Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-20 / 50-52. szám

2001. december 20. Esztergom és Vidéke 289 ÖRÖMÜNNEP A DUNA KET PÁRTJÁN fa 16 óra Szlovák és magyar nyelvre egyaránt lefordított angol nyelvű beszédének rövidített változatát örömmel idézzük: - Engedjék meg nekem, hogy az Európai Unió 380 millió lakosa nevében gratuláljak Önöknek, és örömömet fejezzem ki afölött, hogy újra áll ez. a híd, mely most már örökre össze fogja kapcsolni a Duna két partját. Amikor megszületett a döntés e híd újjáépítéséről, akkor az Európai Unió úgy határozott, hogy támogatni fogja a rekonstrukciót, ugyanis ez nem csupán egy műszaki alkotás, amely összeköti a két partot, hanem egy nagyon markáns szimbólum is egyben. Az Európai Unió alapját nem a különböző szerződések, különböző kvóták, különböző szabályok, előírások és döntések képezik, hanem a hidak. Néhány évvel ezelőtt még nagyon távoli álomnak tűnt, hogy Magyarország és Szlovákia együtt lépnek majd az Európai Unióba, ami most már egy nagyon közeli cél. Erősen hiszem, hogy ez. az álom megvalósul, és mindkét ország az Európai Unió tagállama lesz majd a 2004-es évben. Európa készen áll a szlovákok és a magyarok befogadására, várja Szlovákiát és Magyarországot, és azt hiszem, Önök is készen állnak a belépésre. Hiszem, hogy Szlovákia és Magyarország hozzájárulhat az. Európai Unió gazdagításához. Mindenekelőtt azzal, hogy példát mutat arra, miként lehet békésen, egymást kölcsönösen gazdagítva együttműködni, együtt-dolgozni. Miként itt hallottuk, a Mária Valéria hidat többször lerombolták a háborúk során. Most már soha többé nem engedhetjük meg, hogy háborúk legyenek, hogy hidakat romboljanak le Európában. fa 12 óra Az ünnepség résztvevői a híd közepére vonulnak, ahol már az esztergomiak többezres tömege várja a hídavatás záró aktusát. Az ünnepség három szónoka közösen vágta át az úttesten keresztben húzódó díszes, a két nemzet színeit viselő szalagot, majd a történelmi egyházak jeles képviselői mondtak áldást az új hídra és leendő használóira, kérve az Urat, hogy óvja meg ezt a nagyszerű alkotást minden károsodástól. TJM m fa 13 óra Az ünneplő sokaság átvonul a híd esztergomi oldalára, hogy részt vegyen a hídfőmellett felállított szobor leleplezésén. A város lakói és a vendégek először hallhatták azt a dalt - Varga Klára, a Madách Színház művésznője és Esztergom város egyesített ifjúsági kórusa előadásában. Ve re ekei Attila karnagy vezényletével -, melyet a város önkormányzatának felkérésére írt a Margit József-Koltai Gergely szerzőpáros, s amely igen nagy sikert aratott. Avatóbeszédében Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere (képünkön) többek között az alábbiakat mondotta: - A két part közötti kötődés ezer éves. Az. itt élő'emberek teremtették meg ezt. Országhatárok, birodalmak nem vághatják el e kötelékeket. Városaink, mint bénult végtagok, most újra életre kelnek, erővel telnek meg, s mint testünk útjain a vér, úgy szalad, bizsereg újra az élet a Mária Valéria hídon. Eőverőér ez, az élet minden lüktetését, elevenségét közvetíti. Párkány és Esztergom a zsákutca végén vigasztalan látványt nyújtott - akár a túloldali lu'dtorzóról nézve, akár a királyi várból szemlélve. Innen, az út végéről az utazó visszafordult. s csak akkor jött, ha célját itt kereste. Mától azonban igazán mondhatjuk, hogy Esztergom Budapest északnyugati kapuja. híd mindenkit átenged. akinek errefelé visz az útja, s mi ezt a kapui nagyra tárjuk. (...) Ugy kell nekünk ez. a híd. mint egy falat kenyér. Hiszen mi. esztergomiak a 20. századi magyar tragédiákat kétszeresen éltük meg. /. világháborút követőén elvesztettük természetes vonzáskörzetünket, Esztergom vármegye kétharmadát. Határszéli kisvárossá lettünk a nagy Duna partján, szomorú fűzekkel. A II. világháborúban az. utolsó kapocs, a híd is elveszett. Mindezek után a kommunizmus belső értékeinket is el akarta pusztítani. Régi dicsőségünket megtagadták, a fekete, klerikális reakció székhelyeként bűnös városnak bélyegeztek, és központi bizottsági párthatározat a Dózsafalva nevet kívánta adni a dorogi járás e szerintük jelentéktelen