Esztergom és Vidéke, 2001

2001-05-24 / 21. szám

2001. április 26. Esztergom és Vidéke 153 Mi készül a Várszínház színfalai mögött? Hagyomány lapunknál, hogy ilyen­kor, május táján „beharangozzuk" a Várszínház nyári programjait. Az idén is - mint mindig-Horányi László szín­művész, a Várszínház művészeti veze­tője volt ebben a segítségünkre, vála­szolt a színházlátogatókat érdekelhető kérdésekre. - Történt-e valamilyen változás mű­sorpolitikájukban ? - A műsorterv összeállításánál sze­retnénk folytatni a jól bevált tradíció­kat. A közönség - amely ma már nem­csak az esztergomiakból, hanem az ide­látogató hazai és külföldi turistákból is áll - „mindenevő", tehát ebből a szem­szögből nézve igyekeztünk olyan mű­sortervet összeállítani, amelyben min­denki megtalálja a neki tetsző „cseme­gét". Hagyományosan lesz tehát musi­cal, prózai vígjáték, történelmi dráma és természetesen opera is. Ez utóbbi műfajjal csak negyedik éve foglalko­zunk, de úgy tapasztaltuk, nagy az igény rá, igazolj a ezt a tavalyi Erkel-da­rab, az István király sikere is. Büszkén mondhatom, hogy a Magyar Állami Operaház tulajdonképpen Esztergom­ban „fedezte fel" ezt az Erkel-művet, és tűzte ez év tavaszán - millenniumi dísz­előadásként - műsorára. Ezzel az ope­raelőadással nemcsak egy „új" darabot hoztunk be a köztudatba, de egy új hely­színt is kipróbáltunk, ami annyira be­vált, hogy az idén is ezen a színpadon rendezünk néhány előadást - elsősor­ban azokat a darabokat, melyek na­gyobb színpadot igényelnek, illetve el­őreláthatóan nagyobb létszámú közön­séget vonzanak. Á kamara-jellegűdara­bokat továbbra is a régi helyszínen játsszuk. Harmadik helyszínként ­rossz idő esetén - a Szabadidőközpont színháztermét is számításba vesszük. - A Vár lovagterme nem jöhet-e szó­ba negyedikként? - Ha a Vármúzeum igazgatója, Hor­váth Béla ebben partner, akkor eső ese­tén a kevés szereplős és díszletet nem igénylő produkciókból esetleg bevihet­nénk egyet-kettőt. Persze ez a terem eredendően nem erre készült, nem ez a funkciója. Egyrészt túl keskeny, de ha szélesebb volna, akkor is igen költséges lenne megfelelő, mobilizálható színpa­dot, fény- és hangtechnikát ide besze­relni. Egy-két személyes előadói estek­re azonban így is megfelel, példa rá a Vár szerdák sikere. - Milyen programokat ajánlanál a színházlátogatók figyelmébe? Vannak­e újdonságok? - A nyitóelőadásra különösen felhív­nám mindenkinek a figyelmét. Ezt a darabot - Illés Lajos Magyar énekét ­már tavaly is szerettük volna bemutatni, akkor egyeztetési problémák miatt ez nem sikerült. Műfaja rock-oratórium, magyar költők verseit zenésítette meg az ismert rockzenész. Néhány helyen játszották már, mégpedig óriási siker­rel. Ismert énekesek mellett a Duna Táncegyüttes is fellép a darabban. A bemutatót a nagyszínpadra tervezzük, ahol mintegy 1200 nézőt tudunk elhe­lyezni, és reméljük, meg is telnek a széksorok. Ennél a darabnál - de más produkcióknál is - azt az újítást vezet­tük be, hogy nem duplázunk, a pénteki előadást szombaton nem ismételjük, hanem egy másik darabot mutatunk be. A Magyar ének egyébként témájában még a millenniumhoz kapcsolódik. A magyar történelemhez fűződik Er­kel népszerű operája, a Bánk bán is. Ez a Várszínház egyik záródarabja lesz, ugyancsak a nagyszínpadon mutatják be a kolozsvári opera művészei, akiket már tavaly megismerhettünk. Lesz egy nagyon érdekes misztéri­um-játék is, a Szent Kinga gyűrűje. A