Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-20 / 50-52. szám

2001. július 5. A nyár hevében a felmelegedésről... í Pálos) A folyók és tavak ma átlagosan egy héttel később fagynak be, az olvadás pedig másfél héttel korábban kezdődik, mint 150 évvel ezelőtt. Az elmúlt száz évben a Kilimandzsáró hósapkájának több mint négyötöde eltűnt. Európa magas hegyeiben is fogyatkozni kezdett az örök fagy birodalma. A légkör felmelegedéséről és annak esetleges következményeiről beszélgettünk képviselőnkkel, dr. iMtorcai Jánossal. Esztergom és Vidéke 7 EGY KÖVETHETŐ-KÖVETENDŐ PÉLDA: A megújuló-energiaipar sikertörténete Dániában Kis késéssel kezdődött a Szentgyörgymezei Olvasókörben a június 23-án 10 órára tervezett Nap-napi előadás, mert dr. Latorcai János úr (aki elvállalta a program megnyitását) üzenete közbejött akadályoztatásáról nem jutott el a rendezőkhöz. így a mintegy 50 résztvevő előtt - akik között Párkányból és Sárisápról jött vendégek is voltak - a szervező Esztergomi Környezetkultúra Egyesület elnöke, Szendi Gábor nyitotta meg a programot. Elmodta, hogy miért fontos az előadás témája, bemutatta a Dániából érkezett előadót, Gunnar Boyé Olesent és a szintén Dániából jött Szoleczky Juditot, aki a tolmácsolás nehéz feladatát vállalta. Annak ellenére, hogy a technika ördöge közbeszólt, és a videovetítő meghibásodása miatt a magyar feliratú képek helyett csak angol nyelvű írásvetítő fóliákkal tudta előadását illusztrálni, Gunnar Boyé Ölesen előadása nagy sikert aratott a jelenlevők körében. Bemutatta szervezetét, ahol ő 10 éve dolgozik. Az OVE INFORSE a megújuló energiák terjesztéséért nemzetközi síkon is küzdő dán független szervezet, amely egyidős a dániai megújuló-energiaipar kezdeteivel: 25 éves. - Képviselő úr, az elmúlt századokban, elsősorban az ipari forradalom okozataként földünk légköre felmelegedésnek indult, olyan változások következtek be, melyek hatása kiszámíthatatlan. Milyen kihívásokat jelent mindez valamennyiünk és utódaink számára? - Az elmúlt két-három évszázadban a föld légkörének felmelegedése következtében Európa magas hegyeiben is fogyatkozni kezdett az örök fagy birodalma, csak az utóbbi ötven év alatt közel negyven métert vonult vissza, olvadt el Európa legnagyobb gleccserének, a Gross-Glochnernek a jege. A hóolvadás egyre nagyobb árvizeket indított el, és sajnos, ez hazánkat is sújtotta. Német kutatók közlése szerint az elmúlt néhány évtizedben az Atlantióceán északkeleti részén a hullámok nagysága folyamatosan emelkedett. Erőteljesen fokozódott Anglia vihar- és árvízi fenyegetettsége. A melegedő tengeráramlások pusztítják a korallokat, vékonyodnak, töredeznek, területileg csökkennek az Északi-sark környéki és az Antarktiszon lévőjégtakarók. Az éghajlatváltozás megnövelte a természeti katasztrófák számát és intezintását, és ez a tendencia napjainkban is folytatódik. A kutatók előjelzése szerint a következő években az átlaghőmérséklet nőni fog, a tengerszint emelkedik, és egyre gyakoribbak lesznek az aszályok és más természeti katasztrófák. A nyugtalanító jelenségek hátterében a Föld légköre hőmérsékletének emelkedése, a globális felmelegedés áll. - Milyen összefüggés található a globális felmelegedés és az. üvegházhatás között ? - Mai ismereteink alapján a globális felmelegedés oka az úgynevezett „üvegházhatás". A napsugárzás által melegített