Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-20 / 50-52. szám

334 Esztergom és Vidéke 2001. december 20. DECEMBERTŐL MÁR LEHET PÁLYÁZNI! Matolcsy György gazdasági miniszter levele Tisztelt Polgárok! Ez év elején nemcsak új évezredre, évszázadra lapoztunk a naptár­ban, hanem a Széchenyi-Terv elindításává! megkezdtük a gazdasági felzárkózás és a társadalmi felemelkedés évtizedét is. A kormány - a magyar emberek álmait, tettrekészségét és különleges nemzeti kincse­inket, képességeinket is megmozdítva-nem kisebb célt tűzött ki, mint hogy az új gazdaság- és társadalompolitikával Magyarország elérje az Európai Unió átlagos gazdasági fejlettségi szintjét. A Széchenyi-Terv lényege az, hogy az. állani szövetségesként műkö­dik egyiitt a vállalkozókkal, önkormányzatokkal, családokkal, a gaz­dasági élet minden szereplőjével. Közös elképzelések, tervek épültek be a fejlesztési programokba és pályázatokba. Azok megvalósítása a vállalkozások, települések, családok lehetősége és feladata, ehhez az állam szándéka szerint kezdő segítséget nyújt vissza nem térítendő támogatás formájában. A Gazdasági Minisztérium 2001-ben kiírt közel száz pályázati felhívásával szinte az egész országot sikerült megmozdítani: október végéig mintegy kilencezer pályázat érkezett. Minden negyedik hazai település, többezer mikro-, kis- és középvállalkozás kapcsolódott be a programokba. Az első tíz hónapban elbírált pályázatok több mint háromnegyede nyert, és az 55 milliárd forint állami támogatással 277 milliárd forint értékű beruházás valósul meg. Ez azt jelenti, hogy egy forint állami támogatás több mint öt forint vállalkozói, önkormányzati vagy családi forrást von be a gazdaság vérkeringésébe. A rajt tehát merész reményeinket is felülmúlva jól sikerült, most már"„csak" tartani kell az irányt és sebességet. Az első év tapasztalatai és a menet közben beérkezett hasznos, új javaslatok figyelembevételével dolgoztuk ki a Széchenyi-Terv 2002. évi pályázatait. Ezek célzottabbak, a legsikeresebbnek bizonyult prog­ramokra koncentrálnak, még kedvezőbb feltételeket tartalmaznak, és még gyorsabban elérhetőek, hiszen már 2001. decembertől be lehet nyújtani a 2002. évi pályázatokat. Őszintén remélem, hogy a jó példákat, sikeres mintákat követve 2002-ben még többen döntenek úgy, hogy megvalósítják céljaikat és ezzel közös álmunkat: a gyorsan fejlődő, az európai integrációba sikeresen beilleszkedő és jólétben élő Magyarországot. Budapest, 2001. november 14. Matolcsy György gazdasági miniszter Ady-napok - kilencedszer A párkányi Ady hndre Alapiskola az. elmúlt héten, azaz névadója halálának évfordulója közelében - hagyományait követve - Ady-napokat rendezett. Az egy hetes programsorozatra meghívták a környék magyar nyelvű iskoláinak tanulóit, valamint tcstvériskolájuk, az e^ ergomi József Attila Általános Is­is i nevelőit és diákjait is. . ovember 19-én ünnepélyes meg­nyitóval indult a redkivüli hét, s meg­nyílt az iskola épületében rendezett ki­állítás is, melyre az esztergomi józsefe­sek is küldtek anyagot. Hagyomány már, hogy tantárgyi ver­senyeken is megmérkőznek a meghí­vott iskolák tanulói. így például az idén irodalmi vetélkedő volt a Toldi-trilógi­ából, majd angol és német nyelvi vetél­kedőn, matamatikai és néprajzi verse­nyen mérték össze erejüket a diákok, köztük az esztergomiak is, akik a kö­zépmezőnyben végeztek. Dc számos más program is várta az érdeklődőket. Az esztergomi résztvevők ismét élvez­hették az új híd előnyeit, nem kell már a kompra várniuk, ha látogatóba akar­nak menni testvériskolájukhoz. A tartalmas és hasznos kapcsolat, az érdekes programok sorozata tavasszal Esztergomban folytatódik, ahol a Jó­zsef Attila Napok rendezvényein majd a párkányiak lesznek a szívesen látott vendégek. K-Sz.E. írott emlékezet A Magyar Levéltáros Egyesület „Írott emlékezet" címmel kétnapos tanácskozást és könyvbemutatót szervezett Budapesten. Az elmúlt 15 év termését