Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-20 / 50-52. szám

2001. szeptember 6. Esztergom és Vidéke 233 Meggyes Tamás polgármester beszéde a Gitárfesztivál záró koncertjén Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégek! Nagy szeretettel és tisztelettel köszöntöm Önöket a XIV. Millenniumi Nemzetközi Gitárfesztivál záró koncertjén! Külön köszöntöm SzendreyKarpcr László özvegyét, Ágai Karola művésznőt, a szervező nemzetközi gitárfesztivál alapítvány kuratóriumának örökös tagját. Esztergom közel harminc esztendeje ad otthont a Szendrey-Karper László nevével fémjelzett gitárfesztiválnak, amelyen hazai és külföldi művészek adnak számot tehetségükről, tudásukról. Esztergom büszke arra, hogy kétévente házigazdája lehet ennek a mind a magyar, mind a nemzetközi zenei életben komoly rangot szerzett fesztiválnak. A gitárfesztivál megrendezésének hagyománya városunk egyik legrégebbi és töretlen kulturális tradíciója. A kezdetek óta a fesztivál nő és gyarapszik, egyre több kiváló művész tisztel meg bennünket, s tiszteli meg az ország távolabbi pontjairól és a külföldről érkezett nézőket gitárjátékával. Azt hiszem, Esztergom nem lehet eléggé hálás a fesztivál művészeinek és szervezőinek, hogy szerte MagyarorZenei esték a Mindszenty-díszudvaron (P.) A déli városrészben otthonra talált a komolyzene. A Mindszenty katolikus iskola díszudvara zártságával és kitűnő akusztikájával a legigényesebb hangversenylátogatók igényét is kielégítette. Ezért kezdeményezte Kiss-Rigó László plébános, a Rudnay Alapítvány elnöke a nyári kamara-hangversenyeket. Az idei augusztusra tervezett mindhárom est szereplője volt Kafer György klarinétművész, az Operaház zenekarának szólistája. A nyitányon Mozart A-dúr klarinétversenyét játszotta, kísért a SOTE zenekarának vonósnégyese (tagjai: Kelemen Lászlóelsőhcgcdú, Hámori Katalin másodhegedű, Sághy Katalin brácsa ás a Karlóczai Kristóf gordonka). A négytételes mű nagyszerúzcneiélménytnyújtotl. Nagyboldogaszszony-napja előestéjén az udvart zsúfolásig megtöltő közönség a muzsikaszó előtt hallhatta Melocco Miklós szobrászművészének, a várhegyi új emlékmű alkotójának gondolatait is. Az István megkoronázása című szoborcsoport méltán lett a városiak és az. idelátogatók új zarándokhelye. Ezen az estén nálunk ritkán hallható cscmbclló-muzsikát élvezhetünk Dobozi Borbála művésznőtől, közreműködött Lax Éva (ének) és Kafer György (klarinét). Augusztus 18-án este a Magyar Állami Operaház. Hickisch Henrik Tárogató Együttese jött vendégszereplésre. Tagjai: Mali István, Kafer György, Király Tibor ésTassonyi Zsolt, valamennyien klarinétművészek. A közel kétórás koncerten hallhattunk érdekes tájékoztatót is a tárogató eredetéről és szerepéről az. elmúlt századok zenéjében. A török időből származó hangszer nálunk p Rákóczi-szabadságharc idején lett népszerű, éppen ezért később, a szabadságharc leverése után elkobozták cs begyűjtölték c hangszereket. Virágénekek cs kesergők sorát hallhattuk a művészektől, majd kövclkeztck a 48-as forradalom már közismert dalai, valamint a Kossuth-nóták. A hangszer mai rangjára a/ 1867-cs kiegyezés után emelkedett, likkor szabadalmazták. Elsőszámú megszólaltatója Hickisch Henrik, az Operaház s/á/adelcji kiváló klarinétosa volt. A Mindszenty díszudvarban hallható együttes 1089-ben alakult, azóta főként bérleti koncerteken szerepelnek. Hallhattuk tőlük Berlios Rákóczi-indulóját, Kacsóh Pongrác dalait a János vitézből, Kodály Zoltán Székely•fonóját, valamint részleteket a Hári Jánosból. Csodálatosan áradt a négy tárogatóból Bartók Béla két ismert feldolgozása, az Elindultam s/ép hazámból, és az Este a székelyeknél. A közönség vastapssal köszönte meg a koncertet, melynek ráadásában a Székely himnuszt hallottunk. A komoly zenei hívei - a Rudnay egy esületnek köszönhetően - nagys/erű sorozattal lettek gazdagabbak. Reméljük, hogy c sonvat jövőre