Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-20 / 50-52. szám

10 2001. október 18. Felvidékről a Kolos kórházba Régiós együttműködést írtak alá (Ps.) Október 31-én délben korszakos jelentőségű szándéknyilatkozatot írtak alá a Vaszary Kolos kórház tanácstermében: Meggyes Tamás polgármester, dr. Só­lyom Olimpia főigazgató-főorvos, Jan Oravec polgármester, valamint Ladislav Maluska mérnök-igazgató A Mária Valéria híd újjáépítésének kezde­tén már felvette a kapcsolatot egymással az esztergomi és a párkányi övezetet képező Ister-Granum határ-menti kisrégió egészségügyi szakbizottsága. A gyü­mölcsözően fejlődő kapcsolatok eljutottak az együttműködésig. Dr. Mikolasek Sándor kórházi szaktanácsadó - a Vág-Duna-Ipoly nagyrégiót képviselve - kö­szöntőjében többek között ezeket mondta: Meggyes Tamás, Jan Oravec polgármesterek, Latorcai János országgyűlési képviselő már eddig is sokat tettek a régióért. - A megújuló esztergomi Vaszary Kolos kórház vezetése felülvizsgálta a Mária Valéria híd átadása utáni helyzet­ben kialakult újabb kötelezettségeit és lehetőségeit. Elemzésük kimutatta, hogy Párkány és a környékbeli 22 köz­ség közel 35 ezer lakosának kórházi orvosi ellátása Esztergomban eredmé­nyesebben szervezhető, mint az innen 50-70 kilométerre lévő Érsekújváron. Miután a Vág-Duna-Ipoly európai nagyrégió intézményes keretet is bizto­sít a határon átnyúló betegellátásra, a határ-menti kisrégió egészségügyi szakbizottságának közreműködésével tervezetet dolgozott ki a lehetőségek feltárása céljából. A kezdeményezést Jan Oravec, Stúrovo polgármestere szí­vesen fogadta és az ottani rendelőinté­zet szakembereinek meghallgatása után maga is fontosnak tartotta, hogy a kis­térségben is erősödjék a betegek gyó­gyításában résztvevők együttműködé­se. A kórház főigazgatója, dr. Sólyom Olimpia és a polgármester ezek után ma Esztergomban szándéknyilatkozatot ír­tak alá, melyben kötelezettséget vállal­nak arra, hogy megvizsgálják, miként tudna az esztergomi kórház részt venni Párkány és a környékén lévő községek betegeinek ellátásában, valamint ho­gyan tudnak hozzájárulni a kistérség­ben dolgozó szlovákiai és magyar orvo­sok szakmai továbbképzéséhez. Az együttműködés során tisztázni kíván­ják, hogy az elgondolásaikhoz mit szól az érintett lakosság, az orvosok és a társadalombiztosítás szervei. A gyógyí­tó munka költségeinek elszámolása ugyan részletkérdés, de e nélkül a rend­szer nem működik. Az aláírók úgy vé­lik, hogy törekvéseik más határ-menti térségekben is például szolgálnak és ed­dig periférián lévő települések ezáltal közelebb kerülnek a centrumhoz. A főigazgató-főorvos asszony a főor­vosi kar több tagjával együtt lapunk kérdésére elmondta, hogy napokon be­lül megérkezik a vizsgálatokhoz nagy fontosságú computertomográf (CT). Megtudtuk, hogy az érsekújvári kórház Szlovákiában élenjáró, 22 osztállyal működik, idegsebészete kiváló. Eszter­gomban mindenekelőtt a sürgősségi el­látást ajánlják, hiszen a most üzembe helyezett párkányi mentőállomás képes 5-10 perc alatt beszállítani a betegeket. A Vaszary kórházban Felvidékről már negyven nővér dolgozik, köztük ottani orvosfeleségek is. Ennek köszönhetően nem beszélhetnek az országos nővérhi­ányról. Megtudtuk azt is, hogy a közel­múlt megyei orvosnapon felvidéki elő­adók és résztvevők is voltak. Elindult már a státusztörvény hatályba lépését jócskán megelőzően a Dunán innen és határon túliak gyümölcsöző együttmű­ködése, mely reményeink szerint