Esztergom és Vidéke, 2000

2000-02-10 / 6. szám

2000; február 10,:.l.> • Esztergom és Vidéke _ WWWAWWWWVW

/WVWW Közlekedési koncepciónk (II.) Múltheti számunkban városunk közlekedésének jelenlegi állapotáról adtunk számot. Mostani számunkban a tervezett állapotot tárjuk olvasóink elé. A térség úthálózatának fejlesztését alapvetően a hiányzó közlekedési kapcsolatok kiépítése határozza meg. Ezek az alábbiak: - Az MIO-es gyorsforgalmi út építése, mely az országos úthálózati tervben is szerepel, létrejötte 2030-ig várható, és az új Duna-híd építését is magába foglalja. (Az útvonal Kertvárosig a 117. sz. főút, majd az 1117. j. út nyomvonalán halad a Suzuki gyárig, innen a Duna irányába fordul, és a repülőtér felett, valamint a Prímás és Nyárosi sziget között keresztezi a Dunát. -Ugyancsak az országos főúthálózat tervében szerepel a 111. sz. - 11. sz. főutakat összekötő út építése, mely mint Dorogot elkerülő út a 117. sz. főút kiépítésének 2005-ig megvalósuló üteme. - A 11. sz. főutat tehermentesítő útszakaszok építése Esztergomban, ide tartozik a Bánomi és a Szenttamási utcákat, valamint Szentgyörgymezőt a Vízivárossal, illetve a városközponttal összekötő utak és a Mária Valéria hidat megközelítő út kiépítése a Nagy-Duna sétány mellett vezetett nyomvonalon - a városközpont forgalmi terheltségének csökkentésére. - A településrendezési tervben szerepel az új déli fejlesztési gyűrű főútja, a 11. sz. - 111. sz. - 1111. j. utakat összekötő útszakasz. A településrészeken belül előforduló forgalomtechnikai kérdések egy része általános jellegű, a napi döntések szintjén is megoldható kérdés. Másik része azonban forgalombiztonsági, forgalomszervezési kérdéseket is felvet. Ilyenek: - A gyalogátkelőhelyek kijelölése, lámpázása. (E szempontból kiemelt jelentőségű a Dobozi M. u. - Fecske u. csatlakozásában lévő gyalogátkelőhely lámpázása és a Galagonyás u. - Dobozi M. u. csatlakozásában, valamint Ady E. u. - Simor J. u. közötti új gyalogátkelőhely kijelölése.) - Meglévő utcák forgalomtól lezárása (pl. az Arany János utcai átmenőforgalom megszüntetése, kivéve a megkülönböztetett jelzést használó járműveket; ezzel a megoldással a Tanácsköz - Széchenyi tér - Arany J. u. - Simor J. u. városközpont felőli ága területén a Petőfi S. utcáig egységes gyalogosövezet alakítható ki.) -Meglévő utcák egyenirányúsítása (pl. az Ady E. utca a Hősök tere felé, amely lehetővé tenné a nem kijelölt útvonalon közlekedő autóbuszok kizárását és ezzel a környezeti terhelés csökkentését.) - Körforgalmi csomópontok építése (a Hősök terén kívül javasolt csomópontok még: a Dobogókői, a Terézia és a Petőfi S. u. csatlakozása, a Vaskapui, a Dobozi M. és a Földműves u. kereszteződése, valamint a Klapka tér). A Mária Valéri híd forgalomba helyezésével a komp- és kishajóforgalom megszűnik. A jelenlegi határforgalom még ötszörösére emelkedve sem közelíti meg a komáromi híd forgalmát. Ugyanakkor ez a forgalom a Prímás-szigeti levezető út nélkül a városközpontban várhatóan jelentős torlódást eredményezhet. E szempontból megoldást jelenthet a hídról érkező forgalom ütemezett - jelzőlámpával szabályozott - beengedése a városközpontba a Táncsics Mihály és a Lőrinc utcán keresztül. Az autóbusz tömegközlekedésben fontos a helyi autóbuszjáratok útvonalának bővítése, mely különösképpen a szentgyörgymezői és kertvárosi temetők megközelítését, valamit Esztergom déli és Kertváros nyugati településrészeinek megközelítését szolgálja. Feltétlenül indokolt igény az autóbuszmegállóhelyek korszerűsítése, valamint valamennyi megállóhelyen egységes, a város arculatával egyező várakozó pavilonok elhelyezése. Az esztergomi autóbuszállomás áthelyezésére vagy megtartására jelenlegi helyén több lehetőség merül fel. Tekintettel arra, hogy az autóbuszállomás mostani helyén a legjobban megközelíthető, áthelyezése nem javasolható. Számítani lehet ugyanis a későbbiekben környezetbarátabb autóbuszok beállítására. További környezetvédelmi célú intézkedés lehet a hosszabb ideig álló, várakozó autóbuszok tárolása arra alkalmas helyen, pl. a Dobogókői út melletti laktanyák területén. A tervezett közlekedéshálózat kialakításával a környezeti terhelés csökkenése várható a 11. sz. főút párhuzamos útszakaszokkal tehermentesített szakaszán a Béke tér és a városközpont között. Környezeti terhelésnövekedés várható a 11-es számú főúttal párhuzamosan kialakított útszakaszokon (Kölcsey, Petőfi, Berényi, Pázmány P. u.). Hasonlóképpen növekszik a terhelés a Lőrinc utcában a Mária Valéria híd újjáépítése miatt, az Árok utcában a szigeti