Esztergom és Vidéke, 2001

2001-01-25 / 4. szám

2001. január 25.-4. szám * POLGÁRI HETILAP * Ára: 50 Ft A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁN (Sz.B.) Január 22-én, nemzeti imánk, a Himnusz „születésnapján" ünneplik országszerte a Magyar Kultúra Napját. Esztergomban e nap estéjén a Vármegyeháza dísztermében gyűltek össze városunk kulturális életének reprezentánsai, a város vezetői, valamint Párkány testvérváros képviselői, hogy bensőséges ünnepséggel emlékezzenek meg hazánk - s ezen belül városunk - kulturális értékeiről. Kecskés András lantművész műsora után - amelyben többek között az esztergomi Farkas András dalai is elhangzottak - Láposi Elza, az önkormányzat Kulturális és Idegenforgalmi Bizottságának elnöke mondott köszöntőt (fotónkon). „Kölcsey a Himnuszban Istentói a magyar nép számára jókedvet és bőséget kért - mondta többek között az elnökasszony. - A magyar kultúrát művelők szolgálják ez.t a kérést, hiszen a kultúra megteremtésével, reméljük, ennek a népnek jókedvet és szellemi bőséget tudnak adni... A művészeknek mindig különös kapcsolatuk volt azzal a korral, amelyben éltek. Egyrészt tükrözniük kellett azt, másrészt szembesülniük kellett vele. Az. alkotásnak igaznak kellett lennie. Mostanában azt tapasztaljuk, hogy a piac nem mindig az. igazat veszi... Ahhoz, hogy ebben a nehéz, korban élni tudjunk, a kultúrát művelőknek és a kultúrát kedvelőknek egy szigetet kell alkotniuk, és ennek a szigetnek a Törvénye az. legyen: egymásról tudni és magunkat megmutatni. Ha nem vetjük egymásnak hátunkat, ha párhuzamosan harcolunk a piac törvényeivel, akkor sokkal kisebb az. esélyünk, kisebb a magyar kultúra esélye. " Láposi Elza indítványozta, hogy Esztergom honlapjára kerüljenek rá az itt élő művészek alkotásai, az esztergomi kulturális események, hogy tudjunk szólni a világhoz, hogy az érdeklődők a világ minden táján megtudhassák, milyen új verseskötetek, milyen képzőművészeti alkotások születtek városunkban. Hangsúlyozta, Esztergom nagyon gazdag kulturális évet hagyott maga mögött. Városunk alighanem első az egy főre jutó kiállítások számát tekintve. De nemcsak tárlatoknak, hanem remek hangversenyeknek és színházi előadásoknak is tanúi lehettünk, művészeti együtteseink száma növekedett, a meglévők színvonala pedig emelkedett. Hogy Esztergom a millennium évében az ország és világ szeme elé tárult, ezt nagyrészt kulturális rendezvényeinek és eredményeinek köszönheti. „E nap benső ünnep . E bensőség azonban elsősorban külsőségekben jelenik meg. Es ezemlékeztetbennünket felelősségünkre. Arra, hogy a mindennapok gondjai és küzdelmei ellenére is higgyünk abban, hogy mindaz, amit a kultúráért Teszünk, az a városnak és lakosainak felemelkedését szolgálja!" - fejezte be beszédét az ünnepi szónok. Az elnöknő köszöntőjét a Dunaújvárosi Táncszínház művészeinek lírai produkciója követte (középsőfotónkon), majd Horányi László művészi tolmácsolásában hallgathattuk meg Vörösmaty Mihály Fóti dalái. Az ünnep befejezéseként Meggyes Tamás polgármester (fotónkon) mondott pohárköszöntőt, amelyben megköszönte az esztergomi művészek egész éves áldozatos munkáját, s reményeit fejezte ki, hogy a város és a nemzet kultúrája újra virágzó szakaszába ért. Az est állófogadással, hangulatos, kötetlen beszélgetéssel ért véget, bizonyítva, hogy városunk értelmiségének ez a rétege már megtalálta a közös hangot, s a közös cél érdekében képes az összefogásra. Lapunk szerkesztősége is tisztelettel köszönti a Magyar Kultúra Napja alkalmából mindazokat az esztergomi művészeket s a művészet terjesztésében közreműködő elhivatott munkatársakat, akik Esztergom kulturális életének felvirágoztatásáért eddig is sokat tettek, s a jövőben is tenni kívánnaktovábbi megemlékezésekről a 