Esztergom és Vidéke, 2001

2001-05-17 / 20. szám

2001. május 17. 3 Éljen tovább a hagyomány! „Nem mindig volt felhőtlenül vidám a Burschenschaft élete. Olykor-olykor szomorú kötelezettségeinek is eleget kellett tenni. Például akadémista kollé­ga avagy professzor temetésénél. Ilyen­kor az akadémia az elhunytat saját ha­lottjának tekintette, és közadakozás útján összegyúlt pénzen a temetéséről is gondoskodott. Mindjárt a balekbál után nem sokkal a matematika-fizika-mechanika kitűnő professzora váratlanul elhunyt. A ha­lottat a bányatörvényszék - a Berge­richt - épületének aulájában ravata­lozták fel, és egész nap felváltva hat-hat bányászhallgató állott díszőrséget ki­vont karddal, egyenruhában. A temetés ezúttal is, mint minden al­kalommal, este hét órakor kezdődött az összes selmeci harang zúgásától kísér­ve. Legelői haladt a bányászzenekar, utána a Burschenschaft, majd a zászló­vivő, két kivont kardú bányász­akadémikus között. Ezt követte két sor­ban nyolc bányászhallgató, égő bányamécsesekkel kezeikben, valamint az egész, bányászati szak a praeses ve­zetésével, egyes sorban, kígyóvonal­ban, úgynevezett salamanderben, bá­nyászméccsel. Utánuk a papság, majd a professz.orkollégák, vállukon a kopor­sóval, két oldalról tizenként akadétnis­tával. A gyászoló család után a tanári kar, élükön Colloredo József rektorral. Közöttük lépkedett Schwartzkőnig Já­nos is, az. akadémia óraadó professzo­ra, az elhunyt nagy tisztelője. Óket kö­vette az. akadémikusok serege és a városi közönség. A menet két oldalán a balekok vonultak, élükön Frigyessel és Szabolccsal, kezükben égő fáklyával. " Kedves Ballagó Diákok! Kedves Kollégáim! Az előbb hallott történet - amint azt minden bizonnyal tudjátok-e mai, fák­lyás ballagás néven hagyománnyá vált rendhagyó esemény előtörténetét idézi, több mint háromszáz év távlatából. E hagyományt a Hell J. Műszaki Szakkö­zépiskola diákjai és tanárai 35 évvel ezelőtt emelték ki a feledés homályá­ból, s tették poros történelmi emlékből élő tradícióvá, nemesítve azt a helles diákok külön búcsújává. Éppen ezért rendkívül figyelemre méltó és támoga­tandó az a kezdeményezés, hogy a jog­utód Bottyán János Gimnázium és Mű­szaki Középiskola tovább ápolja e jeles hagyományt. Bízvást mondhatom: sok­ezer esztergomi polgár örömére. Kedves Ballagó Diákok! A végzősöknek sok esztendeje, évti­zede mindig elmondják, s ezért talán frázisnak is tűnhet, hogy felnőtté válva kinyílik előttük a világ. Számtalan lehe­tőség várja őket, persze ha nem csak szeretnék azokat, hanem meg is dolgoz­nak azokért. Frázisnak tűnhet, mondom ismét, de meggyőződéssel azt állítom, hogy valóban így van. Felnyílt a kin­cses szelence, s most annak jött el az ideje, hogy a benne rejlő gyémántok, vagyis Ti, Kedves Ballagó Diákok megmutassátok értékeiteket. Eljött an­nak az ideje, hogy az értőcsiszolómes­terek kezemunkája nyomán megmutas­sátok a világnak, dc méginkább magatoknak, hogy mennyit is értek. Az évek során csiszolódni, tisztulni fogtok tovább, ahogy az élet dörzspapírja for­mál Benneteket. A mag, a belsőtök azonban nagyjából változatlan marad. Annak formázásával a mesterek - a ta­náraitok - már elkészültek. Az élet kínálta lehetőségek majd minden bizonnyal szerteszórnak a vi­lágban. mint ahogy a kincses szelence gyémántjai gurulnak mindenhová. Eze­ken a különböző helyeken és helyzetek­ben tudnotok kell majd helyt állni. Használjátok hát azt a tudást és tapasz­talatot. amelyet itt. Esztergomban meg­szereztetek. S majd az eljövendő évek, évtizedek során a szívetek rejtett mé­lyén megőrzött középiskolás emlékek­ből merítsetek erőt. hitet és bátorságot az. akadályok leküzdéséhez. Ne feledjé­tek, különleges, megismételhetetlen gyémántok vagytok. Ráadásul a