Esztergom és Vidéke, 2001

2001-03-22 / 12. szám

2001. március 22. Esztergom és Vidéke 7 KERT 0 KONYHA 0 KEDVTELES 0 KÍVÁNCSISÁG Szerkeszti: Szánthó Barna TAVASZI GOMBÁK Ha a tavasz korán ránkköszönt, néha már március végén is találunk gombát az erdőben. Az elsó' tavaszi gombák megjelenése azonban többnyire csak április közepén várható. Ekkor is csak néhány jellegzetes gombafaj található zömmel az erdők szélein, a ligetekben. Közülük mutatunk he néhányat. GOMBAÉTELEK Az ízletes kucsmagomba (fenn kép) és a tőle alig különböző/a/ry/í kucsmagomba jellegzetes, sárgásbarna, gödrös felületű süvegéről ismerhető fel. Húsa törékeny, belül üres. Igen ízletes, főleg levesnek vagy rizsesgombának készítik, de daráithússal töltve is kiváló. Ismert és közkedvelt gombafaj a kerti csiperke. Kalapja fehér vagy barnásfehér, húsa és bőre vastag, utóbbi könynyen lehúzható. Lemezei eleinte rózsaszínűek, később megbarnulnak. A tönk galléros. Tömegesen terem. íze és illata kellemes, felhasználása széles körű. A fenyvesekben mindenütt gyakori fenydtinóru sárgásbarna, ragadós kalapú, közepes termetű gomba. A kalap alján a termőréteg - a vargányákhoz hasonlóan - sűrűn egymáshoz illeszkedő csövecskékből áll. A fiatal gomba frissen elkészítve jóízű, leginkább pörköltnek ajánlható. Az ízletes tőkegomba szinte egész évben csoportosan terem elhalt fák tövén vagy tönkjén, árnyékos, nyirkos erdőkben. A kalap, a lemezek és a tönk is sárgásbarna, a tönkön kis gallér, alatta pedig pikkelyek vannak. Jóízű, kellemes illatú gomba, levesnek, pörköltnek, salátának egyaránt felhasználható. A tövisaljagomba kökény- és galagonyabokrok közelében található. Kalapja sugarasan szálas, világos szürkésbarna. Lemezei eleinte fehérek, majd rózsaszínűek, tönkje piszkosfehér, görbe. Ehető ugyan, de nem tartozik a jóízű gombák közé. Mivel ebben az időszakban a mérgesgombák közül egyedül a téglavörös susulyka található, a fenti ehető gombák viszonylagos biztonsággal gyűjthetők. A téglavörös susulyka (alsó kép) ugyanis könnyen megkülönböztethető ezektől. E gomba kúpos kalapú, kezdetben fehér, késeibb vöröses színű, barna lemezű. Kalapja szálas-rostos, behasadozó. Tönkje egyenes, gallérja nincs. Szaga fiatalon jellegtelen, később denaturált szeszre emlékeztető. Szinte mindenütt megterem, mérgezése életveszélyes is lehet. Az erdőben, ligetekben szedett gombát mindenesetre mutassuk meg gombaszakértőnek! Néhány különleges gombaételt mutatunk most be, hangsúlyozva: valamennyi nagyon egészséges, koleszterinmentes, sőt fogyókúrás eledel. Az uborkás gombaraguhoz bármilyen megtisztított és vastag szeletekre vágott gomba megfelel. Egy nagy fej hagymát összevágunk, olajon üvegesre pirítunk, majd hozzáadjuk a gombát, megsózzuk és puhára pároljuk. Vékony csíkokra vágott csemegeuborkát dobunk a tetejére, liszttel kevert tejföllel behabarjuk, teszünk még hozzá kevés őrölt borsot, zúzott fokhagymát és finomra metélt petrezselyemzöldet is. Még egyszer felforraljuk, és máris tálalhatjuk - mégpedig párolt rizzsel. A töltött gombának számtalan változata ismert. A citromos, sós vízben pár percig főtt csiperke-gombafejeket tejföllel elkevert, borssal ízesített juhtúróval is megtölthetjük. A