Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-20 / 50-52. szám

2001. július 5. Esztergom és Vidéke Kövér László Esztergomban FORDULAT A VÁLASZTÓK LELKÉBEN (G.) A Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület és Alapítvány szervezésében és meghívására június 27-én Esztergomba látogatott dr. Kövér László, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke, aki délután 18 órától a Mindszenty iskolában tartott közéleti fórumot - telt ház előtt. A rendezvényen részt vett dr. Latorcai János, a terület országgyűlési képviselője, valamint Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere, a FideszMagyar Polgári Párt Esztergomi Szervezetének elnöke, a Fidesz Országos Választmányának tagja. Dr. Kiss-Rigó László atya, a Rudnay Sándor Alapítvány kuratóriumi elnöke bevezetője után dr. Kövér László előadására került sor. Az alelnök előadásának címét a Fidesz „A jövő elkezdődött" elnevezésű vitairatától kölcsönözte. A hároméves Fidesz-kormányzást - stílszerűen a millenniumi periódushoz alkalmazkodva-az ezeréves magyar történelem tükrében vizsgálta. Véleménye szerint ugyanis hazánk NATO-, illetve rövidesen bekövetkező Európai Uniós-csatlakozásával újra megtalálta helyét és szerepét a kontinensen, az európai népek családjában éppen úgy, mint ahogy az Szent István idején történt. Kövér László szerint „jó helyzet van arra, hogy a Fidesz a következő választásokon is elnyerje a bizalmat". Ennek legfőbb oka szerinte a választók lelkében bekövetkezett fordulat: a nemzeti és a polgári értékek iránt érzett elkötelezettség, a kiábrándulás és az apátia helyett a jövőbe vetett hit. Az alelnök kiemelte, hogy nemcsak európai, hanem globális mércével mérve is a magyar gazdaság az egyik legdinamikusabban fejlődő, amihez párosul a fogyasztás növekedése. Előadásában hangsúlyozta azt is, hogy a rendszerváltás során a családoknak mintegy egytizede „járt igazán jól", a Fidesz politikájának épp ezért az a lényege, hogy kiszélesítse és megerősítse azoknak a családoknak a táborát, amelyek a középosztály gerincét képezik; nem segélyt, hanem esélyt kíván adni mindazoknak, akik akarnak is élni az esélyekkel. Ennek része a családtámogatási rendszer, a bankok által finanszírozott felsőoktatási ösztöndíjrendszer, stb. Kövér László elmondta, hogy 1998 előtt minden harmadik gyermek szegénységi küszöb alatt élt. 2000-re sikerült elérni, hogy „csak" minden ötödik gyermek él ott, s a további kormányprogramok ezen helyzet továbbijavítását célozzák. Az emberek lelkében (életkedvében) bekövetkezett fordulatot az is bizonyítja, hogy 2000-ben több gyermek született és több házasság köttetett, mint az azt megelőző időszakban. Az alelnök előadása után a hallgatóság is kérdezhetett. Szóba került a státusztörvény fogadtatása, a zámolyi romák ügye, a Magyarok Világszövetségének kérdése, stb. A számtlan kérdés megválaszolása után Kövér László úgy összegezte a rendszerváltás óta eltelt évek eredményeit, hogy „képesek voltunk újra saját magunkra találni, s ma már egyre inkább érezhető, hogy képesek vagyunk hinni nemzetünk jövőjében ". Kábelárkokkal dúlják a várost Fogytán a jegyző türelme is Három évvel ezelőtt, az önkormányzati választások előtti időszakban az akkori polgármester-jelöltektől hangzott el: vége a város feldúlásának, minden kábel, csatorna, vízvezeték a földbe került. Mostmár következik az utak helyreállítása... Igaz ugyan, hogy egyes utakat felújítottak, de most újra megjelentek az árokásók. Nem is lenne baj, ha szakszerűen és hozzáértőén végeznék, mint ahogy ezt tőlünk nyugatra teszik. M.R. nevű kedves ismerősöm Németországban ugyanebben a szakmában dolgozik. Tőle tudom: az ottani