Esztergom és Vidéke, 2001

2001-04-12 / 15-16. szám

2001. április 12. Esztergom és Vidéke 5 Nagy Katalin Vihar A bíborszínű szélben zúgnak a fák, Mint bolygó lélek, száz levél száll, röppen, És a horizontot fénycsík szeli át, Vad harsona zendül a fellegekben... A mennyei könnyek tánca kavarog, Sebeket gyógyít, elmossa a múltat, És ha a Nap fénye újra felragyog, Senki sem látja kínzó fájdalmunkat. S már hamis gyöngyök szikráznak a réten, Angyali gyöngysor elszórt villámai, Míg megnyílik a színkapu az égen, Kiszállnak rajta az ember álmai... Egyházi tulajdonba kerül az Árpád-házi Szent Erzsébet szakközépiskola (os) A Kis-Duna sétány patinás iskolaépületét - akkor még Boldog Margit Lány gimnázium néven (fotónkon) - fél évszázaddal ezelőtt államosították. Most, a törvény nyújtotta lehetőséggel élve, a Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata visszaigényelte a ma már Árpádházi Szent Erzsébet nevét viselő szakközépiskolát. A jelenlegi fenntartó, a Megyei Önkormányzat 2001. szeptember l-jétől a nővéreknek adja át az intézményt - kizárólagos fenntartásra és működtetésre. Az iskola jelenlegi szakmai programja: környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapozóképzés, valamint egészségügyi és szociális szakemberképzés. Mindkét területen érettségit, és továbbtanulási lehetőséget nyújt. Az intézet iránt a szeptemberben induló tanévben is nagy az érdeklődés: az új első osztályokban teljes lesz a létszám. Az önkormányzat és a nővérek között megállapodás született az intézet átadásának részleteiről. Az ezzel kapcsolatos teendőkről, továbbá a tanárokat és a diákokat érintő változásokról kérdeztük Chalupa Zoltán iskolaigazgatót. - Az átadás-átvétel nyomán iskolánk jelenlegi feladatai (humán és környezetvédelmi képzés) nem változnak. Az épületen kívül a teljes ingó-vagyon: az összes berendezési és felszerelési tárgy ugyancsak ellenérték nélkül kerül át az új fenntartóhoz. Az épület kezelői jogáról lemond a megye; a tulajdonjog egyelőre továbbra is a városé marad, ezt legkésőbb 2010-ig fogja átadni. Szeptembertől a fenntartói jogokat a Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Rendjének tartományfőnöknője, Zalán Katalain M. Luciana gyakorolja. Az iskola megőrzi szervezeti önállóságát, jelenlegi vezetését, önálló egyházi jogi személy és önállóan gazdálkodó szerv marad. Számunkra a fenntartóváltás nem okoz lényegi, hagyományainkat és pedagógiai programunkat megkérdőjelező változásokat. A vallásos nevelés a 2001 szeptemberében kezdő 9. évfolyam számára lesz meghatározó (kötelező hitoktatás, közös imák). Az önkormányzati beiskolázású jelenlegi évfolyamok számára fakultatív formában biztosítjuk a vallásos szelleműnevelésbe való bekapcsolódás lehetőségét. A szülői képviselet és a diákönkormányzat kérését elfogadva a pedagógiai munka stabilitását biztosítandó -, az új fenntartó az iskola valamennyi dolgozója számára felajánlja a továbbfoglalkoztatás lehetőségét. - Az elmúlt évtizedben több intézmény is visszakerült az egyházi oktatás hálózatába. Iskolájuk miként illeszkedik ebbe? - A városban működő egyházi iskolák sorából eddig hiányzó, koedukált leánynevelést is biztosító középiskolaként törekszünk az együttműködés elmélyítésére, új kapcsolatok kialakítására. Évekre visszatekintő a kapcsolatunk a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziummal, tanulóink közös rendezvényeken vesznek részt (például: tánctanfolyam, színjátszás, szlovák órák), kölcsönösen vendégül látjuk a másik intézmény diákjait az iskolai bálokon. Vannak