felvonultató könyvbemu­tatón az ország összes levéltára részt­vett. - A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárában a rend­szeres könyvkiadás 1992-ben kezdő­dött. Az elmúlt évek alatt összesen nyolc kötet jelent meg. Az évköny­vek tematikájuk szerint tanul­mánykötetek, konferencia-kötetek, forráskiadványok és a hiánypótlás­nak számító feldolgozás Esztergom 1956-os eseményeiről. A helytörté­neti munkák megjelentetése mellett főként forráskiadványok és segédle­tek kiadását tervezzük. Még idén megjelenik a Palásthy-család reper­tóriuma, ami a családi levéltárban ta­lálható oklevelek regesztáit is tartal­mazza és év végéig elkészül az új fondjegyzék kézirata is. A levéltár sokrétű feladatainak teljesítése mel­lett évente egy kötet kiadására vállal­kozhatunk, de ez a feldolgozó-mun­kák előrehaladtával reményeink szerint változni fog - mondta érdek­lődésünkre Csombor Erzsébet, a me­gyei levéltár igazgatója. Talán kevesen tudják, hogy a Ko­márom-Esztergom Megyei Önkor­mányzat Levéltára Esztergomban há­rom épületben helyezkedik el - a Vörösmarty u. 7. cs 14., valamint a Deák F. u. 2. szám alatt és szerve­zeti egységébe tartozik a Komáromi Fióklevéltár is. A levéltár a KF.M Önkormányzat testületének, hivatalainak és intéz­ményeinek. valamint ezek jogelődei­nek (történeti Komárom cs Eszter­gom vármegye) maradandó értékű iratanyagát, valamint a megye terüle­ten keletkezett minden oly an levéltári anyagot gyűjti és őrzi, ami nem tarto­zik más levéltár illetékességi körébe. Az intézménv Esztergomban össze­sen 8000 iratfolyómétert, a Komáro­mi Fióklevéltárban pedig 110 ifm. anyagot őriz. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárában találha­tó iratanyag gerincét az 1950-ben az Esztergom megye és Esztergom me­gyeijogú város levéltárának összevo­násával létrejött Komárom Megyei Közlevéltár anyaga adja. A legkoráb­bi vármegyei és városi iratok a 17. század első feléből származnak, az ezt megelőző időszak anyaga ugyanis a török időkben elpusztult. Ajelenle­gi megye területén található városok, illetve kisebb települések közül 60 község, zömmel 20. századi iratanya­ga került a levéltár őrizetébe. A történeti Komárom vármegye és Komárom szabad királyi város levél­tára az első és második világháborút követő területrendezések következ­ményeként a szlovákiai Nyitrai Terü­leti Levéltárban, illetve az utóbbi a Komáromi Állami Járási Levéltár­ban található. A közigazgatás területi szakszervei közül külön említést érdemel a Ko­máromi Pénzügyigazgatóság és az Esztergom Megyei Tanfelügyelőség anyaga. A Tanfelügyelőség anyagá­ban az 1939. évvel kezdődő iratok az ideiglenesen visszacsatolt területe­ken fekvő iskolák helyzetéről is tájé­koztatnak. A jogszolgáltatás területi szakszer­veitől átvett anyagok közül kiemel­kedő értékűek a 19. századi esztergo­mi járás kataszteri felvételét tartalmazó iratok. A megye területén található országos jelentőségű szén­bányák anyaga a Magyar Országos Levéltárba került, míg a kisebb jelen­tőségű gazdasági szervek fondjait a megyei levéltár őrzi. Az esztergomi székesfőkáptalan hiteleshelyi levél­tára 1997 decembere óta újra a Prímá­si Levéltárban található, de mikrofil­men a Megyei Levéltárban is a kutatók rendelkezésére áll. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárának címe: Esztergom, Vörösmarty u. 7. Tel ./fax.: (33)411-095, tel.: (33)400­768. Postacím: 2501 Esztergom, Pf.: 51. E-mail: kemarchiv@mail.iif.hu Komárom-Esztergom Megyei Le­véltár Komáromi Fióklevéltára: Ko­márom, Szabadság tér 1. Tel.: (34) 340-011; fax: (34) 340-199. Posta­cím: 2901 Komárom, Pf.: 29. (-gé) Az ország járdája Vajon mit gondol magában az or­szág járdája? Tudja, hogy ő nem a háztulajdonosé, érzi, hogy nem a vá­rosé, sejti, hogy nem a megyéé; ak­kor csakis az országé lehet. Az em­lítettjárdaszakasz bizony csak nyűg a háztulajdonos nyakán. Nem elég, hogy azzal büntette őt a sors, hogy a főútvonal összes