földfelszín meleget sugároz a légkörbe, melynek hatására a levegőben lévő vízgőz és elsősorban a széndioxid valamint a nitrogénoxidok megkötik, elnyelik, illetve visszasugározzák a hőt. Olyan hatás jön létre, mint amilyet a fagytól védett növénytermesztéshez az üvegházakban alakítanak ki. A természetes üvegházhatás tehát a Föld atmoszférájának sajátossága, ősidők óta létezik, mint a földi élet egyik nélkülözhetetlen feltétele. A levegőben lévő vízgőz mennyiségét lényegében a földfelszín, a tengerek és a légkör hőmérséklete szabályozza, amit az emberi tevékenységek alapvetően nem befolyásolnak. Az emberi tevékenységekből származó széndioxid mennyiségének azonban átlagosan a fele a légkörben marad. Az üvegházhatás fölerősödése a XIX. század elején, az ipari forradalommal kezdődött. Az elmúlt évszázadokban a fosszilis energiahordozók (kőszén, kőolaj, stb.) növekvő felhasználásával és a széndioxidot megkötő erdők egyre növekvő irtásával az ember beavatkozott abba a természetes egyensúlyi állapotba, ami évmilliárdok során alakult ki. A kutatók állítják, hogy a légkör széndioxid-tartalma az ipari forradalom előtti állapothoz képest egyharmadával megnőtt. - Milyen időjárási és természeti változásokat eredményezhet a légkör hőháztartásának a változása ? - A légkör széndioxid és nitrogénoxid tartalmának gyors dúsulása a légkör hőháztartásának a módosulásához vezet. A szakértők egyetértenek abban is, hogy az eddigi széndioxid és nitrogénoxid kibocsátási ütem folytatását feltételezve a század közepére az üvegházhatás megkétszereződhet. Állítják, hogy ebben a században az északi féltekén gyorsabban fog emelkedni a hőmérséklet, mint az elmúlt ezer év alatt bármikor is. Az elvégzett számítások szerint a század végére a Föld átlagos hőmérséklete akár öt Cclsius-íokkal is magasabb lehet a jelenleginél, ami azt is jelentheti, hogy a természetben olyan változások indulhatnak, melyek ellen az emberiség nem sokat tehet. Leolvadhatnak a magas hegyek hó- és jégtakarói és elolvadhatnak a gleccserek, valamint a sarkvidék jégtakarói. Ezek hatására megnövekedhet a tenger vízszintje, az alacsonyabban fekvő szigeteket és tengerpartokat elöntheti a víz. A világ más térségeiben ugyanekkor az aszály okozhat majd szinte megoldhatatlan gondokat. Emlékeztetnék azokra a véleményekre, melyek szerint egy negyedszázadon belül a jelenlegi 1,7 milliárd ember helyett 5,4 milliárd ember él majd olyan területeken, amelyet vízhiány sújt. - Hazánk e szempontból milyen változásokra számíthat? - A Kárpát-medence európai, sőt globális szempontból is különleges természetrajzi egység, amelyet a globális föl melegedés eddig észlelhető hatásai és várható következményei is sajátosan érintenek, így hazánkban emiatt gyengébben évényesülnek majd az északeurópai változások és hatások, ugyanakkor erősebben hatnak majd a dél-európaiak, erősebben, mint ahogy az a földrajzi szélességeken való elhelyezkedésünkből következnék. - Hazánk huszadik századi hőmérséklete is melegedő tendenciát jelez. Mi következhet ebből? - A statisztikai adatok valóban felmelegedésre utalnak. Az adatok azt is jelzik, hogy a nagyobb melegedés hazánk nyugati, a kisebb a keleti részén történt. A melegedés trendje nem lineáris és nem is folytonos. A XX. század elejétől a közepéig egy melegedési periódus volt, aztán kisebb lehűlés következett, majd a hetvenes évektől