töltött gombákat vagy bepanírozzuk és forró olajban kirántjuk, vagy pedig - sajtreszelékkel megszórva - sütőben pirítjuk színesre. A félbevágott, sós-vegetás vízben előfőzött karalábé-fejeket is megtölthetjük gombás keverékkel. E keveréket finomra metélt, pirított-párolt hagymából és gombából, tojásból, tejfölből készítjük, borssal, petrezselyemzölddel, sóval ízesítjük. Az előfőzött, közepén kivájt karalábéfejeket megtöltjük a keverékkel, kivajazott tepsibe rakjuk, tetejüket megszórjuk reszelt sajttal, majd közepes hőfokú sütőben vagy grillsütőben rövid idő alatt készre sütjük. Mint önálló ételt párolt rizzsel tálaljuk, de felhasználhatjuk különféle sülthúsok mellé köretnek is. Nagyobb burgonyákat is tölthetünk meg gombával, illetve gombából készült zöldséges keverékkel. Erre a célra a meghámozott burgonyagumókat középen kivájjuk, kivajazott tepsibe rakjuk, leveskockából készített lét öntünk alájuk, lefedjük, és sütőben puhára pároljuk. Közben kockákra vágott gombát, sárgarépát, karalábét, zellert puhára párolunk, sóval, borssal ízesítjük, reszelt sajttal, tejföllel péppé keverjük. E keverékkel megtöltjük a burgonyagumókat, olvasztott vajjal megkenjük a tetejüket, majd forró sütőben színesre pirítjuk. Végezetül egy gombás torta elkészítésére ösztönzöm Önöket. Ehhez először 11 darab vastag, sós palacsintát készítünk. Aztán 6 tojásból, 2 púpozott evőkanál lisztből sóval, pirospaprikával, borssal ízesített masszát keverünk, amelyet kétfelé osztunk. Az egyik felébe belerakjuk a 30 dkg apróra vágott gombából és egy fej ugyancsak felaprított hagymából készített, párolt, sózott, borsozott, levétől leszűrt keveréket. A másik felébe 30 dkg apróra kockázott csemegeuborkát vegyítünk. Mindkét félből 5-5 darab - a palacsintákkal megegyező méretű - tojáslepényt sütünk. Az így elkészített kerek lapokból egy tűzálló tálba az alábbi módon rakjuk össze a tortát: alulra egy palacsinta kerül, erre egy gombás lepény, ismét palacsinta, majd egy uborkás lepény... Az összes palacsintát a rétegezés során vékonyan megkenjük kevéske mustárral ízesített tejföllel. Legfelülre is ilyen palacsinta kerül, de ezt még sajtreszelékkel is meghintjük. A tortát ezután sütőbe rakjuk, és addig hevítjük, míg a sajt el nem olvad a tetején. HAZUGSAGLISTA (...) Érdemes visszatérni most, egy hónappal az atomtengeralattjáró tragédiája után arra, hogyan reagált az orosz kormány és a haditengerészet vezetése az ügyre. Idézzük fel hazugságaikat! - Az első hazugság a baleset időpontjával kapcsolatban hangzott cl. Az orosz hatalomgyakorlók első lépése az volt, hogy az augusztus 12-én, szombaton délelőtt történt esetről azt állították: az csak vasárnap délután következett be... - A második egy jelentéktelen apróság volt. Az. első orosz híradások a hajóról arról szóltak, hogy négy torpedókivető csöve van... A valóságban hat volt. - „Idegen hajóval ütközött össze". Ezt makacsul ismételgették... Teljességei kizárható, hogy egy éles hadgyakorlaton bármilyen „ellenség" ilyen közel merészkedjen az éppen lövöldöző harci egységhez. Miután a norvég szeizmológusok közzétették, hogy a tenger alól egy detonációt hallottak, már senki sem beszélt komolyan arról, hogy két