Esztergom és Vidéke, 2002
2002-03-28 / 12-13. szám
2002. március 28. Esztergom és Vidéke 7 A Zenei Hét szakmai sikeréről - Pásztor Ágnes igazgatóval — (os) A közelmúltban, több számunkban is rövid híradásban számoltunk be a Városi Zenede által szervezett Jubileumi Hétről. Utólag már tudjuk, hogy nagy közönségsikert hozott. A tucatnyi rendezvényük mindegyikéről idő- és helyhiány miatt természetesen nem tudósíthattunk. A szakmai és közönségsikert eredményező eseményről összegző beszélgetésre kértük Udvardyné Pásztor Ágnes igazgatót (fotónkon). Szimfonikusaink koncertje - német karmesterrel (álo) Szombaton este a Vízivárosi Plébánia templomában tartották meg a Városi Szimfonikus Zenekar 7. bérleti hangversenyét. - Megítélése szerint szakmailag mely programjaik nyújtották a legtöbbet? - kérdeztük. - A születésnap, a jubileum mindig örömteli esemény és okot ad az ünneplésre. Általában az ünnepeltet szokták megajándékozni, ritka, amikor fordítva történik a dolog, mint Esztergom város lakói is tapasztalhatták. Egy héten át a zenekedvelő közönség ugyanis minden nap vendége lehetett az Esztergomi Városi Zeneiskolának, amely idén ünnepli állami intézményként való működésének 40. évfordulóját. A Jubileumi Hetet a Komárom-Esztergom megyei zeneiskolák 37. Kamarazene Fesztiválja nyitotta. A megye minden olyan városából érkeztek kamarazene-csoportok, ahol zeneiskola működik. A zsűrinek, Gábor József zongoraművésznek, Perényi Eszter hegedűművésznek, Fasang Zoltán fuvolaművésznek, Joó Csaba ütőművésznek, Kis András trombitaművésznek, nehéz dolga volt. Színvonalasnál színvonalasabb műsorok követték egymást. Az egész napos programot táncház színesítette, az Esztergomi Városi Zeneiskola növendékei pedig Reményi József Hófehérke és a 7b című zenés mesejátékával kedveskedtek a közönségnek. Esztergom büszke lehet a zeneiskolásaira, mivel minden szereplő kamaracsoportja díjazásban részesült, így a kiemelt zeneiskolák között kapott helyet. A Városi Zeneiskola jelenlegi növendékei is adtak koncertet, melyek között több ígéretes produkció is volt. Ezek között Tordai Ágoston csembaló- és Németh Norbert trombitajátéka igen emlékezetessé tette a délutánt. A koncert végén a Zeneiskola által meghirdetett rajzpályázat győztesei (Csepei Olivér, Pálmai Annamária, Balogh Olivér, Németh Veronika, Pataki Johanna, Makovics Ágnes, Héjj Eszter, Tóth Julianna) is átvehették jutalmukat. Ritka alkalom, hogy fiatal zenészpalántáknak lehetőségük legyen szólistaként zenekari kísérettel megcsillogtatni tudásukat. Most erre is sor került. Az ifjú művészek (Reményi János gordonka, Pöltl Andrea fuvola,. Bakai Márton hegedű, Dunai Éva ének, Hamvas Annamária hegedű, Németh Norbert trombita) kiválóan oldották meg ezt a nem mindennapi feladatot. Közülük Pöltl Andrea a budapesti Szent István Zeneművészeti Szakközépiskola, Dunai Éva a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola növendéke, Bakai Márton pedig a jövő évtől szintén Budapesten, az Egressy Béni Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatja tanulmányait. Nem lehetetlen, hogy néhány év múlva már nagyobb koncertpódiumon láthatjuk őket. Egy zeneiskola jubileumi hetéből nem hiányozhat az a hangverseny, amikor a tanárok kerülnek megmérettetésre és mutatnak példát növendékeiknek. A Szabadidő Központban hallhatták az érdeklődők a tanárok koncertjét. Az igen nívós és igényes műsorban a Zeneiskola tanári karának szinte minden tagja szerepelt. Kamaraegyütteseink is pódiumra léptek. A Zeneiskola fúvószenekarát Reményi László, a vonószenekart Pásztóiné Nádudvary Erika, az énekkart pedig Zimmer Dóra vezényelte. Mindhárom együttes a legfelkészültebb formáját mutatta, színvonalas produkcióik sok vidám pillanatot szereztek a nagy létszámú lelkes közönségnek. Különlegességgel is meglepte a Zeneiskola az érdeklődőket. Nádor Magda operaénekes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa, a Zeneiskola volt növendéke előadást tartott Nem egyformán lélegzünk címmel, melyből megtudhattuk, hogyan kell helyesen lélegeznünk és étkeznünk, ha egészségesek akarunk maradni. A jubileumi hét csúcspontja a záróhangverseny volt, melyen a Zeneiskola olyan régi növendékei léptek fel, akik ma