darab névadója Esztergomban szüle­tett, és tavalyelőtt avatták szentté. De nemcsak ez az aktualitás indokolja be­mutatását. hanem a magyar-lengyel kapcsolatok ápolása is, ami városunk­ban immár hagyomány. Ezt a nusztéri­um-játékot tavaly Csíksomlyón hatal­mas sikerrel játszották, és Esztergom egyike azoknak a kevés helyszíneknek, ahol az. idén is bemutatják. A második millenniumi színházi évad tulajdon­képpen ezzel a produkcióval zárul, ami nem is korlátozódik szorosan a Vár­színház nagy színpadára, hiszen a Fe­rences-templomtól indul egy színes, látványos menettel, fel a Bazilikához. ahol elhangzik majd néhány dal, mi­előtt maga az előadás elkezdődne. Min­denesetre kuriózumnak ígérkezik, akár­csak a már említett nyitódarab. - Tudom, van még más különleges­ség, érdekesség is a tarsolyodban... - Talán a Japán Kulturális Napokat tekinthetjük annak. Félek is kissé ettől a rendezvény-sorozattól, főleg azért, mert Toyota, ahonnan a művészek ér­keznek, nagyon messze van, nem könnyű a kapcsolattartás. A három nap folyamán lesz színházi maszk-kiállítás, dob-workshop, tea-ceremónia, ikeba­na-virágkötészet, lesz koto-koncert, di­vatbemutató, és természetesen színházi előadás, egy jellegzetes japán balett. Remélem, ehhez a programhoz az esz­tergomi művészek is hozzá tudnak majd tenni valamit. Aki kíváncsi a ja­pán kultúrára, az egzotikumokra, annak bizonyára maradandó élményt nyújt majd ez a próbálkozásunk. E rendez­vény-sorozat nem titkolt célja a váro­sunkban egyre erősödő magyar-japán kapcsolatoknak egy kulturális jellegű megerősítése, illetve ennek egy első lé­pése, melyet - reméljük - továbbiak követnek majd, s amelyeknek egyik „zászlóvivője" talán éppen a Magyar Suzuki lesz. Ami pedig az érdekességeket illeti, ide sorolhatjuk aHáromgarasos operát is. Ez a magyar változat, amelynek itt lesz az ősbemutatója, nem azonos az ismert Koldusoperával, bár az alapja ugyanaz. A közönség tulajdonképpen egy rock-koncerten találja magát, s a darabban szereplő „zsebesek" a nézők közé vegyülve kezdik el tevékenységü­ket, ott bontakozik ki a cselekmény, ami - azt hiszem - elég szokatlan a színházi világban. - Mit ajánlanál még a vidám műfajok kedvelőinek? - A G.Ö.R.CS., azt hiszem, minden­kinek tetszeni fog, különösen azoknak, akik végigderülték annak idején a S.Ö.R.-produkciót. A szereplők szinte ugyanazok lesznek, és a feldolgozás is hasonlatos, csak míg ott Shakespeare művei adták az alapot, itt az ókori görög drámák szolgáltatják a humorforrást. Bizonyára sokakat vonz majd a L'art Pour L'art Társulat új produkciója, va­lamint Nagy-Bandó Andrásnak és le­ányának, Nagy Natáliának közös estje is. Mindkettő felhőtlen szórakozást, sok kacagást ígér. - Már eddig is említettél olyan dara­bot, amelyet erdélyi színészek adnak majd elő. Továbbra is él az a gyakorlat, hogy minél több határon túli színház­nak adtok fellépési lehetőséget? - Igen. Úgy gondoljuk, hogy míg a budapesti színházi produkciókat az esz­tergomiak rövid utazással elérhetik, ad­dig a határainkon túli magyar színházak előadásait csak akkor élvezhetik, ha idehozzuk azokat Esztergomba. Az ed­digi tapasztalatok kedvezőek voltak, ezért az idei évadban is több színvona­las bemutatónak tapsolhat majd a hazai közönség. A nagyváradi színház két darabbal is bemutatkozik az idén. Az egyik egy történelmi dráma, a Tűz és kereszt ősbe­mutatója, amely Kun Lászlóról és korá­ról szól. Szerzője, Tóth Máté