újból fölmelegedés úgy, hogy a század utolsó évtizede, illetve a 2000. év volt a legmelegebb. A hosszabb távú csapadékmennyiség éves összege hazánk esetében most inkább csökkenést mutat, ami 2050 körül növekedésbe válthat. Ezzel együtt az éves átlagmennyiségnek egyre nagyobb része esik le nyáron, az őszi-tavaszi csapadék-arány csökken. A melegedő légkörben nő a zivatarhajlam, s növekszik az egy-egy alkalommal lehulló csapadék mennyisége is, vagyis nagyobb gyakorisággal számíthatunk a jövőben felhőszakadásra, aminek következtében növekszik majd az árvizek valószínűsége is. - Mit tehet mindezek elhárítása érdekében a nagypolitika, és mit tehet egy olyan kis ország, mint hazánk? - A meteorológiai tényezők alakulásába egy olyan kicsi országnak, mint hazánknak, általában nincs módja beavatkozni, de felelős magatartással, a környezetszennyezés csökkentésével, az elhárításra való alapos felkészüléssel, maga a későbbi védekezés is hatékonyabbá tehető. Hogy mit tehet az emberiség, nos mindenekelőtt tudomásul kell venni, hogy közvetlen összefüggés van a szerves energiahordozók elégetése és a globális felmelegedés között, A legnagyobb energiafogyasztó országokban még ez is nehezen megy. Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiróban tartott konferenciáján az akkor még Európai Közösség felelős miniszterei megállapodtak abban, hogy törekszenek az összes széndioxid-kibocsátást 2000-ig az 1990-es szinten stabilizálni. 1995ben, Berlinben erre már kötelezettséget vállaltak az egyezményhez csatlakozott fejlett országok is. Az 1997-es kiotói értekezleten arról írtak alá jegyzőkönyvet. hogy 2010-re a fejlett államok 1990-hez képest 5,2 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. 2000-ben mindenki valami nagy áttörést várt ezen a területen, de Hágában nem sikerült tovább lépni. 2001 márciusában a világ első számú energiafogyasztója és légszennyezője, az Egyesült Államok meglepetésszerűen és egyoldalúan felmondta a kiotói jegyzőkönyvet. Mindez óriási meglepetést keltett, sokakat elkeserített, mások viszont nem adják fel, a megegyezést célzó erőfeszítések folytatódnak, s az USA is részt vesz a globális felmelegedés elleni küzdelemről szóló nemzetközi tárgyalások következő, Bonnban, most júliusban tartandó fordulóján. Elméleti bevezetőjében vázolta a klímaváltozás okait és következményeit. Bemutatta, hogy az üvegházhatás fokozódása emberi okai közül 50 %-ban az energiatermelés felelős, a többi 15 - 20 % részesedésű ok mellett, mint pl. az esőerdők leégetése, a freonok kibocsátása, a rizstermesztés, szarvasmarhatenyésztés stb. Ez indokolja a váltás szükségességét az energiaiparban a tiszta energiák felé. Szemléletes ábrán mutatta be a világ energiaszükségletét és a rendelkezésre álló energiahordozó-készletet fajtánként. Kiderült, hogy a teljes energiaszükségletünk csak kis töredéke a rendelkezésre álló napenergiának. Elmondta az előadó, hogy negyed századdal ezelőtt Dániában is nulla volt a megújuló energiák használata, eltekintve a hagyományos fatüzelésű cserépkályháktól. A 60-as években elavult, nagyon rossz hatásfokú energiatermelő ipar volt Dániában. A változás gyökerei az 1973-as olajválságig nyúlnak vissza. Vázolta az előadó azt az evolúciót, amin a válságra válaszul szánt dániai nemzeti energiaprogram átment 1975 - 85 között. Kezdetben a hivatalos szervek - a