hajó ütközött volna. - ,, Az orosz flotta rendelkezik a mentéshez szükséges eszközökkel" - állította a moszkvai admirális. A valóságban semmilyen erre alkalmas műszaki eszköz nem állt rendelkezésükre. - A Nyugat már augusztus 14-én, hétfőn felajánlotta segítségét. Ezt nem csak ignorálták Moszkvában és Murmanszkban, hanem később le is tagadták. Utólag azzal magyarázták a visszautasítást, hogy úgyis vihar dühöngött a szóban forgó tengerrészen, ezért a nyugati búvárok sem mentek volna semmire. Az igazi helyzet ennek éppen fordítottja volt... - Az orosz admirális azt állította, hogy a detonáció során megrongálódott a hátsó mentőzsilip fedele... Amikor aztán a norvég búvárok végre eljutottak a mentőzsiliphez, kiderült, hogy ajtaja sértetlen, és ki is tudták nyitni azt. - Az egyik leghosszabban elhúzódó hazugságsorozat a bajba jutott legénység létszámával kapcsolatos. Először a létszámot 107 főben adták meg. Lassan tornázták fel e számot 116-ra. Végül 118 főt ismertek be, de könnyen lehet, hogy a bajba jutottak száma legalább 130 volt. - Az orosz hatóságok lelkiismeretlen trükkje ezután az volt, hogy közölték: a hajótest belsejéből kopogást hallottak. Vagyis a Kurszk legénysége életjelt adott volna... Egyszerű technikai kérdés, hogy a legénység csak a belső héjjal érintkezhetett, hangjeleket adni csak akkor tudtak volna, ha hozzáférnek a külső héjhoz. Erre azonban a lakott térből nincs mód. - Az idegen mentőket, búvárokat folyamatosan félretájékoztatták. Azt hazudták, hogy veszélyes áramlatokkal kell számolniok, s hogy lent igen sötét van, ezért alig látni valamit... Kiderült, mindebből egy szó sem igaz. - Az utolsó hazugság az volt, amikor az oroszok görcsösen tagadták, hogy a Kurszk egyfajta fegyver kipróbálásán vett részt. Ezt aztán később végre beismerte az orosz hadvezetés. (A fenti részleteket Nemere István: Az iszonyat órai című könyve alapján „ollóztuk össze") A Borsszem Jankó 1888-as tavaszi számaiban találtuk az alábbi zanzásított költeményeket. Hogy kinek a nevéhez fűződik az átköltés, azt nem közli a lap. Arany János: A WALESI BÁRDOK Zsarnok, dalnok, lakoma. Vive le roi? - Nem, koma! Máglya-lángon lantos sül, Király ismét otthon ül. Álmatlan éj. - Ki lármáz? Király... Mentők, bolondház. Garay János: KONT Harminc nemes, egy király. Kont keményen perorál. Király dühe: pallos-él, Harminc közül egy sem él. Népfelkelés, galiba: Zsigmond király dutyiba. Petőfi Sándor: MEGY A JUHÁSZ. Megy a juhász a szamáron, Haldoklik babája, S mert már későn érkezett, a Csacsit fejbe vágja. 0 SZÁLL A KAKUKK FÉSZKÉRE? Aligha. Ugyanis nincsen neki. Ez a különös madár egyike azon kevés madárfajoknak, amelyek nem raknak fészket és nem költenek. Április második felében érkeznek haza, Magyarországra, s ettől kezdve az Esztergom környéki erdőkben, nádasokban is megtalálhatók. A hím visszatérte után azonnal hallatjajellegzetes hangját (u-ú, u-ú), kiáltozása június végéig hallható, s ezen kívül olykor még egy fújó hangot is ad (hachachach). A nőstény hangja a trillázó 'kvik-kvik', a fiókáké a 'cirirk'. Galambnagyságú madarak, a farkuk hosszú, a lábuk ún. kúszóláb (két UJJ előre, kettő pedig hátra áll, így függőleges fatörzsön is meg