Miklós nemrég díjat nyert ezzel az alkotásával. Ugyanez a társulat adja elő a Charley nénje című zenés vígjátékot is, amely szintén sikerre számíthat. - Úgy látom, az előadások zöme ze­nés darab. A felsoroltakon kívül milyen zenei műfajokba kóstolhat még bele a közönség? - A nagyon tehetséges Vári Éva Edith Piaf-est)Q. a sanzon-műfaj kedve­lőinek szerezhet kellemes perceket. Az Apácák című musical pedig, amelyet a komáromi művészek előadásában lát­hatunk majd, nemcsak remek vígjáték, de zenéje is nagyon kellemes. Mikó István mint rendező mutatkozik be e darabban, s a könnyebb szórakozás kedvelőinek már ez is egy biztató jel lehet. Prózai és zenés-táncos elemek keverednek az Örkény-emlékesten, amelynek címe (Ör)Kényes témák, mű­faját tekintve pedig groteszk táncjáték­nak lehetne nevezni. Lesz egy komolyzenei koncert is, dc erről egyelőre még nem sokat tudok mondani. - Folytatódik a Várszerdák sorozat '.' - Igen. A most említett kamarakon­cert is része ennek. Ezenkívül marokkói és spanyol estéket tervezünk, melyek­nek szereplői a hazánkban élő marok­kói, illetve spanyol művészek, amatőr együttesek lesznek, és persze - mint tavaly is - ötvözzük az ő műsorukat gasztronómiai, illetve népművészeti specialitásokkal. - Megvannak-e a szükséges anyagi­ak? - Az önkormányzat 6 millió forinttal támogatja az idén Várszínházunkat. Je­lentős támogatást adott ezen felül a Kul­turális Örökség Minisztériuma is, a sza­badtéri színházak működtetésére elkü­lönített keretből, ezt azonban nem auto­matikusan kaptuk, pályázat útján lehe­tett csak elnyerni. A beléptidíjakból származó bevétel teltházak esetén is csupán mintegy 10 százalékát teszi ki költségvetésünknek, a szponzoroktól pedig csak elenyésző mértékben csör­gedezik a támogatás, ami nem véletlen, hiszen a színházi szponzorálás országo­san is egyre inkább visszaesik, mivel nem igazán reklámértékű az adakozók­nak. - Es mi lesz, ha esik? Annak idején felvetődött egy ideiglenes, mobiliz.álha­tó sátortetős megoldás lehetősége. - Nagyon sokba kerülne, és nincs rá pénz. Több szakemberrel is megnézet­tük már, de nem egyszerű a megoldás. Egyrészt ugyanis a térség, amit be kel­lene fedni, teljesen amorf, sok benne a kiszögelés, másrészt pedig az esővíz elvezetése is gondot okoz. A nagyszín­padon és ennek nézőterén pedig még költségesebb lenne a befedés. Egyelőre tehát elvetettük ezt a témát. Maradnak az esőnapok, illetve ahol ilyen nincs, a Szabadidőközpontba való áttelepülés. A szabadtéri színházaknál azonban egyre inkább elterjed az a gyakorlat, hogy nyári záporok esetén akár egy óra hosszat is várnak a kezdéssel, vagy ha előadás közben ered el az eső, hosszú kényszerszünetet tartanak, de nem ha­lasztják el, vagy hagyják félbe az előa­dást - kivéve, ha tartós esőre lehet szá­mítani. Mi is megpróbáljuk az idén ezt a gyakorlatot követni. Szába Tervek és vélemények az Esztergomi Színházról A Tatabányán alapított Színház és Művészetpártoló Egyesület elnöke és elnökhelyettese, Szemán Béla és Zu bornyák Béla - közvetett úton - az al áb­bi szöveg közlését kérte lapunktól: ,, Köszönjük a több mint 2000 esztergo­mi polgárnak és több mint 40 vállalat­nak, hogy kifejezték szándékukat: sze­retnének állandó színházat Esztergom­ban! Az aláírásgyűjtés tovább folyik ­reméljük, a képviselő-testület tagjai is támogatják törekvéseinket." Mellékel­ték az Esztergomi Színház első évadjá­nak műsortervét is. Ezek szerint az alábbi