Esztergom és Vidéke, 2001
2001-03-13 / 10-11. szám
10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 2001. március 13. Jubileumi tanév előtt a Mindszenty iskolában (Pálos) A beiratkozásokról nemrégiben teljes oldalas közleményt olvashattak lapunkban (EVID, 2001.febr.22.). A dél-nyugati városrész körzetét a Mindszenty iskola látja el, de más körzetekből is fogadja azokat a gyermekeket, akiket szüleik katolikus szellemiségű oktatásban kívánnak részesíteni. Az intézmény nevelési tervéről és módszereiről Kiss-Rigó László főegyházmegyei tanfelügyelő és Magyar György igazgató adott tájékoztatást. - Az esztergomi Szent Anna Plébánia 10 évvel ezelőtt alapította a város és a környék azóta is egyetlen katolikus általános iskoláját, azzal a céllal, hogy a keresztény szellemű nevelés és oktatás többletét, sajátosságait minden gyermek számára biztosítsa, akiknek szülei ezt igénylik. A katolikus iskolában az oktatás tartalmát természetesen a nemzeti alaptanterv határozza meg, ugyanúgy, mint az önkormányzati iskolákban. A sajátos többlet abból adódik, hogy ezt a közös tartalmat a keresztény életfelfogás hatja át és világítja meg a humán és a művészeti tárgyakban egyaránt, illetve kiegészíti a keresztény kultúra maradandó értékeinek megismertetésével. Valljuk, hogy iskolánk a hit, a tudás és a műveltség találkozásának helye, ahol a keresztény erkölcsi alapelvek érvényesülnek. A keresztény pedagógia kiemelkedő egyéniségének, Don Bosconak nevelői stílusát és módszerét kívánjuk megvalósítani a lehető legkorszerűbb módon. Kiemelt területként kezeljük a nyelvoktatást. Az első 3 évfolyamon játékos formában ismerkednek a gyerekek a német és az angol nyelvvel. A negyedik évfolyamtól választhatnak, melyiket kívánják tanulni. Iskolánk újjáépítésének folyamatában az elmúlt kilenc esztendő alatt több irányból is megnyilvánult az a jószándék és áldozatos támogatás, amelynek segítségével értük el eddigi eredményeinket. A közelmúltban dr. Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter helyezte el a tanuszodával kiegészülő sportcsarnokunk alapkövét, az ünnepélyes átadásra 2002. tavaszán kerül sor. A néhány hónappal ezelőtt átadott díszudvarunk kulturált körülményeket biztosít, többek között az óraközi szünetek eltöltéséhez is. Tanulóink számára módszeresen élményszerű alkalmakat teremtünk, hogy Esztergom kulturális kincseivel, elsősorban az egyházi gyűjteményekkel megismerkedhessenek. Képzőművészeti, számítástechnikai, fotó, barkács, nyelvi illetve sport szakköröket működtetünk, énekkari foglalkozásokat tartunk. Természetesen folyamatosan segítjük a felkészülést és a részvételt a különböző szintű sport és egyéb tantárgyi versenyeken. Minden érdeklődőt, különösen leendő tanulóink szüleit hívjuk, személyesen is ismerkedjenek meg körülményeinkkel, oktatási, nevelési céljainkkal és módszereinkkel. A Gerecse-Pilis Vízitársulat várja a küldöttek nyilatkozatait 2000 áprilisában az ide vonatkozó jogszabályoknak (1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról és a 160/1995. (XII.26.) kormányrendelet a vízgazdálkodási társulatokról) megfelelően megalakult a Gerecse-Pilis Vízitársulat, és azt a megyei bíróság mint cégbíróság bejegyezte. A társulat a vizekkel és a vízi létesítményekkel (például patakok szabályozása, fenntartása, vizek kártételeinek megelőzése, mérséklése stb.) kapcsolatos közfeladatok ellátására alakult 53 ezer hektár érdekeltségi területen. A társulat tagjai a megalakult társulat érdekeltségi területén ingatlant használó természetes és jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, ennek hiányában a tulajdonosok. A társulat tagjai kötelesek a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez az érdekeltségi egység arányában hozzájárulni. A Gerecse- Pilis Vízitársulat alapszabálya szerint az érdekeltségi hozzájárulás alapját jelentő egység 1 hektár. Az érdekeltségi hozzájárulás differenciáltan került