4. oldalon tudósítunk.) Újraszerveződött az Építéstudományi Egyesület Esztergomi Csoportja Január 11-én délután a Technika Házában tartotta újjászervező vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlését az Építéstudományi Egyesület Esztergomi Csoportja. Az előzetes érdeklődések és a megjelentek egybehangzó véleménye az volt, hogy maradjon meg továbbra is önállóan a csoport, és új vezetőséggel működjön a jövőben. A választás eredményeként a csoport elnöke Sclilosser Attila magasépítő mérnök, titkára Pintér László magasépítő mérnök, küldötte Varga Ernő szerkezetépítő mérnök lett. Az ÉTE választmányába Pintér Lászlót delegálták tagként a megjelentek. A csoport célja KomáromEsztergom megye északkeleti régiójában az építési szakterületen - az építmények műszaki, gazdasági tervezésében, kivitelezésében, fenntartásában, ingatlanfejlesztésében, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó oktatásban, műszaki fejlesztésben és kutatásban, illetve az építésügyi igazgatásban dolgozók, ez irányú tanulmányokat folytatók, a fenti szakterületről nyugdíjba vonultak, jogi személyek, egyszóval a műszaki emberek összefogása. Mivel az ÉTE a MTESZ egyik tagszervezete, rendezvényeinek lebonyolítására a Technika Háza biztosít helyet. Nemes feladat az, amikor az építéstudomány, az építési kultúra színvonalának emelésére történik törekvés, hisz társadalom és gazdaság nincs építész, épített környezet nélkül. E környezet által biztosított jó közérzet pedig a hasznos életet nyújtó élettér alapja. Ezért is várjuk az érdeklődőket, az egyesületbe jelentkezőket a Technika Házába, illetve a következő telefonszámon: 06-33-412-391 Pintér László titkár KÖZOKTATÁSUNKRÓL, ISKOLÁINKRÓL Beszélgetés dr. Magyar György bizottsági elnökkel Városunk és térségünk családjaiban többnyire vannak óvodások, általános- és középiskolások. Továbbra is megőriztük iskolaváros jellegünket, sőt a jelenlegi városvezetés az önkormányzati képviselőkkel összhangban ennek erősítését tűzte célul. Ajelen és ajövőezirányú kérdéseivel foglalkozik az Oktatási Bizottság, melyet már harmadik éve dr. Magyar György főiskolai tanár, a Mindszenty iskola igazgatója vezet. Pedagógusi pályáját közel négy évtizede itt kezdte, bejárta a szakmai ranglétrát, és sportedzőként is tapasztalatokat szerzett. Közoktatásunkról, iskoláinkról kérdeztük. - Milyen fő feladatai voltak az Oktatási Bizottságnak 2000-ben ? - Ismeretes, hogy a közoktatási törvény 1999. évi módosítása szükségessé tette az intézményi pedagógiai programok átalakítását valamennyi közoktatási intézményben. Az Oktatási Bizottság 2000. évi feladatait alapvetően négy tényező határozta meg: * a közoktatási törvény 1999. évi változása, * a közoktatás finanszírozási helyzete, * a megyei önkormányzat várost érintő intézményfenntartói döntése. * bizottságunk helyi oktatáspolitikai céljai. - Miként működik az önkormányzatiság '.' - A közoktatási törvény 1999. évi változása mind az intézményfenntartók, mind a közoktatási intézmények számára új feladatokat hozott. A törvénymódosítás tartalmilag kettős irányú, egyrészt nevelésközpontú pedagógiai tevékenységet igényel, alapfeltételkéntjelentkezik az óvodai nevelési programjuk, valamint az iskolák helyi pedagógiai programjában a nevelési célkitűzések megjelenítése. Lényeges tartalmi változás a tantervirányítás reformja, mert a helyi tanterveket a NAT-ra épülő kerettantervek alapján kell átdolgozni. Ezzel párhuzamosan az időkeretek is módosultak. A magyar közoktatásügyben másfél évtizedes hiányt pótol a minőségbiztosítás, a minőségfejlesztés bevezetése, mivel 1985 óta az oktatás minőségét gyakorlatilag nem lehetett rendszeresen és módszeresen ellenőrizni. E változások bevezetésében bizottságunkra elemző, koordináló, támogató, előkészítő