Esztergom és Vidéke, 2000

2000-03-02 / 9. szám

2000, március 2­Esztergom és Vidéke Nyílt válasz egy nyílt levélre Lesz méltó Millennium Esztergomban! Koditek Pál millenniumi tanácsnok az Esztergom és Vidéke 2000. február 24-ei számában nyílt levélben fordult a város lakosságához. E levélben az­zal vádolja Esztergom Város Képvi­selő-testületének döntő többségét, hogy politikai indokok alapján csök­kentette a millenniumi tanácsnok költségvetését. Azt a többséget vádol­ja a nemzeti-keresztény értékek sem­mibe vételével, amelyben egyaránt szerepelnek független képviselők, más egyéb civil szervezetek, illetve merőben eltérő nézeteket valló politi­kai pártok képviselői. Kijelentjük, hogy a városi költség­vetést megszavazó képviselőket egyetlen egy elv vezérelte: Esztergom város nehéz gazdasági helyzetében csak olyan programokat támogassa­nak súlyos milliókkal, amelyek való­ban - Koditek úr kifejezésével élve ­Esztergom „presztízsét, városmarke­tingjét, gazdaságfejlesztési" elképze­léseit szolgálják. Szó sincs a képvise­lők döntése mögött Millenniumi Ta­nácsnok úr rögeszmésen emlegetett politikai üldözéséről. Hanem sokkal inkább szó van egy saját múltja elől menekülő ember üldözési mániájá­ról! Megmosolyogtató Koditek Pál ­az említett cikkben kifejtett - állítása, mely szerint tíz évvel a rendszerváltás után városunkban az „uralkodó elit" (?) az Aczéli-kultúrpolitika eszközei­vel összehangolt támadásra indul a keresztény-polgári értékrend és Esz­tergom jövője ellen. A város költségvetéséért felelősen gondolkodó képviselők nem szavaz­hattak meg olyan programokat, me­lyek az előkészítés egy éve alatt min­dig az utolsó pillanatban - az idő rö­vidségére, a pályázati határidő lejár­tára való hivatkozással, helyszíni ki­osztással - tárgyalásra, döntésre al­kalmatlan állapotban kerültek a kép­viselő-testület elé. Érdemi vita helyett így kényszerítve a képviselőket az azonnali állásfoglalásra. - Nem támogathattuk annak a há­romnapos konferenciának a megszer­vezését Esztergomban 80 fő meghí­vott vendég részére, melynek első napján négy magyar és három külföl­di meghívott tart előadást, a többi na­pokon pincepartyk, történelmi zenés­táncos programon való részvétel, pezsgős pincelátogatás, hajókirándu­lás Budapestre stb. szerepelnek. E képviselőkhöz eljuttatott „tartal­mas" program összköltségvetése 10 millió forint! A Millenniumi Tanács­nok úr szerint a „Szilveszter útja ­Európa útja" című konferencia az esztergomi millennium kiemelkedő rendezvénye lenne. Nem hisszük Ta­nácsnok Úr azon állítását, miszerint e fent említett rendezvény elmaradásá­val az „éppen csak kialakuló nemzet­közi kapcsolataink befagynak, ellehe­tetlenülnek, s elveszítjük a Gazdasági Minisztérium 2003-ig szóló gazdasá­gi fejlesztési támogatási ígérvényét is", de mint embert próbáljuk megér­teni, hogy régóta dédelgetett álmának ilyen óriási jelentőséget tulajdonít. Tanácsnok Úr szerint e rendezvény elmaradásával elveszíthetjük „az el­érhető legnagyobb bel- és külföldi nyilvánosságot". Nos a képviselők­höz eljuttatott program 10 milliós „költségvetésében" egyetlen forint sem szerepel propaganda költség­ként. leszámítva a két sajtótájékozta­tót. így valóban elveszíthetjük a nyil­vánosságot. - Nem támogathattuk fentiek miatt a konferencia kísérő rendezvényei­nek megszervezését sem, így újabb 3 millió forint vált átcsoportosíthatóvá a város költségvetésében. - Nem támogathattunk olyan el­képzelést, mely a Millenniumi Tanács úr által benyújtott költségvetési terv­ben 22,7 milliós Ft-tal szerepel a Szent