tudnak kapaszkodni). A hím háta hamuszürke, hasa szürkésfehér, fekete harántcsíkokkal. A tojón vöröses sávok is díszlenek. Környezetükkel szembeni fő követelmény, hogy számos énekesmadár fészkeljen a környéken, melyekre tojásait rábízhatja. A hím egy nagyobb területet választ magának, s ezt makacsul védelmezi vetélytársaitól. Napi rendszerességgel bebarangolja birodalmát, előre tudható, egy-egy fán mikor jelenik meg. A nőstényeknél nem ez a helyzet. Számuk jóval kisebb a hímekénél, egy nőstényre 2-3 hím is jut. A nőstény szabálytalanul kószál különböző hímek területein, egyikhez sem köti le magát, mindegyikkel kikezd, amelyik megtetszik neki. A kakukk legjellemzőbb sajátossága a fészekparazitizmus, ami abban nyilvánul meg, hogy tojásait idegen madárfajok fészkeibe csempészi, a nevelőszülőkkel kelteti ki, s rájuk hagyja fiókái felnevelését is. Elsősorban a tövisszúró gébics, a nádirigó, a posztáta, a pityer, a vörösbegy és az ökörszem fészkeit szemeli ki. Azok a madárpárok, amelyek e kétes értékű megtisztelésben részesülnek, nagyon jól ismerik a kakukkot, és megtámadják, ahol csak látják. A kakukk persze kilesi az alkalmaspillanatot, amikor belecsenhet egyegy tojást az idegen fészkekbe. Ha közben mégis megzavarnák, csőrében viszi tovább tojását, és másik fészekben helyezi el. Egy évben összesen 15-20 tojást tojik - mindegyiket más-más fészekbe. E tojások a madár nagyságához képest igen aprók, alig nagyobbak a verébénél. A kakukkfiókák 11-13 napos költés után kelnek ki, mégpedig igen gyámoltalan állapotban. De alig félnapos a fióka, máris feltámad benne az ösztön, hogy mindent kihajítson a fészekből, amit ott talál. Hamarosan egyedül élvezi a nevelőszülők ügybuzgalmát, akik látástól vakulásig hordják neki az elemózsiát. Három hét elteltével a kis kakukk szárnyra kél, de gondozói még ezután is követik és etetik 2-3 hétig. A felcseperedett kakukk tápláléka főleg hernyókból áll, de nem veti meg a bogarakat, a sáskákat, a poloskákat és az egyébb rovarokat sem. Napi táplálékszükséglete megegyezik saját testsúlyával. így tevékenységét akár hasznosnak is mondhatnánk, ha ugyanakkor nem száradna a lelkén rengeteg, ugyancsak hasznos énekesmadár elpusztítása. Az e madártól származó „kakukktojás" kifejezés tehát azt jelenti, hogy valami kirí a többi közül, ugyanúgy, mint a kakukk tojása a fészekben lévő többi madártojás közül. De hogy a régi, ún. kakukkos órák dobozába hogyan került bele éppen ez a különös madár, azt nehezen tudnám megindokolni. Talán akakukkjellegzetes hangja miatt? Ennek csak a hajdani órásmesterek a megmondhatói. $ ORVOS-IRÓK, ORVOS-ANEKDOTÁK „A;; orvostudomány a feleségein, az irodalom a kedvesem " - vallotta Csehov, a világirodalom legismertebb orvos-írója. Jaltai háza ma múzeum, egykori dolgozószobájában ott látható a sztetoszkópja és orvosi körpecsctje. Csehovon kívül persze számos íróról, költőről köztudott, hogy eredetileg orvosnak készült. Medikus volt többek között Schiller, Rabelais, Maugham, Conan Doyle, Aragon, Gil Slauter, a magyar Csáth Géza és Németh László. Nem sokan tudják, hogy a Kalevala összeállítója, Éliás Lönnrot is orvos volt, Zane Grey, a romantikus cowboy-történetek legismertebb