Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-20 / 50-52. szám

Módosult a lakástámogatási rendszer Mint arról már olvasóink is bizonyára hallottak, e hónaptól jelentősen módosult a lakástámogatási rendszer. Az is ismert, hogy a kormány több új programot is útjára indított, hatályon kívül helyezte a lakáscélú támogatásokról szóló rendeletet és ú j jogszabályt alkotott. Az intézkedések célja, hogy a társadalom minél szélesebb rétege belátható időn belül az élethelyzetének és jövedelmi színvonalának megfelelő lakáshoz jusson. A használt lakás vásárlásához és korszerűsítéséhez kamattámogatásos hitelkonstrukció A Kormány a Földhitel- és Jelzálogbankon keresztül 3 százalékos kamattámogatást nyújt az állampolgárok számára, legfeljebb 5 évig. Az így felvett hitel összege maximálisan 30 millió Ft lehet. A hitelt - lakásfelújítás kivételével -bármilyen lakáscélú felhasználásra igénybe lehet venni. Egyszerűsödött az új lakás építéséhez és vásárlásához felvehető támogatott hitel A lakosság számára nyújtott támogatás: - kizárólag új lakás építéséhez, vásárlásához lehet felvenni egy alkalommal, 30 millió Ft-ot meg nem haladó értékű lakás esetén. Az építési költségek, illetőleg a vételár megfizetéséhez felvett, legfeljebb 10 millió Ft összegű hitelintézeti kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam lOévig nyújt támogatást úgy, hogy a hitelfelvevő kamatterhe egy bizonyos határt nem léphet túl. A vállalkozók számára nyújtott támogatás: - azoknak a vállalkozóknak, akik magánszemély részére értékesítés vagy bérbedás céljéból lakást építenek, s ez utóbbi esetén vállalják, hogy a lakást legalább 20 évig bérbeadják, az állam a fenti kondíciókkal megegyező kamattámogatást nyújt, amennyiben a lakás telekár nélküli építési költsége a 30 millió Ft-ot nem haladja meg. A támogatás 10 évig vehető igénybe, az építési költségek legfeljebb 70 %-át kitevő és 10 millió Ft-ot meg nem haladó kölcsön összegéig. Az illetékkedvezmény kiterjesztése 2001. január l-jétől újabb illetékkedvezmény segíti a lakáshoz jutást és a vállalkozói lakásépítést. Eszerint az. új lakás építésére, építtetésére jogosult vállalkozótól vásárolt, 30 millió Ft-ot meg nem haladó lakás megvásárlása - életkortól és családi helyzettói függetlenül - teljes egészében mentes a vagyonátruházási illeték alól. Állami Támogatású Bérlakás Program A kormány a települési önkormányzatok részére bérlakásállományának növelése érdekében vissza nem térítendő támogatást nyújt, amely a bérlakások bekerülési költségének 70 illetőleg 80 %-át is elérheti. Az önkormányzatok a támogatáshoz pályázati úton juthatnak hozzá, a bérlakások jogcíme kétféle: szociális rászorultság alapján, vagy költségelven megállapított lakbérek alkalmazása melletti bérbeadás. A 2000. július l-jével elindított Állami Támogatású Bérlakás Program iránti érdeklődés minden várakozást felülmúlt. Az elmúlt 6 hónapban a GM közel 2500 önkormányzati bérlakás kialakítását támogatta 9,4 milliárd forintos nagyságrendben. Az elmúlt öt évben az országban összesen nem épült ennyi bérlakás. A bérlakásprogram eddigi eredményei azt mutatják, hogy az önkormányzatok nagyobb részt a szociális rászorultság alapján kívánják az új bérlakásokat hasznosítani. ÚJ PROGRAMOK Tömbház-rehabilitációs program A kormány erre a programra a 2001. esztendőben négymilliárd forintot szán. Az állam a helyreállítás költségeinek egyharmadát állja, egyharmadát a lakások tulajdonosainak, harmadik harmadát pedig az érintett önkormányzatoknak kell előteremteniük. A támogatásra csak olyan tömbök pályázhatnak, amelyekben legalább ötven lakás van, és ezek minimum 80 %-a 1940 előtt épült. Szakértői számítások szerint egy százlakásos lakótömb rehabilitációs költsége elérheti az egymilliárd forintot is, vagyis a programra rendelkezésre