Esztergom és Vidéke, 2002

2002-04-11 / 14. szám

2002. április 11. Esztergom és Vidéke 7 KERT * KONYHA * KEDVTELES * KÍVÁNCSISÁG Szerkeszti: Szánthó Barna KALAENDARIUM Április, Szent György hava E hónap neve a latin aperire (megnyitni) szóból ered, mert Ovidi­us szerint a tavasz nyitja meg az évet, még akkor is, ha régi római naptárban csak a második hónap volt. Julius Caesarig 29 napos, attól kezdve mint negyedik hónap 30 na­pos. Április bolondjának hívják azt, akit e hónap első napján tréfásan rá­szednek. Elterjedt szokás volt ez mindenfelé. Egyesek szerint ez egy ősrégi kelta szokás maradványa, mi­kor is a tavasz kezdetén bohókás, vi­dám ünnepet ültek. Mások szerint a húsvéti passiójátékok amaz epizód­jának emléke rejlik benne, melyben Krisztust az egyik főpaptól a mási­kig, majd Pilátustól Heródeshez kül­dik. Manapság ez a szokás kezd fele­désbe merülni, igaz, ez évben április elseje éppen egybeesett a húsvéthét­fői locsolkodással. De még így is akadtak tréfás kedvű locsolkodók: „Egy gondolat bánt engemet: / Elfe­ledtem a versemet..." Szent György, aki a régi magyar kalendáriumban e hónap névadója, a IV. században, Palesztinában élt, és katonatiszt volt. Anyja hatására tért át a keresztény hitre, ami miatt Dadianosz perzsa király bebörtönöz­te, majd halálra kínoztatta. György még a borzalmas fájdalmak közepet­te sem tagadta meg hitét. A közép­kori legendákban azonban Szent György már mint hős lovag szerepel. Tisztelete egész Európában elter­jedt, számos templomot építettek a tiszteletére. A keleti egyházakban György inkább mint vértanú lett népszerű, a nyugati kereszténység azonban sárkányölő lovagként emle­geti. A Legenda Aurea szerint Silena városa közelében volt egy tó, amely­ben egy sárkány lakott. A város la­kóinak naponta egy embert kellett sorshúzással feláldozniuk a falánk sárkánynak. A sors éppen a király le­ányát jelölte ki a következő áldozat­nak, amikor megjelent Szent György, aki legyőzte a sárkányt, és megmentette a várost. A nép Isten küldöttét látta a hősben, és áttért a keresztény hitre. Szent György nemcsak a lovagok, a zsoldosok, a fegyverkovácsok védő­szentje, de a parasztoké és állataiké is. Nem véletlen, hogy Esztergom ősi külvárosa, Szentgyörgymező is e szentről kapta nevét, s a mai napig évente megünnepli védőszentje név­napját, mely 683 óta április 23-ára esik. HOBBI-SAROK A kertbarátmozgalom A kert szavunk sumér eredetű, és több mint 5000 éves. Nyelvünkön először a tihanyi apátság alapítóle­velében olvasható, mely 1055-ből származik. Első kertjeink, kertésze­ink is a kolostorokban találhatók. A kertbarátmozgalom Magyaror­szágon az 1960-as években kezdő­dött, az első kertbarát klub - melyet Kulin Imre szervezett - Pomázon jött létre. Elődjének tekinthető azok a gazdakörök, melyek már az 19. században is működtek - többek kö­zött Esztergomban is -, de ezek nem annyira szakmai, mint inkább társa­dalmi és kulturális szerveződések voltak. A kertbarát mozgalom lénye­gét, jelszavát az inotai kertészek fo­galmazták meg először: Kertészkedj, művelődj, barátkozz! Esztergomban 1970-ben alakult meg az első kertbarát kör, mégpedig Szentgyörgymezőn - nem véletlenül itt, hiszen e városrészben a legna­gyobb a kertészkedők aránya. Létre­hozója Erős Miklós, Kottra Dezső és Erős Sándor, az alapító tagok száma pedig 15 fő volt. A tagokat elsősor­ban természetesen a kertészkedés szeretete kapcsolta össze, a heti összejövetelek fő témái is szakmai jelegűek voltak, előadások hangzot­tak - és hangzanak jelenleg is - el a zöldség- és gyümölcstermesztéssel, a fűszernövényekkel, a biogazdálko­dással és a borászattal kapcsolatban. Évente tanfolyamokat, kiállításo­kat, borversenyeket, szakmai kirán­dulásokat szervezünk. Első kiállítá­sunkat 1978-ban augusztus 20-án rendeztük, azóta ez már hagyo­mánnyá vált, kibővült az Olvasókör más