Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-13 / 49. szám

350 A Szent István-díj bejelentése Esztergom történetében nagy naphoz érkeztünk! Bihari Antal esztergomi polgártársunk országos jelentőségű alapítványt létesített. Segíteni kívánja a magyarság európai felzárkózását a XXI. és az azt követő századokban. Bihari Antal Esztergom iránti szeretetét mindnyájan jól ismerjük. Örömmel nézzük és halljuk színvonalas műsorait a Körzeti Televízióban, amely Esztergom és ezen keresztül a magyarság európai szintre emelését segíti az élet minden területén. Ugyanez a célkitűzés vezeti most is. Az alapítvány díjat fog kiadni évente az államalapító szent királyunk ünnepén, augusztus 20-án. A díjat nem másról nevezte el Bihari Antal, mint nemzeti történelmünk legnagyobb egyé­niségéről, Szent Istvánról. Az elmúlt év millenniumi ünnepségei mindnyá­junkban tudatosították, hogy Szent Istvánnak köszönhetjük a magyar állam megteremtését, olyan szikla szilárd alapokra építését, amelyek 1000 éven át rendületlenül álltak történelmünk nem kis vérzivataraiban is. A Szent István Gimnázium jelenéről és jövőjéről - Interjú Stróbl László iskolaigazgatóval ­(Pálos) Lapunk előző számában a címoldalon rövid hírben már közöltük, hogy közel évtizednyi megyei fennhatóságból visszakerült városi irányítás alá a több mint három évszázados múltra visszatekintő Szent István Gimnázium. Olvasóink emlékeznek rá, hogy a tanév kezdetén részletesen írtunk az Árpád-házi Szent Erzsébet középiskola megyei fenntartásból egyházi tulajdonba kerüléséről, ezzel kapcsolatosan az évszázados vízivárosi iskolatömb helyzetéről (fotónkon). Az egykori érseki intézményt több lépésben és évtizednyi idő alatt visszaveszi a Szatmári Irgalmas rend. Városunk történelmi magjában megújul a gyönyörűséges intézmény. A közelmúltban jelen voltunk azon az iskolai rendezvényen, ahol Zalán Katalin M. Luciána tartományfőnöknő végigkísérte az épülettömbben a vendégeket és fenntartói elképzeléseikről tájékoztatott. A rend tervei, valamint a nagymúltú gimnázium jövője szorosan összefügg. Ezért is volt bölcs a jelenlegi városvezetés, hogy visszakérte a fennhatóságot. Nemcsak a múltja, hanem a jelene is csillogó a gimnáziumnak. Tanulmányi sikerei alapján első a megyében, de országosan is elismert. A Pázmány egyetem gyakorló intézménye, ez mindennél többet mond. Megnőtt az érdeklődés irántuk, bár eddig is a több mint 630 diák hozzátartozója révén sok-sok családban volt beszédtéma. Ezért is kerestük fel Stróbl László igazgatót, hogy érdeklődjünk gimnáziumuk jelenéről és jövőjéről. Bihari Antal elhatározásához a né­met állam Nagy Károly-díja adott ösztönzést, amelyet olyan egyének­nek adnak, akik az össznémetség ér­dekében kiemelkedő érdemeket sze­reznek. Nagy Károlyról mindnyájan tudjuk, hogy egyesítette a frank biro­dalmat, és a római császárságot igye­kezett feléleszteni a VIII. század vé­gén. 800-ban a pápa Rómában császárrá koronázta. S azt is tudjuk, hogy ez a birodalom a halála után nyomban szétesett! Majd a német-ró­mai császárok, az Ottók, a X. század második felében, és főképpen III. Ot­tó császár (997 - 1002), magukat Nagy Károly utódjának tekintették, akit nagy példaképként, szentként tiszteltek. A mai napig Nagy Károly a németek legnagyobb hőse. S tudjuk továbbá, hogy a német egység csak a XIX. században valósult meg, az 1860-as években, s alig száz év múlva ismét szétesett, majd 12 éve jött létre ismét, magyar közreműködéssel. Ezzel szemben Magyarország 1000 éve folyamatosan: állam! S ezt a nagy csodát Szent István alapveté­sének köszönhetjük. Igazság ezek után, hogy Szent Istvánnak kisebb tisztelete legyen, mint Nagy Károly­nak? Semmiképpen sem! Ezért szüle­tett a Szent István-díj! S nem vélet­len, hogy éppen Esztergomban, a magyar Áachenben, ahol Szent Ist­vánt királlyá koronázták, amely azt jelentette, hogy hatalma a császáré­hoz hasonlóan szuverén. A király szavunk is Nagy Károly nevéből, a Károlyból származik. Szent István európai elismerése a kortársak, és a közvetlen utódok ré­széről a legnagyobb mértékben meg­volt! Ezt bizonyítja az 