településének. Ma ez. az évszázados kudarctörténet véget ért. Minden átok elmúlt a fejünk felől, a híd szinte lebeg a víz felett, tele vagyunk reményekkel. A két part falvai és városai - az Ister-Granum határon átívelő kisrégió tagjaiként - európai normáknak megfelelően kovácsolják újjá ezt a szövetséget. Az ország első fővárosa régi fényében ragyog. Mi, esztergomi polgárok hálásak vagyunk az egész nemzetnek, és nagy boldogsággal fogadjuk ezen ajándékunkat, és magunk erejéből is elkövetünk mindent, hogy híven szolgáljuk Magyarország javát. (...) Hölgyeim és Uraim! Ez a sejtelmes kődarab a híd egy pillére. Talán a legfontosabb támasza. Kőbevésett imádság ez, Szerváciusz Tibor Hídoltalmazó Boldogasszony szobra. Ezer éve álmodta meg a Várhegyen Szent István e magyar hazát, akkor itt, Esztergomban ajánlotta Szűz Mária oltalmába ezt az. országot. S ez az ország megóvatott. Mi, kései örökösei az újjászülető híd oltalmazásáért is Szűz Máriához fordulunk. Ahogy az alkotó mondja: neki lesz ezentúl hivatása őrködni a híd felett, de nem fegyverrel, hanem a belőle sugárzó időtlen és legyőzhetetlen szeretettel, derűvel, békével. Szervátiusz Tibor alkotásán, a híd pillérét jelképező kőtömbön. Szűz Mária domborműve látható - fején egy sajátságos koronával, egy honfoglaláskori hímzésminta stilizált változatával, kezében egy tulipánt formázó jogarral, karján a kis Jézussal -, valamint egy középkori, archaikus nyelvezetű Mária-ima. A könyörgést művészi tolmácsolásban hallgathattuk meg, ezt követően a szobrot a két szomszédos ország miniszterelnöke leplezte le (kép), majd dr. Beer Miklós püspök áldotta meg. fa Sajtótájékoztató A szoboravatás után egy rögtönzött sajtótájékoztató keretében a helyszínen számolt be a két miniszterelnök és az uniós bővítési biztos a párkányi városházán folytatott rövid tárgyalásuk eredményéről. Günter Verhaugen: - A mai találkozót megragadtuk arra, hogy beszéljünk az. Egyesült Államokat ért terrortámadás után kialakult helyzetről. Megvitattuk azt is, hogy ez. a támadás globális méretekben milyen hatást gyakorolhat majd. Azzal számolunk, hogy ez a hatás nagyon erős lesz, de ugyanakkor ez azt bizonyítja, hogy szükségszerű az Európai Unió megerősítése, további bővítése. Ez a helyzet arra is ösztönöz bennünket, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk határaink biztonságának, illetve a külső és a belső'biztonságnak, és prioritásainkat is ennek rendeljük alá. Természetesen beszéltünk arról is, hogy miként haladnak a csatlakozási tárgyalások, hogy országainknak milyen következő' lépéseket kell megtenniök, és megállapodtunk abban, hogy a csatlakozási tárgyalások a 2002. év végéig befejeződnek. Jó esély van arra, hogy mindkét ország 2004ben az Európai Unió tagjává váljon. Orbán Viktor: - A főbiztos úr láthatta, hogy ha Magyarország tagja lesz az Uniónak, akkor egy biztonságos országot vesznek majdfel. Ez. az ünnepség is azt bizonyítja, hogy hazánkban a biztonság mindannyiunk számára adott, létezik és véd bennünket. Tájékoztattam a főbiztos urat arról is, hogy a magyar kormány elfogadott egy gazdaságélénkítő csomagot, amellyel a világgazdaságot ért támadásra válaszképpen kibontakozó visszaesést szeretnénk Magyarországon elkerülni. És végezetül megerősítettem az.t, hogy Magyarország a csatlakozás küszöbén továbbra is erősíteni kívánja együttműködését Szlovákiával, amely országgal három sikeres, közös esztendőt tudhatunk magunk mögött. Mikulás Dzurinda: - Arról beszéltünk, amiről az. emberek beszélnek szerte Szlovákiában, Magyarországon és egész Európában. Közös gondunk és közös kötelességünk arról gondoskodni, hogy országaink polgárai biztonságban érezhessék magukat. Beszél tünk arról is, hogy szükséges határaink biztonságának fokozása, őrzése különösen azokból az irányokból, ahonnan nemcsak menekülteket várhatunk, hanem azzal is számolnunk kell, hogy bűnöző elemek, sőt terroristák is beszivároghatnak hozzánk. Arról is beszéltünk, miként készülhetünk fel legjobban Szlovákiában, Magyarországon és az Európai Unióban azokra a napokra, hónapokra, amelyek előttünk állnak. Az ünnepség után a hídavatás díszvendégei közös ebéden