környezetvédelmi szempontokat teljesen nélkülözve - az energia-gondok megoldására szén- és atomerőművekben, valamint centralizált kogenerációs erőművekben gondolkodtak, elképzeléseik között a megújuló energiák nem is szerepelMichels Antal plébános invitálására figyeltünk fel rájuk. A FényKözpont bemutatkozott a Fesztergom 2001 rendezvényein is. Az ott tapasztalatakról, terveikről Hentes Ildikó és Ferenczy Eva mondják el gondolataikat. (Ók elérhetők a plébánia épületében, vagy a 06-20461-5080 telefonszámon.) - A Fény-Központ, amely egy szenvedélybeteg-segítő központ szerepét szeretné betölteni, droginformációs sátorral vett részt a rendezvényen. A két hónapja megalakult FényKözpont alkohol-, kábítószer-, gyógyszer- és játékszenvedélyből gyógyulni vágyó emberek, illetve családtagjaik megsegítését tűzte ki célul. A megelőzés jegyében azonban mindenkit, legyen az csak alkalmi fogyasztó, hívunk és várunk. Jelenleg önálló helyiséggel még nem rendelkezünk, de bízunk benne, hogy az esztergomi önkormányzat támogatni tudja kezdeményezésünket, és segítséget nyújt a műhely megnyitásában. Hiszen ennek hiányában nem tudjuk elindítani programjainkat, nem tudunk valódi segítségnyújtást adni. A Fesztergom kitűnő alkalmat nyújtott arra, hogy az esztergomi és a környező települések fiataljaival tek. A nyolcvanas évekre (a zöld mozgalom hatására is) felértékelődött a környezetvédelem. Az új energiaprogram elutasította a szén- és atomenergiát, megjelent a földgáz energiahordozó, kisméretű, decentralizált kogenerációs erőművekben kezdtek el gondolkodni, és kiemelt hangsúlyt kapott a megújuló energiák használata. (Egyetlen változatlan elem a programokban - ami környezetvédelmi szempontból is indokoltaz energiahatékonyság növelése, amibe pl. a jobb hatásfokú gépek mellett az épületek szigetelése is beletartozik.) Ezután az előadó egyenként sorbavette a megújuló energiák hasznosításának területeit és azok fejlődéstörténetét Dániában. Világviszonylatban kiemelkedő sikertörténet a biomasssza hasznosítása és berendezései fejlesztése, valamint a szélenergiaipar fejlődése. Megjegyezendő, hogy Magyarországonjobbak az adottságai a biomassza hasznosításának, mint Dániában. A dán példa követésével komoly feladatok és lehetőségek előtt állunk. Bár a szélenergia hasznosítási lehetőségei jobbak Dániában, erre nálunk is van mód. A napenergia közvetlen hasznosításának természeti adottságai rosszabbak Dániában, mint hazánkban, de ebben is jóval megelőznek bennünket, bár ők is elmaradtak az e téren vezető Ausztriától. A geokontaktusba kerüljünk. A fesztivál ideje alatt a kapcsolatteremtést tartottuk a legfontosabb feladatunknak. Bemutatni magunkat jövőbeli elképzeléseinket, illetve megismerni az odalátogatókat. Tájékozódni akartunk alkohol- és kábítószer-fogyasztási szokásaikról, valamint a témával kapcsolatos kérdéseikről, véleményeikről. Mindezt nem erőszakosan, csak is barátian őszinte érdeklődéssel. Tervezett programjaink közül a kérdőívek kitöltése, a ruhaosztás az üzenő-fal és a folyamatos beszélgetési lehetőség mindenképpen figyelemfelkeltő és sikeres volt. Amit biztos végkövetkeztetésként éltünk meg az az, hogy a Központ létrehozása nemcsak néhány ember fantazmagóniájában létező óhaj. Erre igen is van igény! Ezt nemcsak a Fény-Központ alapítói és támogatói gondolják. Maguk a fiatalok is érzékelik az őket körülvevő