó cserebogárnál. E kártékony bogarak - bármelyik fajtához tartozzanak is - május elején jelennek meg, és sűrű rajokban lepik el gyümölcs- és díszfáinkat. Megrágják a leveleket, a fiatal hajtásokat, és mivel nagy tömegben fordulnak elő, jelentős kárt okozhatnak. Az ellenük való védekezés egyetlen módja, hogy a korareggeli órákban a megdermedt bogarakat lerázzuk a fákról, és összegyűjtve megsemmisítsük őket. Ahol baromfi is van a háznál, e házi szárnyasok örömmel fognak segíteni nekünk e munkában, hiszen kedvenc eledelük a cserebogár. A nőstény cserebogarak - melyek a hímektől külsőleg csupán kisebb csápbunkójukkal térnek el - peterakáshoz készülődve alacsonyan repülnek a talaj felett, és gyéren benőtt helyeket keresnek, ahol 20-25 cm mélyen beássák magukat, s ott rakják le 60-70 darab, fehéres színű petéiket. Mintegy 4 hét elteltével a petékből kifejlődnek a cserebogárlárvák, a közismert pajorok. Az első évbe e pajorok együtt maradnak, és főleg kis humuszszemecskékkel táplálkoznak. A második és harmadik évben a növények gyökereit rágják, s ezzel még több kárt okoznak, mint a bogarak. A harmadik év augusztusában a lárvák üreget készítenek maguknak a talajban, s ott bebábozódnak. Még ősz folyamán a bábból kifejlődik a bogár, de a talajban pihen, míg a kötetkező év tavaszán a Nap melege elő nem csalja onnan. A cserebogaraknak tehát 4 éves ciklusuk van. Az egyes nemzedékek azonban eltérő nagyságrendűek lehetnek. Az idén a tapasztalatok szerint akkor számíthatunk nagyarányú rajzásra, ha négy évvel ezelőtt is az volt. Védekezni azonban-mindenképpen ajánlatos ellenük. Ezt megkönnyíti a bogaraknak az a szokása, hogy a kikelési és a táplálkozási helyük között mindig egy meghatározott útvonalat járnak be, melyhez minden generációjuk ragaszkodik. Most, hogy elmúltak a fagyveszélyes napok, s piacokon is nagy tömegben és választékban jelentek meg a kiültetésre váró színes virágpalánták, ideje arra gondolnunk, mivel és hogyan díszítsük erkélyeinket, ablakainkat, teraszainkat. Mindenekelőtt be kell szereznünk megfelelő virágládákat. A legalkalmasabbak azok, amelyeknek alja lukacsos, és külön alátéttel rendelkeznek. Ez azért fontos, mert esős időben a zárt aljú virágládákban összegyűlik a víz, és a növények gyökere befullad. Megfelelő rögzítésről is gondoskodni kell, erre leginkább megfelel a laposvasból hajlított tartószerkezet. A virágfoldnek több fajtája van, s nem mindegy melyikből vásárolunk. Az eladónak feltétlenül mondjuk meg, milyen növényekhez vesszük a földet. És most eljutottunk a lényeghez. Milyen növényeket ültessünk a balkonládákba? Leginkább a muskátli felel meg e célra, mégpedig a futómuskátli. Ez bőségesen virágzik, egészen a fagyokig, és szinte ráömlik az erkély vagy terasz Jelenlegi ismereteink szerint az első színházat a görögök alkották meg az i.e. 6. században. Eleinte csak Dionüszosz istenük tiszteletére, az ünnepnapjain játszottak, később már más alkalmakkor is. Az drámaírók művei nem maradtak ránk, annyit azonban tudunk, hogy a művek cselekménye hamarosan elszakadt a Dionüszosz mondáktól, de továbbra is a mitológia témakörében maradt. Ezek eleinte csaknem mindig valamilyen megrázó történetet ábrázolnak, a bűn, a megtorlás, az igazság problémáira keresve a választ. A komédia csak később lett a tavaszi ünnepségek állandó részese. A rómaiaknál mintegy négyszáz évvel később kezdődött a színjátszás, de a görögökkel ellentétben ők ezt alantas foglalkozásnak tekintették, többnyire rabszolgákkal játszatták el az egyes szerepeket. De míg a görögöknél csak ünnepnapokon voltak színielőadások, a rómaiak rendszeresen megkövetelték a maguk színházi szórakozását. Az ókorban a játékban jelentős szerepet kapott a kórus, az egyéni szereplők arcát többnyire álarc takarta. A középkorban a színjátszásnak csaknem kizárólag egyházi jellege volt, a köznapi témákat színre vivő jokulátorokat - mint a pogányság újjáélesztőit - az egyház kiátkozással fenyegette, sőt azokat a hívőket is, akik az ünnepi mise szertartásai helyett az ördögi komédiázásban