leg­jobb fajtól. Az esztergomiból. (Kiss Tamás képviselő köszöntője a Bottyán János Gimnázium és Műszaki Középiskola végzőseinek Jakivá v balla­gásán. ) Mit tehet a városvezetés a Fürdő Szállóért? Beszélgetés Meggyes Tamás polgármesterrel és dr. Takáts Attila jegyzővel (Pálos) Az utóbbi időben megnőtt a várospolgárok érdeklődése, tenniaka­rása lakókörnyezetükért. Civil szerve­zetekben, összejöveteleken mind több­ször vetődik fel az aggodalmas kérdés a Fürdő Szálló sorsáért (illusztrálja ezt Földes Vilmos grafikus itt közölt kari­katúrája). Tudósítónk a körzeti földhi­vatal nyilvántartásából megtudta, hogy a 19764/2 helyrajziszámon 3099 négy­zetméterműemlékjelentőségűterületen a szállodaépület műemlékként szere­pel. 1995. augusztus 15-én a 53669 szá­mú bejegyzéssel a tulajdonosa a GAMP Befektetési Rt. Budapest, V. Vigadó tér 3. lett. A tulajdoni lapon szerepel még az Alföldi Gabonaipari Rt., Török­szentmiklós, továbbá a Mistral Maten Kft., Budapest jelzáloggal. A jobbsors­ra érdemes szállodát 1850 körül az Esz­tergomi Káptalan építtette Páckh János tervei és Zefahl Lőrinc építőmester munkája nyomán. Már a XIX. század elején a Hévíz-tó fölé fürdőházat épít­tetett gróf Sándor Antal királyi kama­rás, aki a források vizét medencébe ve­zette. Ez volt a török kor utáni nyilvános városi fürdő. Erről írta 1847­ben a Pesti Hírlap: „Tisztelet, becsület Esztergom bíráinak, mert a hajdani poshadt, büdös békafészek helyén csi­nos fürdőt emeltek." A szállónak ké­sőbb neves vendégei voltak: Kossuth Lajos. Széchenyi István, Liszt Ferenc. 1856-ban színielőadás is híressé tette a szállót: Molnár György rendezésében Shakespeare Hamletje, valamint III. Ri­chárdja. Fellépett a színpadán Blaha Lujza, a nemzet csalogánya. 1923-ban a szállót megvette a Takarékpénztár és Váci Hübschl Kálmán építész tervei szerint átalakították. Hozzá létesítették 1927-ben az 50 m-es versenyuszodát. A szocreál stílusú új szárny 1964-ben lé­tesült, miként az új konyha és a trafóház is. A klasszicista épület száz évvel ké­sőbb is még a megye legforgalmasabb szállodája volt, mely utoljára a Kristály Vendéglátóipari Vállalat tulajdonában volt. A megyei érdekeltségű cég min­den bevételt elvitt a szállodából és a 600 fős étteremből. Ebből gyarapodtak a ta­tabányai, tatai és más megyei vendég­látós egységek. A Kristály felszámolá­sa nyomán a város a '90-es évek elején megvehette volna nyomott áron is, de az akkori polgármester a képviselő-tes­tülcttel egyetemben nem ismerte fel en­Visegrád Város Önkormányzatának Képviseló'-testülete pályázatot hirdet JEGYZŐI állás betöltésére Pályázati feltételek: - Államigazgatási Főiskolai vagy Állam- és Jogtudományi Egyetemi végzettség, -jogi vagy közigazgatási szakvizsga, - büntetlen előélet, - legalább 2 éves közigazgatási gyakorlat. (A pályázat elbírálásánál előnyben részesül a több éves vezetői gyakorlat­tal rendelkező pályázó.) A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó: - rövid szakmai elképzelését a hivatal vezetésével kapcsolatban, - mellékletként a részletes szakmai önéletrajzát, - képzettséget tanúsító okirat másolatát (az eredeti okirat meghíváskor történő bemutatásával). - három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát. A pályázat benyújtásának határideje a Belügyi Közlönyben történő megjelenéstől számított 30 napon belül. A cím: Visegrád Város Polgármestere 2025 Visegrád, Fő u. 81. Telefon: 26/398-255. A pályázat elbírálásának határideje a benyújtási határidőt követő tes­tületi ülés napja. Az állás a pályázatok elbírálása után azonnal betölthető. Bérezés a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján, illetve meg­egyezés szerint. Az önkormányzat lakást jelenleg biztosítani nem tud, de a jegyző