Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-20 / 50-52. szám

6 Esztergom és Vidéke Karácsony a Biblia tükrében Gyulai Líviusz grafikája Babits: Jónás könyve című művének új kiadásában Miért mászik - hová röpül - a hegymászó, ha zuhan? avagy: még egyszer Szerémy Szabolcs: A teljesség töredékei című, 2000 decemberében megjelent posztumusz naplójáról Ne nézz le! Fölfelé nem szédülsz. Fölfelé van az Út. A síkföld mögötted. Quo vadis? Hová tartasz? Hová tartunk? Mersz-e majd, merünk-e röpülni? A címlap: térden a csúcson, a fényben. A kéz sajátos imára fonódik. Jégcsákány, karok, az arc: a Kereszt. Tizenhat esztendős élet-kereszt Európa tetején. A ragyogás. A Mont Blanc. - Szép, hát persze. Elfáradtunk. Áhítat. Pihenő. - Miért? Mi végre? - A szó csak szó. Van több. - A hívás. A késztetés. A terv. A vágy. Amiként készül. Ahogyan. A cél szinte kezdettől hegyen-túli: a visszatartó félelem, a mélység-keltette elemi iszony leküzdése. A Himaláját megjárt jóbarát, az. Iniciátoraz első közös túrán lezuhan. Látvány. Látszat. Látó. A látás. Nézés. A nézet. A nézett. Folyamat-pillanat. Nézőpont kérdése. Azonos gyök. eltérő elhajlás. Az egyesítés kísérletei. Példabeszéd, szókeresés, szimbólum: kaland-napló és egység-vallomás. Lenyűgöző, érett őszinteség. Fölemelő, szabadult humor. A realitás. A tanulás. A mindig-másként sikerült próbák sora. Ütés és kegyelem. Az arc csökken. Az éberség növekszik. A mélység mélységnek csak föntről látható. Készenlét. Biztosítás. Biztonság. Bizalom. Út-vesztés és út-találás. - A hegyeken más a levegő. Teltebb a fény. Igazabb. -Csak innen messze. Oda már közeli. - Közös. Közösség. Halál-köz, lét-köz. Az. igazság. A csúcs csak alulról az, aminek látszik. Fönt már talapzat. A csúcs-érzés változásai. A Harang-torony. A hegy eszköz. A cél eszköz. Az. etap csak eszköz. Magában nem-létező. A cél az út. Az úton-levés. A képzelet folytonos valóra váltása. Az összeköttetés önmagunk önmagunkon túli természetével. - valamit a csúcson hagytam magamból. Valamit bennem hagyott a csúcs. - A dolog lényege a túlvilági. A szemmel fölfoghatatlan. - A közvetlen. A teljes. - Magunk megismerése. Meghaladása. A végzet. A beteljesedés. Érted-e? Értem-e? Értjük-c igazán? A zuhanás. Eltört élet. Fclbc-maradt élet. A csillag íve lentről nézve csak tűnő villanás. Ott-onnan: teljesség. Lendidelvétel. Megszakítás nélküli. A részben levő egész. A halál: időtlen életbc-szülctés. A fény örök. A röpülés végtelen: a lehetséges lét megélése. A karácsony Jézus születésének ünnepe. Isten Fia hús-vér emberré lett, hogy bemutassa az Atya erkölcsi lényét. A szeretet lényegét Jézus Krisztus a másokért végzett szolgálatban jelölte meg. Ő maga szeretetét azzal fejezte ki, hogy a legnagyobb szolgálatot vállalta népéért: helyettesítő áldozati halálával megszabadított a bűntől. „Ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek" - ígéri az Őt követőknek. A negyedik század folyamán kezdték el ünnepelni december 25-ét Jézus születése napjaként. Ez a nap volt a pogányoknál a Napisten születésnapja, a téli napforduló ideje, amikor a meghaló majd feltámadó Napisten legyőzi a sötétséget. Sem a Biblia, sem az egyházi hagyomány nem ismer olyan dátumot, amelyhez kötni lehetne Jézus születésnapját. De az Ószövetségben többszázjövendölés szól Jézus fellépéséről, kereszthaláláról és az utána következő üdvtörténeti eseményekről. Ezáltal