gyönyörködtek. S valóban: inkább vásári komédiázás volt ez, mint igazi színjátszás. korlátjára, az ablak párkányára. Hasonló tulajdonságokkal bír a futópetúnia is, és még egy növényt ajánlhatunk az olvasók figyelmébe, a balkongoldot, ezt a sárga virágú futónövényt, mely mostanában kezd elterjedni. Fontos, hogy a virágok színei úgy válogassuk össze, hogy azok összhangban legyenek egymással. A sárga a pirossal és a vaj színnel, a lila a rózsaszínnel és a fehérrel jól harmonizál, de természetesen más színkombináció is elképzelhető. Csak a 16. századtól kezdve beszélhetünk a mai értelemben vett színházról. Az itáliai commedia deli' arte tekinthető a színházi reneszánsz első lépésének, amely tulajdonképpen egy cselekményvázlatra történő rögtönzés volt. A német városok ebben az időben a mesterdalnokok színházát élvezhették, de nem sokkal később Franciaországban Alexandre Hardy, Spanyolországban Lope de Vega, Angliában pedig Shakespeare szinte ontja a jobbnál jobb darabokat. A magyarok közül Bornemisza Péter nyitja meg a drámaírók sorát, ismert műve, a Magyar Elektra 1558-ban készül el. S míg Bornemisza megteremtette első politikai drámánkat, Balassi Bálint 1589-ben megformálta első színpadi szerelmi játékunkat, a Szép magyar komédiát. A magyar színjátszás azonban csak kullogva követte e drámákat. Csak a reformáció elterjedésével jöttek divatba a vallásos és politikai témájú színjátékok, előadóik zömmel diákok voltak, ők tekinthetők az amatőr színjátszás magyarországi úttörőinek. 1696-ban Felvinczi György, tordai polgár kért és kapott engedélyt I. Lipóttól egy színtársulat alapítására. Ez volt az első hazai kísérlet, de működésükről nem maradtak fent adatok. Az 1700-as évek elején több magyar főúr is szervezett színtársulatot családi birtokán, elsőként 1716-ban az Esterházyak, de e társulatokban a színészek többnyire német vagy olasz nyelven közölték Piszokvakcina? A szólás szerint a tisztaság fél egészség. De ha ez így van, akkor az egészség másik felét a piszok jelenti? Meglepő módon ez az értelmezés nem is jár olyan messze az igazságtól. Újabban egyes kutatók feltételezik ugyanis, hogy az emberek egy részénél azért alakulhatott ki az allergia, mert gyermekkorukban szüleik szinte steril körülményekkel védték őket a fertőzésektől. Az újszülött immunrendszere még fejletlen, élete során meg kell fertőződnie a külvilág baktériumaival, hogy kifejleszthesse immunológiai emlékezetét. A higénia-elmélet szerint minél kevesebbet érintkezünk környezetünkkel, annál inkább megfosztjuk immunrendszerünket attól a lehetőségtől, hogy védelmi zónát fejleszthessen ki az idegen anyagokkal szemben. A bakteriális anyagokkal való ritkább érintkezés és az antibiotikumok gyakori alkalmazása tehető elsősorban felelőssé az allergiás elváltozásokért. Újabban egyre inkább terjed az a vélemény, hogy talán a piszokkal kellene edzeni a fejlődő szervezetet, így lehetne eredményesebben fejleszteni az immunrendszert. Ha valaki korábban természetes úton nem jutott hozzá kellő baktérium-adagjához, a közeljövőben majd injekció formájában pótolhatja a hiányt. A „dirt vaccine", vagyis a „piszokvakcia" nevű védőoltással ugyanis már több éve kísérleteznek, s a klinikai vizsgálatok is biztató eredményekkel szolgálnak. Az oltás hatóanyaga egy Mycobacterium vaccae nevű, az egészségre ártalmatlan baktérium, ami elősegíti bizonyos inferonok - az immunrendszer hatékonyságát javító, baktérium-, vírus- és tumorellenes hatású anyagok - termelődését az emberi szervezetben. Pablo Picasso így vélekedett: Nem szabad túl sokat mosakodni, mert az ugyebár nem egészséges. Lehet, hogy a világhírű festőművész megsejtett valamit a jövő igazságából? mondandójukat. Csak 1790-ben alakult meg az első magyar nyelvű színtársulat, mégpedig Pesten, Kelemen László irányításával. Ugyanebben az évben Kolozsvárott is létrejött egy színtársulat - Wesselényi Miklós báró védnöksége alatt. Ezután egyre szaporodtak a társulatok, de - állandó kőszínház nem lévén - ezek zömmel városról városva vándorolni