folytatódik. szágon és a nagyvilágban jó hírét viszik a városnak. A gitárfesztivál vendégművészei révén huszonhat országba jut el a hírünk, az, hogy létezik Magyarországon egy gazdag történelmi és kulturális kincsekkel büszkélkedő - ahogy Szendrey-Karpcr László nevezte: «ezcr húrú» - város, amely örömmel fogadja az értékteremtő és értékőrző rendezvényeket és alkotókat. A fesztivál két évvel ezelőtt sajnálatos okok miatt elmaradt. Akkor többen aggódtak, hogy megtörik a gitártalálkozó lendülete. Külön öröm, hogy az idei rendezvénnyel sikerült megnyugtatnunk a kétkedőket: a gitárfesztivál él, és továbbra is meg fogja örvendeztetni a zene szerelmeseit. A rendezvény szilárd lábakon áll, s legalább kétévente megtartjuk-ezt bizton megígérhetem. Szeretnék mindenkit megnyugtatni, és mindenkit bizakodásra késztetni az esztergomi gitárfesztivál jövőjével kapcsolatban. Ennek bizonyságául szolgáljon az, hogy Esztergom városa a SzendreyKarper László Nemzetközi Gitárlesztivál Alapítványt szeretné teljes mértekben átvenni, városi közalapítvánnyá tenni, ezáltal nagyobb városi felelősséget vállalni a rendezvényben. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A most záruló XIV. Nemzetközi Gitárfesztivál a millennium jegyében telt. Kiváló példát mutatott arra, hogy a Magyar Millennium nem csupán a magyarság, hanem minden európai nép ünnepe. Hiszen a magyarság történelmi és kulturális öröksége része a kontinens történelmi és kulturális örökségének. Meggyőződésem, ennek az örökségnek a kincseit két év múlva újra meg fogjuk csodálni. Végül engedjék meg, hogy kifejezzem hálámat a szervezőknek áldozatos munkájukért, a fellépő művészeknek a kiváló produkcióikért. Szeretnék külön is köszönetet mondani özvegy Szendrey-Karper Lászlóné Agai Karola művésznőnek, a nemzetközi gitárfesztivál alapítvány kuratóriuma örökös elnöknőjének; Wolfgang Lendle és Eötvös József művészeti vezető uraknak, Bárdos István úrnak, a fesztivál igazgatójának valamint Zelenák Zsuzsának, a polgármesteri hivatal programirodája munkatársának. (Elhangzott a Bazilikában augusztus 17-én 18 órakor.) Emlékezetes előadásokkal zárt a Várszínház Kigyulladnak a reflektorok a ferences templom homlokzata eló'tt A ferences gimnázium 70. születésnapjára elkészül a ferences templom ünnepi kivilágítása. Figyelmünk így fokozottabban városunk legkorábbi barokk temploma felé fordul. A 140 éves török uralom alóli felszabadító seregek vezérei, élükön Sobieski János lengyel királlyal 1683-ban, a párkányi diadal után, Esztergomban, a török dzsámivá alakított Bakócz-kápolnában adtak hálát Istennek. Velük együtt érkeztek a ferences szerzetesek a rommá vált városunkba. Első templomukat az érseki Vízivárosban építették, előbb fából, majd kőből a Szent Kereszt tiszteletére. Ez a templom ma a Szatmári Irgalmas nővérek temploma. Innen hívta Esztergom királyi város a ferences atyákat 1700 körül, hogy ősi, királyi bazilikájuk helyén, ahol IV. Béla királyunk a feleségével és Béla fiával együtt egykor díszes márvány szarkofágban volt eltemetve. új életet kezdjenek. 1717-re készült cl a mai templom hajója a mai homlokzattal és a földszintes rendházzal. és ekkor, közel 300 évvel ezelőtt, nagy ünnepélyességgel, pompás körmenettel érkeztek mai otthonukba a nép által igen kedvelt Barátok. A templom homlokzata nagy sík felületet alkot, amelyet még nem mozgat meg a barokk művészet dinamikája. A kapuk feletti szintet hatalmas falpillérek kapcsolják össze, amelyek a templom belsejének tagolását jelzik, a szélesebb, magasabb főhajót és a' keskenyebb oldalhajót a kápolnákkal. A nagyobb főkapu ünnepélyes kőkeretlel emelkedik ki, amely felett, a középen a ferences jelvény ragyog: Krisztus keresztje előtt Krisztus és S/t. Ferenc átszúrt, vérző, egymást kercszlezőkaija jelzi a ferences lelkiség lényegét. Jézus követését. E jelvény két oldalán, a hullámzó. íves párkány indításain egy-egy