szerzője pedig fogorvos. Dr. Szenteleky Kornél lakása a jugoszláviai magyar irodalom központja volt, dr.Toldy Ferencről pedig tudni kell, hogy kezdeményezője volt a Kisfaludy Társaság létrehozásának. Az orvos-íróknál is több azonban az olyan irodalmár, aki orvosnak készült, de nem fejezte be tanulmányait. Orvostanhallgató volt egykor Goldoni, Brecht, Szigligeti Ede, Illés Endre, a francia Bourget, a német Büchnerés sokan mások. Hát azt tudja-e, kedves olvasónk, hogy Agatha Christie önkéntes ápolónőként egy tábori kórházban írta első detektívregényét, és halhatatlan hősét, Poirot mestert egy belga orvosról mintázta? És hallotta-e már, hogy Goethe nemcsak a költészettel, de az orvostudománnyal is foglalkozott, s hogy neve az orvosi lexikonokban is szerepel?... Ezek után portyázzunk egy kicsit az orvosi anekdotairodalomban! Az angol dr. John Hill többek között arról volt híres, hogy ha egy kollégája elmesélte neki valamelyik érdekes esetét, azt saját tapasztalataként publikálta. Az egyik orvos el is határozta, hogy bosszút áll rajta, s mikor legközelebb találkoztak, így szólt hozzá: - Képzeld el, milyen fantasztikus esetem volt a napokban! A cipészemnél egy matrózt találtam, akinek nemrég tört el a lába. Nálam még orvosi táska sem volt, ígyhát a suszter csirizével ragasztottam össze a törést, aztán rögzítőkötést alkalmaztam. Hihetetlennek tűnik, de másnap mái- a matróz úgy használta a lábát, mint azelőtt. - Tényleg fantasztikus - mondta dr. Hill, és még azon a héten szakmai cikket írt az esetről, persze úgy tüntetve fel a gyógymódot, mintha saját maga alkalmazta volna. Alighogy megjelent a cikk, az alábbi levelet kapta a „mesemondó" orvostól: „ Kedves Hill doktor! A minap elfelejtettem közölni Önnel, hogy a matróz eltört lába faláb volt." Csontváry Koszta Tivadar egy időben meggyőződéssel vallotta, hogy minden betegség leghatásosabb gyógyszere a napfény. Egy nap hírül vette, hogy Ferenc József császár megbetegedett. Megfogalmazott hát egy távirati szöveget az uralkodónak címezve, melyben kérte, hogy ne vegyen be semmilyen orvosságot, csak tétesse ki magát a napra. Aztán megkérte éppen távozni készülő barátját, hogy adja fel a postán a táviratot. Barátja azonban csak másnap ment a postára, akkor sem a császárnak, hanem Csontvárynak sürgönyzött: „A királyt kitettük a napra. Már szárad. Tanácsát köszöni Daruváry Géza, a kabinetiroda vezetője. " Somerset Maugham, a világhírű orvosíró élete utolsó éveiben visszavonultan élt, ritkán járt társaságba. Egyszer mégis engedett a rábeszélésnek, és elment egy londoni estélyre, de mivel szinte senkit sem ismert, csak rosszkedvűen téblábolt a vendégek között. Már azt fontolgatta, hogy hazamegy, amikor a szeme megakadt egy ismerősnek tűnő hölgyön. Nem jött rá, honnan ismeri, ezért elhatározta, hogy kideríti a kilétét. Mellé lépett, és megkezdte a puhatolózást. - Hogy van a kedves papa? - érdeklődött udvariasan. - Az édesapám meghalt - válaszolta a hölgy. - Bocsánat, nem tudtam - sajnálkozott az író. - No és a bátyja Londonban él? - Nincsen bátyám, csak nővérem. - Persze. Már emlékszem. No és ő mit csinál mostanában? Mire a hölgy mosolyogva felete: - Még mindig ő a királynő Angliában,