Esztergom és Vidéke, 2001
2001-12-20 / 50-52. szám
Alapíttatott 1879-ben Újraindult 1986-ban XVI. évf. 2001. augusztus 30. 34. szám Ára: 75 Ft. LAPUNK EME SZAMAVAL VISSZATÉRÜNK A SZOKÁSOS HETI MEGJELENÉSRE. KERESSE A MEGSZOKOTT HELYEKEN! POLGÁRI HETILAP LELEKEMELO, FELEJTHETETLEN NAP RÉSZESEI VOLTUNK Augusztus 15-én - a Magyar Millennium záróakkordjaként - országos ünnepséget rendeztek Esztergomban. A 2000. január 1-je óta az Országházban őrzött Szent Koronát ezen a napon városunkba szállították. A Szent Koronát hajnali három órakor vitték ki a Parlamentből a koronaőrök, majd az egyik legmodernebb hajón, a Budapesten helyezték el, amely négy órakor indult Esztergomba. A vízijármű9.30-korérkezett meg az Erzsébet-parkba, ahol Meggyes Tamás polgármester és dr. Beer Miklós püspök fogadta az ereklyét. A korona ünnepélyes fogadása 9.50-kor zajlott a Bazilika előtt dr. Paskai László bíboros, prímás. érsek jelenlétében, majd a koronaőrök a templomba vitték a drága ereklyét. A zsúfolásig megtelt Bazilika előtti kivetítőn többezren kísérhették figyelemmel a szertartást. 10.30-kor kezdődött az. ünnepi szentmise, amelyet Paskai László celebrált Kari Josef Rauber érsek, apostoli nuncius. Seregély István egri, Bábel Balázs kalocsai és Szénái József nyugalmazott veszprémi érsek segédletével. A szertartáson megjelentek a magyar történelmi egyházak képviselői, jelen voltak a Szent Korona Társulat tagjai: Mádl Ferenc köztársasági elnök. Orbán Viktor miniszterelnök, Ader János, az Országgyűlés elnöke. (ilatz Ferenc, a MTA elnöke és Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke. Részt vettek a szentmisén a kormány tagjai, valamint a megye és a város vezetői is. A szentmisén Csordás Eörs pápai prelátus, kanonok, az Érseki Iroda igazgatója felolvasta//. János Pál pápa Paskai László bíboroshoz és l ujta keresztül az egész magyar néphez intézet üzenetét. Ezután a magyar katolikus egyházfő megismételte Szent István cselekedetet: Szűz Mária oltalmába ajánlotta hazánkat. A szertartás után Ader János, az Országgyűlés elnöke mondott beszédet. Emlékeztetett Szent István intelmeire, és annak kapcsán az élet legfontosabb ékköveinek a hitet, a keresztény értékrendet, az idegenek befogadását és tiszteletet említette. Kiemelte: a Maizv arországot leigázni akaró világbirodalmak, köztük a 20. század nemzetiszocialista és szocialista birodalmai valamennyien a történelem süllyesztőjébe kerültek, mi, magyarok viszont újra és újra kivívtuk szabadságunkat. Ha kellett, Európát, ha kellett, európaiságunkat és ha kellett, magyarságunkat is megvédtük fogalmazott a házelnök. Bölcskei Gusztáv református püspök a történelmi egyházak nevében mondott köszöntőt. Leszögezte: felekezeti különbségre való tekintet nélkül hálát kell adnunk Istennek, amiért olyan ember viselhette először a koronát, akinek nevét ezer esztendővel később is méltán övezi tisztelet és megbecsülés. Az ünnepséget követően Mádl Ferenc államfő felavatta Melocco Miklós István megkoronázása című szoborkompozícióját az esztergomi vár északi rondelláján. A 12 méter magas, fehér mészkőből faragott szobor azt a pillanatot ábrázolja, amikor az érsek István fejére helyezi a pápa által adományozott koronát. Mádl Ferenc hangsúlyozta: államalapító királyunk álma egy erős Magyarország volt, és nekünk még sok a tennivalónk. Szent István intelmei még ma is időszerűek, a törvényeket be kell tartanunk. Minden embernek egyformajogai vannak, segíteni kell a szegényeket, a kisebbségeket és a határon túli magyarokat. A millenniumi szobrot Schönberger András főrabbi. Ráz.mány Csaba Béla unitárius, Bölcskey Gusztá i • re fo rmátu s. Szebik Imre evangélikus püspök, a konstantinápolyi patriarchátus képviseletében A///ic//7 metropolita, végül Paskai Uiszló bíboros áldotta meg. A szentmisét követően a Bazilikában és az előtte lévő téren összegyűlt tömeg -egyesével haladva - megtekinthette a Szent Koronái. A Budapest hajó délután lel ötkor indult vissza a koronával cs a nyolc óra után érkezeti mce a fővárosba. II. JÁNOS PÁL PÁPA ÜNNEPI ÜZENETE A MAGYAR NÉPHEZ Tisztelendő Testvérünknek PASKAI LÁSZLÓ-nak a Római Szent Egyház bíborosának az Esztergom-Budapesti érsek-metropolitának Magyarország prímásának 1. Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben! (Lk 1, 46). Nagyboldogasszony napján az Istenszülő Szűz hálaéneke különös áhítattal csendül fel az esztergomi bazilikában, amikor a magyar nép a Szent István által alapított keresztény államisága dicsőséges ezer évére emlékezik. A visszaemlékezés hálaadásra indít az ezer év folyamán - a Magyarok Nagyasszony közbenjárására - elnyert minden jótéteményért. Ezen a napon az esztergomi bazilikában egybegyűlt papsággal és hívekkel lélekben egyesülve mi magunk is a Boldogságos Szűz hálaénekét imádkozzuk: Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben! 2. Szent István halálának évfordulóján a „Magyar Millennium" kiemelkedő eseménye történik ezen az ünnepnapon Esztergomban. A királyi városba, a koronázás helyén épült hatalmas bazilikába érkezeit a Tiszteletreméltó Elődünktől, II. Szilveszter pápától adományozott korona. Hálaadó lelkülettel gyűlt össze a bazilikában a hívek sokaságával és a magyar közélet számos vezetőjével együtt az Államelnök úr, a Miniszterelnök úr, az Országgyűlés elnöke, a Parlament és a Kormány képviselői, Esztergom város vezetősége. A magyar nép számára ez az ősi korona nemzeti önazonosságának, az ország ezeréves történelmének és kultúrájának a jelképe, amelyet nemzeti ereklyeként tisztel, és a Szent Korona elnevezésével becsül meg. Ez a mély lelki tartalom segítse a mai nemzedéket, hogy a keresztény múlt hagyományaira építse értékes jövőjét. 3. Az isteni Gondviselés nagy ajándéka volt, hogy ezer évvel ezelőtt a magyar nemzet számára kiváló államférfit adott. Rátermettségét és bölcsességét felismerte Szilveszterpápa, amikor koronát adományozott neki, amellyel az ezredik év karácsonyán megkoronázták. Ez az esemény Magyarország függetlenségét és az európai népekhez való csatlakozását eredményezte. A korona elnyerését István nem kitüntetésnek, hanem szolgálatnak tekintette. Mindig a rábízott közösség javát kereste korának körülményei között. Erre törekedett az ország megszervezésével és védelmével, saját törvénykönyv kibocsátásával, a világi és keresztény kultúra művelésével. István király, legyőzve kora kísértéseit. ment maradt az önmaga érvényesülésének és a személyes haszon keresésének bűnétől. Megtalálta az élő forrást, amelyből erőt merített. hogy az élen állva lelkiismeretesen szolgálja népét. Ezt a lelki forrást életrajzírója találó rövidséggel jegyezte fel: úgy jelent meg mindig, mintha Isten ítélőszéke előtt állna, benső tekintetével az. Isten jelenlétét szemlélte, kimutatta, hogy Krisztus a száján, Krisztus a szívén, Krisztust hozdozza minden tettén. 4. István király családi élete példamutatóan áll előttünk ezer év távlatából. Fiúgyermekei közül csak Imre érte el az ifjú kort. Nevelésére különös gondol fordított. Biztosította, hogy korának szükséges tudásával rendelkezzék. Emellett komoly figyelmet szentelt személyiségének aformálására is. Kiváló nevelőkre bízta gyermeke fejlődését, többek között Szent Gellértre, a későbbi csanádi püspökre. Könyvet is összeállítatott neki saját gondolataival és életelveivel. Úgy készítette fel gyermekét az életre, hogy tudásban és erkölcsi értékekben méltó legyen az ország vezetésére. Mivel ő is fiatalon távozott az életből, ezért nem léphetett atyja örökébe. István király családja - feleségével, Boldog Gizellával és fiával, Szent Imrével - valóban szent család volt. Hatása utódaikban is megmutatkozott. Az Árpád-ház számtalan szentet és boldogot adott az Egyháznak. A keresztény múlt ragyogó képviselői ma is indítsanak Krisztus elkötelezett követésére. A nagy király tíz évszázad távlatából inti a mai nemzedéket a családi élet szépségére és értékelésére, a gyermekek nevelésének fontos feladatára. Most is megismételjük azt, amit lelkipásztori látogatásunk alkalmával a kultúra és a tudomány embereihez szólva mondottunk: „A kultúra egyik legfontosabb tényezője a nevelés. Ez azonban nem csupán abban áll, hogy a jövendő nemzedéknek átadjuk a tudományos vívmányok és a technikai eredmények foglalatát. (...) Ha, sonló, sőt nagyobb erőfeszítést kell tenni a nevelés területén is. Egy leszűkített emberkép menthetetlenül hátrányosan hat vissza a képzésre." 5. Nem mulaszthatjuk el, hogy ne szóljunk ennek a nagy államférfinak arról a kiemelkedő lelki tulajdonságáról, amely erőt és indítást adott az országot megszervező nehéz munkájának eredményes végzéséhez. Életrajzírói feljegyezték, hogy életének egyik jellemző vonása volt imádságos lelkülete. Az ország vezetésének sokrétű elfoglaltságában is talált időt az imádságra. Ez a lelkülete tükröződik Imre fiának írt Intelmeiben: A rendszeres imádság a király üdvösségének legfőbb forrása... A szüntelen imádkozás eszközli ki, hogy megtisztuljunk bűneinktől, és azok bocsánatot nyerjenek. Valahányszor Isten templomába mégy Istent imádni, Salamonnak, a király fiának szavaival mindig ez.t mondd királyként is: „Küldd le a bölcsességedet a te szent egedből, és a te nagy voltodnak székéből, hogy velem légyen és velem munkálkodjék, hogy tudjam, mi légyen kedves nálad. " Ezt a vonást azért is kiemeljük, mert fontosnak tartjuk az új évezred elérkezésekor az imádság lelkületében való gyarapodást, amint Apostoli Levelünkben írtuk: „Olyan kereszténységre van szükség, amely mindenekelőtt az imádság művészetében tűnik ki. (...) Meg kell tanulnunk imádkozni, újból és újból el kell sajátítanunk ezt a művészetet. (...) Mivel a mai világ számos megpróbáltatás elé állítja a hitet, így a felületes imádkozok nemcsak középszerű keresztényeklennének, hanem 'veszélyeztetett keresztények' is. Azt az álnok veszélyt kockáztatnák, hogy hitük fokozatosan elsorvad, s végül még a 'pótszerek' csábításának is engednének, elfogadva az alternatív vallások kínálatát, és engedékenynek bizonyulva a babonaság bizarr formáival szemben." 6. Szent Istvánt legtöbbször úgy ábrázolják, hogy kezében tartja a Szent Koronát, így ajánlja fel országát és népét a Magyarok Nagyasszonyának. A magyar nép mindvégig megőrizte lelkében ennek a felajánlásnak a tudatát, és ez lett a magyar Mária-tisztelet nemzeti sajátossága. Örömmel emlékezünk vissza arra, hogy tíz évvel ezelőtt, lelkipásztori látogatásunk alkalmával, Budapesten a Hősök terén bemutatott szentmise végén, az egész magyar néppel egyesülten, ünnepélyesen megújítottuk ezt a felajánlást a Magyarok Nagyasszonyának. Amikor most a „Magyar Millennium" befejeződik, ugyanazzal az imával újítsátok meg a felajánlást! A Boldogságos Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszony pártfogása, amelyet nemzetetek oly sokszor megtapasztalt történelme folyamán, vezesse egyházi és állami vezetőiteket, egész hazátokat a most elkezdődő új évezredben a fejlődés, a haladás, a keresztény értékek, a szolidaritás, a béke útján! Nemzeteteknek ezen a kiemelkedő ünnepén szeretettel küldjük mindnyájatoknak Apostoli Áldásunkat. Castelgadolfo, 2001. július 25-én, pápaságunk 23. évében. II. János Pál KOSZONTJUK NÉVNAPJUKON Rózsa, Erika, Bella, Egon, , Dorina, Hilda, Rozália, Viktor, Lőrinc, Zakariás nevű kedves olvasóinkat!