a Biblia egyedülálló a vallási könyvek között, mert egyetlenegy prófécia sem létezik, amely előre megmondta volna Buddha, Mohamed, Zoroaszter, Visnu istenség „avatárjai" (földi megtestesülései), vagy a mostani - ún. New Agekori - guruk, tanítók eljövetelét, egyik sem rendelkezik azokkal a személyre vonatkozó bizonyítékokkal, amelyek Jézus Krisztust megkülönböztetik tőlük. Blaise Pascal, francia gondolkodó és természettudós így ír erről: „... azt látom, hogy a keresztény vallásban beteljesedett jövendölések vannak, ez.t peSzerémy Szabolcs születésnapja: december 22. - idén a huszadik. Az elmúlt évezred utolsó évében, március idusán az ausztriai Grossglockner (a Nagyharang) közelében vált egy lavinaomlás áldozatává. Hegymászó naplója - a szerkesztő-kiadó és a nyomda révén azoknak az újabb esztergomi könyveknek a sorába tartozik, amelyeket ebben az évben lapunk is bemutatott. Emlékeztetőül (és a karácsonyi ajándékvásárlást az utolsó pillanatig halogatókra is gondolván) felsoroljuk azokat is, amelyek szerzőikkel, illetve témájukkal szintúgy városunkban „gyökereznek". Még tavaly évvégén jelent meg Kipke Tamás Roncshíd című kisregénye. Az ijei év számunkra a Martsa Alajos és művészbarátai címűgyűjteménnyel nyitott-benne visszaemlékezések és a fotóművész sok, eddig publikálatlan munkája - és a nagyrészt előhegyi Babits-mű, a Jónás könyve legújabb, angol-magyar nyelvű kiadásával zárult, amely Babits kéziratának fakszimiléjét, továbbá Gyulai Liviusz eredeti kőnyomatait is tartalmazza. (E két utóbbi igen szép, albumszerű - kötet a Városi Könyvtárban kiadói áron kapható.) Ami saját „házi" szerzőinket illeti: Czirok Ferencet - május elején betöltött félszázada alkalmából - már köszöntöttük lapunkban. November 2-án érkezett ugyanehhez a mérföldkőhöz állandó „francia ^ kapcsolatunk": Horváthy Péter. Őt most ünnepeljük meg a magunk módján: írását közölve. (6. oldal.) Ő is hazagondol, „elfelejtett városának", családjának múltjába utazva. (Noha fizikus-professzorként, vendégelőadónak most éppen Chilébe és Kínába készül...) dig egyik vallás sem mondhatja el magáról. (...) A Jézus Krisztust bizonyító legnagyobb érvek a jövendölések. (...) Már az is végtelen tudást tételezne fel, ha egyetlen ember írta volna meg egy könyvben a Jézus Krisztusra vonatkozó összes jövendölést, eljövetelének idejét és módját, s aztán Jézus valóban e jövendölések szerint jött volna el. Itt azonban sokkal többről van szó: négy évezreden át egymást követő férfiak szakadatlan soráról, akik eltérés nélkül jövendölik ugyanazt az. eljövetelt. " (Blaise Pascal: Gondolatok. Bp„ 1978. 283-287.p.) A Biblia szerint Isten rendelkezik a jövőbelátás képességével (Ap.Csei. 15:18, Ésa. 46:9-10) és meg is osztotta jövőbeni terveit (Ámos 3:7, Jn. 15:15) és hívő közösségeire bízta a próféciák értését és képviseletét (Jel. 1:1-3.). Az ie. VI. században élt és működött Dániel próféta könyve egyedülálló abban a tekintetben, hogy cz az egy bibliai könyv tartalmaz időre vonatkozó kijelentést Jézus messiási fellépéséről és megjövendöli halála pontos időpontját és körülményeit. (Dn9:25-26) „... oly pontosan jelz.ia jövendő Messiás-Megváltó idejét, hogy annak alapján Izrael s mindazok a népek, melyekhez, e jóslatnak híre eljutott, csaknem ujjaikon számlálhatták megjelenésének napjait ". (HuberLipót: A Messiás megjelenésének ideje Dániel próféta szerint. = Katolikus Hittudományi Folyóirat, 1902. 