Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-20 / 50-52. szám

334 Esztergom és Vidéke 2001. december 20. DECEMBERTŐL MÁR LEHET PÁLYÁZNI! Matolcsy György gazdasági miniszter levele Tisztelt Polgárok! Ez év elején nemcsak új évezredre, évszázadra lapoztunk a naptárban, hanem a Széchenyi-Terv elindításává! megkezdtük a gazdasági felzárkózás és a társadalmi felemelkedés évtizedét is. A kormány - a magyar emberek álmait, tettrekészségét és különleges nemzeti kincseinket, képességeinket is megmozdítva-nem kisebb célt tűzött ki, mint hogy az új gazdaság- és társadalompolitikával Magyarország elérje az Európai Unió átlagos gazdasági fejlettségi szintjét. A Széchenyi-Terv lényege az, hogy az. állani szövetségesként működik egyiitt a vállalkozókkal, önkormányzatokkal, családokkal, a gazdasági élet minden szereplőjével. Közös elképzelések, tervek épültek be a fejlesztési programokba és pályázatokba. Azok megvalósítása a vállalkozások, települések, családok lehetősége és feladata, ehhez az állam szándéka szerint kezdő segítséget nyújt vissza nem térítendő támogatás formájában. A Gazdasági Minisztérium 2001-ben kiírt közel száz pályázati felhívásával szinte az egész országot sikerült megmozdítani: október végéig mintegy kilencezer pályázat érkezett. Minden negyedik hazai település, többezer mikro-, kis- és középvállalkozás kapcsolódott be a programokba. Az első tíz hónapban elbírált pályázatok több mint háromnegyede nyert, és az 55 milliárd forint állami támogatással 277 milliárd forint értékű beruházás valósul meg. Ez azt jelenti, hogy egy forint állami támogatás több mint öt forint vállalkozói, önkormányzati vagy családi forrást von be a gazdaság vérkeringésébe. A rajt tehát merész reményeinket is felülmúlva jól sikerült, most már"„csak" tartani kell az irányt és sebességet. Az első év tapasztalatai és a menet közben beérkezett hasznos, új javaslatok figyelembevételével dolgoztuk ki a Széchenyi-Terv 2002. évi pályázatait. Ezek célzottabbak, a legsikeresebbnek bizonyult programokra koncentrálnak, még kedvezőbb feltételeket tartalmaznak, és még gyorsabban elérhetőek, hiszen már 2001. decembertől be lehet nyújtani a 2002. évi pályázatokat. Őszintén remélem, hogy a jó példákat, sikeres mintákat követve 2002-ben még többen döntenek úgy, hogy megvalósítják céljaikat és ezzel közös álmunkat: a gyorsan fejlődő, az európai integrációba sikeresen beilleszkedő és jólétben élő Magyarországot. Budapest, 2001. november 14. Matolcsy György gazdasági miniszter Ady-napok - kilencedszer A párkányi Ady hndre Alapiskola az. elmúlt héten, azaz névadója halálának évfordulója közelében - hagyományait követve - Ady-napokat rendezett. Az egy hetes programsorozatra meghívták a környék magyar nyelvű iskoláinak tanulóit, valamint tcstvériskolájuk, az e^ ergomi József Attila Általános Isis i nevelőit és diákjait is. . ovember 19-én ünnepélyes megnyitóval indult a redkivüli hét, s megnyílt az iskola épületében rendezett kiállítás is, melyre az esztergomi józsefesek is küldtek anyagot. Hagyomány már, hogy tantárgyi versenyeken is megmérkőznek a meghívott iskolák tanulói. így például az idén irodalmi vetélkedő volt a Toldi-trilógiából, majd angol és német nyelvi vetélkedőn, matamatikai és néprajzi versenyen mérték össze erejüket a diákok, köztük az esztergomiak is, akik a középmezőnyben végeztek. Dc számos más program is várta az érdeklődőket. Az esztergomi résztvevők ismét élvezhették az új híd előnyeit, nem kell már a kompra várniuk, ha látogatóba akarnak menni testvériskolájukhoz. A tartalmas és hasznos kapcsolat, az érdekes programok sorozata tavasszal Esztergomban folytatódik, ahol a József Attila Napok rendezvényein majd a párkányiak lesznek a szívesen látott vendégek. K-Sz.E. írott emlékezet A Magyar Levéltáros Egyesület „Írott emlékezet" címmel kétnapos tanácskozást és könyvbemutatót szervezett