olyan tanáraink, akik mindkét iskolában tanítanak, sőt az idén induló erdei iskolai programunk egyik bázisa épp a „Franka" Gerecsében lévő tábora. A Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskolával együttműködve végzett diákjaink eddig is nagy számban folytatták itt tanulmányaikat - az akkreditált felsőfokú, esetleg főiskolai szintű egészségügyi képzés feltételrendszerének megteremtésére törekszünk. A Szeminárium tanárai és hallgatói mindig is nagy szerepet játszottak a Szent Erzsébet Kollégium diákközössége lelki életének gazdagításában. Esztergom katolikus általános iskoláiból eddig is szeretettel vártuk a diákokat, így méltán reméljük, hogy együttműködésünk e két iskolával a továbbiakban csak tovább erősödik. Keressük a kapcsolat lehetőségét a Kolping szakiskolával is. - A szakközépiskolai képzés keretében a nyelvoktatást is kiemelten kezelik. Milyen lehetőségeket kínálnak? - Törekszünk a felsőoktatás felé orientálni diákjainkat, ezért kötelező jelleggel tanulnak két idegen nyelvet, az angolt és a németet. Egyetemi együttműködés alapján e két nyelvből nyelvvizsga is tehető intézményünkben, emellett biztosítjuk az orosz és a szlovák nyelvvizsgára való felkészülést is. Örömmel említem meg, hiszen intézetünk jóhírét öregbíti, hogy a jelenleg folyó Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen német nyelvből döntőbe jutott Ixipos Imre, a környezetvédelmi szak 11. osztályos tanulója, aki egyébként már a felsőfokú nyelvvizsgát is megszerezte. Végezetül megjegyzem, hogy azok számára, akik gyengébb tanulmányi előmenetelük miatt vagy más okból nem vállalják a főiskolai, egyetemi továbbtanulást, az érettségi után iskolánkban biztosítjuk a megfelelő szakmai továbbképzést. Meggyőződésünk, hogy a keresztény szellemiség összefonódása a humánum és a természet értékrendjével, újabb lehetőségeket, nem pedig többlet-kötelezettségeket jelent tanulóinknak. AZ IKONFESTO SZABADSAGA Beszélgetés dr. Latorcai Jánosné Újházi Aranka ikonfestcT művésszel - Művésznő, elárulná: mennyire kötött ez. a műfaj? -Teljesen, olyanformán, mint ahídépítés, csak éppen lelki értelemben. Hidat építek a látható és a láthatatlan világ között és ez ugyanolyan feszültséget igényel, mint ahogy egy csodálatos hidat megtervez és megépít a tervező. A híd átíveli a folyót, az ikon pedig hidat teremt a látható és a láthatatlan világ között, amelyen keresztül a múló, halandó világból az örökkévalóságbajuthatunk. Minden mozdulata, minden színe, minden ünnepsora szigorúan kötött, melyet mindig be kell tartani. - Táblára vagy vászonra fest? - Különböző fajtájú fatáblákra festek. legszívesebben-a hagyományoknak megfelelően - hársfára. Természetesen más fajtákat is használok. így fenyőt vagy kemény lat is. A tábla a későbbi ikon alapja, ennek a helyes megválasztásán és gondos elő- valamint kikészítésén múlik, hogy vetemedésmcnies. évek múlva is teljes körű ikon készül-e. - Ezeknek a Jaalapanyagát ()n választja ki? - Igen. Különösen vigyáztam rá, hogy igen jó minőségű, csomó-, repedés- és vetemedésmentes. száraz fát válasszak, olyat, amire kell. és amire szeretek dolgozni. A/ első táblákat még Lembergből hoztam, olyan mestertől, aki évek, évtizedek óta ikontáblákat készít. Később találtam itt, Magyarországon is olyan asztalost, aki ugyanolyan hozzáértő alapossággal, és ugyanolyan lelkiismeretesen meg tudja azt csinálni. Azóta itthon készíttetem a táblákat. - Hogyan kell a fatáblát kezelni, hogy arra festeni lehessen? - Mindenekelőtt alapozni kell. Magam - a hagyományoknak