István Vértanú templom helyén megvalósítandó emlékhely kialakítá­sára. A bemutatott tervek szerint az emlékhely egy 40 cm magas kőfalból - mely a templom eredeti alaprajzát követné -, valamint egy szabadtéri oltárból állna. Véleményünk szerint egy ilyen beruházás nem kerülhet ek­kora összegbe, amennyiben valós ára­kon alapuló költségvetést kap a kép­viselő-testület, az emlékhely kialakí­tását valószínűleg minden képviselő támogatni fogja. Vitába szállunk Ko­ditek úr azon állításával, hogy az em­lékhelyet biztosan a Miniszterelnök Úr avatná fel augusztus 15-én, hiszen a felkérő levél még a mai napig sem került postázásra. - Nem támogathattuk annak a mil­lenniumi irodának a működését, amelyben a megbízási szerződéssel foglalkoztatott munkatársak egy ré­sze meg sem jelenik munkahelyén, a rábízott feladatokat többszöri, írásbe­li figyelmeztetés ellenére sem végezte el az elmúlt évben. - Nem támogathattuk két városi lap megjelenését ebben a nehéz gazdasá­gi helyzetben. Véleményünk szerint az Esztergom és Vidéke polgári heti­lap méltó módon tudná a város lakos­ságát tájékoztatni a millenniumi hí­rekről, s nem kellene külön 1,2 millió Ft-ért egy másik újságot is megjelen­tetni. Sajnos, lehetne még sorolni azon rendezvényötleteket, amelyek egy jó gazdasági helyzetben levő város ve­zetőit is elgondolásra kellene, hogy késztessenek: biztos ez használ legin­kább városunknak, s nem vajon egyes emberek évek óta meg nem valósítha­tó terveit akarja létrehozni? Valóban van olyan megnyert pályá­zati összeg, amelyet a rendezvény el­maradása esetén nem vehetünk majd igénybe, de ezekre a projektekre még egyetlen szerződés sem köttetett sem a kivitelezővel, sem a szervezőkkel, s ugyanakkor sok-sok városi millió is megmarad, s a várost jobban szolgáló célra fordítható. Azon pedig érdemes lenne elgon­dolkodni minden arra illetékesnek, hogy a millennium évében az állam­alapítás székhelyének, Szent István szülővárosának valóban olyan óriási megtiszteltetés-e a város költségveté­séhez képest egyáltalán nem jelentős, a millennium országos költségeihez viszonyítva pedig elenyésző támoga­tási összegek elnyerése. (Városunk 2000. évi költségvetése 3,4 milliárd Ft, a Millenniumi Iroda által elnyert 1999-2000. évi támogatások összege pedig 40 millió Ft.) Az általunk el­hagyni javasolt programokhoz 17,8 millió Ft központi támogatást sikerült elnyerni, de a programok megvalósí­tásához a városnak további közel 40 millió Ft-ot kellett volna önrészként biztosítani. Van viszont a Tanácsnok Úr és Tár­sadalmi Kollégiuma által adott javas­latok között számos olyan program, amely kiváló ötlet, valóban hasznot hoz a városnak, és senkiben nem me­rült fel a gondolat annak megkérdője­lezésére. A hamarosan megjelenő 2000. évi városi műsorfüzetet ajánljuk minden esztergomi figyelmébe. Az idei évben 200 fölötti azon programok száma, amelyekkel méltó módon ünnepelhe­tünk, s bizton állíthatjuk, hogy az esz­tergomiaknak az idei évben sem kell szégyenkezniük programkínálatuk miatt, és számos gyönyörű kiad­vánnyal, köztéri alkotással is gazda­godik városunk az idei évben. Esztergom intézményei, egyesüle­tei, alapítványai számíthatnak jó és nemes ötleteik önkormányzati támo­gatására, például a Városi Zeneiskola országos fuvolaversenye, a Szent Ist­ván Gimnázium országos vetélkedő­je, a Magyar Cserkészcsapatok talál­kozója, a Szent Korona Alapítvány kiállítása stb., támogatást élvez. Azo­kat a rendezvényeket pedig kiemelten támogatandónak tartjuk - s többmil­lió forinttal hozzá is járul a képviselő­testület