Budapesten. Az elmúlt 15 év termését felvonultató könyvbemutatón az ország összes levéltára résztvett. - A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárában a rendszeres könyvkiadás 1992-ben kezdődött. Az elmúlt évek alatt összesen nyolc kötet jelent meg. Az évkönyvek tematikájuk szerint tanulmánykötetek, konferencia-kötetek, forráskiadványok és a hiánypótlásnak számító feldolgozás Esztergom 1956-os eseményeiről. A helytörténeti munkák megjelentetése mellett főként forráskiadványok és segédletek kiadását tervezzük. Még idén megjelenik a Palásthy-család repertóriuma, ami a családi levéltárban található oklevelek regesztáit is tartalmazza és év végéig elkészül az új fondjegyzék kézirata is. A levéltár sokrétű feladatainak teljesítése mellett évente egy kötet kiadására vállalkozhatunk, de ez a feldolgozó-munkák előrehaladtával reményeink szerint változni fog - mondta érdeklődésünkre Csombor Erzsébet, a megyei levéltár igazgatója. Talán kevesen tudják, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Esztergomban három épületben helyezkedik el - a Vörösmarty u. 7. cs 14., valamint a Deák F. u. 2. szám alatt és szervezeti egységébe tartozik a Komáromi Fióklevéltár is. A levéltár a KF.M Önkormányzat testületének, hivatalainak és intézményeinek. valamint ezek jogelődeinek (történeti Komárom cs Esztergom vármegye) maradandó értékű iratanyagát, valamint a megye területen keletkezett minden oly an levéltári anyagot gyűjti és őrzi, ami nem tartozik más levéltár illetékességi körébe. Az intézménv Esztergomban összesen 8000 iratfolyómétert, a Komáromi Fióklevéltárban pedig 110 ifm. anyagot őriz. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárában található iratanyag gerincét az 1950-ben az Esztergom megye és Esztergom megyeijogú város levéltárának összevonásával létrejött Komárom Megyei Közlevéltár anyaga adja. A legkorábbi vármegyei és városi iratok a 17. század első feléből származnak, az ezt megelőző időszak anyaga ugyanis a török időkben elpusztult. Ajelenlegi megye területén található városok, illetve kisebb települések közül 60 község, zömmel 20. századi iratanyaga került a levéltár őrizetébe. A történeti Komárom vármegye és Komárom szabad királyi város levéltára az első és második világháborút követő területrendezések következményeként a szlovákiai Nyitrai Területi Levéltárban, illetve az utóbbi a Komáromi Állami Járási Levéltárban található. A közigazgatás területi szakszervei közül külön említést érdemel a Komáromi Pénzügyigazgatóság és az Esztergom Megyei Tanfelügyelőség anyaga. A Tanfelügyelőség anyagában az 1939. évvel kezdődő iratok az ideiglenesen visszacsatolt területeken fekvő iskolák helyzetéről is tájékoztatnak. A jogszolgáltatás területi szakszerveitől átvett anyagok közül kiemelkedő értékűek a 19. századi esztergomi járás kataszteri felvételét tartalmazó iratok. A megye területén található országos jelentőségű szénbányák anyaga a Magyar Országos Levéltárba került, míg a kisebb jelentőségű gazdasági szervek fondjait a megyei levéltár őrzi. Az esztergomi székesfőkáptalan hiteleshelyi levéltára 1997 decembere óta újra a Prímási Levéltárban található, de mikrofilmen a Megyei Levéltárban is a kutatók rendelkezésére áll. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárának címe: Esztergom, Vörösmarty u. 7. Tel ./fax.: (33)411-095, tel.: (33)400768. Postacím: 2501 Esztergom, Pf.: 51. E-mail: kemarchiv@mail.iif.hu Komárom-Esztergom Megyei Levéltár Komáromi Fióklevéltára: Komárom, Szabadság tér 1. Tel.: (34) 340-011; fax: (34) 340-199. Postacím: 2901 Komárom, Pf.: 29. (-gé) Az ország járdája Vajon mit gondol magában az ország járdája? Tudja, hogy ő nem a háztulajdonosé, érzi, hogy nem a városé, sejti, hogy nem a megyéé; akkor csakis az országé lehet. Az említettjárdaszakasz bizony csak nyűg a háztulajdonos nyakán. Nem elég, hogy azzal büntette őt a sors, hogy