darabok színrevitelét tervezik a még nem létező színházban: Molnár Ferenc: A testőr - vígjáték, rendező: Csiszár Imre, Eduardo de Filippo: Filuména házas­sága - vígjáték, rendező: Zubomyák Zol­tán, Pcter Schaffer: Black Comedy - ko­média, rendező: Koltai M. Gábor, S. Schwartz-J.M.Tcbelak: Godspell - musical, rendező: Pincés István, Hervé: Nebáncsvirág - operett, ren­dező: Kerényi Miklós Gábor. Igazán szép műsorterv, a feltüntetett rendezők is a szakma elismert tekinté­lyei, a probléma csak ott van, hogy a képviselő-testület legutóbbi ülésén egyelőre leszavazta az állandó városi színház létesítésének tervét. Az új szín­háznak tehát jelenleg se helye, se pénze nincsen - és természetesen kinevezett vezetője sem, aki jogosult lenne egy műsorterv elkészítésére. Igaz, az elkép­zelést, amelyet valóban sokan támogat­nak Esztergomban, nem vetették el tel­jesen a képviselők, megbízták a város polgármesterét, folytasson tárgyaláso­kat a Kolping tulajdonában lévő egyko­ri színházterem felújítására vonatkozó­an. Korábban több megoldás is felvető­dött egy helyi színház létesítésére. Az MSZP helyi szervezete a választási kampány során egy, a Szabadidőköz­pont mellé építendő új színház felépíté­sét javasolta. Csernus Ferenc, a köz­pont igazgatója már korábban lehetsé­gesnek, és mindenképpen olcsóbb meg­oldásnak vélte ajelenlegi színházterem A VÁRSZÍNHÁZ NYÁRI PROGRAMJA Június 29., 21 óra (esőnap: július 5.): Illés Lajos: MAGYAR ÉNEK - oratórium, főbb szereplők: Varga Miklós, Szvorák Kati, Nagy Feró, Balogh Márton - évadnyitó előadás. Június 30., 21 óra (esőnap: július 1.): G.Ö.R.CS. - görögök összes regéi és cselekedetei - abszurd játék. Július 6., 20.30 óra: Nagy Bandó András és Nagy Natália estje. Július 7., 21 óra: (ÖR)KENYES TÉMÁK - In memóriám Örkény István - táncjáték groteszkben - a Dunaújvárosi Táncszínház előadása. Július 13-14., 21 óra: BRUTÁLIS KATICABOGÁR - a L'art Pour L'art Társulat új produkciója. Július 15-23: BÁBTÁBOR - a Nagyváradi Bábszínház művészeinek vezetésével egy héten át egész napos bábfoglalkozások, közben bábelőadások: Lúdas Matyi, A rút kis­kacsa, A juhász és a sárkány. Július 20-21., 20.30 óra: John Gay: HÁROMGARASOS OPERA - zenés játék, ősbemutató, az Esztergomi Várszínház és a Beregszászi Illyés Gyula Színház közös bemutatója. Július 27-28., 20.30 óra (esőnap: július 29.): Don Goggin: APÁCÁK - a Komáromi Jókai Színház vendégjátéka. Augusztus 3-4., 20.30 óra (esőnap: augusztus 5.): EDITH PIAF - Vári Éva önálló estje. Augusztus 10., 20.30 óra: Tóth Máté Miklós: TŰZ ÉS KERESZT - a Nagyváradi Szigligeti Színház vendégjátéka. Augusztus 11., 20.30 óra (esőnap: augusztus 12): Brandon Thomas-Al­dobolyi Nagy György-Szenes Iván: CHARLEY NÉNJE - zenés vígjáték, a nagyváradi színház vendégjátéka. Augusztus 15., 20.30 óra (esőnap: augusztus 16.): Erkel: BÁNK BÁN - opera, a Kolozsvári Magyar Állami Operaház vendégjátéka. Augusztus 17.: Magyar Muzsika Öröksége - Szent Kinga gyűrűje. Az Esztergomi Várszínház a műsorváltozás jogát fenntartja! A részletes programokat lapunk rendszeresen és folyamatosan közölni fogja - úgyszintén az egyes előadásokról készült beszámolókat, kritikákat VARSZERDAK Július 11.: Marokkói Kulturális Nap. Július 25.: Spanyol Kulturális Nap. Augusztus 1.: Komolyzenei kamarakoncert. Augusztus 8-9-10.: Japán Kulturális Napok. színpadának bővítését a nézőtér első 2-3 széksorának rovására, melynek hi­ányát egy