kis angyal ül, és boldogan tartja, inedalionra írva. Isten örömhírét. A baloldalul ez áll: Protector noster aspice Deus, vagyis Isten, a mi védelmezőnk, tekints ránk! A 83. zsoltár 10. verse cz a fohász. A jobb oldali angy al szövege. Dabo illi Stellám Matutinam - Neki adom a Hajnalcsillagot! a Jelenések könyvének 2. fejezetéből a 28. vers Máriát, a Megváltó anyját ígéri meg az emberiségnek. A homlokzat három kapuja felett három, a falba mélyített, félköríves záródású fűikében, három életnagyságú szobor áll. A középső, nagyobb fülkében, amelyet az íves, plasztikus párkány is kiemel, a templom védőszentjét, Szt. Annát látjuk, amint a kis Máriát olvasni tanítja. A nyitott könyvben éppen ezekre a szavakra mutat rá a leendő Istenanya: Ecce ancilla Domini - íme az Úr szolgáló leánya (Lukács 1, 38.). A bal oldali szobor Szt- Ferencet ábrázolja. A jobbján az emberi élet mulandóságára utaló koponyát tartja, míg a baljával szívének sebére, a Krisztus szeretetének bizonyságára mutat, és a Bibliát jelző könyvet tartja. A jobb oldali fülke szobra Padovai Szt. Antalt ábrázolja karján a kis Jézussal és baljában a tisztaságot jelképező liliommal. A három szobor-fülke felett három nagy méretű ablak biztosítja nyugati napfény beáramlását a templomba. A középső nagyméretű ablakot a homlokzatot koronázó, gazdagon profilozott főpárkány íve is kiemeli. Ennek művészi üvegablakát, a Szeplőtelen fogantatás ábrázolásával, 1954-ben kiváló művészünk, Árkayné Stehlo Lili tervezte. A homlokzatot hatalmas háromszögű timpanon zárja, amelynek két oldalát lendületesen ívelő tagozatok dinamikus ritmusa képezi. Az oromzat csúcsán Nepomuki Szt. János (1330-1393), a híres prágai-szónok, vértanú, a gyónási titok áldozatának szobra állt, amely az évszázadok során igen lepusztult. Hű másolata hamarosan visszakerül a homlok/at tetejére a mellette állt két angyal szobrával együtt. A díszkivilágítás költségcinek nagy részét városunk önkormányzata fedezte. Köszönet érte! dr. Prokopp Mária Kétségtelen, hogy az idei színházi szezon legkülönlegesebb látványosságait a Japán Kulturális Napok programjai jelentették városunkban. Bár a Távol-Kelet múltidéző zenéje és kultikus mozgásművészete igencsak távol áll az európai ízlésvilágtól - s cz egyben indokolja is a megszokottnál gyérebb érdeklődést-, a távoli országból érkezett Kasai Tánc Társulat táncosai és zenészei maradandó élménnyel gazdagították augusztus 8-án és 9-én a Várba látogatókat, de a délelőtti és délutáni színes programok - a kimonó- és maszk-kiállítás, a tea-ceremónia, a koto koncert, a kimonó divatbemutató - is különleges csemegét jelentettek. Különös jelentőséget ad e bátor kezdeményezésnek az a tény is, hogy a Japán Kulturális Napok eseményeire nemcsak a Magyar Suzukiban dolgozó, de hazánk más városaiban élő japánok közül is sokan ellátogattak Esztergomba. * Katona József 1815-ben egy drámai pályázatra írta a Bánk bánt, de a bíráló bizottság nem sorolta művét a díjazottak közé. Később az író ismerősei tanácsára átdolgozta a drámát, dc az megújított formában sem kerülhetett színpadra: a cenzúra - izzón hazafias tartalma miatt-nem engedélyezte a mű színrevitelét. A dráma II. Endre király korában játszódik, s a mű társadalmi hátterc erősen emlékeztet Katona korára, a Habsburg-ház uralmára. A dráma merániai királyasszonya, Gertrudis magával hozza lakájhadát, s az idegenajkúak magukhoz ragadnak minden hatalmat. Az ellenük lázadó magyar urak társadalmi és a családi boldogságáért küzdő Bánk személyes harca elevenedik meg a műben. Á dráma csak négy évvel Katona halála után jelenik meg színpadon, mégpedig Kolozsváron. A pesti közönség csak öt évvel később ünnepelheti a költőt. Erkel Ferenc figyelme ekkor fordul a Bánk bán felé, de az Egressy Béni librettója alapján elkészült dalmű csak 1861-ben, a zsarnokság enyhülésének idején kerülhetett a Nemzeti Színház színpadára. Ábrányi