önkormányzatoktól rövid időre, hétfőtől csütörtökig kapnak engedélyt egy-egy szakaszra, majd helyreállítva át is kell adniuk a munkaterületet. Nálunk ez egészen másként van. Szentgyörgymezőn már a télen elkezdték a túrást, sok bosszúságot okozva különösen a családi házas tulajdonosoknak. Szerkesztőségünket többször is megkeresték e visszásság miatt. Nos, ebben a városrészben a nyár elején is még tátonganak befedetlen árkok, de fel van túrva a Béke tér, az Irinyi utca, a kórház szinte körül van ásva lövészárok-szerűen. Fényképünk tanúsítja, hogy a mentőautók buckákon közlekedvejutnak ki és be a Kolos kórházba. De innen kifelé is túrnak-fúrnak. A Honvéd utca hónapokig balesetveszélyesen volt kiásva, most kezdték visszatemetni a gödröket, de hétfőn délután már egy teherkocsi állt keresztbe az úton, mert belesüllyedt a frissen töltött padkába. A Meszéna utca elején egy szép családi ház bejárata roppant meg a földtúró gépek rezgésétől. Az Erzsébet királyné út, de szinte a teljes déli városrész is árkokkal tagolt. A Polgármesteri Hivatalban dr. Takáts Attila jegyzőt kerestük, hogy miként tarthatja kordában a városvezetés ezt a kellemetlen, polgártbosszantó helyzetet. A jegyző úr láthatóan indulatos, röviden válaszol kérdésükre: - A kábeltévé építési munkálatokat a MATÁVkábelTV Kft. megbízásából a HÍDFŐNET Kft. végzi. Sajnos a kivitelezési és helyreállítási munkák során folyamatosan problémák vannak, mellyel kapcsolatban több alkalommal eljártunk a MATÁVkábelTV Kft.-vei és a HÍDFŐNET Kft.vel szemben (beszámoltatás a Városfejlesztési Bizottság előtt, jegyzői felszólítások a szakszerű munkavégzésre, a kivitelezési munka leállítására). A város részéről történő hatékonyabb ellenőrzés érdekében a kivitelezési munkák idejére műszaki ellenőrt foglalkoztatunk. A Honvéd utcában és az Irinyi utca kornyékén hét végére várható a helyreállítási munka befejezése. Ami minket illet, a város érdekét nézzük, ezért a kivitelezőtől csak szakszerűen helyreállított utat, járdát, parkot veszünk át. Pálos Mit tudunk az Esztergom-Nyergesújfalu kistérségről? (III.) Településről településre • BAJOT 1984-1988-ig Esztergom városkörnyéki települése volt. 1990-ig önálló tanácsú, 1990-től önálló önkormányzatú község. Lakossága: 1248 (1900), 1509 (1949), 1448 (1990). Nemzetiség: a múlt században még szlovák ajkú lakosság a századfordulóra asszimilálódott. Néhány évtizeddel később: magyar 98 % (1930), cigány 4% (1990). Határának 44 %-át erdő borítja. Gazdaságilag a település az 1980-as évek közepéig a Dorogi Szénbányák Vállalathoz, 1994-ig a Tokodi Tszhez kötődött. Ezt követően a magántulajdon dominál. Közművelődési intézménye az 1941-ben alapított „Cementgyáriak" Munkásotthona, 1950-től Művelődési Otthon. Zeneiskoláját 1994-ben alapította a község. Helyi újságja a Bajóti Kisbíró. A kábel TV a lakások 35 %-ában fogható. Fontos civil szerveződése az 1990ben alakult Bajótiak Baráti Köre. Műemléke a XII. századi r.k. templom XIV. századi gótikus-barokk szentéllyel, benne Szántó Piroska 1981-ben készült stációképeivel. Mellette áll Szervátiusz Tibor Máriaszobra. Különlegesen szép látványt nyújt a Tóth Miklós tervezte Hősök emlékműve a Nepomuki Szent János szoborral. A településhez tartozik Péliföldszentkereszt (1735-től zarándokhely), ahol 1950-ig a Szalézi rend gimnáziuma működött. Az épületegyüttest ezt követően világi célokra hasznosították. Ma ismét a Szalézi rend használja, s gyermeküdülőt is működtet itt. Krisztus-kereszt ereklyét őrző r.k. temploma 1735-ben épült. Csodatévő vizet adó szent kútja 1273-ban már működött. Ma látható díszkútja dr. Múzslay István ajándéka. Nevezetességei: a Jankovich-barlang (csak engedéllyel látogatható) és az Öregkő más barlangjai. A 375 m magas Öregkő függőleges keleti oldala a sziklamászók gyakorlóterepe. Nagyrendezvénye a Bajóti Zenei Napok, valamint Péliföldszentkereszt évente visszatérő három nagy búcsúja: a Szent Kereszt megtalálása (május 3.), a Szent Kereszt felmagasztalása (szeptember 14.), Szent Vendel tisztelete (október 24.). • DOMOS 1977-ig önálló, 1990-ig Pilismaróttal közös tanácsú, ettől önálló önkormányzat. 