jelentős művészek és tanárok. Erről részletesen írt az Esztergom és Vidéke. A koncert első felében egy-egy versenyművet hallhattunk Vincze Zsuzsanna hegedűművész és Velenczei Tamás trombitaművész előadásában, a szünet után pedig ismert operarészletek következtek. Előadójuk Nádor Magda, Vincze G. Péter és Andrejcsik István volt. A koncert hangulatát nagyban emelte Vincze G. Péter, aki nemcsak énekelt, hanem szavalt is. Az élvezetes műsor kísérője az esztergomi Városi Szimfonikus Zenekar volt Reményi Károly vezényletével. Közreműködött Dunai Éva és a Balassa Bálint Kórus. A hét záróakkordjaként a Zeneiskolában játékos szigeti sétán és meghitt hangulatú teadélutánon vehettek részt az érdeklődők. Említésre méltó, hogy igen sokan követték figyelemmel az eseményeket, szinte minden koncert teltház előtt zajlott. E jól sikerült hét után örömmel tudom ajánlani, hogy mindenki, aki szereti a zenét, kövesse figyelemmel Zeneiskolánk eseményeit és továbbra is, látogasson el programjainkra. Reményi Károly művészeti vezető a közelgő húsvéti ünnepekre való tekintettel Franz Schubert Stabat Mater című zenekarra, énekkarra és szólistákra írt remekművét választotta. A koraromantika nagyszerű zeneszerzője alkotásában felhasználta Gottlieb Klopstocknak, a XVIII. század második felében élt költőnek a hasonló című költeményét. Schubert a XIX. század első harmadában élt és alkotott, több mint hatszáz dalt írt, emellett számos kamarazenei, zongora, szimfonikus és egyházi művet komponált. A Stabat Mater című oratóriumot 1816-ban a nagyböjt idején mutatták be. A tizenkéttételes mű a kórus és a szólisták folyamatos váltakozásával hangzott fel. A szólisták hol önállóan, hol duettben, hol pedig tercettben énekeltek. Megszólalásaik örömteli hangvételűek, az áriákban a szeretet és az Úr dicsőségét közvetítették. Az igazi főszerepet a kórus kapta Schubert oratóriumában. A templomot ezúttal is zsúfolásig megtöltő közönség nagy tetszéssel fogadta az előadást. Közreműködött a (dezső) A Babits Mihály Városi Könyvtár és a Párkány-Esztergom Baráti Egyesület „Műhely-hidak" című új sorozatában március 22-én este bemutatkozott Wernke Bernát pedagógus, költő, valamint barátja és sorstársa: Ruda Gábor pedagógus és kutatásszervező, mindketten a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület szervezői. Kis létszámú, de műértő közönség előtt mutatták be könyveiket, kiadványaikat. Nagyfalusi Tibor vezette a rendkívül tartalmas és felettébb tanulságos beszélgetést. Illusztrációként verseket olvasott fel Wernke Bernát: Esztergomi éj című, tavaly tavasszal megjelent verseskötetéből. A két jó barát baja alaposan meggyűlt a hetvenes években, még diákként a kommunista rendszer rendőreivel és címzetes besúgóival, ezért a 80-as évek elején mindketten Nyugat-Németországba . disszidáltak. Berlinben részt vállaltak a bevándorlók segítésére létrehozott Babylonia intézet munkájában, amely Balassa Bálint Vegyeskar, a pestlőrinci Szent Margit Plébánia énekkara, szólót énekeltek Dunai Éva szoprán, Basky István tenor és Korpás Ferenc basszus, kísértek a városi szimfonikusok. Vezényelt Marion Kuchenbecker, aki a németországi Potsdamból érkezett (fotónkon). A karnagyasszony ismerős az esztergomi hangversenylátogatók előtt, hiszen négy évvel ezelőtt már saját énekkarával is bemutatkozott városunkban. Potsdamban a Sebastian Bach Chor vezetője. Elegáns stílusával, német precizitásával kiválóan fogta össze a hatvan énekest, valamint az ötventagú szimfonikusokat. A koncertmester Pásztóiné Nádudvary Erika volt. Az est díszvendége volt Bécsből Hans Schamberger főzeneigazgató, aki Schubert művét ezzel az énekkarral és zenekarral együtt három hét múlva Budapesten vezényli. A neves karmester az előadást követő találkozón gratulált a szereplőknek, külön is méltatta Reményi Károly munkáját, aki előkészítette a nagyszerű előadást. Folytatás áprilisban, a bérleti sorozat nyolcadik előadásán. népfőiskolaként, szabadegyetemként máig is működik. Hazatelepülve megalapították a Muravidék Baráti Kört, melynek feladata és hitvallása a szlovéniai, és általában a határainkon túl élő magyarság kulturális támogatása. Előadásaikkal, kiadványaikkal harcolnak a rasszizmus, általában