belső feltáró út megépítése esetén, valamint a Terézia utcában és a Dobogókői úton az autóbuszvárakozó hely kialakítása miatt. A Budapest-Esztergom vasútvonal korszerűsítésére készült tanulmányterv szerint távlatban ún. elővárosi vonatközlekedés bevezetésével lehet számolni, 40 perces vonatsűrűséggel. Ennek megfelelően a vágánykorszerűsítésen kívül az esztergomi vasútállomás teljesen átrendeződik, csak a raktári vágányok maradnak helyben. A vasútállomáson két peron épül, az állomás alatt a Kovácsi utcába is vezető aluljáróval. Kertvárosban egy vágányt kivéve és pótolva egy peron épül, aluljáróval. A fent leírt fejlesztések beindítása függ a budapesti, kritikus műszaki állapotban lévő ún. Északi összekötő vasúti híd felújításától. Jelenlegi ismeretek szerint az esztergomi fejleszkorszerűek?... Ennyi pénz jut egyegy intézményre is. Fontossági sorrendet kell felállítani, s eldönteni, mi hasznos és mi nem szükséges, hogy biztonságos-e felügyelet nélkül a játszótér, a park, hiszen a játékot nem ismerő, játszani nem tudó „gyerekek" martalékává válik az is, amit esetleg a szülő segítségével az ügyeskezű gyermek értékelni tudna. 1999-ben 32 játszótéren 22 homokozót újítottunk fel, 127 padot, 19 hintát, 9 csúzdát javítottunk, pótoltunk, 8 új láncos hintát és 62 padot helyeztünk ki, létesítettünk 3 új homokozót és új játszóteret (a Horváth Géza soron). A fentiek 2,5 millió forintot jelentettek az elmúlt évtések csak hosszú távban (kb. 20 év) várhatóak. A víziközlekedés fejlesztése szempontjából meghatározó elem a Mária Valéria híd újjáépítése. Természetszerűleg megszűnik a Duna két partja között jelenleg kapcsolatot biztosító komp- és kishajóforgalom. Az előbbit várhatóan Dunaalmás-Neszmély térségébe helyezik át. Mivel a személyhajó forgalom növekedése valószínűsíthető, ezért a hajókikötés lehetőségének bővítése szükséges. Ez összefügg a Nagy-Duna sétány parti oldalán tervezett összekötő út építésével. A város ipari fejlődése távlatban gazdaságossá teheti teherforgalmi kikötő létesítését is. Erre a volt ún. Szénrakodó térségében nyílik lehetőség. Közúti kapcsolata a jelenlegi 11es számú főúthoz, majd a távlatban kialakuló úthálózathoz biztosítható. Esztergom és térsége fejlesztésének kiaknázatlan lehetősége a meglévő repülőtér fejlesztése, amelynek lehetőségei jelenleg még korlátozottak. A nemzetközi repülőtérré történő bővítésnek feltételei vannak, amelyekkel a repülőtér jelenleg nem rendelkezik. Megállapítható a leírtakból, hogy a meglévő állapot továbbfejlesztése mind a négy közlekedési ágat érintően szerteágazó és eltérő léptékű. Ezek megvalósításának egyik esetben sincs műszaki akadálya, egyes esetekben azonban óvatosabb kezelést, átgondolt döntést igényel. Többségében azonban a kívánatos fejlesztésnek gyakorlatilag csak pénzügyi akadálya van. ben. 2000-ben tervezünk megépíteni két további játszóteret, s persze ismét pótoljuk, javítjuk a már kihelyezett játékokat. Látható, hogy a városnak mit ér a játszótér. A gyermek az csoda, és ily módon nem mérhető az értéke. Nekem Esztergom a városom, évszázadokra visszamenőleg az őseimé is. Az én gyermekeim is e város gyermekei. Családban nőttek fel, és értékes polgárai szülőhelyüknek. * A Varázslabdát most Csernusné Láposi Elzának, a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság elnökének adom tovább, és kérdezem: -Mit ér a vendég Esztergomban? Varázslabda Mit ér a gyermek, ha esztergomi? Az elmúlt héten e sorozatban Kaposi Endre tette fel Bacsa Györgynének, a Városfejlesztési Iroda vezetőjének az alábbi kérdést: -Mit ér a gyermek, ha esztergomi - avagy miért nincsenek városunkban korszerű, biztonságos és tiszta játszóterek? Az irodavezető válaszát az alábbiakban közöljük: A Varázslabda valószínűleg nem adható vissza, így ért el hozám. A kérdés ilyetén feltevése érdekes, hiszen a gyermek értéke saját magából fakad, amit elsősorban a család, majd a közvetlen környezet - óvoda, iskola - alakít, formál, csiszol. Minden gyermek értékes kincs, a szülő reménye és szemefénye, városa jövője. Esztergom is büszke lehet, hiszen sok olyan gyermek nőtt itt fel, akik a város hírnevét öregbítették. A gyermek fejlődését a város s annak játszótere olyan messziről befolyásolja, hogy talán nem is. Sajnálom azt a gyermeket, akinek értékét a közterek berendezései, a játszóeszközök határozzák meg. A városnak persze törődni kell azzal is, hogy a gyennekek nagy része ún. kulcsos gyermek, kinek szabadidejét lekötendő teret kell adnunk. A parkjaink, játszótereink 40-50 millió forintba kerülnek a városnak, s hogy nem