a megvalósításukhoz -, me­lyek a nemzeti és keresztény kultúr­körhöz állnak közel. Itt kell megemlí­teni a Bazilika és a Főszékesegyházi Kincstár közös kiállítását, a Magyar Szentek Tisztelete és Ereklyéi elneve­zésű kiállítást, a Balassa Bálint Mú­zeum várostörténeti kiállítását, I. Jó­zsef kiváltságlevelének kiadását, a Magyarok Világszövetsége Világta­lálkozójának esztergomi programját, a Szent György Lovagrend Akadémi­áját a határon túl élő értelmiségiek számára stb. Ugyanilyen fontosnak tartjuk a több tízezer esztergomi és környékbe­li érdeklődésére számot tartó rendez­vények támogatását is, gondolva el­sősorban az Országos Búzaszentelő Ünnepségre, az Országos Nemzetisé­gi Napra, az Ünnepi Szent István Na­pokra, a Veled Uram című rockopera esztergomi ősbemutatójára, s a Vár­színház számos figyelemre méltó elő­adására. Esztergom Város Képviselő-testületének MSZP frakciója Államtitkári válaszok nélkül maradtunk Nagy érdeklődés kísérte február 23-án este a Rudnay Sándor Kulturá­lis és Városvédő Egyesület fórumát a Mindszenty iskola dísztermében. A szervezők „Egészség, egészségügy az ezredfordulón" címmel hirdették a rendezvényt, alcímként pedig a kór­házfinanszírozás és a praxistörvény időszerűségét adták. Kápolnai Dezső egyesületi elnök köszöntötte a megjelenteket, majd két hasonmás grafikai kiadvánnyal aján­dékozta meg a vendéget. Dr. Pusztai Erzsébet hosszú időt szánt mondandójában a családok összetartó szerepének. Beszélt a sajtó jelentőségéről, elítélte az erőszakos tv-filmeket. Oktatási rendszerünknek is hosszú perceket szentelt, boncol­gatta az egészségnevelés, a személyi­ségfejlesztés lényegét. Ugyancsak ki­emelte az egyházak szerepét az okta­tás, a beteggondozás, az elesettek tá­mogatása terén. Az államtitkár részle­tesen beszélt a parlamenti vitára be­terjesztett magzatvédelmi törvényről. Egészen 1950-től vezette le a szüle­tések, a szülőképes nők, valamint az abortuszok számát. Az utóbbiban 1970 környékén volt a csúcs: 210 ezer! Elrettentően magas szám, ami 1974-ben 140 ezerre csökkent, és a 90-es években beállt a 60 ezres szám­ra. A megelőzés fontosságát taglalta perceken át, végül a társadalmi gon­dolkodásra hívta fel a figyelmet Simon Tibor elnöklésével folytató­dott a fórum, a résztvevők vélemé­nyeket és kérdéseket adhattak. A hall­gatóság köréből érthetően a szakma­beliek, a legjobban tájékozottak kér­tek szót. Dr. Szontagh Csaba főorvos az Írországban, Norvégiában működő bölcs egészségnevelést ecsetelte, mindezt vallásosságuknak, nemzeti érzéseiknek tulajdonította. Dr. Sörös Jenő háziorvos tudatta a fórummal, hogy a háziorvosok méltánytalanul háttérben vannak, minimális anyagi támogatottsággal fejlesztésre képte­lenek. Ennek megváltoztatásáról tett fel kérdéseket az államtitkárnak. A praxisjoggal kapcsolatos gyakorlati módozatokról dr. Micsinay Ervin fo­gász érdeklődött, dr. Osvai László fő­orvos, tanácsnok pedig kórházunk minisztériumi megítéléséről, a pél­dátlanul magas eladósodás megoldá­sáról kérdezett. Dr. Pák Gábor főor­vos a kórházi erőfeszítésekről szólt, majd ő is választ kért az eladósodásért részben felelős egészségpénztári gon­dolkodás mibenlétéről. Dr. Sólyom Olimpia frissen kinevezett igazgató a kórházi alulfinanszírozásról beszélt, a gondok megoldásához kormányzati támogatást kért. Dr. Pusztai Erzsébet államtitkár vá­laszában sok mindent mondott, de el­maradtak a mindannyiunk által várt kórházi konszolidációra vonatkozó mondatok. Emiatt a hallgatóság több­sége hiányérzettel távozott. Pálos

Next

/
Thumbnails
Contents