vészhelyzeteket. Azonban vannak, akik úgy vélik, hogy tudják kezelni, kordában tudják tartani kíváncsiságukat, csillapíthatatlan „szabadságvágyukat". Őszinte kérdésekre őszinte válaszokat várnak, ők is és mi is. Szüleik alkoholfogyasztásából eredő megélt negatív tapasztalataik miatt mélységesen elítélik termikus energia hasznosításának rosszabbak a dániai esélyei a miénknél, ezek alkalmazása jelenleg jelentéktelen, bár hőszivattyús rendszerekre vannak fejlesztési terveik. Az előadás után több kérdés és észrevétel hangzott el, főleg a magyarországi alkalmazási lehetőségekről. A Nemzetközi Nap-nap esztergomi programjának másik helyszíne a Prímás-szigeti ökotechnikai bemutatóudvar volt. Délután sok látogató kereste fel, tablókon láthattak szemléltetést a délelőtt elhangzottakról, demonstrációs eszközökön érthették meg működésüket. A kísérletek, a napelemmel működő játékhelikopter tanulságos élményt adott a helyszínre látogató gyerekeknek, akik közül a kisebbekkel a Zöld Óvoda pedagógusai foglalkoztak az esemény szellemében. A Nap napja helyi hagyományainak megfelelően az ökokertben háztartási veszélyes hulladék leadására is lehetőség volt. Többen éltek a lehetőséggel, leadtak elemeket, sütőzsiradékot, akkumulátort, lejárt házi vegyszereket, de ahhoz képest, hogy mennyi a város környékén az illegális hulladék lerakat, amelyek veszélyes komponenseket is tartalmaznak, csekély az itt leadott mennyiség. Reméljük a következő ilyen alkalommal nagyobb figyelmet kap ez a lehetőség. Sz. G. az alkoholizmust. Saját vagy hallomásból szerzett kábítószer-fogyasztási élményekre alapozva, jövőbeli gyermekeiknek egyértelműen tiltanák a szerek fogyasztását. Mi, akik ezt a három napot szeretettel és lendülettel végig vittük és átéltük az ügy fontosságát, a segítségnyújtás hitében megerősödtünk. Egy olyan folyamatot indítottunk el, mely reményeink szerint segítőkre és partnerekre talál. Nemcsak a megszokás és az elvárások mondatják velünk, de őszinte köszönettel tartozunk támogatóinknak, akik jelenlétükkel, tanácsadásukkal és fiatalos lendületükkel is mellénk álltak: Michels Antal plébános (Esztergom-Belvárosi Plébánia), Jakus Ottó káplán (Nyergesújfalu), Forgács József az EsztergomBudapesti Főegyházmegye Külügyi Hivatalának vezetője. Dr. Pavlik Gábor Esztergomból a valóságos orvosi segítségnyújtásban is részt vett. Köszönet nyergesújfalui cserkészeknek is, hogy rendelkezésünkre bocsátották a sátrukat, valamint a Bajóti Régiónak, akiknek az anyagi támogatásával finanszíroztuk a rendezvényt. ÉLJ SZEREK NÉLKÜL BOLDOGAN! Bemutatkozott a Fény-Központ konzultációs szolgálat (Pálos) A Belvárosi Plébánia keretei között (IV. Béla király utca 3.) jött létre hónapokkal ezelőtt a Fény-Központ szenvedélybeteg-segítő információs és konzultációs szolgálat. Várnak mindenkit, azokat is, akik már ízlelték a függőséget, azokat is, akik mindenféle szer nélkül élnek: házastársakat, szülőket, gyerekeket, barátokat, rokonokat, oktatási intézményeket, diákokat. Céjuk: segíteni az alkohol- és kábítószer-függőkön, valamint ezek hozzátartozóin. Együttműködést ajánlanak a különböző szociális, egészségügyi és rehabilitációs intézményekkel, tanácsadást, segítő beszélgetést, orvosi konzultációt jogsegélyszolgálatot nyújtanak. A szolgálatban szociális munkások, addiktológusok, pedagógusok, orvosok, lelkészek nyújtanak segítséget.