Esztergom és Vidéke, 2001

2001-06-21 / 24-25. szám

2001. június 21. Esztergom és Vidéke 3 Mit tudunk az Esztergom-Nyergesújfalu kistérségről? (II.) ESZTERGOM Nyelvek Európai Éve 2001-ben a Kontinens a Nyelvek Európai Évét ünnepli, melynek nemzetközi eseményeit az Európa Tanács és az Európai Unió szervezi abból a gondolatból kiindulva, hogy az idegen nyelvek ismerete elengedhetetlenül szükséges egymás megértéséhez, a demokratikus értékek, a mobilitás erősítéséhez, a munkavállalás megkönnyítéséhez. Ezért különböző rendezvények keretében kívánja megismertetni és népszerűsíteni a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját. A Vág-Duna-Ipoly Eurorégió a Komárom-Esztergom Megyei Európai Információs Pont irodával közösen - csatlakozva a Hídverő Napok eseményeihez előrendez vény ként június 22-én 16 órakor a neszmélyi általános iskola aulájában Anyád nyelvét bízták rád a századok címmel konferenciát szervez. A rendezvény vendége lesz dr. Dávid Idbolya igazságügy miniszter, aki előadást tart a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájáról. Közreműködik Bánjfy György színművész, aki szemelvényeket ad elő a magyar nyelvű irodalom nyolc évszázadából. Pályázati kiírás Esztergom város Önkormányzata pályázatot ír ki az Esztergom, Dobogókői út 18203/2 hrsz. alatt lévő volt Malinovszkij-laktanya5 ha7313 nagyságú ingatlanból kb. 5 ha nagyságú ingatlan részben vagy egészben történő hasznosítására. A pályázat célja a város tulajdonában lévő főközlekedési terület melletti ingatlan városképbe illő kereskedelmi, bevásárlóközpont célú hasznosításának kialakítása. Pályázat benyújtásának határideje: 2001. június 28., 12 óráig. Helye: Polgármesteri Hivatal, Esztergom, Széchenyi tér 1., Építési és Városfejlesztési Iroda, I. emelet 114. A beérkezett pályázatok bontása, regisztrálása nyilvános. Ideje: 2001. június 28., 15 óra; helye: I. emelet, 105. kisterem (a pályázatok a bontás után nem módosíthatók). A pályázatot zárt borítékban „PA* Úgy tűnik, ismét gazdagabb lett az a kép, amely Szentgyörgymezőről kialakult városunkban: több olyan rendezvény zajlóit lc az utóbbi két hétben, illetve vettünk részt olyan városi eseményeken, melyekkel - a visszajelzések mondatják velem elismerést váltottunk ki. Ott voltunk a Pünkösdi Vásáron, ahol Olvasókörünk kézművesei első alkalommal mutatkozhattak be a látogatók előtt. Kosárfonóink és csuhesaink gyakorlati bemutatói, gyermek fafaragóink és rajzszakköröseink munkái nagy érdeklődést váltottak ki, amit az is jelez, hogy elnyerték a HÍD Alapítvány 111. díját. Kézműveseinket megtisztelte látogatásával a vásár teljes „vezérkara", ellátogatott a pavilonba Meggyes Tamás polgármester is, aki „vette a lapot": nem értette félre, hogy kosarat kapott ajándékba. * Ha június eleje, akkor családi nap Szentgyörgymezőn! így volt ez az. idén is, június 9-én mái' kora reggel lehetett tapasztalni, hogyan működik egy olyan rendezvény, amelyet megfelelően készítettek elő. A Vöröskereszt szentgyörgymezői alapszervezetének vezetői úgy intézik, hogy c rendezvény színvonala mindig magasabb a/ előző évinél. Az iden például LYÁZAT bevásárlóközpont" megjelöléssel kérjük benyújtani. Az elbírálási szempontok: az elbírálásnál fő szempontok a terület vételára, a területfelhasználás és közművesítés és a vállalt építési határidő, referenciák. A pályázat elbírálásának határideje 2001. július 15. A pályázókat az eredményről 15 napon belül írásban értesítjük. A nyertes ajánlattevővel az önkormányzat 15 napon belül szerződést köt. A kiíró az eredménytelenség jogát fenntartja. Érdeklődni lehet: Polgármesteri Hivatal (Esztergom, Széchenyi tér 1.) Építési és Városfejlesztési Iroda, I. emelet 113. szoba, tel.: 33/413-000/152-es és 176-os mellék, fax: 33/413-808. A részletes kiírás megtekinthető Esztergom, Széchenyi tér 1. Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján is. Esztergom Város Önkormányzata azzal rukkoltak ki, hogy a Nagy Sándor utca egyik szakaszát megtöltötték sátrakkal, melyek alatt a ritka kézműves szakmák képviselői vonzották a nap résztvevőit. És nem csupán a gyerekeket: a sátrak alatt sok felnőtt is tevékenykedett, a bőrkidolgozás hivatott ismerőjévé igyekezett válni rendőrkapitányunk, egy másik sátornál könyékig agyagosan aljegyzőnk tűnt fel. * Ismét táborzással zárták évadjukat az Olvasókör gyermek fafaragói és rajzosai: június 16-án reggel indultak a már megszokottnak nevezhető Duna-parti táborhelyükre, hogy Nemes László és Kreivich Gyula szakkörvezetők segítségével sátort verjenek. Ebben az apukák is segítettek, az anyukák az ebédfőzésben működtek közre: készült a sertéspörkölt uborkasalátával. A déli harangszó után már a tányérokban illatozott az ízletes étel. Délután a nagyszülők látogattak ki süteményekkel megrakodva, így szinte csoda, hogy ezek után az esti szalonnasütésnek is hatalmas sikere volt. Másnap is csak az időjárásra panaszkodhattak, ám ez sem ronthatta el a táborzók hangulatát. Az ebédre tálalt gulyást követően tábort bontottak, és szép emlékekkel tértek haza. Polgár József • Közigazgatása 1895-ben a sz. kir. m. városhoz csatlakozott Szenttamás, Víziváros és Szentgyörgymező mezőváros, 1985ben Pilisszentlélek község. 1876-1929-ig r.t. város, 1929-1945ig sz. kir. címet használó, de a kapcsolódó jogokkal nem rendelkező tanácsú megyei város. 1923-ig Esztergom vármegye székhelye, 1923-1938 között Komárom Esztergom k.e.e. vármegye székhelye. 1938-1945. Esztergom vármegye székhelye, 1945-1950-ig Komárom-Esztergom megye székhelye. 1950-ig az Esztergomi Járás székhelye, járási jogú város, 1954-től ismét járási jogú város, 1984- 1988-ig vonzáskörzeti központ. Hivatalosan 1989-től a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának székhelye. A valóságban ezt a szerepkört soha sem töltötte be. 1989-ig az Esztergomi Érsekség, ettől kezdődően - Budapest mellett - az Esztergom-Budapesti Érsekség székhelye. • Lakossága 17 909 (1900), 20 014 (1949), 28 730 (1990). Nemzetiség: magyar 97,8 %, német 1,2 %, szlovák 0,7 % (1930). • Idegenforgalom Esztergom 1930-tól nyaralóhely. E feladatának teljesítésében komoly szerepetjátszottak a következő utazási irodák: 1926-1945 között az Esztergomi Idegenforgalmi és Hirdetési Iroda, mely 1941-tól az IBUSZ Irodaként is működött. Önálló IBUSZ Utazási Iroda 1974-ben nyílt a városban. 1956-tól 1961-ig, Tatára költözéséig működött Esztergomban a Komárom-Esztergom Megyei Idegenforgalmi Hivatal, 1961J<51 a hivatal esztergomi irodája, egyben 1974-ig az IBUSZ Utazási Iroda helyi képviselete, mely ekkortól az önállósult. 1988-ban ismét megkezdte működését a város utazási irodája, Gran Tours néven. 1996-tól a Cathedralis Tours és más utazási irodák is várják a vendégeket. Hosszú időn át városunk a térség és a főváros kedvelt fürdőhelye: a századelőn működött itt a Malomfürdő, utódja az 1927-ben Váczy-Hübschl Kálmán tervei szerint épült gyógyhatású Szent István Strandfürdő, valamint a Kád- és Gőzfürdő. 1930-ban két szabad strand üzemelt a Dunán. 