1083. évi szenttéavatás! Nagy Károlyt a mai napig sem avatta szentté az egyház! S tudatosítsuk: Szent István az első uralkodó Európában, akit szentté avatott az egyház! A német-római császárok közül az első és az egyetlen II. Henrik, Szent István sógora, Bol­dog Gizella királynénk testvére, akit csak 1146-ban avattak szentté. S idézhetnénk a „nagy" európai nemze­teket, a franciákat, akiknek első és egyetlen szent királyuk IX. Lajos, a III. században. S bár a XXI. század embere számá­ra a szentség vallási kategória, azt még a vallástól idegen jelenkori em­ber is tudja, hogy a szenttéavatási eljárás - ma éppen úgy, mint ezer évvel ezelőtt - az illető egész életét teszi mérlegre, a hivatásteljesítést, az emberi magatartást. Szent István szenttéavatása az egyetemes egyház számára állított példaképet, az egész keresztény világban. Példaképet elő­sorban az uralkodók, az államférfiak számára! Bátran mondhatjuk, hogy Szent István volt az első uralkodó, az akkor már 1000 éves keresztény Eu­rópában, aki össze tudta egyeztetni az államvezetést a keresztény erkölcs­csel! Legyen Szent István ma is az ál­lamférfiak példaképe, elsősorban ha­zánkban, s rajtuk keresztül a nemzet­közi politikai életben! Ez a ma, Esztergomban nyilvánosságra ho­zott, Bihari Antal által alapított Szent István-díj célkitűzése! És szeretnénk, ha a fontos célkitűzésűalapítványhoz minél többen hozzájárulnának, a leg­csekélyebb összeggel, hogy ez a díj Esztergom egész lakossága által lét­rehozott DIJ legyen! Dr. Prokopp Mária az alapítvány kuratóriumi elnöke A Keresztény Múzeum szeretettel meghívja barátait és minden érdeklődőt december 16-án, vasárnap, délután 4 órára a Gobelin terembe NAGY GÁSPÁR Kossuth-díjas költő „Amíg fölragyog a jászol" című verseskötetének bemutatójára. Vendégünk a költő és Maczkó Mária népdalénekes. Ezzel a rendezvénnyel szeretnénk minden kedves múzeumbarátnak Áldott, Békés Karácsonyt kívánni. (A kötet a helyszínen kedvezményes áron megvásárolható) J -A rendszerváltást követően az ok­tatási intézmények is alkalmazkodtak a megváltozott társadalmi igények­hez. Hogyan érintette mindez ezt a patinás gimnáziumot, melynek múltja tekintélyparancsoló ? -Esztergomban - iskolavárosi jel­zőjéhez méltóan - 22 oktatási-neve­lési intézmény működik, biztosítva a város és a térség képzési igényeinek teljes skáláját. Közel optimális vá­lasztékot nyújtó iskolatípusok - ön­kormányzati és egyházi fenntartású általános iskolák, szakképző közép­iskolák, 8, 6 és 4 évfolyamos gimná­ziumok és két főiskolai rangú intéz­mény - szolgálják a város hagyomá­nyaihoz, térségi szerepéhez méltó, színvonalas oktatási-nevelési kínála­tot. Az önkormányzati fenntartású középiskolák támogatási igénye 1995-ben olyan mértékűre növeke­dett, hogy az meghaladta Esztergom város önkormányzata akkori gazda­sági lehetőségeit, ezért hat városi kö­zépiskola fenntartásának, fejlesztésé­nek és irányításának feladatait átadta a Komárom-Esztergom Megyei Ön­kormányzatnak. A képviselő-testület több tagja akkor is kifejezte vélemé­nyét, hogy az átadást időlegesnek te­kinti, és az önkormányzat gazdasági megerősödése függvényében a város az átadott intézményeit fokozatosan visszaveszi. Ennek a folyamatnak el­ső lépését az esztergomi képviselő­testület a Szent István Gimnázium fenntartását 2002. augusztus 1. nap­jától történő átvállalásával tette meg. Miért a Szent István Gimnáziu­mot? Szeretnénk remélni, hogy a gaz­dasági megfontolások mellett megje­lentek azok az értékek, amelyeket a 315 évre visszavezethető múltú, sike­res gimnázium felmutatni képes. Az elismert eredményessége, a hat­osztályos képzési rendszer újdonsága nagy érdeklődést váltott ki már indu­láskor Esztergom és környéke iskola­használói körében. Az első beiskolá­zási időszakban a jelentkezés meg­haladta a 3,5-szeres létszámot. A fel­vételi eljárás mérései alapján állítha­tó, hogy a környék általános iskolái­nak legjobb tanulói kezdhették meg képességeiknek, egyéni fejlődésük­nek jobban megfelelő képzési struk­túrában tanulmányaikat. Áz általános iskolák látszólagos ellenérdekeltsé­ge, a jó