klubjainak bemutatójával, és szervesen kapcsolódik Szent István és az Új kenyér ünnepéhez. Több al­kalommal vettünk részt az Országos Mezőgazdasági Kiállításon és más országos rendezvényeken is - még­pedig díjakkal is elismert sikerrel. Mindez nem azt jelenti, hogy tel­jesen beszűkülve csak szakmai prog­ramjaink vannak. Számos élmény­dús buszkirándulás van már mögöt­tünk, melyek között külföldi utak is előfordultak, megfordultunk példá­ul Grazban, Pöstyénben, Kraszna­Horkán és a Magas Tátrában is. Részt vettünk városrészünk politi­kai, társadalmi és kulturális életé­ben, segítettük a múlt emlékeinek gyűjtését, feldolgozását Szervezetünkben fontos szerepet kap a barátkozás, az emberi kapcso­latok ápolása - nemcsak a Körön be­lül, hanem Esztergom és más váro­sok, más szervezetek kertészkedő lakosaival is. Gyakran jövünk össze ­például közös névnapokat rendezve - egy-egy zenés-táncos vacsorára, ahol igen jól érezzük magunkat. Mert a kertészkedő emberekre nemcsak a föld, de a természet és az élet szeretete is jellemző. Az országban a lakosság egyhar­mada kertes házban él, de a kőren­getegben élőkben is egyre fokozódik a vágy, hogy minél több időt töltse­nek a szabad levegőn. Van, aki meg­elégszik egy-egy kirándulással, de van, aki kis kertet vásárol a határ­ban, és oda menekül a város zaja és benzingőze elől. És elkezd kertész­kedni. Sokszor szakértelem nélkül, csupán könyvekből vagy a szomszéd kerttulajdonostól tanulva, lesve el az egyes műveleteket. Aztán büsz­kén újságolja, ha termőre fordul a barackfája, vagy az átlagosnál na­gyobbra nőtt a sütőtökje. Őket is várja soraiba a kertbarátmozgalom, amelynek célja a szolgálat, az alkot­ni vágyó ember és a művelésre váró kert szolgálata^ (Képünkön Nádler László termé­nyei az 1999-es kiállításon) Klotz József Egy kis esélylatolgatás Ismertek már a választás első for­dulójának eredményei. A tévé- és rá­diócsatornák, az országos és helyi la­pok ontják az összesített eredmé­nyeket, a részletes információkat. Áligha van olyan ember ma ebben az országban, aki ne próbálná meg ki­találni a második forduló után kiala­kuló, immár végleges eredménye­ket. Abban mindenki egyetért, hogy nagy harc várható úgy országos, mint helyi szinten. A még verseny­ben maradt politikai erők nyilvánva­lóan minden energiájukat, ötletüket bevetik, hogy e hátra lévő néhány napban maguk felé billentsék a sza­vazók szimpátiáját. Mi várható április 21-én szavazó­körzetünkben? - tesszük fel magunk is a kérdést, és megpróbálunk kizá­rólag matematikai és logikai alapon - mindenféle politikai elfogultság nélkül - megtalálni a választ. Ha ugyanazok mennek el ismét szavazni, dr. Tittmann János a je­lenlegi 48 százalékához megkaphat­ja a valószínűleg javára visszalépő dr. Varga Győző liberális érzelmű szavazóinak túlnyomó többségét (kb. 4,5 %-ot) és a Munkáspárt sza­vazótáborát (mintegy 1,5 %-ot), így elméletileg elérheti az 54 százalékot. Dr.Latorcai János az első forduló­ban elért 39 százalékához hozzászá­míthatja a miépesek szavazatait (kb. 4,5 %-ot), a kisgazdák voksait (kb. 0,5 %-ot) és az eredetileg SZDSZ-re szavazók egy szűk rétegének támo­gatását ( kb. 1 %-ot), a papírforma szerint tehát új választói segítségé­vel mintegy 45 százalékos teljesít­ményt remélhet. A választók többi része aligha gondolja meg magát és változtatja meg véleményét, meg­győződését két hét alatt. Mi az, ami mégis eltolhatja vala­mely irányba a papírformát? Egye­dül a szavazók összetételének meg­változása. Mert előfordulhat, hogy többen - csalódva az első forduló eredményében - nem mennek el má­sodszor is szavazni. Viszont könnyen lehet, hogy az elmúlt va­sárnapi voksolásról távolmaradók közül sokan gondolják majd úgy, eb­ben a kiélesedett helyzetben szük­ség lehet az ő szavazatukra is. E lakossági rétegben akadnak jócs­kán olyanok, akik azért nem vet­tek