karzat felépítése pótolná a hátsó 4-5 széksor felett. A több szem többet lát elve alapján azzal a kéréssel fordultunk városunk néhány illetékeséhez, mondja el véle­ményét egy állandó városi színház léte­sítésének lehetőségéről és szükségessé­géről. Baranya István, a Kulturális, Idegen­forgalmi és Sport Bizottság elnöke: „Bizottságunk döntése szerint szük­ség van egy városi színházra, de mind­addig, amíg nem adottak a tárgyi felté­telek, nem kívánunk foglalkozni a szín­ház ügyével, és ezek majdani megléte esetén is csak akkor, ha a város polgárai igénylik azt, és a kellő pénzügyi fedezet is biztosítva van. Ez esetben pedig a leendő színtársulatot pályázat útján kí­vánjuk kiválasztani. Egyéni véleményem az, hogy a mil­lennium méltó megünneplése kellő alap egy színház létrehozására - a neve is lehetne Millenniumi Színház -, s kü­lönösen akkor, ha a Mária Valéria híd rekonstrukciója után a felvidéki ma­gyarság nemcsak fizikailag, hanem szellemileg és a magyarságtudat szem­pontjából is e színház kapcsán nap­mint-nap Esztergomban találkozhatna. Természetesen átgondolt döntés szük­séges - a színház működtetésének, az anyagi források biztosításának és bizo­nyos prioritásoknak a figyelembe véte­lével. Itt szeretném még elmondani, hogy a város a Széchenyi Terv kapcsán pályázatot nyújtott be az állandó szín­ház működtetésére, és minden remény megvan rá, hogy jelentős összeget nyerjünk ezen a pályázaton." Horányi László, a Várszínház művé­szeti vezetője nem kívánt nyilatkozni e témában, mondván, érzése szerint egyéni érdekek húzódnak meg a háttér­ben, s ebben az érdekháborúban nem akar résztvenni. Kérdésünkre csupán egyetlen kérdéssel válaszolt: „Van-e a városnak évi 80 millió forintja egy be­fogadó színház fenntartására?" Láposi Elza képviselő, a város kultu­rális életének egykori irányítója az alábbi írásos véleményt juttatta el szer­kesztőségünkhöz: „Esztergomnak szüksége van egy olyan előadóteremre, amely egyaránt alkalmas színházi előadásokra, hang­versenyekre, konferenciák megrende­zésére. A város teherbíró-képessége a jelenlegi időszakban egy ilyen műkö­dési formát tesz lehetővé. Ugyanis egy önálló színház működtetése még állami támogatás esetén is komoly megterhe­léstjelent minden város számára. A fen­ti funkciókra alkalmas színházterem megléte a későbbiekben alapokat bizto­síthatna esetleg egy helyi színház meg­teremtéséhez." Elképzelések tehát bőven vannak egy leendő állandó színház működteté­sére, a pénz azonban - úgy tűnik ­egyelőre, és még jónéhány évig hiány­zik. Tervezni persze addig is lehet. Sz. B. * * * A napokban a Polgármesteri Hivatal sajtószolgálatától az alábbi felhívás közzétételét kérték: Tisztelt Esztergomi Színházbarátok! Az Esztergomi Színházzal kapcsolat­ban a városban az alábbi helyeken lehet aláírni a támogatói nyilatkozatot, ame­lyet a mai napig 2361 magánszemély látott el kézjegyével, illetve 111 cég és vállalkozás biztosította támogatásáról a leendő színházat: Papírbolt (Széche­nyi tér sarka), Csülök Csárda, Galéria Bolt (Széchenyi tér, Dankóné), Adidas Márkabolt (Petőfi u. 2., Laczó Imre), Ékszerüzlet (Kossuth utca, Bognár Gé­za), Gran Tours (Széchenyi tér), ER­Optika (Vörösmarty utca), Kertvárosi Részönkormányzat (Orbán Ilona), Fodrászat (Aradi tér), Papírbolt (Aradi tér). További információkat Szemán Bélá­tól (06/20/ 410-56-56) és Zubornyák Zoltántól (06/20/934-47-51) lehet kér-

Next

/
Thumbnails
Contents