megfelelően - 14-16 rétegű alapot használok, a régi receptúra szerint. Az első alapréteg egy, a nyúl bőréből készült speciális enyv, azután vásznazom, vásznat ragasztok a táblára. Erre a vászonra enyves-krétás vagy enyves-gipszes alapokat rakok. Többnyire kínai krétás alapokat használok. Nagyon-nagyon fontos, hogy minden egyes réteget alaposan, szépen lecsiszoljak. -Mennyi időt vesz igénybe egy ilyen alaplap elkészítése, amíg alkalmas lesz, hogy festeni lehessen rá? - Órára, percre nem tudom megmondani. Ha egyszerre több táblát is készítek és a száradási idő lehetővé teszi a folyamatos munkát, akkor is legalább hat-nyolc óra szükséges egyegy tábla elkészítéséhez. Dc hát cz nem rohammunka, az. alapozás több hétig, több hónapig is eltarthat. Több hét, több hónap is lehet, amíg az alap elkészül. Habkővel, nagyon-nagyon finom csiszolóvászonnal, acélgyapottal és a végsőkikészítésiiél szarvasbőrrel csiszolom. Egy-egy fázis leihordása között gyakran belekig is pihentetem a táblát, figyelem a viselkedést, különösen, ha új faanyaggal dolgozom. -Az. ikonosztázokban meglévő szentek ábrázolásának van egy kialakult hagyománya és van egy dogmatikailag kialakult képe is. Ezen belül a festőnek van-e szabadsága? - Szabadsága annyi, hogy a kompozíciót úgy formálja, a színeket, a fényeket saját technikai tudásán belül úgy alkalmazza, hogy a néző mindig azt érezze, valóban kontaktusba kerüli a szentekkel, a láthatatlan világgal. Az ikonfestés nem szolgai másolás, nem kifestőkönyv-szerű festés, hanem olyan mélyről átérzett és technikailag kiforrott művészi alkotás, amelyben a festő teljes egészében azonosulni képes a láthatatlan világgal és a szentírás közvetítőjévé, művészi interpretátorává válik. Az ikonfestés széles körű teológiai és dogmatikai ismeretet igényel. Egy-egy ikon megfestésére alaposan készülni kell. Mikor a témát kiválasztom, már akkor megtervezem, hogy kiket ábrázolok majd a képeken. Ezt követően alaposan átolvasom a Szentírás ide vonatkozó szakaszait, és ha szükséges, további ismereteket, információkat is gyűjtök, hogy ki is ő, mit tett, hogyan tette, miért is vált megörökítésre, tiszteletre méltóvá, miért lett szentté? Nem egyszer kell irodalmazni, könyvtárazni is. - Az. Ön ikonjain, ikonosztázaiban feltűnő néhány egyéni színnek a használata... - Két fajta kéket használok: a jégkéket és a párizsi kéket. Az előbbit hangsúlyozva alkalmazom, azzal elsősorban a hátteret formázom. A jégkék számomra - és a szimbolikában is - a levegő, a víz, a tisztaság színe, míg a párizsi kék elsősorban ruhaszín, divatszín. E színek használatakor a sötétből világosba megy át a háttér, a világos erősíti a misztikus erőt. - Egy másik különös szín a bordó vagy a bíbor... - A bordó mindig Máriát, Mária köpenyét ábrázolja. A bíbor, a piros pedig mindig istenséget jelent. Ézzel Jézus ruháját és az angyalok alsó vagy felsőruháját ábrázoljuk, attól függően, hogy Gábor vagy Mihály főangyalról van-e szó, de a kerubokat is ennek árnyalataival mintázzuk. így a piros és a bordó ilyen módon változik vagy különbözik. - Az arany használatának mi a szabálya '.' - Az arannyal leginkább a hátteret szoktuk ábrázolni. Az arany a legnemesebb fém, s mint ilyen, a legtartósabb is. Ezért azzal az örökkévalóságot, a láthatatlan világot, a szenteknek a glóriáját ábrázoljuk és a díszítéseket, vagy a fényt hangsúlyozzuk. Ez teremti meg az átszűrődő fényhatást, amit úgy is szoktunk fogalmazni, hogy az aranyló tengerből nyílik ki a kép és ez az aranyló tenger az örök élet jelképe. - Gyakorta