rész a választáson, mert úgy érezték - főleg a „megnyugtató" közvéleménykutatások előrejel­zései alapján -, hogy úgyis a FIDESZ győz, az ő szavazatuk már „nem oszt, nem szoroz". Kö­zülük néhányan bizonyára el fog­nak majd menni a második fordu­lóban szavazni - vagy azért, hogy bebiztosítsák dr. Tittmann elő­nyét, vagy azért, hogy dr. Lator­cai javára billentsék a mérleget. Mindez együttesen talán 4-5 szá­zaléknyi elmozdulást jelenthet a két riválisnál valamely irányban. Elképzelhető, hogy ez elegendő lesz a jelenlegi sorrend megfordí­tására? Van-e még befolyásoló ereje a pártok kampányának? Aligha. Az eddigi rendezvényeiken is szinte kizárólag a szimpatizánsok vet­tek részt, akik már eleve elkötele­zettek valamelyik tábor iránt. A tévében egy jó reklám, egy sike­res politikai megnyilatkozás per­sze még befolyásolhatja a bizony­talankodókat. De a tapasztalat azt mutatja, hogy a választókat inkább a mindennapi életük so­rán szerzett tapasztalataik befo­lyásolják, mint a szlogenek vagy az ígéretek. Akik elégedettek a jelenlegi kormány intézkedései­vel, jobbá alakult sorsukkal, azok minden bizonnyal a FIDESZ je­löltjére fognak voksolni. Akik vi­szont elégedetlenek az elmúlt 4 év eredményeivel, életük alakulá­sával, azok a kormány leváltásá­ra szavaznak majd, s az MSZP je­löltjét igyekeznek a parlamentbe juttatni. „Jobb a jobb" - vallja immár hetek óta lapunk hasábjain Ocskay Gyula, aki bevallottan a polgári értékek híve. Lehet, hogy neki lesz igaza, és helyi, valamint országos szinten is megmarad a jobboldali (enyhe) fölény. De a ri­deg számokat vizsgálva az sem kizárt, hogy a választók többsége április 21-én úgy dönt majd: talán mégis jobb lesz a bal... SzáBa NE VELE SI TANACSADO Gondolatok a rohanó élet közepette „Ha ma kihagyod az esti mesét, hol­nap már lehet, hogy nem is kéri a lá­nyod vagy a fiad. Ha ma nem ülsz oda vele a társasjáték mellé, előfordulhat, hogy a jövő héten már késő lesz. Ok ma gyerekek, s nem pótolhatod be az önfeledt legózást, babázást úgy öt év múlva, amikor már kevésbé szoríta­nak a megélhetési gondok, amikor nem kell új szőnyeg vagy függöny a lakásba. Ha most kihagyod az együttlét meghitt perceit, évek múltán talán már a meg­hitt beszélgetéseket sem igénylik. Ha most nem sétálsz velük kézenfogva, ak­kor pár év múlva végleg elengedik a ke­zed, és kapaszkodó nélkül elsodródhat­nak. Visszahozhatatlanok és megismé­telhetetlenek a gyermekkor napjai, he­tei, hónapjai. Téglák ezek, amelyből és amelyre a felnőtt élet épül. Ha sok tégla hiányzik, labilis lesz az építmény." A fenti írást abból az apropóból kö­zöljük, hogy március 22-én Esztergom­ban, a régi Vármegyeháza dísztermé­ben rendezték meg az óvodai gyermek­védelmi felelősök megyei konferenciá­ját, ahol Strauszné Simonyi Erzsébet, a Fővárosi Pedagógiai Intézet vezető szaktanácsadója tartott előadást a gyermekvédelem időszerű kérdéseiről. „Fontos alapelv - mondta többek kö­zött -, hogy a gyermek érdeke minde­nek fölött áll. Nem lehet elvenni tőle a pihenést, a játékidőt, a mozgást, a leve­gőzést, a fejlesztő és felzárkóztató fog­lalkozásokat, a korszerű fizikai és lelki táplálást. Meg kell teremteni számukra a sze­reteten alapuló, derűs biztonság lég­körét. " H.Gy. KERTESZKONYHA A rebarbara Igaz, hogy a rebarbara zöldségnö­vény, ám mégis az első, kora tavaszi „gyümölcsünk". Gazdag C-vitarnin­és ásványisótartalma miatt igen ér­tékes tápanyagunk. Foszfor, mész és magnézium is van benne, szívbete­geknek, kisgyermekeknek, szellemi munkát végzőknek különösen ajánl­ható. Kár, hogy Esztergomban csak kevesen termesztik, a piacokon, zöldséges boltokban is alig kapható. Kizárólag a növény levélnyelét használjuk fel, melyről előzőleg le­húztuk hártyaszerű héját. Könnyen, gyorsan megfő, készíthetünk belőle levest, szószt, krémet, fagylaltot, sőt kompótnak is eltehető. Levesnek