álló összeg mintegy 1.200 lakás felújításához nyújthat segítséget. Energiatakarékossági program Szakértői becslések szerint ezekben az épületekben zömében alacsony jövedelemmel rendelkezők élnek, ezért indokolt, hogy az állam a felújítás költségeinek egy részét átvállalja. A felújításra- amely magában foglalja többek között az épület hőszigetelését, a fűtési- és vízvezetékrendszer felújítását - lakásonként maximum 400 ezer forint állami támogatás igényelhető, de ez nem lehet több, mint az összes költség egyharmada. A felújítás költségeinek kétharmadát az önkormányzatoknak és a tulajdonosoknak együttesen kell állniuk. A programra 2001-re 3 Mrd Ft áll rendelkezésre. Garzonház-építési program fiatalok részére A garzonházakban előtakarékosságot vállaló, fiatal pályakezdőkjuthatnak átmeneti - legfeljebb 5 éves időtartamra - lakáshoz. Ezekben a lakásokban átmeneti elhelyezést kaphatnak a kollégiumból kiszoruló fiatalok is. A lakások építésére önkormányzatok pályázhatnak, a költségek 70 illetve 80 százalékát az állam finanszírozza. A program az Állami Támogatású Bérlakás Program kereteibe integrálódik. Nyugdíjasházak kialakításának programja Olyan idős házaspárok, egyedülállók számárajelenthet ez megoldást, akik nem tudják fenntartani lakásukat. A nyugdíjasházak létesítésére pályázatot nyújthatnak be az önkormányzatok. A pályázóknak vállalniuk kell, hogy az idős emberek számára állandó orvosi ellátást és betegápolást biztosítanak. A program az Állami Támogatású Bérlakás Programon belül valósul meg, s a lakások bekerülési költségeinek legfeljebb 70 illetve 80 %-ára nyújt támogatást. A sajátos élethelyzetben lévőket támogató lakásprogram Az Országos Cigány Önkormányzattal együttműködve a Kormány ez évben 300 millió Ft-ot biztosít azon cigány családok lakáshoz jutásának támogatására, amely családban legalább egy főmunkaviszonnyal vagy igazolt jövedelemmel rendelkezik, gyermekei pedig iskolába járnak. A jelzáloghitel korszerűsítése, a bankok közötti verseny erősítése Az új kormányrendelet egyszerűsíti a lakáshitelezés eljárási szabályait: lehetővé teszi, hogy egy ügyfélnek több hitelintézet is nyújthasson lakáshitelt, pontosítja a megfogalmazásokat, valamint megteremti a versenysemlegességet az általános kamattámogatású hitelek esetében. (www.gm.hu alapján) Kik és hogyan gyógyítanak kórházunkban? (XIV.) Rehabilitációs és szocioterápiás osztály (Pálos) Az utógondozás leltételei tíz évvel ezelőtt teremtődtek meg abban az épületben, amelyet még Simor János érsek építtetett. Mára a kórház egyik legnagyobb szervezeti egységeként látja cl feladatait, amelyekről dr. Zsarkó Katalin pszichiáter szakorvos, osztályvezető főorvos tájékoztatja olvasóinkat. 1989. április 5-én kezdte meg tevékenységét a Simor János Intézet, a Bazilikától egy saroknyira, csendes, nyugodt helyen. Az intézethez elég nagy és szépen gondozott park is tartozik, amely lehetőséget nyújt a kertészkedésre, pihenésre, beszélgetésekre, sportprogramokra és vetélkedőkre, vagyis a terápiáknak is gyakori színtere. Ellátási területünk KomáromEsztergom megye keleti fele (kb. 120.000 lakos), de területen kívüli betegek is gyakran felkeresik osztályunkat, segítséget kérve. 54 ágyas osztályunk pszichiátriai utógondozóval és szakrendelővel működik. Fő feladatunk, hogy a lelki működésükben megrokkant, sérült vagy megváltozott képességű betegeket segítsük visszailleszkedni a társadalomba, illetve igyekezzünk megelőzni állapotuk romlását, folyamatosan támogatva őket az aktív - önmaguk és a közösség számára egyaránt értelmes és hasznos - életvitelben. Rehabilitációs munkánk felöleli az összes elme és lelki betegséget, amilyenek a tudathasadás, téveszmék, mánia, depreszszió, szorongás, utazási, szociális és egyéb fóbiák, pánik- és szenvedélybetegség, társadalmi