Kornél többek között ezt írta akkor a bemutatóról: „A magyar hazafiság, kitartás, lelkesedés élesztő forrásává vált, s hatalmasan pótolta az erőszakosan feloszlatott országgyűlésen elnémított politikai szónoklatokat." Az idén, Nagyboldogasszony ünnepén a Kolozsvári Állami Magyar Opera társulata által bemutatott mű rendezője, Dehel Gábor szerint a dráma mondanivalója még ma sem évült el. „Ma, amikor mcgtébolyult az emberi szabadság, ... s dombérozhatnak körülöttünk ájtatos-képmutató Gertrudisok, hatalmat őrző apparátusok fürkészhetik gondolatainkat, léteznek még cselszövő politikai pojácák, kik tűrőképességük határán túlra csábítják áldozataikat, majd kaján elégtétellel szemlélik bukásukat, talán soha jobban nem érthetjük meg Melinda őrületét, hiszen még vibrál bennünk a tébolyító érzés: valami végzetes veszély fenyeget..." - nyilatkozta a drámáról. De hasonló szellemben ír róla a szintén erdélyi Kiss Katalin is: „A Bánk bán olyasmiről beszél, ami lényegessé vált a Kárpát-medence minden magyarjának: az állandó küzdelemről a megsemmisítésre törekvőkkel szemben." A/, augusztus 15-i előadás a Bazilika melletti nagyméretű színpadon sikert aratott a nagyszámú esztergomi és környékbeli közönség előtt. Az előadás gyengéit - néhány énekes indiszponáltságát - bőven ellensúlyozta a kiváló rendezés, a nagyszerű díszletek és jelmezek, az opera látványossága, néhány kimagasló alakítás, valamint az crkclizcnc minden szépségét híven tolmácsoló zenekar. * A Várszínház évzáró darabját - augusztus 17-én este - ugyancsak erdélyi művészek mutatták be. S a művészek szót itt akár idézőjelbe is tehetném, hiszen acímszercpló'Márdirosz Ágnesen, a Csíki Játékszín énekesnőjén és néhány idősebb színészen kívül az est valamennyi szereplője lényegében amatőrvolt: a sepsiszentgyörgyi Múvészeti Líceum növendékei. A Szent Kinga Gyűrűje című zenés misztériumjátékot Török Viola állította össze magyar és lengyel népdalok, egyházi énekek és gyermekdalok felhasználásával. Szent Kinga neve bizonyára nem ismeretlen az esztergomiak előtt sem, hiszen tavalyi szentté avatásáról lapunkban beszámoltunk annak idején. IV. Béla és a bizánci származású Mária királyné elsőszülött leánya már gyermekkorában vallásos neveltetésben részesült, és előtte - szülein kívül - olyan kiváló hitéletű rokonok példája állt, mint nagynénje, a Türingiába szakadt Erzsébet, valamint nagybátyja, Kálmán herceg és felesége, Szalome. A politikai érdekek az ifjú Kingát a lengyel Boleszláv herceghez kényszerítik nőül menni, de szüzességét házasságában is megőrizte. A szegények gyámolítójaként ismert és a lengyel nép által nagy tiszteletnek örvendő Kinga férje halála után az ószandeci klarissza zárdába vonult, majd ott is halt meg 1292-ben. 1690-ben VIII. Sándor pápa boldoggá, 2000-ben pedig II. János Pál szentté avatta. Ez az esemény ihlette meg Török Violát e misztériumjáték létrehozására, melynek első bemutatójára a tavalyi csíksomlyói ünnepségsorozaton került sor. A mű magyarországi előadás-sorozatának negyedik állomása volt az esztergomi bemutató, mely annak ellenére is sikeresnek mondható, hogy az előadásból hiányzott a mozgalmasság, a pergőbb ritmus, a beépíthető táncelemek sokasága, a tömegjelenetek profibb megkomponáltsága, a sokféle zene egységes stílusba való komponálása, kellő átdolgozása. Mindeme negatívumok ellenére a várszínházi búcsúeste hangulata - ott fent a vén várfalak és a Bazilika tövében - méltóan illeszkedett a Magyar Millennium múltidéző szándékához, és felvillantotta előttünk a székely nép dicséretes és példaértékű ragaszkodását ősrégi kultúrájához és erőfeszítéseit e kultúra örök értékeinek megmentése érdekében. Szép, érdekes, változatos és értékes színházi évad volt az idei. Köszönet érte a szervezőknek. Horányi Lászlónak, a Várszínház művészeti vezetőjének - a drámairodalomból kölcsönzött-búcsúszavaival: „Jövőre Veletek ugyanitt!" (hóba)