kényszerültek, hihetetlen nélkülözések közepette. Gróf Széchenyi István 1832-ben röpiratot írt egy állandó magyar színház alapítása érdekében. Ennek hatására az Akadémia ki is írt egy pályázatot, amelyet Fáy András nyert meg. Az ő tervei alapján épült meg és nyílt meg 1837. augusztus 22-én az első állandó pesti színház, melynek igazgatója Bajza József lett. A részvénytársasági alapon szerveződött színházból 1840-ben állami színház lett, ekkor vette fel a Nemzeti Színház nevet. A második fővárosi színház, a Népszínház csak 35 évvel később készül el, a harmadik, a Magyar Királyi Operaház pedig csak 1884-ben nyitja meg kapuit. Esztergomban 1816. szeptemberéből származik az első feljegyzés nyilvános színi előadásról. Ekkor kért és kapott engedélyt a Magyar Színjátszó Társaság arra, hogy a Fekete Sas vendégfogadóban színdarabot mutasson be. Ettől kezdve évente tűntek fel a városban színjátszó társulatuk, melyek néha több héten át is vendégszerepeltek eleinte a Fekete Sasban, később a Magyar Király vendégfogadóban, sőt 1865-ban Újabb hagyma-ötletek A néhány héttel ezelőtt közölt hagyma receptjeim, úgy tűnik, sikert arattak, mert többen is kérték, adjak további ötleteket a vöröshagyma konyhai felhasználásához. Ezen a héten e kéréseknek igyekszem eleget tenni. Mindenekelőtt szeretném elmondani a kínai palacsinta elkészítésmódját. A szokásos módon készítjük el a palacsinta tésztát, de kevesebb cukrot és több sót teszünk bele. Közvetlenül a sütés előtt a masszába belereszelünk egy közepes fej hagymát. A tölteléknek keverünk 2 dl tejfölt, ugyanennyi kefirt és 10 dkg juhtúrót A kész palacsintákat ezzel a töltelékkel töltjük meg. Tűzálló tálba rakjuk, és tálalásig langyos sütőben tároljuk Egyszerűen elkészíthető a spanyol hagymaköret is. 8-10 közepes fej meghámozott vöröshagymát egy kiolajozott tűzálló tálba egymás mellé rakunk. Leöntjük 3 evőkanál étolaj, 1 dl fehérbor és 1 evőkanál citromlé keverékével. Megszórjuk 4 gerezd zúzott fokhagymával, sóval, borssal, pirospaprikával, finomra metélt petrezselyemzölddel. Alufóliával letakarjuk, és közepes hőfokú sütőben 25-30 percig sütjük. Sült vagy grillezett húsok mellé köretként tálaljuk. Végül egy bolgár étel, melyet a Papok eledele néven ismertem meg annak idején. Fél kiló színhús kell hozzá (lehet például disznócomb vagy pulykamell) meg fejenként 6-8 db diónagyságú vöröshagyma. A húst apró kockákra vágjuk, majd 2-3 gerezd fokhagymával, fél evőkanálnyi Piros Arannyal, 1 babérlevéllel, csipetnyi borsikafűvel és kevés feketeborssal ízesített vízben puhára főzzük. Az egész hagymákat akkor adjuk hozzá, amikor már félig megfőtt. Ha a hús és a hagyma is megpuhult, olajból, liszből, pirospaprikából és paradicsomléből készült rántással besűrítjük. Köretnek főtt krumplit, burgonyapürét, rizst vagy tarhonyát adunk mellé. Horváth Gáborné dr. a Fürdő Szállóban is volt néhány előadás, ahol Hetényi József színtársulatánál akkor debütált - mindössze 6 évesen - a későbbi híres színésznő, a „Nemzet Csalogánya", Blaha Lujza. Hogy az első műkedvelő előadás mikor zajlott Esztergomban, azt nehéz lenne megmondani, de az biztos, hogy a kultúra ápolása céljából létrerjött városi egyesületek időnként betanultak és be is mutattak színdarabokat, így minden bizonnyal az 1863 tavaszán megalakult Esztergomi Keresztény Legényegylet is - melynek aktív tagja volt többek között a későbbi neves népszínműíró, Csepreghy Ferenc -, de a Bencés Gimnáziumban 1867 őszén létrehozott Önképzőkörnek szintén voltak színpadi bemutatói. Az első kimondottan színi előadás céljára készült esztergomi építmény Hutt Miklós ácsmester nevéhez fűződik, aki saját telkén, a mai Lőrinc utca 17. helyén nyári színházat épített 100 fős földszinttel és 10 emeleti páhollyal -, mely egészen 1900-ig működött. A Petőfi utcai Kultúrház már a 20. század építménye, mely a Szabadidőközpont, majd a Várszínház megépültéig az egyetlen elfogadható színpaddal és nézőtérrel rendelkező színházterem volt Esztergomban. (Folytatjuk) * HOBBI-SAROK: Az amatőr színjátszás (I. rész) •