lakás­problémájának megoldásához, letelepedéséhez segítséget adhat. A pályázatot tartalmazó zárt borítékra kérjük ráírni: „Jegyzői pályázat" nek jelentőségét. Ma sokkal rosszabb a helyzet, de reménykeltő a városvezetés ez irányú törekvése. A műemlékszállo­da megmentésének lehetőségéről kér­deztük Meggyes Tamás polgármestert és dr. Takáts Attila jegyzőt. - Hogyan lehetne úrrá lenni a szöve­vényes tulajdonviszonyon? Milyen tör­vényes út van arra, hogy tetten érhető és kézelfogható tulajdonost találjanak? - A Fürdő Szálló régóta húzódó ügyében sor került a tulajdonjogi hely­zet alapos vizsgálatára, amelyben meg­állapítottuk, hogy acégnyilvántartásból hivatalból törölt GAMP Rt. (Budapest, V. Vigadó tér 3.) tulajdonos megszűné­sével a tulajdonjogi helyzet kétessé vált. Ezt a társaságot alapító cég hason­ló módon törlésre került, sőt, ezen cég tulajdonosai sem felíalálhatóak. így elenyésző esély van arra, hogy olyan tulajdonost lehessen találni, akár az in­gatlan nyilvántartáson kívül is, aki jo­gosult lenne a szálló tulajdonával ren­delkezni, azt eladni vagy éppen felújítani, és akit a műemlékvédelmi hatóság az életveszély elhárítására és a felújításra kötelezhet. Vizsgálatunk során levelezést foly­tattunk az Országos Műemlékvédelmi Hivatal illetékesével, aki először a Mistral Maten Kft. jelzálog jogosultat kötelezte az életveszély elhárítására, amely határozatát észrevételünkre visszavonta. Levelezésünk alkalmával tájékoztattuk a műemlékvédelmi ható­ságot arról, hogy városképi és bizton­sági szempontból - a város szűkös költ­ségvetése ellenére - megkezdjük a legégetőbb életveszély-elhárítási mun­kákat. Ezen munkálatok folyamatban vannak, sikerült addig eljutni, hogy fi­zikai akadály segítségével a veszélyes járdaszakaszt úgy zártuk el a gyalogos forgalomtól, hogy az műemlékvédelmi szempontot nem sért. - Milyen törvényes lehetőség van ar­ra, hogy a szálló visszanyerje szerepét, hozzájárulva városunk vérkeringésé­hez? - A jelenlegi kétes tulajdoni helyzet­ben végleges megoldásra vagy úgy ke­rülhetne sor, hogy jelentkezik a földhi­vatalnál egy tulajdonos, aki bizonyítja tulajdonjogát és az bejegyzésre kerül, aminek esélyét rendkívül csekélynek tartjuk; vagy úgy, hogy valamilyen je­lentős közérdek miatt az ingatlan kisa­játításra kerül. A kisajátítás esetén kár­talanítást kell fizetni és a nem egyértelmű tulajdonosi helyzet miatt ezt a kirendelt ügygondnok felé kell megtenni. Ez az összeg olyan jelentős, amit a város nem tud ellentételezni. A két jelzálogjogosultat pedig ebből az összegből kell kifizetni nagyságrendi­leg százmillió forint körüli összegben. Ezért - tőkeerős és megbízható befek­tető megjelenése esetén - a folyamat csak úgy vezényelhető, hogy a későbbi, a felújítást cs a majdani üzemeltetést is garantáltan vállaló új tulajdonos meg­előlegezi a kártalanítás költségeit. Ismerve a Fürdő Szálló állagát, az ingatlanon fennálló terhek mértékét, igen nehéz olyan befektetőt találni, aki könnyedén előfinanszírozná az ügyle­tet és eléggé tőkeerős a teljes körű fel­újításhoz is. Mindezek ellenére több szóbajöhető befektetői csoporttal is tár­gyalunk a probléma hosszú távú kielé­gítőkezelése céljából. Azonban úgy tű­nik, hogy a Fürdő Szálló későbbi hasznosítása nem elválasztható a kör­nyező, hasonló célra rendelt önkor­mányzati tulajdonú ingatlanok funkci­ójától. A napokban született a műemlékvé­delem részéről egy olyan határozat, amelyben - az általunk írásban közölt és már forgalomba tett életveszély-el­hárítás ellenére - a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot kötelezte az életveszély elhárítására százezer forint pénzbünte­tés terhe mellett. Az ilyen információs asszimetriák elhárítása céljából hala­déktalanul intézkedünk. - Milyen