megállapítása. Adíjat az évente megállapított hozzájárulás alapján évente kell fizetni öt hektár összesített érdekeltségi terület felett. Amennyiben a tag összesített érdekeltségi területe nem éri el az 1 hektárt, a hozzájárulás nulla forint (a tulajdonos vagy használó ettől függetlenül tag). Az egy-öt hektár közötti összterülettel rendelkező tag ötévente egy alkalommal a harmadik évben (ez 2002-ben lesz) az arra az évre megállapított érdekeltségi hozzájárulás ötszörösét fizeti meg egy összegben. Ötven hektár feletti összefüggő erdőgazdálkodású területek után az alapérdekeltségi egység 40 százalékát kell fizetni. Autópályák, autóutak, egybefüggő burkolt területek esetén az alapérdekeltségi egység ötszörösét kell fizetni. Belterületi közigazgatási terület után az alapérdekeltségi hozzájárulás 125 százalék. Ipari területek után az alapérdekeltségi hozzájárulás 150 százalék. A 2001. évre az alapérdekeltségi hozzájárulás egy hektár után négyszáz forint. A társulat legfőbb szerve a küldöttgyűlés, ahol a száz hektár érdekeltségi területnél kisebb területtel rendelkezők küldöttek útján képviseltetik magukat. A küldöttek a képviselet ellátására nyilatkozattal hatalmazhatok fel. A nyilatkozatok a vízitársulás területén működő polgármesteri hivatalokban kérhetők, amelyek kitöltés után ugyanott adhatók le 2001. április 15-éig. Bővebb információ: Gerecse-Pilis Vízitársulat; 2510 Dorog, Bécsi út 71., telefon/fax 33/440-415. E-mail: gpvizi@mail.uti.hu Gulya István Esztergomi műhelyek tavasznyitó kalauza Sziget Galéria A tanítóképző gyakorlóiskolájában március 2-án Beer Miklós püspök nyitotta meg a Mártélyi Szabadiskola képzőművészeinek kiállítását. Ezt a közelmúltban elhunyt mesterük: Czakó János emlékezetére állították össze tíz alkot ó-Bal labás János, Bangó Miklós, Barcsa Pál, Czirok Ferenc, Kántor János, Kreivich Gyula, Megyei Erzsébet, Nagy László, Tamás Mária és Tóth Pál - műveiből, akik mindnyájan a tanítványai voltak, és városunkhoz, illetve megyénkhez kötődnek. Híd Galéria A Petőfi iskolában március 7-én Nagyfalusi Tibor nyitotta meg Kántor János festő- és grafikusművész Utazások című tárlatát, amelyet útiélmények ihlette akvarelljeiből állított össze. A művész a megvásárolt képek értékének 40 %-át az Esztergomi Petó'fi Sándor Altalános Iskoláért Alapítványnak ajánlotta fel. Mindkét kiállítás március 24éig látható. - Nagyapa, mekorra a világ? - Elfér a tenyeremben kacsintott huncutul az öreg. A kisfiú fürkészőn nézett a szemébe. - Ugye, csak tréfálsz? - kérdezte a tekintete. Elindult az ember, hogy megmérje, mekkora a világ. Nappal is meseszép tájakat álmodott. Mint a kisgyermek, aki nem várja, de látja a csodát... Képpé tette, hogy hazahozhassa a mélységet és a felszínt, a tó tükrét, a megszentelt helyek csendjét és áhítatát... Általa tanulhatjuk újra meg újra: a világ, amelyben élünk, maga a csoda. (Ventus) Az Esztergomi műhelyek című könyvtári sorozat március 7-én tartott legutóbbi találkozójának dr. Kovács József fafaragó, népi iparművész volt a vendége, hogy a házigazdával: Nagyfalusi Tiborral folytatott beszélgetés során bemutassa munkásságát, feltárja „műhelytitkait". A nyugalmazott jogtanácsos elnöke a Megyei Népművészeti Egyesületnek és alelnöke az országos egyesületnek is. 1993-ban kapta meg a népi iparművész címet. Máig számos tanfolyam - Nyíregyházán rendszeresen mesterkurzusok - vezetője. Bánom A József Attila iskola galériájában március 20-án, kedden 17 órakor Hábel József fafaragó munkáit Nagyfalusi Tibor ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Sugár Galéria A Somogyi iskolában március 22-én, csütörtökön 16 órakor Bánomyné Kovács Ildikó nyitja meg azt a tárlatot, amelynek anyagát - a múlt század elején készült természetfotókat - Láng István magángyűjteményéből válogatták össze. Egy mesterremek-életút Kovács József úgy 44 éve, kamaszgyerekként kötött életre szóló barátságot a fával - mint az ember tárgyformáló, -díszítő és szoboralkotó „ihletének" egyaránt sokat ígérő és engedelmesen megfelelő anyaggal. Művei ma már a kiállítások, az ismerősök és azok vendégei révén - Japánig és Fokvárosig is eljutottak; a nagyobb méretűekből jónéhányat „szűkebb hazájában": Dorogon és Esztergomban köztéren is felállították. 