beilleszkedési zavar, személyiségzavar, kényszerbetegség, hangulat-, viselkedés-, evészavarok és még sok más lelki károsodás. A betegek általában nem tudnak megfelelni a saját maguk vagy a család és a társadalom által támasztott elvárásoknak, követelményeknek. Gyakran fordulnak hozzánk amiatt, hogy társas kapcsolataik megromlanak, értékrendjük elsivárul, elszigetelődnek, édeklődésük kórosan beszűkül, legelemibb létszükségleteiknek sem tesznek eleget, egyszóval önpusztító életmódot folytatnak. Módszertani eszköztárunk: gyógyszeres kezelés, pszichoterápia, csoportterápia, foglalkozási terápia, gyógyfoglalkoztatás, munkaterápia. Ezek tervszerű alkalmazásával fel tudjuk készíteni a betegeket a gyógykezelést követő mindennapi életre, elősegítjük önmaguk és környezetük jobb megértését, támogatjuk őket a problémakezelő és megoldó készségek fejlesztésében, önismeretük javításában. A foglalkozásterápia élménycentrikus, a szabadidő tartalmas kitöltésére való felkészítést szolgálja. A munkaterápia személyiségformáló és önmegvalósító folyamat. Intézetünk egészségügyi bázisát adja egy komplex rehabilitációs rendszernek, mely országosan is példaértékű: szocioterápiás és rehabilitációs osztályunk mellett egy rehabilitációs célszervezet működik mint védőmunkahely. Ez - a kórházi ellátás után tartós foglalkoztatást biztosít a csökkent munkaképességű embereknek, továbbá fenntart egy „Vissza az életbe" nevű átmeneti szállót is, a hajléktalanság kezelésére. Három irányban folytatunk vizsgálatokat, figyelembe véve az emberi élet egészére jellemző testi, lelki és társas-társadalmi tényezőket. 1. Az általános orvosi vizsgálat a testi betegségek megállapítására vagy kizárására szolgál. 2. Pszichológiai, pszichiátriai vizsgálatokkal - keressük, hogy mi a lélektani oka a panaszoknak, a jelentkező tüneteknek, a megnemfelelésnek, a kudarcoknak. 3. A társas-társadalmi viszonyok vizsgálatával - igyekszünk feltárni a betegek építő, segítő és romboló, visszahúzó emberi kapcsolatait. Terápiás tervet dolgozunk ki arra nézve, hogy milyen módon működhetünk közre a társadalmi esélyek javításában. A betegeket 3-8 ágyas szobákban van módunk elhelyezni, de ezek csak az ebéd utáni, illetve az éjszakai pihenésre szolgálnak. Napközben a betegek a közösségi helyiségekben - társalgók, foglalkoztató, csoportszoba, vizsgáló - vagy a parkban különböző szocioterápiás foglalkozásokon vesznek részt. Az ellátás személyi feltételét jelentő szakemberek az aktuálisan gyógykezelt betegekkel együtt egy-egy terápiás közösséget hoznak létre. így - a szocioterápia alapelvének megfelelően a betegek és a személyzet kapcsolata dominál a rehabilitáció során. Az orvos és a kezelésben résztvevők a betegekkel való foglalkozás során terápiás vagy terápiaellenes hatást fejtenek ki. Ugyanez mondható el a betegek egymásközti kapcsolatáról is. Ezeket a törvényszerűségeket folyamatosan figyelemmel kísérve a pozitív hatások fokozásán és a negatívak kiküszöbölésén dolgozunk. A terápiás közösség állandó tagjait az osztály mindenkori személyzete adja. Jelenleg két adminisztrátor: Forgó Andrea, Horváth Marianna', egy tálaló: Acs Andrásné', egy segédápoló: Egri László; tizenkét felnőtt és pszichiátriai szakápoló: Bihari Mónika, Elek Veronika, Egri Lászlóné, Horváth Andrea, Kékesi Szilvia, Kiss Andrea (ő fizikoterápiás szakasszisztens is), Molnár Tibor, Németh Gyuláné, Szűcs Marianna, Lipka János, Tóth Zita, Zombori Melinda', egy szociális nővér: Nagy Ferencné (az utóbbi négy fő emeltszintű ápolói képesítéssel is rendelkezik); két foglalkoztató szakasszisztens: Fejesné Maradi Andrea (jelenleg GYES-en), Sebák Józsefié', egy főnővér-helyettes: Tácsik Kálmánná és a főnővér: Mátravölgyi Vilmosné. A Lakópark egyre több esztergomi családnak kínál jó megoldást (Fotó Bánhidy)