Esztergom és Vidéke, 2001

2001-04-05 / 14. szám

12 (10) A meghívottak közül az ülés valamennyi napirendi pontja tekintetében tanácskozási jog illeti meg a jegyzőt, illetőleg a kisebbségi önkormányzatok elnökeit, valamint a (9) bekezdés d) - g) pontjaiban meghatározott személyeket azon napirendi pontok tekintetében, amelyek őket érintik. (11) A polgármester a (10) bekezdésben meghatározottakon túlmenően javaslatot tehet a meghívottak részére a tanácskozási jog biztosítására, melyről a Képviselő-testület esetenként egyszerű szótöbbséggel határoz. Az ülés előkészítése 12. §. (1) Az ülés előkészítését a polgármester a jegy ző közreműködésével látja el. Az előterjesztés határidőben történő, megfelelő előkészítését, az egyeztetések elvégzését a jegyző- ellenjegyzés útján - ellenőrzi és biztosítja az előterjesztés határozati javaslatának törvényességi szempontból történő vizsgálatát. (2) A Képviselő-testület ülését megelőzően - ilyen tárgyú igény felmerülése esetén - a polgármester a képviselő csoportok vezetőivel, bizottsági elnökökkel előzetes egyeztetést tarthat. Az előterjesztés 13. §. (1) Az ülés napirendi pontjait a polgármester, a képviselő, a bizottság, és a jegyző által írásban benyújtott előterjesztések alapján tárgyalja. Előterjesztésnek minősül a rendelet-tervezet, határozatijavaslat, beszámoló. (2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban, különösen indokolt esetben szóban nyújtható be. A határozati javaslatot abban az esetben is írásban kell benyújtani, amennyiben az előterjesztés szóbeli. Halasztást nem tűrő esetben a polgármester engedélyezi az írásban benyújtott előterjesztés testületi ülésen történő kiosztását. A testületi ülésen kiosztott előterjesztés áttanulmányozásához - szükség esetén szünet elrendelésével - megfelelő időt kell biztosítani. (3) Az előterjesztésnek minden olyan információt tartalmaznia kell, amely a döntéshez szükséges. (4) Az előterjesztés tartalmáért az előterjesztő felel. (5) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket a jegyző előzetes törvényességi ellenőrzését követően, a feladat szerint hatáskörrel rendelkező bizottság tárgyalja meg. (6) A munkatervben meghatározott napirendi pontokra vonatkozó előterjesztést legkésőbb az ülés időpontja előtt nyolc nappal kell a polgármesterhez írásban eljuttatni. (7) Előterjesztéshez kapcsolódó módosító javaslatot írásban kell a polgármesternek benyújtani. (8) Az előterjesztés részletes tartalmi és formai követelményeiről a jegyző jelen rendelet hatálybalépésétől számított harminc napon belül köteles jegyzői utasításban rendelkezni. Sürgősségi javaslat 14. §. (1) A polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a bizottság, a kisebbségi önkormányzat elnöke, illetőleg ajegyzőjavasolhatja a Képviselő-testületnek a napirendi javaslatba felvett ügyekkel össze nem függő előterjesztés sürgős megtárgyalását (sürgősségi javaslat). (2) A sürgősségi javaslatot előterjesztés formájában a polgármesternél kell írásban benyújtani legkésőbb a testületi ülést megelőző munkanapon tizenhat óráig. (3) A sürgősségi javaslatnak tartalmaznia kell a tárgyat, a határozati javaslatot, rövid indoklást, továbbá az előterjesztő nevét és aláírását. (4) Amennyiben a polgármester a javaslatnak nem ad helyt, akkor a Képviselő-testület vita nélkül dönt a sürgősség tárgyában. (5) Rendkívüli indokolt esetben - külön indoklással - a sürgősségi javaslat szóban is előterjeszthető. A határozati javaslatot egyidejűleg írásban kell benyújtani. A Képviselő-testület működése Az ülés tanácskozási rendje Az ülés vezetése 15. §. (1) Az ülés elnöke a polgármester, akadályoztatása esetén a főállású alpolgármester. Mindkettejük akadályoztatása esetén az ülés elnöke a társadalmi megbízatású alpolgármester. Rendkívüli esetben, a polgármester és az alpolgármesterek együttes akadályoztatása esetén az ülés elnöke a Pénzügyi Ellenőrző és Ügyrendi Bizottság elnöke (az ülés elnöke a továbbiakban: polgármester). (2) Az ülést a polgármester nyitja meg, vezeti, valamint zárja be. (3) Amennyiben az ülés nem minősül ülésszaknak, az ülés külön indítvány nélkül, az ülés naptári napján, huszonnégy órakor automatikusan véget ér. (4) Az ülésen - idő hiányában - nem tárgyalt napirendi pontok a következő ülés napirendjére kerülnek. Az ülés határozatképessége 16. §. (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint a fele jelen van.