megnyugtató választ tudnak adni Önök az aggódó és tenniakaró várospolgároknak ? - A város elemi érdeke és határozott célja, hogy a FürdőSzállót eredeti pom­pájában és funkciójában visszakapcsol­ja a város vérkeringésébe, turisztikai és kulturális életébe. Az ehhez szükséges irreálisan nehéz feladatokat felvállal­juk, és nagyon reméljük, hogy egy éven belül érzékelhető pozitív változásra ke­rül sor. Gizella királynéra emlékeztek (lm) Május 5-én, szombaton kora délután a Bazilika északi tornyánál el­helyezett emléktáblánál tartott ünnep­séget a Német Kisebbségi Önkormány­zat. Az árbocon ott lengett a magyar, a bajor és az esztergomi zászló. A hagyo­mányos megemlékezés ezúttal egybe­esett a Mindszenty zarándoklattal, amelynek résztvevői közül többen csat­lakoztak az ünneplőkhöz. A Gyakorló iskola német nemzetiségi énekkara ­Szollár Éva vezetésével - kedves mű­sorral lépett fel, majd Mezősi Mihály, a kisebbségi önkormányzat vezetője szólt az ünneplőkhöz, méltatva a király­né történelmi és emberi nagyságát. - Van egy történelmi mű, amely be­mutatja Magyarország 16-17. század­ban élt nagyasszonyait, mint Lórántffy Zsuzsannát, Zrínyi Ilonát, akik sokol­dalú tehetségükkel az ország felemel­kedésére áldozták életüket, akik kitűn­tek férjüket segítő politikai éles­látásukkal, akik a nemzeti kultúra ápo­lásával a nép felemelkedését is szolgál­ták, akik emellett családi boldog­ságukat egyengetve hitvestársai, igazi feleségei voltak férjüknek. Ha lenne olyan feldolgozás, amely a korai magyar történelem nagyasszo­nyait sorakoztatja föl, bizonyára az el­sők között találnánk az erős akaratú Sarolt mellett fiának, Szent István ki­rálynak feleségét. Bajor Gizellát is, aki a fentebb jelzett nagyasszonyokra jel­lemző tulajdonságokkal rendelkezett. Sőt, államférfiakatjellemzőképességei még azok fölé emelték, hisz életét az új társadalmi rendszer megerősítésére szentelte. Ezt a bölcsességet a kor is kikényszerítette. A magyarokkal történő megbékélés szándéka, keresztényi meggyőződése kerekedett felül egyéni törekvésein. Ezért 995-ben frigyre lépett Géza nagy­fejedelem fiával, a keresztény hitében már megingathatatlan, fejedelmi szék­be készülő Istvánnal, a későbbi Szent István királlyal. Gizella arra tette fel életét, hogy az akkor legfejlettebb államszervezet, a feudális állam és az azt ideológiailag alátámasztó latin kereszténység a ma­gyar földön meggyökeresedjen. Úgy tudjuk, Szent István király első­számú tanácsadói között találjuk felesé­gét, a halála utan boldoggá avatott Ba­jor Gizellát. Életében mindent elkö­vetett, hogy az új rend megerősödjön: kolostorokat, iskolákat alapít, és a kor szintjén szereli fel azokat. Ezáltal a nyugati kultúrához idomítja a magyar nemzetet. Az új születése akkor is fáj­dalmas, és eközben túllép korábban ér­tékeknek tartott szellemi és anyagi al­kotásokon. Ma már látjuk, hogy ez akkor elke­rülhetetlen volt, meg kellett tenni a ma­gyarság fennmaradása érdekében. Ezer év távlatából tettei előtt ma is fejet haj­tunk és elismerjük művének máig ható erejét. A neveket értelmező tudósok szerint a Gizella név túszt, valamilyen biztosí­tékot jelent egy feladat elvégzésének zálogaként. Gizella férje, Szent István király oldalán egyéniségével és tehetsé­gével Magyarországot Európába vezet­te, oda, ahol ma is vagyunk. Államisá­gunk ezer éve alatt felhalmozott tu­dásunk, nemzeti értékeink bizonyára elég biztosíték arra, hogy ott is marad­junk. Újra meg kell erősítenünk: Boldog Gizella teljesítette küldetését. Élete vé­gén a túsz visszatért övéihez, ifjúkori álmaihoz, s majdan a Mindenhatóhoz. Bizonyára megnyugodva tekint ránk, életünkre, nemzetünkre, elért eredmé­nyeinkre az új évezred küszöbén.

Next

/
Thumbnails
Contents