csak terebélyesedni fog - összegezte mélta­tásában Meggyes Tamás polgármester. A Bocskai Szabadegyetem előadásai Október 18-án a Gazdakör épületében Győri Béla, a MIÉP sajtószóvivője, közismert újságíró tartott előadást a magyar mezőgazdaság közelmúltjáról, szo­morú jelenéről és a válságból való kilábalás esélyeiről. A Bocskai Szabadegyetem őszi, második előadásán szépszámú közönség előtt Győri kifejtette, hogy a szocialista típusú téesz-rendszer a magyar parasztok számára „kényszerzubbony" volt. de a háztáji gazdaságok mégis fellendítették a magyar mezőgazdaságot, mely már a huszadik század elején is világszínvonalú volt. A rendszerváltás után viszont külföldi tulajdonba került a magyar gabonaipar és a mezőgazdasági feldolgozóipar is:., 12 cukorgyárból már csak 5 maradt magyar tulajdonban." Amíg az. Európai Unió országaiban lehetetlen a külföldieknek földhöz jutni, addig Magyarországon az EU kötelezi, hogy tegye lehetővé hosszú távon a külföldiek földhöz jutását. Ugyanakkor az USA-ból importált génmanipulációs termesztési módszerek tönkreteszik a hazai termőföldeket. A megoldás egy új földtörvény lenne, mely biztosítaná, hogy a magyar föld a magyar gazdák tulajdo­nában maradhasson! * November 2-án dr. Serfőző Gusztáv tudományos kutató „ENSZ - EU - Tria­non " című érdekes és vitára buzdító előadásával folytatódott a Zöldházban a Bocskai Szabadegyetem őszi szemesztere. Az előadó, aki korábban a Külügymi­nisztériumban és az Oktatási Minisztériumban is dolgozott, elöljárójában részle­tesen ismertette azt a történelmi folyamatot, melynek következtében Magyaror­szág előbb elveszítette nagyhatalmi szerepét, majd Trianonban területének kéthar­mad részét. Beszélt Kossuth hibás nemzetiségi politikájáról, majd arról, hogy milyen súlyos bűn volt 1914-ben az akkori magyar kormány részéről, hogy beléptünk az első világháborúba. - Magyarország akkor semlegességével megaka­dályozhatta volna az első világháború ki robbantását! - szögezte le. A történelmi visszatekintés után a mai politikai helyzetet vázolta. Az ENSZ-től, az Európa Tanácstól, de az Európai Uniótól sem várhatjuk, hogy megoldja a nemzetiségi problémákat. Ugyanakkor a jelenlegi kormány a státustörvénnycl. a Mária Valéria híd megépítésével, az erdélyi magyar egyetem létrehozásával megtette az első lépéseket ahhoz, hogy a határainkon túl élő magyarok végre elnyerjék jogaikat. D.L. Hangulatos utca mellé nem valók a romok" A mécsesek lángja mellett Mindenszentek és halottak napja előtt sokan mentek ki a temetőkbe kis kapával, virággal, koszorúval. Rendbe hozták hozzátartozóik sírját és környé­két. Elhelyezték virágaikat, koszorúi­kat. Az idén Mindenszentek napja már „pirosbetűs" ünnep volt. Egész nap, de különösen délután nagy volt a forgalom a temető útjain. A sírokat családok áll­ták körül, lehajtott fejjel, összekulcsolt kézzel imádkoztak és emlékeztek sze­retteikre. Meggyújtották gyertyáikat, mécseseiket... így zajlik ez emberemlékezet óta. Sok családba ilyenkor jönnek a távo­labb lakó családtagok, akik év közben nem jöhetnek. Néhányan ekkor fognak kezet, akik egyébként köszönés nélkül mennek el egymás mellett. Estefelé a sok virág mellett a gyer­tyák illata keveredik és hordja szét az őszi szellő. Áhítatos csend, megható ünnepélyes hangulat tölti el a szíveket. Ilyenkor a temetőkápolna kriptájá­nak ablakából is fény szűrődik ki. Éb­ben az évben került volna sor a szent­györgymezó'i temető kápolnájának fel­újítására a toronytól