piszka bevonja. Ráadásul: a buszmegálló minden kellemetlensége is tetézi ezt. A de­rék utazni vágyó polgárok bokáig gázolhatnak a porban, de hogy vál­tozatosabb legyen a talaj a lábuk alatt, nagy szélfúvás idején a járdát még falevelek, cigarettacsikkek és eldobált papírok is dúsan borítják. Elmondhatjuk tehát, hogy járdánk halmozottan hátrányos helyzetű. Nem csoda, ha senki sem kötődik hozzá. Jövője még sötétebbnek lát­szik, hiszen nagy a valószínűsége annak, ha a forgalom a többszörösé­rc növekszik, a por nem fog ennek arányában csökkenni. Nem esik meg a szíve valakinek nevezetes jár­daszakaszunkon? Igazán örökbe fo­gadhatná valaki az. ország járdáját, mint teszik ezt például az állatkert bájos lakóival! Gondoljanak bele, milyen elha­gyatottnak érezheti magát az ország járdája! Sz.Á. Esztergomba érkezett a Mesevonat Hazai közönsége előtt aratott sikert a Bóbita Különösen aktív, eleven közönség foglalta el november 19-c cs 20-a délelőttjén a Szabadidőközpont színházterme sorait: a színpadról gyakran elhangzó kérdésekre kórusban érkezett a felelet, voltak, akik oldalt táncolni kezdtek, s az egyik dal segítsé­gével a többiek is megmozgathatták tagjaikat, a lábuktól az - orrukig. Természetesen óvodások vették birtokukba a nézőteret a két nap három előadásán. Akik pedig számukra mindvégig izgalmas, játékos előadást nyújtottak, akiket a narancssárga folton!'olt-ruhák rejtettek, a Bóbita Együttes tagjai: Farkas Gábor, Istvánl'i Gábor (Dudu), Kovács-Simon János (Simi) és Szálkái Zoltán voltak. Velük beszélgettünk az előadások után. - A mostani esztergomi program nem kötődött valamelyik jeles ünnep­hez, a gyereknaphoz, a Szent Istvcin­napokhoz, a Mikuláshoz, vagy a kará­csonyhoz. Mi határozta meg az. időpont meg választását ? - A Bóbita éppen december 2-án ünnepli négyéves fennállását, de az utóbbi időben főként az ország távo­labbi részein, Soprontól Békéscsabá­ig - és persze Budapesten - léptünk fel. Rengeteg helyszínen jártunk, ám éppen városunk, Esztergom maradt ki. Nyíregyházáról hazafelé jövet, a hosszú kocsiúton jött az a gondolat, hogy az új műsorunkat, amely merő­ben más, mint a régi, Esztergomban még nem ismeri a közönség. így szü­letett meg az elhatározás, hogy itt is bemutatjuk ezt az anyagot. Meghív­tuk a helyi gyerekeket, s olyan nagy volt az érdeklődés, hogy három telt­házas előadást tudtunk adni. Azt mi is sejtettük, hogy egy alkalom nem lesz elég, de mivel a Szabadidőköz­pont partner volt fellépésünkhöz, így lehetőség volt arra, hogy egymás után többször is fellépjünk. - Ez. az. érdeklődés nyilván a koráb­bi sz.ereplésetek emlékein, élményein alapulhatott, hiszen a helybeli óvo­dák, amelyeket a régi előadások után most ismét megkerestetek, örömmel vásároltcik meg elővételben a jegye­ket és küldték csoportjaikat a mostani városi előadásra. Korábban váro­sunkban is szép számmal volt előadá­sotok. -így van. Természetesen itt, hely­ben indultunk, de az utóbbi két évben nagy változáson mentünk keresztül. Ez főleg abban nyilvánul meg, hogy most már jobban belevonjuk a közön­séget a műsorba. Tavasszal voltunk egy országos dalfesztiválon és ott lát­tuk, hogy valójában ez a jövő: a gye­rekeket közvetlenül is bele kell vonni a játéba, az előadásba. A mi esetünk­ben ez a zenélésre is kiterjed. - Ez a mostani fellépésetek is örö­mére szolgálta lelkes közönségnek. A gyerekeknek közösen kellett előhívni a játékállatokat az utazótáskából, Si­mi süni simogatásra, a jegesmedve, a legjobb halász, vigasztalásra szorult, egy alakalommal pedig varázsköté­len kelt át egy-egy gyermek Afrikából Ausztráliába. Gondolom, más alka­lommal is hasonló tetszést arattok, s ilyenfajta játékos zenéléssel töltitek el, töltitek ki a fellépést. - Természetesen. A gyerekközön­ség a legőszintébb és egyben a leghá­lásabb közönség is, így a visszajelzé­sekből folyamatosan le tudjuk mérni, mire van éppen igény. Ez eredmé­nyezte most is azt, hogy együtt