1931-ben a zalai dombvidék egyik aprófalvában, Kútfejen született, iparoscsaládból. 1937-ben költöztek Esztergomba, két év múltán pedig Dorogra, mivel édesapja vájárként a szénbányánál kapott állást. 1945 tavaszán az alföldi tanyavilágban, egy Lakitelek környéki magángazdaságban talált megélhetést; majd 1947-től ismét a családi otthon közelében. Dolgozott üvegfúvóként Tokodon, üzemírnokként a dorogi erőműnél; 1949 őszén pedig hivatásos katonának állt. 1950-53 között elvégezte a Budaörsi Repülőtiszti Főiskolát, századmérnöki beosztásban a kecskeméti repülőezrednél teljesített szolgálatot. Leszerelése után, 1955 novemberétől közéleti „pályára állították": tizenkilenc éven át tanulta és gyakorolta tisztességgel a „helyi vezető" szerepét. Tanácselnökként Hetényegyházán, Kesztölcön (1959-1965), majd Dorogon (1968-1973); három évig úgy is, mint a kesztölci Jószerencsét téesz elnöke (1965-1968). Közben közgazdasági technikumot, tanácsakadémiát végzett, képesített könyveli szakvizsgát tett, valamint diplomázott a Budapesti Állam- és Jogtudományi Egyetemen (1969). 1973 elejétől vállalati jogászként dolgozott; 1975-től Esztergomban az Ipari Vezetőképző Intézet osztályvezetője volt. 1981-től - miután szakvizsgáját befejezte - jogtanácsosként működött nyugdíjba vonulásáig (1988). Azóta csak a fafaragásnak él - és 1985-tól ismét városunkban. 1983-tól máig 23 kiállításon szerepelt, 5 alkalommal külföldön is (Olaszország, Svájc, Szlovákia). Esztergomban legutóbb 1998-ban rendeztek műveiből kiállítást. 1995-ben a Ház és környezete, országos pályázaton II, díjat nyert, 1997-ben a Nemzetközi Kézműves kiállítás „Mesterremek" díját, 1998-ban az Országos Kézműves Kiállítás kamarai különdíját érdemelte ki, 1999-ben pedig a „Pünkösdi sokadalom legkiválóbb mestere" címet. Tavaly az Országos Népművészeti Kiállításon a bútorait ezüstplakettel jutalmazták. Három köztéri alkotása iskolaépületek előtt látható: Dorogon Eötvös Józsefről készült domborműve és a Zrínyi-emlékfája, városunkban pedig egy életfája áll a József Attila Iskola bejáratánál. 1996-ban a Duna-túlparti Nána Község templomkertjében avatták föl millecentenáriumi emlékoszlopát. „Mindig munkált bennem az alkotás vágya. Ebben nem csak a szükség szabta tárgy- és szerszámkészítés, de művész, alkotó baráti köröm is motivált. Sok éven át ösztönösen végeztem gyűjtőmunkát, vonzott a szép forma, a természetes anyagok alakíthatósága. Tudatosan, negyven éves koromon túl fordultam a népművészet felé, ekkor már elkötelezetten és visszafordíthatatlanul. 1976-ban kapcsolódtam be - Cs. Kiss Ernő iparművész buzdítása nyomán - az. irányított szakköri munkába, és sajátítottam el a népi fafaragás minden stílusát. Kilenc éven át voltam alkotó résztvevője a Tatabányai Országos Fafaragó Tábornak. 1983-ban mutatkoztam be először önálló kiállítással, Esztergom-kertvárosban, majd Dorogon. A fa mint anyag és a megvalósított alkotások hagyományos formavilága, a felhasznált díszítőelemek belső törvénye nem korlátai, hanem eszközei a szabadságnak. A fa a természet egyik legősibb tényezője, amely a legszorosabban kötődik az ember életéhez. Ezért választottam én is a fát alkotásaim legfőbb - szándékaimmal együttműködő - anyagául, de szívesen nyúlok a csonthoz, a szaruhoz, bőrhöz és egyéb természetes anyagokhoz is. Vadászember is lévén, járva az erdőt, a természetet, sokszor csodáltam a fát, amely minden viszontagság közben és ellenére - az életre törekszik. Sokszor magán viseli kemény, könyörtelen jeleit a természeti erőknek, amelyeken mégis úrrá tudott lenni." Az élet születése (Hársfa - 1984.)