tanulók „elvesztése" miatt kialakult aggodalom az eltelt évek alatt csökkent, a hatosztályos gimná­zium beiskolázása egyre elfogadot­tabban támogatott. A jelentkezők lakóhelye szerinti megosztása jól érzékelteti, hogy az iskolahasználók jelentős hányada (körülbelül 50 százaléka) nem eszter­gomi, igazolva azt, hogy intézmé­nyünk kistérségi feladatokat lát el. A hatévfolyamos képzési forma sikerét tanulóink eredményei, iskolán kívüli megmérettetései, továbbtanulási ará­nyai, a szülői elégedettség visszajel­zései igazolják. Az Országos Felsőoktatási Felvé­teli Iroda hivatalos forrása alapján ké­szített rangsorban, amelyet az 1996­2000 között elért felvételi arányok alapján állítottak össze, az ország 260 gimnáziuma között a 38. helyezést ­a megye gimnáziumiai között 1. he­lyezést - értünk el. Helyezésünk 1997-ben az országos 5-7. hely volt. Tanulóink többsége vesz részt és ér el sikereket országos szintű tanul­mányi, műveltségi és művészeti ver­senyeken. Énekkarunk arany minősítést szer­zett országos bemutatókon, sikerrel szerepeltek hazai és külföldi rendez­vényeken is. Diákszínpadunk 17 da­rabot mutatott be az elmúlt évtized­ben, visszatérő résztvevője az eszter­gomi Várszínház műsorának is. Az iskola pedagógiai, szakmai mű­helymunkájának elismeréseként a Pázmány Péter Katolikus Egyetem a végző hallgatók gyakorlóhelyének biztosítására kérte fel tantestületün­ket. Évente tíz-tizenként tanárjelölt hét vezetőtanár irányítása mellett végzi nálunk kéthónapos tanítási gyakorlatát. Az iskola pedagógusainak, dolgo­zóinak erőfeszítései és eredményei, az optimálistól messze elmaradó munkakörülményeink ellenére min­denkor elismerésre méltóak. - A gimnázium iránti érdekló'dés minden bizonnyal még növekedni fog. Hogy tervezik a jövőjüket, miben szá­mítanak a városvezetés segítőkészsé­gére ? - Az iskola Esztergomban, a Kis­Duna sétány 1. szám alatti 1928-ban épült zárdaépületben működik. Az épület jelenleg Esztergom városáé, azonban mint volt egyházi tulajdon, a visszaigénylés alapján legkésőbb 201 l-ig visszakerül a Szatmári Irgal­mas Nővérek Rendjének tulajdoná­ba. Ekkor az iskola ismét - története során már másodszor - költözni kényszerül. A város vezetőinek kör­vonalazódó elképzelései szerint új otthonát a Várhegyen kialakítandó oktatási centrum egyik épületében az északi ún. Kanonoksor üresen álló, jelenleg funkció nélküli részében lel­heti meg. A XI. században alapított káptalani iskola fenn volt a Várhe­gyen. A Széchényi György érsek által alapított jezsuita gimnázium a mai Érseki Palota helyén kezdte meg mű­ködését, és 1778-ban települt át a Vá­rosháza melletti tornyos épületrész­be. A főgimnáziummá-válás után hamarosan ez az új otthon is szűknek bizonyult, esedékessé vált egy új gimnázium építése. 1880-ban foglal­ták el az új épületet, amit már 1895­ben kiküszöbölhetetlen műszaki hi­bák miatt le kellett bontani és újra kellett építeni. Az újjáépítés alatt az iskola különböző alkalmi férőhelye­ken húzta meg magát. Végül 1900­ban újra elfogadható lett a minden igényt kielégítő, impozáns, klasszi­cista stílusú épület. Ez adott otthont a gimnáziumnak 1951-ig. Főhatósági döntés alapján - a minden szempont szerint gimnáziumi igényeket szolgá­ló - az épületet a gépipari technikum kapta meg, a gimnáziumnak el kellett költöznie. A sokezer kötetes könyv­tárat, a szemléltető eszközöket kosa­rakba rakva települt át az iskola mai helyére, a Duna-parti zárda épületé­be. A jövő talán ismét a Várhegy, így az iskola visszakerülhet majdnem ugyanarra a helyre, ahonnan évszáza­dokkal korábban elindult. - Terveik meggyőzőek: a múlt s a jelen valósága, a gimnázium tantes­tületének és igazgatóságának nagy­szabású elképzeléseit mindenképpen alátámasztják. A városunkban meg­indult, már régvárt fejlesztésnek ez szerves része lehet, kívánjuk hát, hogy mindez megvalósuljon! FENYŐFA­VÁSÁR Minden fa: 800 Ft. Hely e: Ferences Gimnázium udvara Idej e: dec. 14-én, pénteken 14,00 - 16,00 dec. 15-én, szombaton 9,00- 16,00 és dec. 16-án, vasárnap 9,00- 16,00 Esztergom és Vidéke 2001. december 20.

Next

/
Thumbnails
Contents