tud­tunk lenni, játszani a gyerekekkel, s a látottakat, azt hiszem, nem kell kom­mentálni. - Korábban már részben együtt játszattatok, de más zenét, más felál­lásban. Hogyan született meg annak gondolata, hogy ezentúl gyerekek előtt léptek fel? - Négy éve a Szabadidőközpont Csillagszóró című rendezvényére hívtak meg minket, az akkor még fő­ként country zenét játszó zenekart, mert úgy gondolták, ez tetszeni fog a gyerekeknek. Ehhez először zenész­társakat kerestünk, s így született meg a Bóbita együttes. Látva azután, hogy valóban sikert arattunk és ta­pasztalva az igényt egy ilyen zenekar iránt, később is együtt maradtunk. Azóta bebizonyosodott, nemcsak Esztergomban, hanem szerte az or­szágban megvolt az az űr, amit talán sikerül együttesünknek betöltenie. - Pedig az. ország területén több, hozzátok hasonlóan gyerekzenével foglalkozó együttes van. Ok nem vál­lalnak távolabbi fellépéseket? - Ahogyan mi látjuk, mindenki lo­kálisan működik, de a mai magyar gyerekzenei világban nincsenek meg azok a zenekarok, azok az egyénisé­gek, akik korábban meghatározták ezt a műfajt. A mostani zenekarok bár működnek, nem olyan hangsúllyal vannak jelen a mai zenei világban, kevés szereplést vállalnak. - Ti hol foglaltok helyet ebben a « mezőnyben »? - Egyre inkább feltörekvő zenekar vagyunk. Az ország különböző pont­jairól érkeznek hozzánk felkérések és Budapesten is sok fesztiválon ve­szünk részt. Ennek megszervezésével természetesen nem tudunk csak mi magunk foglalkozni: egy fővárosi programszervező és egy program­szervezőiroda van segítségünkre, de önállóan, az ő segítségük nélkül is vállalunk fellépéseket. Ez utóbbi fő­ként az esztergomi és a környékbeli szereplésekre vonatkozik. Ez persze csak úgy lehetséges, hogy program­szervezőink tiszteletben tartják eze­ket a fellépéseinket, mivel nem va­gyunk nekik alárendelve. - A Mesevonat új számokkal érke­zett Esztergomba. Milyen dalokat hoztatok? - A dalok egy téma köré csoporto­sulnak: egy Föld körüli utazásra hív­juk a gyerekeket, a zene és a mese erről szól. Most ezzel a tematikus válogatással járjuk az országot, s ez­zel léptünk fel itt, Esztergomban is. - Előző és eddig egyetlen kiadott hanganyagotok, a Lódítások sokfajta zenei stílust, összetett zenei élményt kínál, még a felnőttek számára is. Eb­ben nyilván szerepet játszik az, hogy mindnyájan képzett zenészek vagytok és hogy Simi személyében egy basz­szusgitár-tanár is együttesetek tagja. Megmarad-e ez a sokoldalúság to­vábbra is? - Igen. A Föld körül utazva nem­csak különböző tájak, földrészek megismerése válik lehetővé a gyere­kek számára, de alkalom nyílik az ottani zenei stílusok, hangzásvilágok megszólaltatására is. Főként óvodás közönségünk a megszólításon, a já­tékba való bevonáson kívül ugyan­csak igényli ezt a változatosságot. A mostani számok közül a dél-amerikai karneválhangulatot idéző Bolond bál című dal azért is kiemelkedő, mert ennél a gyerekek a latinos ritmus ha­tására különösen jól érzik a zene pezsgését és ez a lendület nagyon ma­gával ragadja őket. E számnál termé­szetesen ők is a színpadon vannak és különböző zeneszerszámokkal támo­gatják az együttest. -Új dalokkal, új anyaggal léptetek most fel itthon is. Új lemez kiadását tervezitek? - Igen. Az előző kazetta kis pél­dányszámban készült, szerzői kiadás­ban, tehát kiadó nélkül, önköltségi alapon. Mostani célunk már egy or­szágos terjesztésű anyag megjelente­tése, hiszen például Sopronban az el­múlt héten jártunk, de ma is kapunk onnan telefonokat, mert fellépésünk után lemezt szeretnének tőlünk vásá­rolni a megismert dalokkal. Megérett az idő az új számok kiadására, annál is inkább, mert a most játszott egy órás műsoron kívül még több lemezre való anyag van a tarsolyunkban. De elsődleges célunk most termé­szetesen a Mesevonat kiadása, ehhez keresünk támogatókat, kiadót. - További sok sikert kívánunk! Istvánffy Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents