Esztergom és Vidéke, 2000

2000-02-17 / 7. szám

Esztergom és Vidéke 2000. február 17. wXwXvXvwvXvXsw A Tisza mérgezése kapcsán: TÉRSÉGÜNK KÖRNYEZETVÉDELMÉRŐL Csernobil után most a Tisza és a Maros szennyezésével érte a kor legnagyobb ipari kömyezetszeny­nyezése pátriánkat. Romániából a nagybányai Aurul Bányaipari Vál­lalat derítőjéből gátszakadás foly­tán 100 ezer köbméter nagyságren­dű, ciánokkal és nehézfémvegyüle­tekkel szennyezett víz került a Lá­pos patakon át a Szamos folyóba. Az román-ausztrál vegyesvállalat tevékenysége a régi arany- és ezüst­bányák meddőiből a nemesfémek kinyerésére irányul, ehhez használ­ják a mérgező ciánvegyületeket. A környék lakói már korábban is ta­pasztalták a mérgek hatását, felje­lentették a céget, amely most csu­pán ideiglenes működési enge­déllyel rendelkezik. Az eset két hete történt, ez alatt a vízben hatalmas pusztulást okozott a méreg. A kár csak később lesz felbecsülhető. Térségünkben itthon és határon­kon túl nagykapacitású vegyi üze­mek működnek. A katasztrófa lehe­tősége állandóan a fejünk felett le­beg. Kápolnai Dezső szakértőt kér­deztük erről: - Hol tartunk a megelőzésben? - A közös sorsot felmérve 1999 végén Esztergomban magyar-szlo­vák konferenciát rendeztek, hogy számot vessenek a helyzetről. A konferenciát az ipari üzemek szer­vezték. A dorogi Richter Rt. kezde­ményezéséhez szervezőként csatla­kozott a nyergesi Zoltek (Viscosa), a párkányi Assi-Daman Papírgyár és az esztergomi Suzuki Autógyár. A konferencia résztvevői voltak az illetékes minisztériumok és hatósá­gok is. A megnyitó beszédet Lator­cai János országgyűlési képvise­lőnk tartotta. A Duna két partjának e területen is meginduló korrekt együttműködése újabb jó hír az eu­rópai mentalitású közeledést vágyó itteni mintegy százezer ember szá­mára. -Milyen az együttműködésük? - Ez volt az első alkalom, amikor a szlovák résztvevők is konkrét adatokat szolgáltattak a levegő­szennyezésről. A szakemberek megállapították, hogy míg a fűtés­ből, energiaiparból és közleke­désből eredő szennyeződések terje­déséről mért adatokkal rendelke­zünk, az itteni ipar speciális szennyezéseiről alig van mért adat (az is Dorogon), és számítógépes modell-számítás is csak elvétve akad. Ilyet mutatott be Esztergomra vonatkozóan a párkányi gyár előa­dása, mely jelezte, hogy pl. itt a számolható párkányi eredetű kén­hidrogén-szennyeződés esetenként a túloldalinál is kedvezőtlenebb. -Hogyan kap ez nyilvánosságot? - A konferencián kialakult kap­csolatot folytatva ez év februárjá­ban újabb szlovák szakember-cso­port járt Dorogon a Richter gyár­ban. Megbeszélésükön elhatároz­ták, hogy a Pozsonyi Környezetvé­delmi Főfelügyelőség és a Győri Környezetvédelmi Felügyelőség bevonásával a kistérségeknek adha­tó PHARE-támogatás igénybevéte­lével közös mérőhálózat kiépítését kezdeményezik. E mérőhálózat a speciális, itteni szennyezéseket is mérné, és az adatok mind a négy városban felállított villanyújságon folyamatosan leolvashatók lenné­nek. A villanyújság egyéb meteoro­lógiai adatot is közölne, többek kö­zött a turisták tájékoztatására. A szervezőmunka megkezdődött, és jól kapcsolódhat az esztergomi kép­viselő-testület környezetvédelmi bizottságának regionális terveihez. (Pálos) Hozzáértők ajánlották: Vendégfogadó szakképzés a Várhegyen? Fotó KATt FOTÓ-FUJI LABOR Esztergom Lapunk február 10-ei számában az Utazási Irodák terepszemlén cí­mű írásunkban beszámoltunk arról, hogy az idegenforgalmi szezon elő­készítéseként az ország jelentős be­utaztatási szakemberei jártak itt vá­rosunkban. Egésznapos program­jukban szerepelt a Várhegy bejárá­Ez a VIP-vonal! Tiszlet Olvasó! Ügyen nem is gondol arra, hogy naponta több szerződést köt, mégha ezek a szerződések nem is a szokásos okiratban foglalt, írásos formá­ban történnek. Hétköznapjaink kisebb-nagyobb bosszúságai ezekhez a szerződésekhez kötődnek, amikor vásárolunk vagy egy-egy szolgál­tatást veszünk igénybe. Jó lenne kevesebbet bosszankodni, védtelen­ségünket, esetleg kiszolgáltatottságunkat csökkenteni, sőt megszün­tetni. A vevő érdekeinek védelmére az árutermelés és a kereskedelem kialakulása óta folyamatos volt a törekvés, sőt törvények, királyi dekrétumok szabtak rendet a vásárokon, illetve a céhek, az iparosok működésben. A fogyasztóvédelemmel foglalkozók száz éve az Egye­sült Államokban alakították meg az első fogyasztóvédelmi ligát, majd az 1960-as években alakultak meg az európai országok civil fogyasz­tóvédelmi szervezetei. 