Esztergom és Vidéke, 2001
2001-12-13 / 49. szám
350 A Szent István-díj bejelentése Esztergom történetében nagy naphoz érkeztünk! Bihari Antal esztergomi polgártársunk országos jelentőségű alapítványt létesített. Segíteni kívánja a magyarság európai felzárkózását a XXI. és az azt követő századokban. Bihari Antal Esztergom iránti szeretetét mindnyájan jól ismerjük. Örömmel nézzük és halljuk színvonalas műsorait a Körzeti Televízióban, amely Esztergom és ezen keresztül a magyarság európai szintre emelését segíti az élet minden területén. Ugyanez a célkitűzés vezeti most is. Az alapítvány díjat fog kiadni évente az államalapító szent királyunk ünnepén, augusztus 20-án. A díjat nem másról nevezte el Bihari Antal, mint nemzeti történelmünk legnagyobb egyéniségéről, Szent Istvánról. Az elmúlt év millenniumi ünnepségei mindnyájunkban tudatosították, hogy Szent Istvánnak köszönhetjük a magyar állam megteremtését, olyan szikla szilárd alapokra építését, amelyek 1000 éven át rendületlenül álltak történelmünk nem kis vérzivataraiban is. A Szent István Gimnázium jelenéről és jövőjéről - Interjú Stróbl László iskolaigazgatóval (Pálos) Lapunk előző számában a címoldalon rövid hírben már közöltük, hogy közel évtizednyi megyei fennhatóságból visszakerült városi irányítás alá a több mint három évszázados múltra visszatekintő Szent István Gimnázium. Olvasóink emlékeznek rá, hogy a tanév kezdetén részletesen írtunk az Árpád-házi Szent Erzsébet középiskola megyei fenntartásból egyházi tulajdonba kerüléséről, ezzel kapcsolatosan az évszázados vízivárosi iskolatömb helyzetéről (fotónkon). Az egykori érseki intézményt több lépésben és évtizednyi idő alatt visszaveszi a Szatmári Irgalmas rend. Városunk történelmi magjában megújul a gyönyörűséges intézmény. A közelmúltban jelen voltunk azon az iskolai rendezvényen, ahol Zalán Katalin M. Luciána tartományfőnöknő végigkísérte az épülettömbben a vendégeket és fenntartói elképzeléseikről tájékoztatott. A rend tervei, valamint a nagymúltú gimnázium jövője szorosan összefügg. Ezért is volt bölcs a jelenlegi városvezetés, hogy visszakérte a fennhatóságot. Nemcsak a múltja, hanem a jelene is csillogó a gimnáziumnak. Tanulmányi sikerei alapján első a megyében, de országosan is elismert. A Pázmány egyetem gyakorló intézménye, ez mindennél többet mond. Megnőtt az érdeklődés irántuk, bár eddig is a több mint 630 diák hozzátartozója révén sok-sok családban volt beszédtéma. Ezért is kerestük fel Stróbl László igazgatót, hogy érdeklődjünk gimnáziumuk jelenéről és jövőjéről. Bihari Antal elhatározásához a német állam Nagy Károly-díja adott ösztönzést, amelyet olyan egyéneknek adnak, akik az össznémetség érdekében kiemelkedő érdemeket szereznek. Nagy Károlyról mindnyájan tudjuk, hogy egyesítette a frank birodalmat, és a római császárságot igyekezett feléleszteni a VIII. század végén. 800-ban a pápa Rómában császárrá koronázta. S azt is tudjuk, hogy ez a birodalom a halála után nyomban szétesett! Majd a német-római császárok, az Ottók, a X. század második felében, és főképpen III. Ottó császár (997 - 1002), magukat Nagy Károly utódjának tekintették, akit nagy példaképként, szentként tiszteltek. A mai napig Nagy Károly a németek legnagyobb hőse. S tudjuk továbbá, hogy a német egység csak a XIX. században valósult meg, az 1860-as években, s alig száz év múlva ismét szétesett, majd 12 éve jött létre ismét, magyar közreműködéssel. Ezzel szemben Magyarország 1000 éve folyamatosan: állam! S ezt a nagy csodát Szent István alapvetésének köszönhetjük. Igazság ezek után, hogy Szent Istvánnak kisebb tisztelete legyen, mint Nagy Károlynak? Semmiképpen sem! Ezért született a Szent István-díj! S nem véletlen, hogy éppen Esztergomban, a magyar Áachenben, ahol Szent Istvánt királlyá koronázták, amely azt jelentette, hogy hatalma a császáréhoz hasonlóan szuverén. A király szavunk is Nagy Károly nevéből, a Károlyból származik. Szent István európai elismerése a kortársak, és a közvetlen utódok részéről a legnagyobb mértékben megvolt! Ezt bizonyítja