1935-ben nyílt meg Esztergom-kertváros határában a sátorkői, más néven a Palatínus-tavi Fürdő. A növekvő idegenforgalomra épült az 1820-30-as évektől működő Szent István, később Fürdő Szálló, mely 1967-68-ban Tóth Árpád tervei szerint új szárnnyal bővült. A Magyar Király Szálló, a Három Szerecsen Szálló és étterem, valamint a Korona Szálló a XIX. századtól 1945-47-ig fogadott vendégeket. 1938-ban Diákszálló, 1940-ben Diák- és Turista Szálló, 1944-ben 16 szobás Erzsébet Szálló nyílt Esztergomban. A Búbánat-völgyi Ifjúsági Camping Tábor 1964-től fogadja a vendégeket. 1969-től Ifjúsági Tábor, 1990-től Komárom-Esztergom Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány Ifjúsági, Sport és Üdülőközpontja, a KOMTURIST, a Vadvirág Kemping, valamint a Gran Kemping. A Volán Szálló 1968-ban készült el, 1994-95-ben r. kat. papi szemináriumnak építették át. A Hotel Esztergom 1979-80-ban készült Urbányi Károly tervei alapján. 1980-as évektől működik a Hotel OKTÁV Esztergom-kertvárosban. 1990 után Esztergomban két szálloda, kilenc panzió és három kemping fogadta a vendégeket. • Vendéglátás 1948-tól az 1990-es évek elejéig a Komárom megyei Vendéglátó Vállalat, utóbb Kristály Vendéglátó Vállalat, valamint a Pestvidéki Vendéglátó Vállalat biztosította az ellátást. Az 1980-as évek végétől sok hangulatos magánvendéglő, étterem - a Prímás Pince Söröző, Csülök Csárda, Szalma Csárda, Szenttamás-hegyi étterem, Szent Kristófétterem és panzió stb. - várja a vendégeket. • Oktatás - hírközlés Köz- és felsőoktatási, felnőttképzési és átképzési intézmények székhelye, egészségügyi, szociális ellátási központ. Falai között hagyományosan számos nyomda működött. Újságkiadása 1863-tól folyamatos. Napjainkban a számos reklámújság mellett egy hetilap, az 1879-ben alapított Esztergom és Vidéke kap itt nyomdafestéket. A lap ma többnyire a városra koncentrál. Két-négyévenként megjelenő tudományos kiadványa, a Balassa Bálint Társaság kiadásában megjelenő Esztergom Évlapjai. A Körzeti 7Y helyben csak nemrég vált részben foghatóvá, az Esztergomi Városi Televízió adásai viszont a lakások 80 %-ában évek óta látható. • Közgyűjtemények, közművelődési intézmények Főszékesegyházi Könyvtár 1397-től, Érseki Papnevelde Könyvtára az 1700as évektől, Simor Könyvtár 1882-től működik. A város nyilvános könyvtárának alapjait Helischer Józsefvárosi tanácsnok vetette meg 1844-ben. Alapítólevele 1905-ben keletkezett. Jogutódja a Balassa Bálint, 1971 -tői Babits Mihály Városi Könyvtár. 1967-ben került átadásra a könyvtár új épülete (tervező: Tóth Dezső). Úttörőliáz Révész Béla Úttörőház Gyermekek háza 1950-től 1993-ig, ettől Kolping-ház. Petőfi Sándor Járási Kultúrotthon 1951-től 1961-ig. Ettől városi Petőfi Sándor Művelődési Ház, 1968-tól Petőfi Sándor Művelődési Központ, 1990től Szabadidőközpont. 1972-ben jött létre Szentgyörgymezői és a Kertvárosi Klubkönyvtár. Az Esztergomi Várszínház. 1987-től nyaranta tartja előadásait. A TIT Városi Szervezete 1955-től, a Gépipari Tudományos Egyesület 1951től, a Technika Háza, mint MTESZ székház 1964-től működik a városban. • Múzeumok Balassa Bálint Múzeum 1948-tól. Jogelődje az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat múzeuma. Alapítva 1898-ban. 1967-ben kivált a Balassa Bálint Múzeumból és önállósult az Esztergomi Vármúzeum. 1885-ben nyílt meg a Keresztény Múzeum. Az Országos Vízügyi Hivatal 1973ban alapította Budapest székhellyel a Magyar Vízügyi Múzeumot, mely 1980ban Esztergomba költözött. 1985-től Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum. 1964-től Babits Emlékház működik a költő volt nyaralójában. A Főszékesegyházi Kincstár 1304től létezik. Új, átrendezett kiállítása 1987-ben nyílt meg. • Filmszínházak A Magyar Király Szállóban ill. a Fürdő Szállóban 1907-től voltak vetítések. Esztergom első állandó mozija 1908-tól a Korona-mozgó, mely kertmozival is rendelkezett. 