Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-20 / 50-52. szám

2001. szeptember 13. 3 Éljen, növekedjen, virágozzon az Alma Mater!" Szombaton egésznapos ünneplésre gyűltek össze az egykori és a mai feren­ces diákok, akik iskolájuk alapításának hetvenedik évfordulóját ülték. Eszter­gomban közel nyolc évszázados múltja van a ferences rendnek, hiszen az or­szágban elsőként 1228-ban II. Endre király telepítette le Assisi Szent Ferenc követőit. Kolostort építettek, majd a ta­tárjárást és a törökdúlást követően újjá­építették. A török kiűzése után ference­sek voltak városunkban az első lelkipásztorok. Köztudott, hogy 17ló­ban emelték mai templomukat és kezd­ték meg a rendház építését. Ók vették át 1775-ben az eltörölt jezsuita rend gim­náziumát, mely tőlük királyi rendeletre 1809-ben a bencésekhez került. A tria­noni békediktátum kényszerítette ki, hogy a Felvidékről elvesztett pozsonyi, galgóci és más stúdiumházaik helyett Esztergomban gimnáziumot alapítsa­nak. 1928-ban a mai rendház falai kö­zött létesítették a középiskolai fiúinter­nátust, mely 1931. szeptember 8-ától az akkori közoktatási miniszter, Klebers­berg Kúnó 550-016-1931 számú rende­lete alapján reálgimnázium lett. A het­ven év alatt közel ötezren érettségiztek, 1948-ban átmenetileg megélték az álla­mosítást, 1949-50-ben Esztergomi Testnevelési Gimnáziumként a fel­ügyeletét az Országos Testnevelési Bi­zottság látta el. Az egyházüldözés ak­kori időszakában kivételes kegyként a ferencesek visszakapták gimnáziumu­kat, mely később, 1959-ben felvette a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázi­um és Diákotthon nevel. A hét évtized alatt intézeti igazgatók voltak: P. Weiss Richárd (1931-1944), P. Szalóczi Perbárt (1944-1947), P. Pócza Szalvátor (1947-1948), P. Nagy Sándor Arisztid (1950-1953), P. Hajdú Pál (1953-1965), P. Huszár Jeromos dr. (1965-1974), P. Máté Károly Tcodóz dr. (1974-1984), P. Reisz Péter Pál (1984-1997), P. Tokár Imre János (1997-napjainkban is). E tekintélyes történelmi múlt megünneplése templo­mukban szentmisével kezdődött. Az or­szág többi rendházából érkezett szerze­tesekkel együtt Várnai Jakab tarto­mányfőnök misézett. A szentbeszédet Gaál Endre kanonok, főiskolai főigaz­gató mondta, aki a hatvanas években maga is ebbe a gimnáziumba járt. A mi iskolánk életképes - kezdte gondolata­it, majd a szentferenci építkezés szel­lemi és fizikai létére utalt. Azt a hatal­mas változást tárta elénk, mely az iskolaalapítástól napjainkig történt. A misét követően a tanulmányi épü­let második emeletén lévő Forró Kamii Galériában Bánhidy László művészet­történész tanár nyitotta meg azt a kiál­lítást, mely bemutatta a hét évtizeddel ezelőtti és az azt követő évekre jellemző tanulmányi eszközöket, tárgyakat, diákruházati viseletet. Megnyitójában a megújult erkölcsi nevelésről és példa­mutatásról szólt, mely különösen az öregdiákok körében nagy tetszést ara­tott. Az ünnepi műsor a tornateremben folytatódott, ahol Ixttorcai János or­szággyűlési képviselő szívből jövő sza­vakkal és Szép Ernő esztergomi vonat­kozású versével köszöntötte az ünneplőket. Majd a tartományfőnök be­tekintést nyújtott a Kapisztrán Szent Já­nos Provincia életébe. A rend tanítási súlyát tanúsítja, hogy a 122 szerzetes­ből 48 középiskolai tanári képesítéssel rendelkezik. A világ más részén egye­temet, főiskolát tartanak fenn, napja­inkban hazánkban 4 középiskolájuk van. Őt követően az Eötvös József díj­jal, valamint városunk Pro Urbc díjával kitüntetett egykori igazgató, lluszár Imre Jeromos atya lépett az emelvény­re. Áradt belőle városunk és a rendház szeretete, a diákság iránti elkötelezett­sége; szigorúságról, jóságról, igazsá­gosságról és az együtt mókázás örömé­ről beszélt (fotónkon). -Szeretet, megértés uralkodjék a Fe­rences gimnáziumban, éljen, növeked­jen, virágozzon az Alma Mater és Esz­tergom! - zárta vastapssal fogadott mondatait. Rónai Ferenc öregdiák az első 42 között nyert felvételt. Hatan élnek még, most rajta kívül még ketten lehettek itt. Nevükben is elmondta az első napok élményeit. Mikolai Vince atya, az egri szeminárium korábbi rektora felaján­lást tett a Pax et Bonum esztergomi ferences alapítvány javára, a tanárok elismerésére. Milyen értékeket kíván hordozni iskolánk? címmel János atya, igazgató tartotta a záró előadást. A kö­zel négyszáz diák összkomfortos körül­mények között, elhivatott tanároktól minden tantervi anyagot elsajátíthat. Nyelvi, zenei, sportági különfoglalko­zások, erdei iskola, színjátszókör, hatá­- Most, az új évezred elsó' évének őszén hogyan tudná Képviselő úr Esz­tergom és Dorog térségének helyzetét értékelni? - Talán mindenki egyetért abban, hogy a változások igen kedvezőek és mindenki számára nyilvánosak is, de mindez elbizakodottságra termé­szetesen okot nem ad. - Kifejező ez a minősítés, de járjuk körül kissé alaposabban azokat a vál­tozásokat, amelyek Képviselő úr sze­repvállalását is igényelték! - Az elmúlt három és fél év alatt visszavonhatatlan változások történtek, amelyek Esztergom és Dorog környé­kének elmúlt évtizedekbeli „bezártsá­gát" oldják, sőt újra a térséget megillető központi szerepbe helyezik. A napokban befejeződik a Mária Va­léria híd újjáépítése, a szlovák és a ma­gyar miniszterelnök megállapodása alapján október 11-én ünnepélyes kere­tek között átadják a forgalomnak. Ezzel több, mint fél évszázad után ez a hánya­tott sorsú térség újra betöltheti azt a regionális központ szerepét, amely a magyar történelem és kultúra kiemelke­dő jelentőségű helyévé tette. Áz. elmúlt három év más területeken is komoly változást hozott. Esztergom esetében elég, ha csak a Várhegy meg­újulását említem. Végre cz a sokat szen­vedett város a királyi Várban egy olyan kulturális központtal rendelkezik, ami a legkényesebb igényeket is kielégíti, Melocco Miklós csodálatos szoboral­kotása pedig egész ezeréves történelmi múltunk megkoronázását jelenti. Ter­mészetesen említhetném még a Szent Tamás-hegyi Kálvária és a Bcckct-ká­polna megújulását, a Kőrösy Kollégi­um felújítását, az ipari parki beruházá­sokat. a környezetvédelmi meg­újulásokat, vagy azokat a kulturális be­ruházásokat. amelyek Esztergom szo­borparkjának megfiatalítását, megszé­pítését eredményezték. Dc a mil­lenniumi emlékév lezárását követően foltéilen szólnom kell azokról a nagy­szabású országos jelentőségű rendez­vényekről. konferenciákról is. ame­lyekre a koronát, a s/ó nemes ér­telmében is, az augusztus 15-ei. a Nagyboldogass/ony-napi. az egész őr­szán Heveiméi Esztergom és térsége TÉRSÉGÜNK JELENE ES JÖVŐJE - ahogy országgyűlési képviselőnk látja (ál) Dr. Latorcai János lassan három és fél éve képviseli Komárom-Esztergom megye 5. sz. választókörzetét az Országgyűlésben. Túl vagyunk a ciklus háromnegyedén. Alkalom hát egy kis számvetésre. felé fordító ünnepségek tették fel. Per­sze ugyanilyen jelentőségűek voltak azok a beruházások is, amelyek a köz­lekedési feltételek, vagy éppen a város lakhatóságának a jobbítása érdekében történtek. Dorogon is hasonlóan nagy léptékű változásokat láthatunk. A teljesség igé­nye nélkül szeretnék néhányat kiemelni ezek közül, amelyek a térség fejlődése szempontjából is meghatározóak vol­tak. Ilyen például a Sanyo Energy Hun­gary Kft. tevékenységének megindulá­sa mintegy ezer új munkahely létesítésével, vagy az országban is egyedülálló Informatikai Centrum megnyitása és a Szennyvíztisztító-telep teljes megújulása. Természetesen a választókerület minden más helyén is komoly változá­sokat