úgy készítjük el, mint a nyáreleji, zsenge, savanyú almát, citromhéjjal, szegfűszeggel, fahéjjal ízesítve. Enyhén sózzuk, ízlés sze­rint édesítjük. Tejfölös habarással sűrítjük be. Melegen és hidegen is fogyasztható. Krémlevest is készít­hetünk belőle, ilyenkor turmixoljuk és tojássárgájával sűrítjük. Mártásnak az almamártáshoz hasonlóan készítjük el, és főtt hú­sokhoz adjuk köretnek. Kompótnak is ugyanúgy kell elkészíteni, mint az alma- vagy körtekompótot. Legin­kább sült húsok mellé kínálhatjuk. Ha krémnek használjuk, cukor­ral sűrű pépesre pároljuk, majd le­hűtjük. Banán-, citrom- vagy vaniliapudinghoz keverjük. Ha fagy­laltot akarunk készíteni belőle, a fa­gyasztás előtt tejszínhabporból fel­vert habbal keverjük össze a krémet. Gyümölcstorta is készíthető belő­le, ebben az esetben vennünk kell egy gyümölcstorta-lapot. A rebarbara szárait 10 cm-es da­rabokra vágjuk, majd cukorszirup­ban puhára főzzük. Miután leszűr­tük, sugáralakban a tortalapra rak­juk. Ezután a levét zselatinnal ke­verjük össze, és ezzel vonjuk be a tortát. Kellő hűtés után úgy szeletel­jük, hogy minden szeletre jusson egy rebarbara-szár. Ez a növény tőről szaporítható. Aki hozzá tud jutni a szaporítóanya­gához, feltétlenül telepítsen a kert­jébe! Horváth Gáborné dr. GONDUZO GASZTRONÓMIA Mazsolás torta A piacon szoktam beszerezni a kész tortalapokat, nem a bódéban, hanem a szerdai és pénteki napokon fellelhető sütemény- és édességárustól. Hatal­mas, vastag, négyzetalakú tortalapjai vannak, az áruk is elfogadható. Hús­vétra vettem egy simát és egy csokolá­désat, de mivel több más süteményt is készítettem, az utóbbira már nem ke­rült sor. Elfogyott a Ráma margari­nom is, így mikor az ünnep elmúltával meg akartam tölteni, nem volt mivel. Egy kényszermegoldáshoz folyamod­tam, ami viszont annyira bevált, hogy titkát megosztom Önökkel. Beáztatunk 10 dkg mazsolát 1 dl tej, 2 evőkanál rum és 1 evőkanál na­rancsszirup keverékébe. A négyzetala­kú csokoládéstortának két oldaláról kb 2-2 cm-t levágunk, hogy téglalap alakú legyen. A levágott csíkokat összemor­zsoljuk, és hozzágyúrjuk a mazsolá­hoz. A tortalapot vízszintesen 3 réteg­re vágjuk, s a rétegek felső oldalát na­rancsszörppel meglocsoljuk. Főzünk egy csokoládépudingot a szokásos mó­don, és összekeverjük a mazsolás mor­zsalékkal. E krém felével megkenjük az alsó réteget, ráhelyezzük a második réteget, ezt megkenjük a krém másik felével, majd lezárjuk a harmadik lap­pal. Kakaóporból, margarinból, cukor­ból és tejből csokoládémázt főzünk, amellyel bevonjuk a torta tetejét és ol­dalait. A kész tortát hűtőszekrénybe tesszük, hogy kellően megdermedjen. Tálalás előtt a torta tetejét tejszínhab­bal díszítjük, és a süteményes tányé­rokra kiszedett tortaszeleteket is tej­színhabbal borítjuk be. Igen ízletes, és még a fogyókúrázók is megengedhet­nek maguknak belőle egy kis szeletet. K-Sz.E. Környezet­és természetvédelmi verseny A Richter Gedeon Rt. Do­rogi fióktelepe és a sturovoi (párkányi) Kappa Papírgyár - a Vértes Volán Dorogi Üze­me és a Dorogi Kommunális Közalapítvány támogatásá­val - 2002-ben is háromfor­dulós környezet- és termé­szetvédelmi verseny hirdet, melyen a dorogi, az esztergo­mi és a párkányi 13 éves, 7. osztályú tanulók vehetnek részt. A versenyen iskolán­ként legfeljebb három, egyenként háromfős csapat indulhat. A első és második fordulóban szerzett pont­számok összeadódnak, és is­kolánként a legtöbb pontot elért csapat kerül a döntőbe, ahol nulla pontról indul a verseny. A döntő helyszíne ezúttal Dorog lesz. Az első fordulóban 25 kérdésből álló totót kell kitölteni, a máso­dik fordulóban a Duna ma­gyar-szlovák határszakaszá­nak természeti környezetét, környezeti problémáit kell majd feldolgozni. Az ezzel kapcsolatos rész­letes feladat-meghatározást a versenyt segítő tanárok adják át.

Next

/
Thumbnails
Contents