658.p.) Az ihletett ige nem helyez hangsúlyt Jézus születése pontos dátumának közlésére. Nem jövendölték meg az ószövetségi messiási próféciák cs nem adják meg a pontos időt a/ evangéliumok sem. Ez nyilván nem véletlen. Amiről Dániel próféta pontos időbeli meghatározást adott, és aminek beteljesedésére az. evangéliumok hivatkoznak, az Jézus messiási szolgálatának kezdete. A Biblia erre az időpontra cs eseményre irányítja a figyelmet, tehát a kisded Jézus helyett a felnőtt Jézusra és a/, ő minden emberéit történő megváltó szolgálatára. Sajnos, mára már a magukat keresztényeknek vallók sem ismerik a Jézusról szóló bibliai próféciákat. Miközben tömegek ámuldoznak Nostradamus egyre-másra - különféle értelmezésekkel - kiadott jóslatain, a Könyvek Könyvében hatalmas lelki-szellemi értékek rejtőznek feltáratlanul... A karácsony ünneplésére nincs bibliai alap, Jézus születésnapjának ünneplése csupán emberi hagyomány. Mégis sóvárogva gondolok vissza 30 évvel ezelőtti karácsonyvárásom gyermeki bizalommal megélt Isten-hitére. Amikor a térdig érő hó, a hideg és a sötét ellenérc elértem mindennél fontosabb célomat: ott lehettem a hajnali rorátén, hogy feltehessek meg egy papírból kivágott jócselekedet-szívet a templomi karácsonyfára. Mert a nagy fenyő tövében, az ádventi napokat jelző létrán ott várt a Jézuska (ő is papírból). És már csak néhány fok volt hátra, hogy leérkezzen közénk a földre, ahol bizonyára számbaveszi majd: ki mennyi jóság-szívvel szolgált Neki. Flórián Mária HID-HIT, REMENY... Czirok Ferenc évbúcsúztató képeslapja A Vár felett, hol - így hiszem - bolyongva száll sok régi lakó, nemes hölgy, harcos, uralkodó, most az éj ragyog tisztán és csillagok apró díszeivel. Odalent több mint félszázad után - újság a régi: hidunk a vén folyón ismét összeér. Ister, Donau, Dunaj, Duna... Mennyi nép, nemzet, név és ezredév: nekünk nagyon sok, a folyamnak semmi. Ő nélkülünk is szorgosan ballagott, görgetett követ, fákat sodort, ha áradt. Terjeszkedve, majd megszorítva, gátjainkat tűrve-törve, természetét föl nem adta. Meder-mélye, hullám-háta: élet-ágy és ihlet-bölcső. Fénnyel, dallal intő jelkép: időnk tükre. Barátom, csak tekints bele, s láthatod: a Nagy Folyamban a mi erünk meddig ér... Részünk csekély, s tékozoljuk - persze balgán - dolgozva és heverészve. Mikor fogjuk fel végre, hogy életünk ajándék és hogy miféle?... Mástól kapjuk, de miénk a felelősség: úgy kell élnünk vele, hogy a halált is - méltó ráadásul a Lét rendje mérje ránk. És ne az ösztönök alja, bűneink kénye, háborús erőszak s fortélyos félelem. Ne választhasson el semmi más, csak emberi sorsunk vállalt köteléke: ásó, kapa és a nagyharang - a Túlpartra érve... Látod, barátom, így válhat még jóra a rossz is, úttá az útvesztő! Hány hosszú évtizedig volt ellene minden; ím, mégis teljes a híd! Hitnek és reménynek nem kell már szakadék felett tétován repdesniük. Itt kelnek át velünk aszfaltos úton. amit elénk simított végül az Értelem. Lépten-nyomon, nap mint nap hirdetik az emberhez egyedül méltó győzelem esélyeit. Szelíd-szép szavuk üzen akkor is, ha ünnepre zeng a nagyharang, és készülsz éjféli számvetésre. Hallgasd és lásd, barátom: életünk fénye csillan a Duna vizén, s talán egyszer bennünk is felépül a teljes ívű Béke... Firól szól- Igy hiszem. Körülbelül. 2001. december Szerémy György Zell am See, 2001. december