figyelhetünk meg, ha azok nem­zetgazdasági súlya kisebb is az előző­ekben már ismertetetteknél. Ide sorolhatók mindazok az infrastruktúra­fejlesztést szolgáló beruházások, me­lyek következtében mindenütt javultak a közúti közlekedés feltételei, a telepü­lések arculata, iskolai, óvodai ellátása, a közvilágítás minősége. Dc ugyanilyen fontosnak tekintem azokat az ünnepi eseményeket, millen­niumi rendezvényeket, melyek elsősor­ban a térség polgárainak önazonosulá­sát. a gyökerekhez való visszatalálását szolgálták, amelyből hála Isten bővé­ben voltunk. Vitathatatlan, hogy ezek a rendkívül kedvező változások kor­mányzati szerepvállalás nélkül nem va­lósulhattak volna meg. - Képviselő'úr! Térjünk vissza a Mária Valéria hídhoz. A híd óta Jósával a térség, a város régi fájdalma kerül orvoslásra, ugyanakkor mindez újabb nehézséget is jeleni majd, hiszen ez a város, legalább is közlekedési szem-pontból egyutcás, igya forgalom várható növekedése fennaka­dásokat okozhat. - Ez így igaz, ezért indult meg a Lőrinc utca felújításával együtt egy, a Flősök terei körforgalomba torkolló, el­kerülő-mentesítő út és a híd megépítése a Prímás-szigeten a központi költségve­tésből finanszírozva. Ezzel egyidejűleg megkezdődik a volt kályhagyár terüle­tén a Bánomi úthoz kapcsolódó új út­szakasz építése is, ami Visegrád irányá­ban fogja könnyíteni a városon való áthaladást. - Olyan véleményeket is lehet halla­ni, hogy a térség az elmúlt háromévi központi forrásból származó fejleszté­sek eredményeként „közelebb került" az ország fővárosához. Mi ezen a terü­leten a helyzet? - Kezdjük talán a közlekedés fejlesz­tésével. Befejeződött Piliscsabán, a 10­es út Pázmány Péter Katolikus Egyetem melletti szakaszának szélesítése és fel­újítása, aminek igazi jelentőségét majd a téli hónapokban élvezhetjük. Elké­szült a Budapest-Dorog (Esztergom)­Komárom vasútvonal korszerűsítése, melynek eredményeként máris nőtt a vonatsűrűség és csökkent a menetidő. A korszerűsítés keretében folyamatban van a Budapest-Esztergom vonalon egy új típusú sínautóbusz-program beindí­tása is. A fejlesztésekből a Volán társa­ság sem maradt ki, hiszen azon túl, hogy nőtt a járatszám, számos község helyijárat-ellátásában is igen kedvező­ek a változások. - Közismert, hogy Ön azok közé tar­tozik, akik nagy súlyt fektetnek a térség­ben végbemenő kedvező folyamatok se­gítésére, a térség lakói gondjának és bajának megismerésére. Hogyan tud ennyire hangsúlyosan jelen lenni a tér­ségben ? - Esztergomban és Dorogon is a Pol­gármesteri Hivatal által rendelkezé­semre bocsátott helyiségben minden hónapban tartok képviselői fogadóna­pot. Ezeket munkatársaim szervezik és koordinálják. A fogadónapok időpont­ját a helyi sajtóban, rádiókban és televí­ziókban is ismertetjük. Magától értetődően más kapcsolat­tartási formákkal is élek képviselői munkám során, például rendszeresen találkozom a képviselői kerület polgár­mestereivel és jegyzőivel, s az eddigi­ekben számos önkormányzati testületi ülésen és helyi lakossági fórumon, köz­meghallgatáson is részt vettem. Képviselői munkám során kiemelt fi­gyelmet szentelek a kistérségi megbí­zottak munkájának, hiszen az ők „első kézből" származó információi rendkí­vül hasznosak számomra a térség gond­jainak, problémáinak, a fejlesztések kí­vánatos irányainak megismerésében. -Ön a hazai politikában is meghatá­rozó tényező, hiszen az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága elnökeként ren­geteg országos és nemzetközi feladatot is kell végeznie, mégis mindezek mellett a térség jóformán minden érdemi ren­dezvényén megjelenik, s nyilatkozatai­ból, tetteiből az is látható, hogy ismeri választókerületének gondjait, problé­máit, s az országos és nemzetközi elfog­laltságai mellett van