használ élénk színeket is, például sárgát... - A sárga különböző árnyalatai számomra elsősorban a nap fényét jelentik, ezért sárgával meghatár ozóan a fényeket ábrázolom. De a sárga önmagában még nem fény. A fény vonatkozásában nem is szeretem használni a sárga szót, mert többféle színt kell belevinni, hogy az valóban fényként hasson. Például ahhoz, hogy a kép belső melegséget sugározzon, egy szép, csendes nyári nap hangulatát kell megteremteni, egy összegző üzenethez pedig olyan fényviszonyok kellenek, amelyek a lemenő nap hangulatát keltik. Olyan ábrázolás, olyan színharmónia kell, amelyből érezhető a fény, érezhető a melegség, az Isten jelenléte. Azt szeretném, hogy a sárgában mindig ez domináljon, abban a néző, az imádkozó mindig meglássa, mindig érezze a fényt, a szeretetet, magát az Istent. - És a zöld? - Ez a remény, a Szentlélek színe. A zöld mindig pozitív irányt mutat, a Szentlélek jelenlétére utal. - Miként sz.ületett az ikonfestészet? - Az ikonosztáz képbe foglalt imádság. Elválasztja a tcmplomhajót a szentélytől, ahol a szentmisében, az átváltoztatáskor mindig jelen van Jézus Krisztus teste és vére, jelen van a láthatatlan világ, ahová vágyunk, amivel kontaktust akarunk teremteni. Úgy írja az irodalom, hogy valamikor az ikonosztáz az írástudatlanoknak magát a Szentírást jelenítette meg, hiszen azon megjelentek a Szentírás jelenetei, megjelentek a szentek, a tanúságtevők és megjelent ott az örök élet lehetősége. Érdekes, hogy még azok, akik soha nem láttak íkonosztázt, vagy nem vonzódtak ehhez a művészeti ághoz, mert egy-egy ikont merevnek, mozdulatlannak láttak, ha szembesültek vele, rácsodálkoztak: jaj, de szép, jaj, de érdekes. Valamikor engem is így szólított meg az ikon, az ikonosztáz. - Magyarországon milyen hagyományai vannak? - A hazai művészetben már Géza és Szent István idején jelentős volt az ikonfestés bölcsőjének, Bizáncnak a hatása. Nem véletlen tehát, hogy az egyházi ábrázolásban, ebben az időben, még a falfestményekben is az ikonosztikus ábrázolás a jellemző. Ezzel kapcsolatban csak utalni szeretnék a koronázási palást Szent István és Gizella képének ábrázolására. -Az ikonosztáz elfogadásának vannak-e^ szabályai? - Általában a püspök, vagy az erre kijelölt pap - aki ismeri a szabályokat, ismeri a kánonokat, ismeri a templomot - jogosult elfogadni az Íkonosztázt. Már a festés időszakában is folyamatosan figyelemmel kíséri az ikon születését, ügyel arra, hogy a receptúrákat betartsák és az ábrázolás, az ikon üzenete a Szentírásnak, a kánoni előírásoknak és az Egyház által elfogadott szent hagyományoknak megfeleljen, így volt ez minden esetben az én képeimmel is. Például a hajdúszoboszlói ikonosztázt dr. Keresztes Szilárd püspök úr ellenőrizte, ő követte nyomon az ikonosztáz készülését és végezetül ő volt, aki fel is szentelte. - Amikor elkészül egy-egy képpel és eléáll, mit érez? - Mindig valami különleges belső melegség hat rám. Hálát adok Istennek, hogy megalkothattam azt, s arra kérem, adja meg, hogy a kép szemlélőjét, az előtte imádkozót is ez a bensőségesség hassa át. Csodálatos érzés látni egy-egy képem, ikonosztázom esetében, hogy a templomba belépők valósággal megdermednek, amikor az ajtóból megpillantják. Valami különleges érzés keríti hatalmába őket, valami különleges gondolat járja át a lelküket, magasztalóan meleg szeretet jelenik meg az arcukon, a szemükben. -A mostani kiállításon mi is valami hasonlót éreztünk. Ajánljuk olvasóinknak is a Balassa múzeumban május I-jéig még megtekinthető tárlatot. (Pálos)