Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-13 / 49. szám

13 Esztergom és Vidéke 2001. december 20. November 24-én Grazban a bolgár Ilina Bonevát győzte le pontozással 6 menetes profi mérkőzésen, majd december l-jén Bécsben az ugyancsak bolgár Mónika Petrova ellen diadalmaskodott. Az osztrák lapok mindkét mérkőzésről részletes beszámolókat közöltek. Diána eddigi profi mérlege száz százalékos sikerről tanúskodik: 7 mérkőzésből 7 győzelem, melyből hármat technikai K.O.-val nyert meg. A WIBF európai ranglistáján ezzel az eredménnyel jelenleg az élen áll, ami feljogosítja arra, hogy jövőre már tízmenetes címmérkőzéseket játsszon. In memóriám MOLNÁR GYULA (1914-1989) Talán megbocsátja nekem a Kedves Olvasó, ha néhai Molnár Gyula evangélikus lelkészről, emléktáblájának avatásáról némileg szubjektív stílusban írok. Hiszen ő tartott a keresztvíz alá, neki köszönhetem Istenbe vetett hitem kialakulását, az Evangélikus Anyaszentegyházhoz való örök kötődésemet. Molnár Gyula a negyvenes évek elején került Sopronból Esztergomba, hogy a Magyar Rómában megalapítsa az evangélikus gyülekezetet. Egyszerű, puritán, de méltóságteljes templomot épített a Simor János utcában. Emlékszem ma is a hittanórák meghitt hangulatára, a konfirmációra. Gyuszi bácsi, mert közvetlenül mindenki csak így szólította, most lenne 86 esztendős, de 1989-ben magához szólította az Úr. December 9-én, egy szibériai hideg napon végre felavattuk az evangélikus templom falán emléktábláját. Az ünnepségre megtelt a kicsiny templom. Jöttek a reformátusok Németh Lajos lelkész vezetésével, a katolikusok, a baptisták tisztelegtek Gyuszi bácsi emlékműve előtt. Lahosa Lajos megyei esperes emlékezett keresetlen szavakkal a gyülekezet-alapító emléktáblája előtt, majd ökumenikus istentisztelettel adóztunk Molnár Gyula emlékének a leszármazottak jelenlétében. Eszembe jutott egyik versem, melyhez Gyuszi bácsi adta az ihlető erőt: ,,Megszépült arcom tükörben nézem / Nem remeg a kezem, nem remeg a térelem /Krisztus szívét szívemben érzem. " Gyula bácsi még találkozunk valahol, ha máshol nem is, talán a Mennyország kapujában... Dezső László HÍVJON BIZALOMMAL!" Nemrég új színfolttal gazdagodott városunk, az. Arany János utcában (a Posta közben) egy régiségbolt nyílt, mely az antikvitás, az antikvárium, a numizmatika, a militária, a judaika és a filatélia ritkaságait kínálja az érdeklődőknek. A bolt tulajdonosával, Milakovszky Jánossal - akit hobbijáról sokan ismernek cs elismernek Esztergomban - beszélgettem néhány héttel a megnyitást követően, érdeklődve, mi táplálja a régiségeknek ezt a nagymérvű szeretetét. „HETET EGY CSAPÁSRA" - avagy újabb hírek Szilágyi Diánáról (Szába) Nemrég közöltünk egy cikket Szilágyi Diánáról, aki az amatőr kickboxot a profi ökölvívásra cserélte fel. Most újabb sikereiről adhatunk hírt. A nagyszerű esztergomi sportoló elmondta, hogy korábbi sportágával szakítani volt kénytelen, hiszen a profibox edzései teljes embert kívánnak. A Boxteam Vienna színeiben versenyez, kétéves szerződés köti az európahírű egyesülethez. Edzője, Füzesy Zoltán azonban magyar, hozzá hetente háromszor jár fel Budapestre edzésre, itthon, Esztergomban azonban minden nap tart erőnléti tréninget. Úgy érzi - és nemcsak hivatalos mérkőzései, de edzőmeccsei is ezt igazolják -, hogy remek formában van, és jogosan pályázik az európabajnoki, majd ezt követően a világbajnoki címre. Meséli, az edzések közötti szabadidejében sem unatkozik: testőrképző tanfolyamra jár. Lehet, hogy egyszer majd valamelyik híres politikusnő vagy énekesnő testőreként kell megkeresnie kenyerét? Mert hogy a profi ökölvívás női ága