ideje és ereje a térség érdekében is eredményesen küz­deni, harcolni. - Mindenki örül, ha munkája megér­tésre és kedvező fogadtatásra talál, ne­kem is jól esik, hogy ez a kép alakult ki rólam az elmúlt évek munkája nyomán. Talán nem tűnik szerénytelenségnek, ha azt mondom, teljes elkötelezettség­gel dolgozom mind választókerülete­mért, mind az ezzel kapcsolatos felada­tok sikeres megvalósításáért. Mindezt úgy tudtam eddig megvalósítani, hogy rendkívül feszített életmódot folytatok. Reggel hét órakor már elérhető vagyok a Gazdasági Bizottságban vagy éppen választókerületemben, de este kilenc órakor még ritkán vagyok otthon talál­ható. Nemzetközi, országos és helyi leí­rón túli diákkapcsolatok, könyvtár szol­gálják a hagyományőrző ferences neve­lést. Az esősre fordult időjárás módosítot­ta a sporttelepre szánt programot. A diákok egy csoportja a tornateremben mutatta be a régi idők szabadgyakorla­tát Rátkai tanár úr betanításában. Az öregdiák találkozót pedig a tanul­mányi épület tantermeiben és folyosó­ján tartották, frissen főtt virsli és tea kíséretében. Estére az idő jobbra for­dult, sokan az intézet udvarán, a Prí­más-szigeten csoportosan emlékeztek a régi szép diákévekre, a fiatalok pedig fociztak, kosaraztak. Jakab atya üzene­te azoknak, akik már nem lehettek itt: - Tisztelgünk azok előtt, akik mun­kájukkal hozzájárultak az intézet fenn­állásához, sikereihez. Mivel az alapítást ünnepeljük, így főhajtásunk különös­képpen szól testvéreinknek a Mariana Provinciába, akik nemes gondolattól indíttatva vállalkoztak az iskola létre­hozására. Ezúton is szeretném kifejezni a magam és közösségünk háláját mind­azoknak, akik e hetven esztendő alatt mellettünk álltak. (Pálos) adataimból fakadóan számos program­ütközést kell rugalmasan megoldani, ilyenkor nehéz rangsorolni. Mindez rengeteg egyeztetést és többletmunkát jelent, s annak vállalását, hogy a proto­kolláris kötelezettségekből rám háruló feladatok egy részét hátrébb kell sorol­ni. Sajnos, ez azt is jelenti, hogy ezen terheim egy része családomra neheze­dik, s ha ők - elsősorban a feleségem ­nem biztosítanák a hátteremet, mindezt nem is volnék képes elvégezni. -A következő országgyűlési válasz­tásokig már csak bő fél esztendő van hátra. Hogyan látja Ön, melyek azok a legfontosabb fejlesztési elkézelések, amelyek területén sikerrel indulhatunk és számíthatunk az Ön támogatására, segítségére is. - Jövő év májusáig, reményeim sze­rint, mint azt már említettem, elkészül a Mária Valéria hídról levezető, Eszter­gom belvárosát elkerülő út építése. Át­törésre számítok az otthonteremtés te­rületén, a lakásépítés, ezen belül is a bérlakás és a szociális bérlakás építés piacán is, hiszen a kormány ezt a prog­ramot a térségben egy milliárd forintot meghaladó mértékben támogatta. Foly­tatódnak az országos jelentőségű ren­dezvények, s ennek során elsősorban augusztus 15-én, 20-án újra Esztergom és térsége lehet az országos rendezvé­nyek egyik központja. Komoly sikert remélek a munkahely­teremtés területén, nemcsak Eszter­gomban, hanem a választókerület egé­szében is. Tovább folytatódik az úthálózat korszerűsítése. Bővül az in­tézményrendszer, ennek eredménye­ként egyszerűsödik és lerövidül a pol­gárok ügyes-bajos hivatali ügyintézése. Hiszem, hogy sok jó pályázattal ug­rásszerűen megnő a Széchenyi-terv for­rásaiból, elsősorban az informatikai fej­lesztések, az ipari, kereskedelmi és turisztikai szolgáltatások bővítése terü­letén elnyert források értéke. A választókörzet városainak és falva­inak arculata szépül, nő országos jelen­tőségük, javul lehetőségük, újabb és újabb sikerekre számíthatnak, ha a kö­zös célok eléréséhez lesz elegendő összefogásra képes és acélért tenni kész

Next

/
Thumbnails
Contents