1958-tól üdülőközség. 1984-88 között Esztergom városkörnyéki települése volt. A magyarok lakta település lélekszáma 1443 (1900), 1123 (1949), 1117 (1990). Határának 70 %-a erdő. Lakói hagyományosan erdőgazdálkodásból, hajózásból, gyümölcstermesztésből élnek. Meghatározó gazdasági egysége a Pilisi Parkerdőgazdaság Rt. és jogutódai. Művelődési intézményei: könyvtár, mozi, művelődési ház az 1950-es évektől 1990-ig, Dömösi Galéria 1970-től 2001-ig, Biblia Centrum Dömösi Háza 1992-től. Helyi újságja a Dömösi Híradó 1990-től, jogutódja a Dömösi Disputa 1994től. Jelentős hatású társadalmi egyesülete az 1990-ig működő Dömös Baráti Köre. 1995-ben jött létre Dömösiek Dömösért Egyesület. A község sok szállal kötődik a hazai tudományos és művészeti élethez. Napjainkban is ide kötődik N. Surányi Mária, Vertei Andrea, M. Szűcs Ilona (festőművészek), Vertei Beatrix (keramikus), Püspöki István (grafikus), Horusitzky Zoltán, Sárközi István (zeneszerzők) és mások. Műemlékei: az 1107-ben épült Prépostsági rom, ennek 1989-től látogatható altemploma, az 1733-44 között épült r.k. templom, az 1743-45-ben emelt Mindenszentek Kápolna. Természeti értékei, jeles kirándulóhelyei: a Vadálló-kövek, a Szőke-forrás völgye, a Rám-szakadék, a Prédikálószék, stb. 1985-től kemping működik a településen. A Pilisi Tájvédelmi Körzet, majd a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Az 1991-ben szerveződött UNESCO Bioszféra Rezervátum kiemelt körzete. Viszonylagosan fejlett a vendéglátás infrastruktúrája. Visszatérő rendezvényei: Tavaszköszöntő (május utolsó szombatja), Dömösi Búcsú (július 26.), Szent László Nap (augusztus 18-20.), Középkori Lovagi Játékok, hangversenyek a r.k. templomban, szabadtéri színházi előadások. • PILISSZENTLÉLEK 1950-ig Pilismaróthoz tartozott. Ettől önálló tanácsú község. 1985-től Esztergom része. Lakossága: 337 (1900), 401 (1949), 459 (1985). Nemzetiség: magyar 4,7 %, szlovák 92,6 % (1930). 1947-48-ban a lakosságcsere egyezmény keretében 183 szlovák nemzetiségű lakos települt Csehszlovákiába. Műemléke a Pálos Kolostor-rom, valamint az 1856-ban épült r.k. templom, mely 1939-ben nyerte el mai formáját. 1962-ben készültek el a belső teret ékítő falfestmények, amelyek Kákonyi Asztrik alkotásai. Kellemes kirándulóhely. Az 1970-es évektől üdülőhely. • LABATLAN 1950-ig önálló község, 1990-ig önálló tanácsú község, 1990-től önálló önkormányzat. Piszke községet 1950-ben Lábatlan II. néven csatolták hozzá. 1971-től nagyközség. 1984-88 között Esztergom város vonzáskörzetéhez tartozott. Lakossága: 1400 (1900), 1899 (1949), 5690 (1990). A lakosság jelentős gyarapodása a kedvező földrajzi tényezőkkel, valamint a Piszkével történt egyesüléssel magyarázható. Nemzetisége: magyar 99,2 % (1930). Jelentős gyáripari és mezőgazdasági hagyományok jellemzik a lakosságot. Társadalmi egyesületei közül az utóbbi évtizedekben alakultak: Palkovics Erdőtársaság (1970), Idősek Klubja (1978), Természetbarát Egyesület (1991), Vadásztársaság (1996). Munkásotthona az 1930-as években épült. A kábel TV a lakások 65,4 %-ában fogható. Műemléke a sokszögletű szentéllyel rendelkező, XV. századi eredetű, gótikus elemeket őrző református templom, mely mai