egyelőre még korántsem biztosít akkora jövedelmet, mint gondolnánk. A női box vadonatúj sportág, melynek - profi szinten városunk szülötte, Szilágyi Diána legnagyobb magyar tehetsége! További sikereket, Diána! vegye meg neki karácsonyra. - Van-e valami kuriózum, amire szívesen felhívná a leendő' vásárlók figyelmét? - Itt van például ez az angol gyártmányú tölcséres gramafon a század első évtizedéből. Működőképes, és természetesen lemezek is vannak hozzá. De van a harmincas évekből való rádió, pipatórium, porcellán-különlegesség. Ritkaságszámba mennek ezek az érmék és bélyegzők is itt a vitrinben. Zömmel helyi kuriózumok, például ez itt Esztergom város Tanácsának bélyegzője 1907-ből. A szekrényem tele van a különböző műtárgyak katalógusaival, az áraimat nem az ujjamból szopom, hanem ezekből veszem. Ezen a polcon csak numizmatikai katalógusokat lát. Bennük megtalálható a világ összes pénze az ókortól napjainkig. - Van-e jövője a régiséggyűjtésnek Ön szerint? - Természetesen. Esztergomban is számosan hódolnak ennek a szép hobbinak, és sokan rendelkeznek közülük nemzetközi hírű gyűjteménynyel. De utánpótlásban sem lesz hiány. Itt van például ez a kisfiú, akit ott lát a vitrin előtt nézelődni. O rendszeres látogatóm, és minden zsebpénzét a régiségekre költi. Mintha félévszázaddal ezelőtti önmagamat látnám. Az ilyen megszállottakkal szívesen foglalkozom, segítem, tanácsokkal látom el őket. Belőlük kerülnek ki majd egykor a jövő évtizedek nagy gyűjtői. * Jómagam nem tartozom e szenvedély megszállottjai közé, de a régi idők szép tárgyait szívesen nézegetem. Egyik-másik tárgy - például ez a hamutartó is - gyermekkori otthonomra emlékeztet, amely tele volt a ma már alig látható használati és dísztárgyakkal, a falusi élet megannyi, ma már emlékszámba menő kellékével. Most, e hobby bolt kínálatát szemlélve sajnálom igazán, hogy nem mentettem el e tárgyakból néhány darabot, így gyermekkorom emlékei csak gondolataimban élhetnek tovább. Ne herdáljuk el múltunk kincseit! S aki segít ezek megőrzésében, a régi értékeink iránti vágy felkeltésében, mint Milakovszky János is, az minden elismerést megérdemel. SzáBa - Csöppnyi gyerek voltam, mikor már érmeket kezdtem gyűjteni. Mindenféle aprópénzeket - el is vertek érte, mert azt hitték, loptam őket. Aztán minden mást is gyűjteni kezdtem, ami érdekelt, bélyegeket, képeslapokat, ami jött. Egészen az érettségiig hódoltam ennek a korlátlan szenvedélyemnek, akkor viszont leszűkítettem a kört, és elsősorban a numizmatika felé fordultam. Ennek szakértője is lettem - elvégezve különböző becsüs tanfolyamokat. Mindezt csupán kikapcsolódásként. - A hobbiból hogyan lett foglalkozás? - Úgy, hogy lenyugdíjaztak, és rengeteg időm maradt e szenvedélyem számára. Először megnyitottam a Rex Antikváriumot, aztán közbeszóltak a betegségeim, és némi kényszerpihenőre szorultam. De készletem annyira felgyülemlett, hogy kénytelen voltam egy részét ismét áruba bocsátani. Kibéreltem ezt a helyiséget, és mint tapasztalja is, nem panaszkodhatok a forgalomra. Hoznak is, visznek sok minden érdekességet. - Hogy sikerült összeszedni ennyi mindent? Gondolom, nem spontán kerültek ide. - Zömmel valóban nem. Ezeknek utána kell menni, eldugott kis falvakba, sőt nem egyszer külföldre is. Elismert gyűjtő vagyok Frankfurttól Londonig, Hamburgtól Moszkváig. Sok aukción megfordulok Európaszerte, ahol a magyar eredetű anyagok olcsón beszerezhetők. - Nem fáj a szíve, ha meg kell válnia egy-egy becsesebb kincsétől? - Látott ön már hátizsákos hullát? Én nem viszem magammal a sírba ezeket a tárgyakat. Ha valakinek örömet tudok okozni velük, szívesen odaadom, mégpedig