a főútvonal összes piszka bevonja. Ráadásul: a buszmegálló minden kellemetlensége is tetézi ezt. A derék utazni vágyó polgárok bokáig gázolhatnak a porban, de hogy változatosabb legyen a talaj a lábuk alatt, nagy szélfúvás idején a járdát még falevelek, cigarettacsikkek és eldobált papírok is dúsan borítják. Elmondhatjuk tehát, hogy járdánk halmozottan hátrányos helyzetű. Nem csoda, ha senki sem kötődik hozzá. Jövője még sötétebbnek látszik, hiszen nagy a valószínűsége annak, ha a forgalom a többszörösérc növekszik, a por nem fog ennek arányában csökkenni. Nem esik meg a szíve valakinek nevezetes járdaszakaszunkon? Igazán örökbe fogadhatná valaki az. ország járdáját, mint teszik ezt például az állatkert bájos lakóival! Gondoljanak bele, milyen elhagyatottnak érezheti magát az ország járdája! Sz.Á. Esztergomba érkezett a Mesevonat Hazai közönsége előtt aratott sikert a Bóbita Különösen aktív, eleven közönség foglalta el november 19-c cs 20-a délelőttjén a Szabadidőközpont színházterme sorait: a színpadról gyakran elhangzó kérdésekre kórusban érkezett a felelet, voltak, akik oldalt táncolni kezdtek, s az egyik dal segítségével a többiek is megmozgathatták tagjaikat, a lábuktól az - orrukig. Természetesen óvodások vették birtokukba a nézőteret a két nap három előadásán. Akik pedig számukra mindvégig izgalmas, játékos előadást nyújtottak, akiket a narancssárga folton!'olt-ruhák rejtettek, a Bóbita Együttes tagjai: Farkas Gábor, Istvánl'i Gábor (Dudu), Kovács-Simon János (Simi) és Szálkái Zoltán voltak. Velük beszélgettünk az előadások után. - A mostani esztergomi program nem kötődött valamelyik jeles ünnephez, a gyereknaphoz, a Szent Istvcinnapokhoz, a Mikuláshoz, vagy a karácsonyhoz. Mi határozta meg az. időpont meg választását ? - A Bóbita éppen december 2-án ünnepli négyéves fennállását, de az utóbbi időben főként az ország távolabbi részein, Soprontól Békéscsabáig - és persze Budapesten - léptünk fel. Rengeteg helyszínen jártunk, ám éppen városunk, Esztergom maradt ki. Nyíregyházáról hazafelé jövet, a hosszú kocsiúton jött az a gondolat, hogy az új műsorunkat, amely merőben más, mint a régi, Esztergomban még nem ismeri a közönség. így született meg az elhatározás, hogy itt is bemutatjuk ezt az anyagot. Meghívtuk a helyi gyerekeket, s olyan nagy volt az érdeklődés, hogy három teltházas előadást tudtunk adni. Azt mi is sejtettük, hogy egy alkalom nem lesz elég, de mivel a Szabadidőközpont partner volt fellépésünkhöz, így lehetőség volt arra, hogy egymás után többször is fellépjünk. - Ez. az. érdeklődés nyilván a korábbi sz.ereplésetek emlékein, élményein alapulhatott, hiszen a helybeli óvodák, amelyeket a régi előadások után most ismét megkerestetek, örömmel vásároltcik meg elővételben a jegyeket és küldték csoportjaikat a mostani városi előadásra. Korábban városunkban is szép számmal volt előadásotok. -így van. Természetesen itt, helyben indultunk, de az utóbbi két évben nagy változáson mentünk keresztül. Ez főleg abban nyilvánul meg, hogy most már jobban belevonjuk a közönséget a műsorba. Tavasszal voltunk egy országos dalfesztiválon és ott láttuk, hogy valójában ez a jövő: a gyerekeket közvetlenül is bele kell vonni a játéba, az előadásba. A mi esetünkben ez a zenélésre is kiterjed. - Ez a mostani fellépésetek is örömére szolgálta lelkes közönségnek. A gyerekeknek közösen kellett előhívni a játékállatokat az utazótáskából, Simi süni simogatásra, a jegesmedve, a legjobb halász, vigasztalásra szorult, egy alakalommal pedig varázskötélen kelt át egy-egy gyermek Afrikából Ausztráliába. Gondolom, más alkalommal is hasonló tetszést arattok, s ilyenfajta játékos zenéléssel töltitek el, töltitek ki a fellépést. - Természetesen. A gyerekközönség a legőszintébb és egyben a leghálásabb közönség is, így a visszajelzésekből folyamatosan le tudjuk mérni, mire van éppen igény. Ez