mindenféle faji megkülönböztetés ellen. Képzőművészeti kiállításokat is rendeznek, és tavaly év végén a Mária Valéria híd felavatása alkalmából kiadták az egyesület tagjainak írásait, képeit tartalmazó „ Utolsó komp " című antológiát. A baráti hangulatú esten rendkívül tanulságos politikai vita alakult ki - többek között - a nyugati konzumtársadalmak válságáról, Jugoszlávia felbomlásáról, a magyar sorskérdésekről, és főleg a nemzeti kisebbségek híd-szerepéről. Wernke Bernát és Ruda Gábor, mint szerkesztők, várják az esztergomi alkotók - írók, költők, újságírók, képzőművészek - műveit újabb kiadványaikhoz! Költészet és pedagógia Meghívók április 11-ére A Költészet Napján, április 11-én, csütörtökön 17 órakor a Babits Mihály Városi Könyvtárban Takács Tibor költő várja az érdeklődőket - verseinek, új kötetének bemutatójára, illetve beszélgetésre, amely „esztergomi útravalóval" is szolgál (EVID, 2001. okt. 18.). Esztergom festője: Bajor Ágoston, életműve és családja tisztelőit szeretettel várják április 11-én 17.30 órakor a Szent István-kápolnában, azon a szentmisén, amelyet a festőművész édesanyjának emlékezetére tartanak. E nap délelőttjén a Belvárosi Temetőben lévő családi sírboltnál tisztelegnek a sírgondozók: az EBE városvédő diák-tagjai. Zenei pályázat A Páter Tamás Alajos Alapítvány zenei pályázatot hirdet gyermekkórusok, -zenekarok, iskolai kórusok, vegyeskarok és egyházi kórusok és zenekarok számára. A pályázat célja Páter Tamás Alajos zeneműveinek népszerűsítése, a 20. századi egyházi kórusművészet remekeinek széles körű bemutatása. Pályázni csak olyan hangversennyel lehet, amelyen más művek mellett Páter Tamás Alajos műveiből legalább 2-3 motettát vagy egy nagyobb lélegzetvételű kompozíciót mutat be az együttes. Legkésőbb a koncert dátuma előtt két héttel beérkezőleg meg kell küldeni: a hangverseny meghívóját, plakátját, az együttes tevékenységének rövid leírását. A jelentkezési űrlapot korábbi időpontra kérjük. A koncert után megküldendő annak hang- illetve video-felvétele, egy fotó az együttesről, amely a hangversenyen készült, valamint az esetleg megjelent kritika. A kellően nem dokumentált pályázatokat a kuratórium nem értékelheti. A pályázatokat az alapítvány szakemberekkel bővített kuratóriuma bírálja el, s erről levélben értesíti a pályázókat. A pályázat beadásának határideje 2003. június 30. A kuratórium kizárólag postai úton beküldött pályázatokat fogad el. A kuratórium a legjobbnak ítélt pályázókat 100.000 Ft, 80.000 Ft és 50.000 Ft összegekkel, valamint különdíjjal jutalmazza, melyeket 2003. szeptember 18-án a kuratórium képviselői ünnepélyes keretek között adják át a díjazott együttesek vezetőinek. Jelentkezési űrlapot, a kottaanyagot megcímzett és felbélyegzett A/4-es válaszboríték eljuttatásával lehet igényelni a Páter Tamás Alajos Zenei Alapítvány székhelyén (1024 Budapest, Margit krt. 23.). Felvilágosítás: 06-1-212-5482. Páter Tamás Alajos 1915. szeptember 18-án született Oregcsertőn. 1933-ban lépett be a Ferences Rend Kapisztrán Rendtartományába, ott teológiai és bölcseleti tanulmányokat folytatott, míg végleg kikötött az egyházzene mellett. Amikor Kodály Zoltán biztatására 1943-ban Budapestre érkezett, még dúlt a háború. Légitámadások, utcai harcok tüzébenjárt az ifjú páter a Zeneakadémiára, hogy karnagyi tanulmányait végezhesse. Ahogy a fegyverek elhallgattak Tamás Alajos vegyeskart alapított a budai ferencesek Margit körúti templomában. Ezt követte 1947-ben egy zenekar, 1949-ben egy gyermekkar és 1955-ben egy gyermekzenekar létrehozása. 22 esztendős egyházkarnagyi működése során megszólaltatta a zeneirodalom valamennyi nagy korszakának legjelentősebb alkotásait. Zeneszerzőként 1956-ban indult el pályáján, október 22-én mutatta be teljes együttesével Nándorfehérvár 1456 című oratóriumát a történelmi esemény 500. évfordulója alkalmából. 1967-ben bekövetkezett haláláig - amely szoros összefüggésben állt a kistarcsai internálótábor megpróbáltatásaival több kisebb lélegzetű művet komponált még. Műveit a világ kevéssé ismeri. Sem a hazai kiadók, sem pedig az előadótermek és a média nem igen igyekeztek fölfedezni és műsorra tűzni alkotásait. Ez az adósság még törlesztésre vár.