teljesen reális, katalógus szerinti áron. Persze van ezeknek a kincseknek egy köre - a legritkább, legértékesebb darabok -, amelyeket nem adok el. Ezek a lakásomat díszítik, vagy szekrényeim fiókjaiban és polcain nyugszanak. - így az ünnepek előtt mennyire lendült fel a forgalom? - Sokan keresnek régiségeket. Ajándéknak is becsesek ezek a tárgyak. Harmincan-negyven is megfordulnak itt egyetlen nap alatt. Többnyire úgy van ez, hogy bejön a feleség, kinézi magának az ajándéknak valót, aztán elküldi a férjét, hogy Négyszáz évvel ezelőtt adták ki a Dunántúlon a Clusius Codex-tt, mely közel száz ehető és mérges gombafaj kézzel festett, színes képét és rövid jellemzését tartalmazza. Szerzője nem magyar volt, de a gyűjtőmunkában a magyarok is segítségére voltak, mely tevékenység a magyar mikológia fejlődésének elindítója volt. Carolus Clusius, azaz eredeti nevén Charles de l'Écluse (1526 - 1609) flandriai származású volt. A kor divatos szokása szerint vette fel a latinosított Clusius nevet. Löwenben a jogi, Párizsban pedig az orvostudományi egyetemen folytatott tanulmányokat. Érdeklődése fokozatosan és egyre erőteljesebben fordult a botanika felé. Sokoldalú tudós volt, hat nyelven beszélt, írt és levelezett. Számos külföldi országból gyűjtött magvakat és növényeket. Több értékes művet írt. Az uralkodói udvarok főkertészként alkalmazták, ő honosította meg Európában a tulipánt, az orgonát és a burgonya termesztését is. Clusiust Batthyány Boldizsár gróf hívta meg a bécsi udvarból németújvári várába. Segítőtársaival itt a Dunántúl flóráját kutatta, az ebből az alkalomból írt könyve 1583-ban jelent meg. Ez a füveskönyv 314 fajt tartalmazott, ezek közül 114 fajt ő fedezett fel. A növények magyar nevének meghatározásánál Beythe István kutatótársa volt a segítségére. Ok adták a növényeknek például az alábbi neveket: erdei szellőrózsa, farkasalma, gyepűrózsa és vérehulló fecskefű. Az 1601-ben kiadott Clusius Codex a gombákat ehetők és mérgezők csoportjába sorolta, és a hasonló külleműeket egy családba fogta össze. A gombákról készült festményeket egy Bécsben élő festőművészenek a magyar neveket és megjegyzéseket Beythe István németújvári református lelkésznek köszönhetjük. A Codex jelentősége, hogy ez volt Európában első színes képekkel illusztrált gombaismertető könyv, amely ily módon Magyarországon és a mi gombavilágunkról jelent meg. A Clusius Codex Leydenben őrzött eredeti példányában ma is élethű, friss színekben láthatók a gyakori kalapos gombák - magyar munkatársak által összegyűjtött ismertetésekkel, értékelésekkel és népies magyar nevekkel kísérve. A Magyar Tudományos Akadémia 1900-ban, valamint az 1980-as években facsimile másolatot adott közre, ezekből egy példány a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának könyvtárában van. Clusius jelentőségének méltatására 1961-ben rendeztek egy nemzetközi konferenciát és gombakiállítást. Ugyancsak az ő emlékére alapítottuk a Clusius Emlékérmet, amelyet a kimagasló tudományos eredményeket elérő és egyesületi munkát végző tagtársak kitüntetésére alkalmaztunk, hazai és külföldi mikológusokat jutalmaztunk. A Magyar Mikológiái Társaság magyar és angol nyelven megjelenő kiadványát is Clusiana névvel bocsátjuk a nyilvánosság elé. Érthető, hogy az ismert holland mikológus, Sterbeck is dicsérettel és elismeréssel szólt könyvében a gombaismeretek magyarországi fejlettségéről. Legutóbb a társaság november 21-ei ülésén, a Clusius Codex 400 éves évfordulója alkalmából a Magyar Mikológiái Társaság elnöke, dr. Vetter János egyetemi tanár méltatta a tudós hervadhatatlan érdemeit. Klotz József Egy nevezetes évforduló