feladatok hárultak. Az intézményvezetők felkészítését segítettük előadók meghívásával, továbbképzésben való részvételük támogatásával, törvényértelmező munkaközösségi megbeszélésekkel. A pedagógiai programok felülvizsgálatát segítendő céllal sikeres pályázat útján az összes közoktatási intézményünk pedagógiai programjának koherencia-vizsgálatát elvégeztük. Pályázati forrásból tantárgyi méréseket végeztünk a Petőfi Sándor Általános Iskolában , a Somogyi Béla Altalános Iskolában és a Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskolában. Rövid határidőn belül el kellett készíteni a közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervet. Az intézményhálózat működési feltételeit vizsgáltattuk - szintén pályázati forrásból - az INNOVEX Bt.-vel. Az intézkedési terv részeként törvényi határidőre a képviselő-testület elveket fogadott el, majd az intézkedési tervet azzal a kikötéssel, hogy az Excellence Rt. anyagának ismeretében hozza meg konkrét döntéseit a közoktatásban. Törvényi kötelezettségünk volt továbbá a közoktatási intézmények minimális, kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékében foglaltak teljesítésére vonatkozó ütemterv elkészítése, amelyet határidőre teljesítettünk, s amely alapja volt már egy sikeres pályázatunknak is. A közoktatási törvény és végrehajtási rendeletei változása miatt az intézményi belső szabályzatok módosítása, átdolgozása, fenntartói jóváhagyása is szükségessé vált. - Az oktatás pénzügyi fedezete honnan származik? - A közoktatás finanszírozási rendszere több pilléren alapul. Anormatív támogatás városi szinten átlagban 60 százalékban fedezi a működési költségeket, a hiányzó összeg a fenntartó egyéb bevételeit terheli. A közoktatási feladatok eltérő mértékű normatív támogatása, ill. tövényi szabályozása okán a különböző típusú intézmények fenntartói hozzájárulása is eltérő, így vannak nagyon költséges intézménytípusok (pl. gyógypedagógia, óvoda, szakszolgálatok). A pályázati rendszerben az Oktatási Bizottság azon alapelve érvényesült, hogy minden olyan pályázatot támogatni kell, amely az önkormányzat anyagi terheit csökkenti, ill. az intézmény feltételeit gazdagítja. Költségvetési helyzetünket súlyosbítja a tárgyi feltételrendszer állapota. Több közoktatási intézményünkben a meglevő tantermek olyanok, amelyek nem alkalmasak már sem építészeti, sem egészségügyi szempontból arra a célra, amelyre használatosak. E problémát az ANTSZ évente jelzi (pl. Arany János Iskola faházi tantermei, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola tanteremhiánya, a József Attila és a Somogyi Béla Altalános iskolák zsúfoltsága). A Nevelési Tanácsadó elhelyezése szakmailag és törvényi normák szerint sem alkalmas, a központi logopédia kialakításával több mint harminc éve adós a város. A gyógytestneveléssel kapcsolatos feladatok ellátási feltételei sem ideálisak. A 2000. évben bizottságunk javaslatára a képviselő-testület ideiglenesen segített a kereskedelmi iskola gondjain azzal, hogy a volt Balassaépületben négy tantermet, két csoportszobát és a tornacsarnokot használatba adta, továbbá a megüresedett Hell tornatermét szintén ideiglenesen az Arany János iskola rendelkezésére bocsátotta. Nem sikerült rendezni az egyházi ingatlanok sorsát, az üres iskolaépületek oktatási célra való hasznosítását. A sikertelenség tőlünk független okokra vezethető vissza. Az általános iskolák zsúfoltságán segítendő 2000. szeptember 1jétől bizottságunk javaslatára a képviselő-testület egyszeri döntéssel, majd az intézkedési tervben 2000. szeptember l-jétől már véglegesen meghatározta az indítható első osztályok számát. - A két műszaki középiskola sorsa hogyan dóit el? -A megyei önkormányzatnak a vá(Folytatás a 3. oldalon)