1998. március l-jén Magarországon is hatály­ba lépett a fogyasztóvédelmi tövény, ami a legmagasabb jogforrási szinten foglalja össze a fogyasztók jogait, a piaci szereplők kötelezett­ségeit, a fogyasztóvédelem intézményeinek jog- és hatáskörét, azaz feladataikat. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség - mint a fogyasztó­védelem állami szervezete - egyik legfontosabb feladata az Ön, a Fogyasztó tájékoztatása, felvilágosítása, az Ön figyelmének ráirányí­tása a piacgazdaság körülményei között előforduló lehetséges érdek­sérelmekre és jogos érdekeinek védelmére. Kérem, legyen segítsé­günkre Ön is, hogy minél többen ismerjék meg jogaikat, és így tudatos vásárlókká váljanak. Dr. Huszay Gábor a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főigazgatója A Vásárlók Információs Panaszvonala: 06-1-303-9075. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség épületében működő'Fogyasztó­kapcsolati Iroda telefonján 0-24 óráig fogadják mindazok hívását, akiknek vevőként vagy a különféle szolgáltatások igénybevevőjeként kérésük, panaszuk van. A fogyasztók munkanapokon 9 és 16 óra között közvetlenül az iroda munkatársainak, munkaidőn túl üzenetrögzítőre mondhatják el problémáikat, amellyel kapcsolatban segítséget kérnek. A közigazgatási hivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségei is a vásárlók rendelkezésére állnak. Komárom-Esztergom megyében André László (2800 Tatabánya, Fő tér 4.) foglalkozik a fogyasztók ügyes-bajos ügyeivel. Telefonszáma: (34) 311-846, fax: (34) 311-873, postacíme: 2801 Tatabánya, Pf. 167. (Az FVF tájékoztatója nyomán) sa. A szakembereknek szemet szúrt, hogy az egykori kanonok sor (utol­jára a Medikor gyára működött itt), valamint a volt Püspöki Palota (a nemrég megszüntetett Balassa is­kola) kihasználatlanul, elhanyagolt állapotban van. Ilyen gazdag ez a város, hogy ezt tűrheti? - tették fel a kérdést kísérőiknek. Volt, aki ja­vaslatot is adott: használják ki okta­tási célra, leginkább a vendéglátás­ban és idegenforgalomban elhe­lyezkedők képzésére. Térségünkben a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola a most folyó tanévben 18 osztályban több mint 500 tanulót képez. Évekre visszamenően közel kétszeres a túl­jelentkezés. Felméréseik szerint a képzésük iránti érdeklődés a közel­jövőben méginkább emelkedni fog. A mai igényeknek egyáltalán nem felel meg a jelenlegi elhelyezésük, összezsúfolva másik két középisko­lával. A főegyházmegyei gondnok­ságtól megtudtuk, hogy a katolikus egyház a teljes iskolaépületet visszaigényelte, a következő évti­zedben igényt tart rá. Az iskolában Meszes Balázs igazgató és Kurucz László igazga­tó-helyettes kérdésünkre elmondta, hogy a vendégfogadás körébe tarto­zó összes szakmát oktatják. A zsú­folt körülmények megszűnnének, ha felköltözhetnének a Várhegyre a volt Balassa épületébe. A tantermek adva vannak, megfelelő tornate­remmel, kiegészítő helyiségekkel. A műemléki épületben további ter­meket nyerhetnének tetőtéri beépí­téssel. Ideális szakképző hely, kö­zelében a Kőrösy Kollégium, itt nyáron szállodai gyakorlatot foly­tathatnának. Az iskolaépület hely­reállítható lenne abból a pénzből, amit a volt egyházi ingatlan vissza­adásáért az önkormányzat megkap. Az ötlet nem új, mindenesetre ki­vitelezhető. P.I.

Next

/
Thumbnails
Contents