1932-től Uránia Mozgó, 1935-től Elit Mozgó, 1945-től Bottyán Mozgó. 1910-ben a Három Szerecsen Vendéglőben nyílt meg a Szerecsen mozi. 1913-ban a Fürdő Szálló emeleti termében, valamint a Szentgyörgymezői Katolikus Olvasókörben, 1914-ben, az Edison Kávéházban is működött mozi. 1919-től működött a Corso Mozgó, 1920-ban létesült a Kultúr Mozgó. 1945 után Petőfi Filmszínház. 1972-től az 1980-as évekig a Szentgyörgymezői Klubkönyvtárban. 1967-től az 1980-as évekig - a Klubkönyvtárban működött mozi. • Művészetek Kórusok: Balassa Bálint Énekkar 1948-tól, Monteverdi Kórus 1964-tól, Strigonium Férfikar 1973-tól. Zenekarok: 1968-tól Városi Szimfonikus Zenekar. Irodalom: Berda József (19021966); Csoóri Sándor (1930 -) gyakran alkot esztergomi nyaralójában; Nemere István (1944 -) évtizedekig élt itt; Onagy Zoltán (1952 -) Esztergomhoz kötődő önálló kötetei: Vénusz beteg, Vénusz születik. Balladák lányai; Várady EszXer (1953 -). Festőművészet: Andráskó István (1930 -), Barcsai Tibor (1931 -), Czimbalmos Szabó Kálmán (1914 -), Kántor János (1947 -), Kaposi Endre (1939 -), Kocsisné Gerencsér Anna (1911 -), Morvay IMSZIÓ (1947 -), Prunkl János (1939 -), Szabó István (\921 -), Szentessy László (1938 -), Tamási Péter (1946 -), Varga Dezső(1928 -), Vincze Uszló (1934 -). Kovácsművészet: Czuczay Józ.sef (1929 -), Horváth György (1938 -). Szobrászművészet: Vigh Tamás (1926-). Keramika: Bárdos Annamária (1945 -). Textiltervezés: Kókay Krisztina (1943 -). Ötvösművészet: Székely Ildikó (1944-). Fotóművészet: Balla András (1945 -), Kovács Melinda (1969 -), Mudrák Attila (1958 -), Sipeki Gyula (1945 -), Szekeres János (1950 -), Vigovszky István (1930-). Művészettörténészek: Bodri Ferenc (1931 -), Cséfalvay Pál (1934 -), Mucsi András (1929-1994). • Sport Egyesületek: Esztergomi Hajós Egylet 1907-től, 1911-től MTE Esztergomi Turista Osztálya, 1920-tól MOVE SE Birkózó Szakosztálya, MOVE EHE, MOVE SE Úszószakosztálya 1925-től Sporthalászó és Horgászó Egyesület MOVERO Sportrepülők Esztergomi Szakosztálya 1932-től, MOVERO Esztergomi Sportrepülő Egyesület 1938-tól, MOVERO-EVER Kft. MOVE Sporttelep 1938, jogutód 1953-55 között L. MIM Sporttelep. Ferences Rend sporttelepe 1994-95-ben épült (terv. Besey László). Sportcsarnok 1974-76 között. Esztergomból indult olimpikonok: Tölgyessy Sándor sportlövész (1907Esztergom ?) - 1936 Berlin, 1948 London; Pézsa Tibor kardvívó (1934 -) olimpiabajnok - 1964 Tokió, 1968 Mexikóváros, 1972 München; Lázár Péter úszó (1950-1980) - 1968 Mexikóváros; Kenyeres József kézilabdázó (1955 -)-1976 Montreal, 1980 Moszkva; Balázs László íjász (1952 -) - 1976 Montreal, 1980 Moszkva; Kiss Ferenc atléta (1955 -)- 1980 Moszkva. • Közlekedés Hidak: A Nagy-Dunán átívelő Mária Valéria híd 1895-ben épült, 1945ben a németek felrobbantották, újjáépítése idén fejeződik be. A Kis-Dunán átívelő hidak: Béke-híd 1957-1958-ban épült. Elődje a Cifrahíd. A Bottyán-híd 1962-63-ban épült Reviczky János tervei alapján. Elődje a Mária Valéria hídhoz készült. Kossuthhíd 1947-1948-ban épült Menyhárd István tervei alapján. Elődje a Kolos-híd. A hidakat a németek 1945-ben felrobbantották. Újjáépítésük már korábban megtörtént. Vízi közlekedés: Esztergom 1885-től kapcsolódott be a „propeller" közlekedésbe. A kompkikötő 1968-ban készült. Az autóbusz pályaudvar 1968ban épült. (Folytatjuk) Dr. Bárdos István Szentgyörgymezői visszatekintő