formáját 1894-ben nyerte el. Figyelmet érdemel az 1799-ben épült, 1900-ban átépített r.k. templom. Jelentős értéket képvisel a Szántó István gyűjtötte népművészeti anyag, mely a Tájházban látható. Köztéri alkotások: I. világháborús hősi emlékmű az 1930-as évekből, felújítva 1993-ban, Hajdú László: Mozaikfal a Lábatlani Papírgyár épületén 1970-ből, Rózsa Péter: Papíröntők szobor (készült 1976 körül), 1956-os Emlékkő (1989). Védett természeti értéke a Gerenday Arborétum. Szálláshelye a főút mellett működő panzió. Fontosabb rendezvényei: Építők Napja (június első szombatján), Búcsúbál (július első szombatján), Adventi Vásár (december első szombatján). Testvértelepülése: Karva (Szlovákia). • MOGYORÓSBÁNYA 1871-1950 a táti körjegyzőséghez tartozott. 1950-1973 között önálló tanácsú község, 1973-1990 Tát közös tanácsú község tagja. 1984-1988 között Esztergom vonzáskörzetéhez tartozott. 1990-től önálló önkormányzat. Lakóinak száma: 650 (1900), 772 (1949), 819 (1990). Nemzetiségi megoszlása: magyar 16 %, német 18,48 %, szlovák 65 % (1900), később: magyar 31%, német 18,2 %, szlovák 50,6 % (1930). Jellemző iparága - annak 1979-ben történt visszafejlesztéséig - a szénbányászat. 1955-től szlovák nyelvű oktatás, 1996-tól nemzetiségi iskola. 1928-ban menedékházat építettek itt. Munkásotthona 1929-ben épült, 1960-tól Kultúrotthonként működik. 1962-től itt kapott helyet a községi könyvtár. Az intézmény a nemzetiségi hagyományőrzés színhelye. Újságja a Mogyorósbányai Híradó. A kábel-tévé a lakások 90 %-át éri el. Építészeti emlékei közül említést érdemel a XII. századi romok felhasználásával épült XVIII. századi római katolikus templom, a pestisjárvány emlékét őrző, a táti út mellett 1755ben emelt hálaadó kápolna, valamint szép pincesora az emeletes présházakkal. Értéke a Kő-hegy védett barlangja, a csend és a jó levegő, mely turisztikai találkozókat vonz ide. Visszatérő rendezvénye 1987-től a Kő-hegyen rendezett Nemzetközi Csillagászati Észlelő Tábor. Testvértelepülése Lapas (Szlovákia, 1998). (Folytatjuk) Dr. Bárdos István • A Tesco nyert... (I.) A június 28-án tartott esztergomi képviselő-testületi ülésen a városatyák döntöttek a Malinovszkijlaktanya hasznosítására kiírt pályázat ügyében. Áz önkormányzat elképzlései szerint a volt szovjet katonai bázis területe kiválóan alkalmas a városi és a környékbeli polgárok által régóta hiányolt bevásárlóközpont, nagyáruház létesítésére. A zárt ülésen a képviselők a Tesco áruházlánc ajánlata mellett döntöttek, amely szerint a területen egy igen jelentős alapterületű áruház épül (a másik ajánlat a tervezett Tesco áruház területének mindössze egy hetedével számolt). Tehát, ha minden jól alakul, Esztergom és vonzáskörzete - belértve a szomszédos szlovákiai Párkányt és környékét - egy komoly, minden igényt kielégítő áruházzal lesz gazdagabb! • Megyei MIÉP-találkozó (D.) Július l-jén Tokodon, a Művelődési Ház kertjében megyei MIÉP-találkozót rendezett a párt Komárom-Esztergom Megyei Szervezete, valamint esztergomi ifjúsági tagozata. Először a vezetők zárt körű tanácskozást tartottak, majd Zsinka László nemzetközi sakknagymester, a Fővárosi Közgyűlés MIEP-es képviselője tartott sakkszimultánt. Ingyen birkagulyás és üdítőitalok várták a szimpatizánsokat és az érdeklődőket, akik közül nagyon sokan Esztergomból érkeztek. Lentner Csaba országgyűlési képviselő az ország gazdasági helyzetéről, valamint a MIÉP választási programjáról tartott előadást, Zsinka László és Marsi Péter Pál budapesti önkormányzati képviselők pedig aktuális politikai kérdésekről nyilatkoztak. A találkozó többszáz vendége maradandó élményekkel távozott a vendégszerető Tokodról.