vettek részt, akik pedig még nem voltak éhesek, vagy már túl voltak az ebéden, a Sportcsarnok mellett kialakított szórakoztató centrumba mentek, hogy meghallgassák Maczkó Mária és a Muzsikás együttes koradélutáni koncertjét, s közben felhajtsanak egy pohár hűvösen habzó, frissen csapolt sört. A Széchenyi térről - a Lőrinc utcán át - díszes, látványos menetben a hídhoz vonult a visegrádi Szent György lovagrend - az egyes történelmi korszakokat fel idéző ruhákban és fegyverzetekben (kép), majd a lovagok hangulatos ceremónia keretében vették birtokukba az új hidat. Ugyanebben az időben a Duna túlsó partján is elkezdődött az ünnepi szórakoztató programok sora, szlovákiai együttesek szórakoztatták mindazokat, akik már kipihenték a délelőtti ünnepség fáradalmait. fa 18 óra Párkányban ünnepi akadémiai ülésre jöttek össze testvérvárosunk képviselői, a meghívottak - közöltük az esztergomi önkormányzat tagjai is -, hogy köszönetet mondjanak mindazoknak, akik hozzájárultak a híd felépüléséhez, vagy a két város kapcsolatának erősödéséhez. Az esztergomiak közül a Pifkó-házaspár, Anna és Péter kapta meg a Mária Valéria emlékplakettet - elismerve ezzel azt a munkát, amit elsősorban a közös, nyári Piktor-táborok létrehozásában kifejtettek. fa 21 óra A Sportcsarnoknál kezdetét veszi a Hídbál. A zenét a nagyszerű Veracruz együttes szolgáltatja, és kiderül: most, hogy már a szlovákiai fiatalok is átsétálhatnak a hídon egy-egy esti rendezvényre, igencsak szűknek bizonyul a szórakozásra, a táncra rendelkezésre álló szabad terület. „A JÖVŐ HÍDJA" ÉS A PÁRKÁNYI NAP - a tudomány, a jó borok és a jó zene napja fa 9.30 óra Bár a pénteki nap programjairól elsősorban a „túlsófeliek" gondoskodtak, és ezekre a rendezvényekre többezren mentek át Esztergomból és a környező településekről, azért városunkban is akadt bőven jeles esemény. Ilyen volt mindenekelőtt a Magyar Tudományos Akadémia fél tízkor kezdődő konferenciája a Vármegyeháza dísztermében, amely A jövő hídja címet viselte, és amelyen az akadémiai tagokon kívül számos helybéli érdeklődő is résztvett. A tanácskozás résztvevőit Esztergom nevében Meggyes Tamás polgármester (fotónkon), Párkány nevében Fekete László alpolgármester, az Akadémia képviseletében pedig Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének vezetője köszöntötte, majd a a délelőtt folyamán az előző számunkban jelzett előadások hangzottak el. Az előadásokat, egyben az egésznapos programot az esti órákban kerekasztalvita zárta a területfejlesztés és a kétoldalú kapcsolatok kérdéseiről. (Folytatás a 4. oldalon) fa 16 óra: Főpapi szentmise és komolyzenei koncert A hídavatás délutánján hosszan zúgott a Bazilika nagyharangja, hívta a híveket az ünnepi szentmisére. Beer Miklós püspök, érseki helynök köszöntötte a székesegyházat zsúfolásig megtöltő híveket - magyarokat, szlovákokat, németeket, lengyeleket. Az evangélium és a könyörgések e nyelveken hangzottak el, jelezve az együvé tartozást. A szentmise végén a háborús menekültekre emlékezve köszöntőt mondott Lengyelország nagykövete, majd koszorúzás volt a déli bejárati csarnokban elhelyezett emléktáblánál. Baróti István zeneigazgató rögtönzött orgonamuzsikával kedvesekedett az ország főtemplomába elzarándokolt híveknek és a nagyszámú külföldi turistának. Az ünneplő tömegnek éppen annyi ideje maradt az esti komolyzenei koncertig, hogy lenézenek a Várhegyről a kivilágított Mária Valéria hídra. A vízivárosi plébániatemplomban a városi szimfonikusok tisztelgő koncertjére minden talpalattnyi hely megtelt érdeklődővel. A hídavatás és hídszentelés ünnepére különösen szép komolyzenei darabokat tűztek műsorra a szimfonikusok. Előbb Vivaldi Glória, majd Charpentier Te Deum című kórusra és zenekarra írt műve hangzott fel. Közreműködött a Balassa Bálint énekkar, szólót éneket Dunai Éva, Bakos Kornélia, Régenhardt András és Laborfalvy Soós Béla, vezényelt Reményi Károly karnagy. Köztudott, hogy szimfonikusaink között több párkányi zenész is játszik. Ezúttal először történhetett meg, hogy esti koncert után hazasétálhattak a hídon, ahová Reményi Károlyék is elkísérték a vendégeket. (Pálos)