a kriptáig. Sajnos - adminisztrációs - akadályok miatt a munkát nem tudták elkezdeni. így a kriptában a mécsesek, gyertyák lángja csak a málló vakolatú falakat és a nehe­zen kibetűzhető záróköveket világítja meg. Többek között néhány nemesi család tagja pihen a fülkékben, akik a maguk idejében magas tisztségeket vi­seltek. Lássuk! - csikvacsárcsi Miklósffy Imre kirá­lyi tanácsnok hamvai, aki életének 81., alispánságának 27. évében halt meg. - csikvacsárcsi Miklósffy Endre, a család utolsó sarjadéka áldott hamvai, aki életének 75., hivatalnokoskodásá­nak (káptalani ügyvéd) 49. évében hunyt el. Ő volt, aki ... drága jó szülői áldott hamvainak háládatos emlékeze­tére építtette a kápolnát 1835-ben - ol­vasható a kápolna homlokzatán. A ká­polna alatti kriptában gondoskodott a maga és családja temetkezési helyéről. Mellette lévő fülkében nyugszik éde­sanyja, Szentgáli Anna Apollónia. - nemespáni gyöngyöshalászi Ha­mar Pál m. kir. és miniszteri tanácsos közalapítványi igazgató. - Hamar Árpád Esztergom vármegye árvaszéki elnöke. - nagyséei dr. Sey Sándor ny. pénz­ügyi főtanácsos. Ide temették dr. Angyal Kálmán apátplébánost, a Bp. tabáni templom nyugalmazott plébánosát. Vannak zárókövek, melyekben a ne­vek alá kis szöveget véstek. Demeter Julianna neve alatt: „Lenyugodtam mint a nap, felkelék mint a nap. Hiszem az örök életet. " Demeter R. Erzsébet III. r. nővér Margit neve alatt: „Istenem én mindenem, hiszem az örök életet. " Tillmann Jozefa kisasszony neve alatt: „Boldogok a tiszta szívűek, mert ók megtalálják az Istent. " Vannak még üres fülkék, de 1996 óta nem engedélyezik ide a temetést. Az egyes zárókövekre a nemesi cí­mert is fölvésték. Van olyan, ahol a férjnek és feleségnek is volt címere, így két címert véstek a kőre. Érdekes a Miklósffy Endre zárókö­vére vésett címer, ami fordítva került felvésésre. Ennek az a magyarázata, hogy a hagyomány szerint a kihalt ne­mesi család utolsó tagjának sírtáblájára fordítva helyezték el a címerpajzsot. Miklósffy Endre volt csikvacsárcsi csa­lád utolsó tagja, ezért van a címer fejjel lefelé. Reméljük, hogy a következő évben már a felújított kriptafalak és letisztított zárókövek ragyognak a gyertyafény­ben. A temetőből kifelé jövet, bizakod­va olvashatjuk a főkapu fölött: FELTÁ­MADUNK! Bélay Iván (-los) Egy hónappal a Mária Valéria híd átadása után bátran kijelenthetjük, hogy a Prímás-sziget keresettsége is megsokszo­rozódott. Még emlékszünk rá, hogy a késő őszi délutánokon sötétben bukdácsolva bandukoltak haza a kisiskolások. Az Esztergom Szállóba tartó vendégeket, a szigeti sportlétesítményeket látogató hazaiakat három-négy darab villanyoszlopon hatvanas égő igazította el. A Táncsics Mihály utca, a Helischer út egy szakasza, a Nagy-Duna sétány eleje (fotónkon) az. országos úthálózat része lett. A műszaki átadás lényegében megtörtént, kisebb kiigazítások vannak már csak hátra az útépítésnek ebben az első fázisában. Tudnunk kell, hogy mint az országos úthálózat része, az ezzel kapcsolatos beruházások is szakvállalatok kezébe kerültek. Ezért fordultunk kérdéseinkkel Kerékgyártó Attila szakági főmérnökhöz (Köz.útkcz.clőség), valamint Ozorák Gábor létesítményi mérnökhöz (UTIBER Közúti Beruházó Kft.). h "ogy váw^ ^^ ^ ^ 'f ' Jüjjjl egyben az átépítés megrendelője jogi­2252S— • a szerződő felek között az önkormány­zat. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az önkormányzatnak semmilyen hatása nincs az elkészülő létesítmények kialakítására, a valóság ennek ellenke­zője, az út környezetét, hangulatát meg­határozó elemek kivétel nélkül az ön­kormányzat igényeinek megfelelően készültek, példaként említhetem a kan­deláberek típusát, színét, a járdaburko­lat típusát, színét, sőt akár az út végle­ges nyomvonalát. Az elkészült létesítmények minősé­gére garancia az a tény, hogy az általá­nos gyakorlattal ellentétben és tekintet­tel az út kiemelkedőjelentőségére, jelen beruházás független lebonyolító-mér­nök cég bevonásával készül - a mi fel­adatunk a szigorú minőségi előírások betartása és folyamatos műszaki ellen­őrzéssel a legjobb minőség elérése. Remélem, a helyszínen járva már ta­pasztalta, hogy az Ön által említett problémák félreértésen alapulnak, a „hepehupás útszegély" - nem más, mint kapubehajtó és gyalogátkelőhely miatti szegélysüllyesztés, az „igényte­lenjárdalerakás" építés közbeni állapo­tot tükröz, végleges bevibrálás és be­söprés után szép és egyenletes a felület. - A beruházás során a járdaépítési munkálatok több magánkézben lévő in­gatlan kerítését is érintették. Egyes la­kók panaszolták, hogy kerítéseiket meg­rongálták. Úgy tűnik így utólag, hogy hiányzott a kellő összhang a kivitelezők és a tulajdonosok között. Mi erről a véleményük? - Sajnálom, hogy a kerítések, kapuk szintjével kapcsolatosan egyoldalú tá­jékoztatást kapott, az útnyomvonal a Helischer utca l-es számú ingatlan ke­rítését kivéve, néhány centiméter elté­réssel követi az eredeti terep vonalát és nem okoz változást az utcaképben. Az említett ingatlannál a várható vízelve­zetési problémák miatt az út szintjének kb. 30 centiméteres emelésére volt szükség, azonban ez a beavatkozás sem változtatja meg az utcaképet, mert az építés előtt készített fényképeken egyértelműen látható, hogy a kerítéslá­bazat az új járda szintjével megegyező­en földdel takart volt - ez a tény egyéb­ként az Önök által közölt fényképen is észlelhető (színeltérés a kibontott lába­zaton). A véleményem egyébként megegye­zik az Önével, mindenképpen szeren­csés lett volna, ha az útépítéssel egy időben az önkormányzat és a tulajdono­sok helyreállítják a régen elhanyagolt, gyakran düledező kerítéseket - vissza­tetsző és ízléstelen a jó minőségű és hangulatos utca mellett romokat hagy­ni. - Engedéllyel vagy anélkül, de min­denképpen visszatetsző'módon történik az útépítésből kitermelt betonhulladék deponálása a sziget néhány magánkéz­ben lévő telkén. Ráhelyezve az. értékes termőföldre a haszontalan törmeléket. Országos botrányt okozott hasonló el­járás az. M7-es napjainkban történőfel­újításánál. A Prímás-sziget esetében mégis hogyan fordulhatott ez elő? - Föld- és részben törmelékdeponá­lás valóban történt a szigeten, a kivite­lező a magántulajdonos kérésére töltöt­te fel az említett földterületet - a meg­rendelő és a lebonyolító engedélye nél­kül. A deponálásról Építési Napló be­jegyzésben rendelkeztem, mely szerint a tulajdonos engedélyével ideiglenes tárolás megengedhető, de a feltöltés csak akkor maradhat meg, ha az önkor­mányzat ehhez hozzájárul. Mindenképpen kényes kérdésről van szó, szándékom a környezetkárosítás minden formájának megakadályozása, de közösségi szinten kell dönteni a fel­töltésről, mert ez jelent lehetőséget a további területfejlesztésre. Egykor ha­sonló dilemma állhatott a Prímás-sziget korábbi tulajdonosai előtt is, mert gon­dolom, tudja, hogy a Táncsics Mihály utca környezete több méteres törmelék­feltöltésre épült.

Next

/
Thumbnails
Contents