az 1083. évi szenttéavatás! Nagy Károlyt a mai napig sem avatta szentté az egyház! S tudatosítsuk: Szent István az első uralkodó Európában, akit szentté avatott az egyház! A német-római császárok közül az első és az egyetlen II. Henrik, Szent István sógora, Boldog Gizella királynénk testvére, akit csak 1146-ban avattak szentté. S idézhetnénk a „nagy" európai nemzeteket, a franciákat, akiknek első és egyetlen szent királyuk IX. Lajos, a III. században. S bár a XXI. század embere számára a szentség vallási kategória, azt még a vallástól idegen jelenkori ember is tudja, hogy a szenttéavatási eljárás - ma éppen úgy, mint ezer évvel ezelőtt - az illető egész életét teszi mérlegre, a hivatásteljesítést, az emberi magatartást. Szent István szenttéavatása az egyetemes egyház számára állított példaképet, az egész keresztény világban. Példaképet elősorban az uralkodók, az államférfiak számára! Bátran mondhatjuk, hogy Szent István volt az első uralkodó, az akkor már 1000 éves keresztény Európában, aki össze tudta egyeztetni az államvezetést a keresztény erkölcscsel! Legyen Szent István ma is az államférfiak példaképe, elsősorban hazánkban, s rajtuk keresztül a nemzetközi politikai életben! Ez a ma, Esztergomban nyilvánosságra hozott, Bihari Antal által alapított Szent István-díj célkitűzése! És szeretnénk, ha a fontos célkitűzésűalapítványhoz minél többen hozzájárulnának, a legcsekélyebb összeggel, hogy ez a díj Esztergom egész lakossága által létrehozott DIJ legyen! Dr. Prokopp Mária az alapítvány kuratóriumi elnöke A Keresztény Múzeum szeretettel meghívja barátait és minden érdeklődőt december 16-án, vasárnap, délután 4 órára a Gobelin terembe NAGY GÁSPÁR Kossuth-díjas költő „Amíg fölragyog a jászol" című verseskötetének bemutatójára. Vendégünk a költő és Maczkó Mária népdalénekes. Ezzel a rendezvénnyel szeretnénk minden kedves múzeumbarátnak Áldott, Békés Karácsonyt kívánni. (A kötet a helyszínen kedvezményes áron megvásárolható) J -A rendszerváltást követően az oktatási intézmények is alkalmazkodtak a megváltozott társadalmi igényekhez. Hogyan érintette mindez ezt a patinás gimnáziumot, melynek múltja tekintélyparancsoló ? -Esztergomban - iskolavárosi jelzőjéhez méltóan - 22 oktatási-nevelési intézmény működik, biztosítva a város és a térség képzési igényeinek teljes skáláját. Közel optimális választékot nyújtó iskolatípusok - önkormányzati és egyházi fenntartású általános iskolák, szakképző középiskolák, 8, 6 és 4 évfolyamos gimnáziumok és két főiskolai rangú intézmény - szolgálják a város hagyományaihoz, térségi szerepéhez méltó, színvonalas oktatási-nevelési kínálatot. Az önkormányzati fenntartású középiskolák támogatási igénye 1995-ben olyan mértékűre növekedett, hogy az meghaladta Esztergom város önkormányzata akkori gazdasági lehetőségeit, ezért hat városi középiskola fenntartásának, fejlesztésének és irányításának feladatait átadta a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzatnak. A képviselő-testület több tagja akkor is kifejezte véleményét, hogy az átadást időlegesnek tekinti, és az önkormányzat gazdasági megerősödése függvényében a város az átadott intézményeit fokozatosan visszaveszi. Ennek a folyamatnak első lépését az esztergomi képviselőtestület a Szent István Gimnázium fenntartását 2002. augusztus 1. napjától történő átvállalásával tette meg. Miért a Szent István Gimnáziumot? Szeretnénk remélni, hogy a gazdasági megfontolások mellett megjelentek azok az értékek, amelyeket a 315 évre visszavezethető múltú, sikeres gimnázium felmutatni képes. Az elismert eredményessége, a hatosztályos képzési rendszer újdonsága nagy érdeklődést váltott ki már induláskor Esztergom és környéke iskolahasználói körében. Az első beiskolázási időszakban a jelentkezés meghaladta a 3,5-szeres létszámot. A felvételi eljárás mérései alapján állítható, hogy a környék általános iskoláinak legjobb tanulói kezdhették meg képességeiknek, egyéni fejlődésüknek jobban megfelelő képzési struktúrában tanulmányaikat. Áz általános iskolák látszólagos ellenérdekeltsége, a jó tanulók „elvesztése" miatt kialakult aggodalom az eltelt évek alatt csökkent, a hatosztályos gimnázium beiskolázása egyre elfogadottabban támogatott. A jelentkezők lakóhelye szerinti megosztása jól érzékelteti, hogy az iskolahasználók jelentős hányada (körülbelül 50 százaléka) nem esztergomi, igazolva azt, hogy intézményünk kistérségi feladatokat lát el. A hatévfolyamos képzési forma sikerét tanulóink eredményei, iskolán kívüli megmérettetései, továbbtanulási arányai, a szülői elégedettség visszajelzései igazolják. Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda hivatalos forrása alapján készített rangsorban, amelyet az 19962000 között elért felvételi arányok alapján állítottak össze, az ország 260 gimnáziuma között a 38. helyezést a megye gimnáziumiai között 1. helyezést - értünk el. Helyezésünk 1997-ben az országos 5-7. hely volt. Tanulóink többsége vesz részt és ér el sikereket országos szintű tanulmányi, műveltségi és művészeti versenyeken. Énekkarunk arany minősítést szerzett országos bemutatókon, sikerrel szerepeltek hazai és külföldi rendezvényeken is. Diákszínpadunk 17 darabot mutatott be az elmúlt évtizedben, visszatérő résztvevője az esztergomi Várszínház műsorának is. Az iskola pedagógiai, szakmai műhelymunkájának elismeréseként a Pázmány Péter Katolikus Egyetem a végző hallgatók gyakorlóhelyének biztosítására kérte fel tantestületünket. Évente tíz-tizenként tanárjelölt hét vezetőtanár irányítása mellett végzi nálunk kéthónapos tanítási gyakorlatát. Az iskola pedagógusainak, dolgozóinak erőfeszítései és eredményei, az optimálistól messze elmaradó munkakörülményeink ellenére mindenkor elismerésre méltóak. - A gimnázium iránti érdekló'dés minden bizonnyal még növekedni fog. Hogy tervezik a jövőjüket, miben számítanak a városvezetés segítőkészségére ? - Az iskola Esztergomban, a KisDuna sétány 1. szám alatti 1928-ban épült zárdaépületben működik. Az épület jelenleg Esztergom városáé, azonban mint volt egyházi tulajdon, a visszaigénylés alapján legkésőbb 201 l-ig visszakerül a Szatmári Irgalmas Nővérek Rendjének tulajdonába. Ekkor az iskola ismét - története során már másodszor - költözni kényszerül. A város vezetőinek körvonalazódó elképzelései szerint új otthonát a Várhegyen kialakítandó oktatási centrum egyik épületében az északi ún. Kanonoksor üresen álló, jelenleg funkció nélküli részében lelheti meg. A XI. században alapított káptalani iskola fenn volt a Várhegyen. A Széchényi György érsek által alapított jezsuita gimnázium a mai Érseki Palota helyén kezdte meg működését, és 1778-ban települt át a Városháza melletti tornyos épületrészbe. A főgimnáziummá-válás után hamarosan ez az új otthon is szűknek bizonyult, esedékessé vált egy új gimnázium építése. 1880-ban foglalták el az új épületet, amit már 1895ben kiküszöbölhetetlen műszaki hibák miatt le kellett bontani és újra kellett építeni. Az újjáépítés alatt az iskola különböző alkalmi férőhelyeken húzta meg magát. Végül 1900ban újra elfogadható lett a minden igényt kielégítő, impozáns, klasszicista stílusú épület. Ez adott otthont a gimnáziumnak 1951-ig. Főhatósági döntés alapján - a minden szempont szerint gimnáziumi igényeket szolgáló - az épületet a gépipari technikum kapta meg, a gimnáziumnak el kellett költöznie. A sokezer kötetes könyvtárat, a szemléltető eszközöket kosarakba rakva települt át az iskola mai helyére, a Duna-parti zárda épületébe. A jövő talán ismét a Várhegy, így az iskola visszakerülhet majdnem ugyanarra a helyre, ahonnan évszázadokkal korábban elindult. - Terveik meggyőzőek: a múlt s a jelen valósága, a gimnázium tantestületének és igazgatóságának nagyszabású elképzeléseit mindenképpen alátámasztják. A városunkban megindult, már régvárt fejlesztésnek ez szerves része lehet, kívánjuk hát, hogy mindez megvalósuljon! FENYŐFAVÁSÁR Minden fa: 800 Ft. Hely e: Ferences Gimnázium udvara Idej e: dec. 14-én, pénteken 14,00 - 16,00 dec. 15-én, szombaton 9,00- 16,00 és dec. 16-án, vasárnap 9,00- 16,00 Esztergom és Vidéke 2001. december 20.