4 (2) Amennyiben az ülés meghirdetett időpontját követő tizenöt percen belül a határozatképességhez szükséges létszámú képviselő nem jelent meg. akkor az ülést a polgármester elnapolja és bejelenti az új ülés időpontját. Az elnapolt ülés napirendje tekintetében a 15. §. (4) bekezdés rendelkezései az irányadóak. (3) Amennyiben az ülés a napirend tárgyalása közben válik határozatképtelenné. úgy a határozatképtelenség megállapításától számított tizenöt perc elteltével a polgármester az ülést berekeszti. A berekesztett ülés napirendje tekintetében a 15. §. (4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. Esztergom és Vidéke 17. §. (1) Amennyiben a meghirdetett időpontban a Képviselő-testület határozatképességéhez szükséges számú képviselő megjelent, a polgármester megállapítja a testület határozatképességét és megnyitja az ülést, egyúttal jegyzőkönyvvezetőt jelöl ki. (2) A polgármester a napirend elfogadása előtt szóban kiegészítheti az előző rendes ülés óta eltelt időszakban tett fontosabb intézkedéseiről, döntéseiről és a jelentősebb eseményekről készített írásbeli tájékoztatóját. A szóbeli kiegészítéshez a képviselők egy alkalommal két-két percben hozzászólhatnak. (3) A polgármester írásban terjeszti a Képviselő-testület elé a Képviselő-testület szerveinek átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló beszámolóját, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatót, amelyekről a Képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel dönt. (4) A tájékoztató után a polgármester ismerteti a javasolt napirendi pontokat és a sürgősségi javaslatokat. A napirend meghatározása 18. §. (1) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melyről a testület vita nélkül dönt. (2) A napirendek sorrendjét lehetőleg az alábbiak szerint kell megállapítani: a) rendelet-tervezetek, b) határozati javaslatok, c) beszámolók, tájékoztatók, d) sürgősségi javaslatok, e) interpellációk és kérdések. (3) Az előterjesztő a napirend meghatározásáig előterjesztését visszavonthatja. A napirendek tárgyalása 19. §. (1) A Képviselő-testület az elfogadott napirendeket egyenként tárgyalja. A polgármester javasolhatja egyes napirendi pontok összevont tárgyalását, melyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz. (2) Az előterjesztő az írásos előterjesztéshez, lehetőleg három percben, tömör szóbeli kiegészítést tehet. (3) A vita megkezdése előtt a hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke legfeljebb három percben ismertetheti a bizottság álláspontját. Ezt követően a polgármester megnyitja a vitát, szólásra a számítógépes szavazórendszeren keresztül a polgármesternél lehet jelentkezni. (4) A képviselő, illetőleg az arra feljogosított a vita során három alkalommal, három percben szólhat hozzá az előterjesztéshez. Módosító javaslat indoklására a képviselő két percben egy alkalommaljogosult. (5) A polgármester engedélyezheti vita közben személyes megtámadtatás okán a képviselő egy perces soron kívüli hozzászólását. (6) Módosító javaslatot a költségvetés tárgyalása és a 29. §. (2) bekezdésében meghatározott tárgyalási rend esetén a hatáskörrel rendelkező bizottság véleményével együtt a 13. §. rendelkezéseinek megfelelően lehet előterjeszteni. Interpelláció, kérdés 20. §. (1) A képviselő napirenden nem szereplő önkormányzati ügyben ülésenként egy alkalommal interpellációt intézhet a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, valamint a bizottságok elnökeihez. Interpellációt írásban legkésőbb a testületi ülést megelőző két munkanappal lehet benyújtani. Az interpellációk megtárgyalására a napirend végén nyílt ülés keretében kerül sor. Az előzetesen írásban benyújtott interpelláció szóbeli előterjesztésére három perc, a szóbeli válaszra öt perc áll rendelkezésre. Interpellációra írásban is lehet választ adni, szóbeli előterjesztését követő tizenöt napon belül. Az írásbeli választ minden képviselő részére meg kell küldeni. A Képviselő-testület az interpellációra adott szóbeli választ elfogadásáról - az interpelálló hozzászólását követően - vita nélkül dönt. írásbeli válasz esetén a döntésre - a szóbeli válaszra vonatkozó szabályok alkalmazásával - a következő testületi ülésen kerül sor. Amennyiben a Képviselőtestület a választ nem fogadja el, ideiglenes bizottságot hoz létre az interpellációval érintett ügy kivizsgálására. (2) A képviselő az interpellációkat követően napirenden nem szereplő ügyben kérdést intézhet a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a bizottságok elnökeihez, önkormányzati intézmény vezetőjéhez, illetőleg a jegyzőhöz. A kérdés megfogalmazására kettő perc, a szóbeli válaszadásra három perc áll rendelkezésre. A kérdésre tizenöt napon belül írásban is lehet válaszolni. Ügyrendi javaslat 21. §. (1) A képviselő a napirend megállapítása, valamint a napirendek tárgyalása során ügyrendi javaslatot tehet. Ügyrendi javaslatot valamennyi képviselő, napirendenként egy alkalommal - az Ötv., valamint jelen rendeletben meghatározott szabályok figyelembevételével - az ülés vezetésével, a felszólalások korlátozásával, a vita lezárásával és a szavazás módjával összefüggésben tehet a határozathozatalig. (2) A javaslat ügyrendi jellegéről a polgármester dönt. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz. (3) Lezárt napirendi ponthoz, határozathozatal közben, illetőleg azt követően ügyrendi javaslat nem tehető. (4) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján a Pénzügyi Ellenőrző és Ügyrendi Bizottság ajánlásában meghatározhatja általános jelleggel az ügyrendi tárgyú kérdésköröket. (5) Amennyiben az ügyrendi javaslat a vita lezárását célozza, a polgármester ajavaslat elhangzásáig hozzászólásra jelentkezőknek a jelentkezés sorrendjében szót ad, majd lezárja a vitát. 2001. április 12. A napirend tárgyalásának elnapolása 22. §. (1) A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja az ülés vagy tárgyalt napirendi pont tárgyának elnapolását, melyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz. (2) Az elnapolt napirendi pontot legkésőbb a következő munkaterv szerinti rendes testületi ülésen kell első napirendként felvenni. 23. §. (1) Korábban tárgyalt napirendi pont esetleges újratárgyalásának előterjesztéséről a polgármester dönt. (2) Amennyiben - az ülésen - az adott napirend tekintetében a szavazás eredménye vitássá válik, a jegyző indítványozhatja a polgármester felé a határozati javaslat feletti ismételt szavazást. Az ismételt szavazásra - okának felmerülését követően - haladéktalanul kerül sor. (3) A szavazás eredménye abban az esetben válhat vitássá, amennyiben: a) nem volt egyértelmű, illetőleg világos a határozati javaslat tartalma, b) az elfogadott határozat elemei ellentmondóak, illetőleg hiányosak, c) a szavazatok száma, legitimitása vitatott. A tanácskozás rendjének biztosítása 24. §. (1) A tanácskozás rendjének biztosítása a polgármester kizárólagos feladata. (2) A polgármester a) figyelmezteti a tárgytól eltérő felszólalót, hogy térjen a tárgyra, b) rendreutasítja azt a felszólalót, aki a Képviselő-testület tekintélyét, valamely képviselő személyét vagy más személyt sértő kifejezést használ, illetőleg a szabályzatnak a tanácskozás rendjére vagy a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, c) megvonja a szót, ha a felszólaló a számára megállapított időkeretet túllépi, d) ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót, képviselő és tanácskozási joggal meghívott személy kivételével, e) az ülést maximum harminc perces időtartamra megszakíthatja, ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, f) az ülést elnapolja, ha az e) pont alatt megnevezett intézkedése nem vezetett eredményre. (3) A polgármesternek a (2) bekezdésben meghatározott intézkedéseivel kapcsolatban vita nem nyitható. A vita lezárása 25. §. (1) Ha a napirendi ponthoz további hozzászólás nincs, a polgármester a vitát lezárja. (2) A vita lezárása után az előterjesztőnek lehetősége van a vitában elhangzottak összefoglalására és a felmerült kérdések megválaszolására. Ezt követően a polgármester elrendeli a szavazást. A szavazás rendje 26. §. (1) A Képviselő-testület az előterjesztésről nyílt, név szerinti, illetőleg titkos szavazással dönt. Nyílt szavazás esetén szavazatszámláló gépet kell alkalmazni. (2) A Képviselő-testület határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza. (3) A Képviselő-testület döntéséhez az Ötv. 15. §. (I) bekezdésben meghatározottak tekintetében minősített szavazattöbbség szükséges. (4) A polgármester az írásban benyújtott módosító javaslatok esetén logikai sorrendben teszi fel szavazásra a javaslatot. (5) Ha a módosító javaslattal az előterjesztő egyetért, arról külön szavazást tartani nem kell. (6) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester ismerteti a döntést. Név szerinti szavazás 27. §. (1) A képviselő - szavazás megkezdése előtt előterjesztett-ügyrendi javaslatára a Képviselő-testület vita nélkül határoz a név szerinti szavazás elrendeléséről. (2) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben szólítja a képviselőket, akik nevük elhangzásakor felállva - „igen", „nem", „tartózkodom" nyilatkozattal - szavaznak. (3) A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt átadja a polgármesternek. Az eredményt tartalmazó jegyzéket a polgármester és a jegyző aláírásával hitelesíti. Titkos szavazás 28. §. (1) A Képviselő-testület az Ötv. 12. §-ának (6) bekezdésében meghatározott esetekben tart titkos szavazást, amelyről a Képviselőtestület vita nélkül határoz. (2) A titkos szavazást számítógépes szavazatszámláló rendszeren keresztül, vagy Szavazatszámláló Bizottság választásával, annak közreműködésével kell lebonyolítani. (3) A titkos szavazás során számítógépes szavazórendszerrel a polgármester utasítja a számítógép kezelőjét a szavazás elindítására. A szavazás befejezése után a monitoron, a név szerinti kijelző táblán, illetve az írott jegyzőkönyvben csak az összesített darabszámok jelennek meg, hogy név szerint ki hogyan szavazott, az nem.