eredményezte most is azt, hogy együtt tudtunk lenni, játszani a gyerekekkel, s a látottakat, azt hiszem, nem kell kommentálni. - Korábban már részben együtt játszattatok, de más zenét, más felállásban. Hogyan született meg annak gondolata, hogy ezentúl gyerekek előtt léptek fel? - Négy éve a Szabadidőközpont Csillagszóró című rendezvényére hívtak meg minket, az akkor még főként country zenét játszó zenekart, mert úgy gondolták, ez tetszeni fog a gyerekeknek. Ehhez először zenésztársakat kerestünk, s így született meg a Bóbita együttes. Látva azután, hogy valóban sikert arattunk és tapasztalva az igényt egy ilyen zenekar iránt, később is együtt maradtunk. Azóta bebizonyosodott, nemcsak Esztergomban, hanem szerte az országban megvolt az az űr, amit talán sikerül együttesünknek betöltenie. - Pedig az. ország területén több, hozzátok hasonlóan gyerekzenével foglalkozó együttes van. Ok nem vállalnak távolabbi fellépéseket? - Ahogyan mi látjuk, mindenki lokálisan működik, de a mai magyar gyerekzenei világban nincsenek meg azok a zenekarok, azok az egyéniségek, akik korábban meghatározták ezt a műfajt. A mostani zenekarok bár működnek, nem olyan hangsúllyal vannak jelen a mai zenei világban, kevés szereplést vállalnak. - Ti hol foglaltok helyet ebben a « mezőnyben »? - Egyre inkább feltörekvő zenekar vagyunk. Az ország különböző pontjairól érkeznek hozzánk felkérések és Budapesten is sok fesztiválon veszünk részt. Ennek megszervezésével természetesen nem tudunk csak mi magunk foglalkozni: egy fővárosi programszervező és egy programszervezőiroda van segítségünkre, de önállóan, az ő segítségük nélkül is vállalunk fellépéseket. Ez utóbbi főként az esztergomi és a környékbeli szereplésekre vonatkozik. Ez persze csak úgy lehetséges, hogy programszervezőink tiszteletben tartják ezeket a fellépéseinket, mivel nem vagyunk nekik alárendelve. - A Mesevonat új számokkal érkezett Esztergomba. Milyen dalokat hoztatok? - A dalok egy téma köré csoportosulnak: egy Föld körüli utazásra hívjuk a gyerekeket, a zene és a mese erről szól. Most ezzel a tematikus válogatással járjuk az országot, s ezzel léptünk fel itt, Esztergomban is. - Előző és eddig egyetlen kiadott hanganyagotok, a Lódítások sokfajta zenei stílust, összetett zenei élményt kínál, még a felnőttek számára is. Ebben nyilván szerepet játszik az, hogy mindnyájan képzett zenészek vagytok és hogy Simi személyében egy baszszusgitár-tanár is együttesetek tagja. Megmarad-e ez a sokoldalúság továbbra is? - Igen. A Föld körül utazva nemcsak különböző tájak, földrészek megismerése válik lehetővé a gyerekek számára, de alkalom nyílik az ottani zenei stílusok, hangzásvilágok megszólaltatására is. Főként óvodás közönségünk a megszólításon, a játékba való bevonáson kívül ugyancsak igényli ezt a változatosságot. A mostani számok közül a dél-amerikai karneválhangulatot idéző Bolond bál című dal azért is kiemelkedő, mert ennél a gyerekek a latinos ritmus hatására különösen jól érzik a zene pezsgését és ez a lendület nagyon magával ragadja őket. E számnál természetesen ők is a színpadon vannak és különböző zeneszerszámokkal támogatják az együttest. -Új dalokkal, új anyaggal léptetek most fel itthon is. Új lemez kiadását tervezitek? - Igen. Az előző kazetta kis példányszámban készült, szerzői kiadásban, tehát kiadó nélkül, önköltségi alapon. Mostani célunk már egy országos terjesztésű anyag megjelentetése, hiszen például Sopronban az elmúlt héten jártunk, de ma is kapunk onnan telefonokat, mert fellépésünk után lemezt szeretnének tőlünk vásárolni a megismert dalokkal. Megérett az idő az új számok kiadására, annál is inkább, mert a most játszott egy órás műsoron kívül még több lemezre való anyag van a tarsolyunkban. De elsődleges célunk most természetesen a Mesevonat kiadása, ehhez keresünk támogatókat, kiadót. - További sok sikert kívánunk! Istvánffy Miklós